Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-05 / 54. szám, hétfő

Jó barátunk a hanglemez II. Hegyein szereztük be it honglemezeket? Hacsak nem lakunk nagyobb városban, ahol szaküzlet van « hanglemezek árusítására, a hanglemezek beszerzése talán problematikusnak tűnik. Nos, e2 nincs így. Mielőtt azonban a beszerzési lehetőségekről szól­nánk, nézzük, honnan szerez­hetünk tudomást, a kiadásra korülő hanglemezújdonság@k ról, miként kaphatunk infor mációkat a hanglemezgyártó vállalatok kiadói terveiről, a sikeres hanglemezekről, a hang lemezeken szereplő zenekarok­ról, együttesekről, előadóművé­szekről. A kezdő hanglemez- gyűjtőket talán arról is tájé­koztatnunk kell, hogy hazánk­ban három hanglemezgyártó vállalat van: A Supraphon, a Pánton és az OPUS, ez utóbbi a legfiatalabb, Bratislavában. Mindhárom hanglemezgyártó vállalatunk — a hanglemezgyűj­tők nagy örömére — a legkü­lönfélébb zenei műfajokat kép viselő hanglemezeket ad ki. S mint a világ sok országában, nálunk is rendszeresen jelen­nek meg verset, prózát tartal­mazó, tehát irodalomnépszerű­sítő hanglemezek is, valamint, a gyerekek számára, meséket és népmeséket, dramatizált me­se-összeállításokat tartalmazó hanglemezek. A három hanglemezgyártó vállalat közül, negyedévenként megjelenő katalógussal, az OPUS tájékoztatja legrendsze­resebben az érdeklődőket. E ka talógusok taortalmazzák az új hanglemezek jegyzékét és ár jegyzékét, valamint a meg­rendelőlapot. A másik két, vál lalat nem ilyen rendszeresen ad ki katalógusokat. Az OPUS ez év elején kiadta a múlt évi kínálat katalógusát [Ponukový katalóg 1978). Ez a közel 100 oldalas kiadvány több mint 450 olyan hanglemez jegyzékét és árjegyzékét tartalmazza, me­lyek 1978 szeptemberében rak táron voltak. Azonban a másik két vállalat hanglemezújdonsá­gairól is rendszeresen tudó mást szerezhetünk a Gramore- vue című, havonta egy aüta lommal megjelenő, színes nyo­mású, igen szép kiállítású és jól szerkesztett lapból, melyet a Supraphon vállalat jelentet meg. A 12 oldalas nagy formátumú lap a zenei élet kérdéseivel foglal­kozó elméleti írásokat, riporto­kat. tudósításokat, interjúkat tartalmaz, hanglemezrecenzlft kát közöl, és minden egyes számában tájékoztat a közel jö vőben megjelenő Supraphon-, Pánton- és Opus-lemezekről. A falun, kisvárosban élő banglemezgyűjtő számára gon dot okoz az ízlésének, érdeklő* •lésének megfelelő hanglemez- újdonságok beszerzése, de még a városokban is, ahol van ilyen jellegű szaküzlet, elég gyakran előfordul, hogy a kívánt hang­lemezek nincsenek raktáron.A hanglemezgyüjtők helyzete mégsem *reménytelen. Hazánk különböző városaiban vannak ugyanis olyan szaküzletek, me­lyek a magyarországi Lemez­postához hasonlóan postán utánvéttel elküldik címünkre a kívánt hanglemezeket. Ál­talában olyan szaküzl etekről van szó. amelyek vagy csak Supraphon-, vagy csak Pánton-, vagy csak OPUS-lemezeket áru­sítanak és szállítanak. Talán segítségül szolgál a kezdő hanglemezgyűjtők számára, ha a három legnagyobb szaküzlet címét közöljük: Zásilková pro- dejna Supraphon 0609, Gottwal dova 11, 602 00 Brno, p. s. 360; Hudebniny, gramodesky PÁN­TON, Kniha, n. p. hl. mesta Prahy 11 0172, 110 000 Praha 1 — Nové Mesto, Jungmannova 30; Gs. hudobné vydavateľstvo OPUS, Zásielková služba, 899 23 Bratislava, Beblavého 8. Még egy hasznos cím a népszerű muzsikát tartalmazó hangleme­zek gyűjtői számára: Zásilko- vý gramoklub POP CENTRUM, Gottwaldova 63., 746 43 Haví- fov. Havírovból mindhárom ki­adónk pop-, rock- és általában könnyű, szórakoztató muzsikát tartalmazó lemezeit rendelhet­jük meg. A hazai hanglemezeken kívül vásárolhatunk külföldi hangle­mezeket is. Magyar hangleme­zek legnagyobb választékban a prágai Magyar Kultúra boltjá­ban kaphatók, utánvéttel pos­tán is szállítanak. Sajnos, ko­molyzenei felvételeket nemigen tartanak raktáron és nem min­den PEPITA-lemez kapható. A német és a lengyel kulturális központban ugyancsak kapha­tók hanglemezek is, postán azonban nem küldenek. Ha Bratislavában járunk, a jesen- ský-utcai Német Kulturális Központot keressük fel, mert kitűnő ETERNA- és AMIGA- hanglemezeik vannak. A Zahra­ničná literatúra vállalat „Szav- jetszkaja Knyiga boltjaiban (Bratislava, Olomouc stb.) a Melogyija szovjet hanglemez- gyártó vállalat által gyártott kitűnő hanglemezek is kapha­tók. A leleményes gyűjtő talál magának külföldi cserepartne­reket és így szerezhet kurió­zumnak számító különleges da­rabokat. SÁGI TÓTH TIBOR becsülése, egymás segítése, az egymásért való felelősség tuda­ta: egyszóval a kollektív szel­lem. Tudatosult bennünk az is, hogy sikerünk nem a résztve­vőik egyéni sikere, hanem a kö­zösségüké. A karvezulőnek — amellett, hogy a zenei művelt­séget fejlesztette, a tagok akti­vitását, alikotő erejét kibonta­koztatta —, ez célja és felada­ta volt. Munkája azonban csak akkor mondható eredményes­nek, ha a kar tagjai ezt a kollektív szellemet magukkal viszik munkahelyükre, minden­népművelési munka, sőt: mčj; ez sem egymagában, mert az eredményben benne van társa­dalmi, gazdasági, politikai fej­lődésünknek, valamint a meg­változott munkának az embe­rekre gyakorolt hatása is. Előfordul az is, hogy a nép­művelés nemcsak ismeréteket ad, hanem közvetlenül növeli a résztvevők tapasztalatait gya­korlati jártasságukat, gyarapít­ja, tökéletesíti készségeiket. Nemcsak tudati nevelő hatású, hanem képzés jellegű is. A népművelési munka képzés Eredményesség a néemíívelésben K ulturális munkánk soha nem lőhet öncélú. A mű­vészet a művészetért, a kultú­ra a kultúráért elv dekadens, idealista, kispolgári gondolko­dásra vall. A szocialista nép­művelés célja és feladatai a szocializmus építésének vannak alárendelve, ezért hatását, ered­ményeit csak a szocializmus építésének sikereiben tudjuk le­mérni, s akkor mondhatjuk eredményesnek a népművelést, ha ezekhez a sikerekhez a ma­ga eszközéivel hozzájárult. Amikor azonban az eredmé­nyességről beszélünk, soha nem szabad megfeledkeznünk a le­nini tanításról: „ .. . a kulturá­lis feladatot néni lehet olyan gyorsan megoldani, mint a po­litikai és a katonai feladato­kat ... Háborúban lehet győzni néhány hónap alatt, kulturális győzelmet aratni azonban nem lehet ilyen rövid idő alatt, a dolgok lényegénél fogva itt hosszabb időre van szükség, és alkalmazkodnunk kell ehhez a hosszabb időszakhoz, tervez­nünk kell a munkánkat, és a le­hető legkitartóbban, legállha- iatosabban és a lehető legrend­szeresebben kell végeznünk.“ Ennek az elvnek a szem előtt tartásával lehet csak a népmű­velés eredményességét biztosí­tani. Mert igaz, hogy a népmű­velés alá van rendelve a poli­tikai és a gazdasági célóiknak, hatását mégsem lehet azonnali vagy éppen gazdasági eredmé­nyeikkel mérni. A hatás csak hosszabb idő szívós munkája után realizálódik, s mivel célja és feladata az emberformálás, a megszokott mértékegységek­kel nem mérhető le, ha elő is fordul bizonyos esetekben, hogy hivatkozhatunk lemérhető gaz­dasági eredményekre is. Nézzük meg néhány példán: hogyan lehet helyesen lemérni a népművelés eredményességét. A művelődési otthon énekka­rában a résztvevők között kia­lakul egymás munkájának meg­napi életükbe, aszerint élnek, és igyekeznek a maguk köré­ben is elősegíteni a kialaku­lását. A honismereti szakkör kirán- ■ dulásra megy. A jól szervezett kiránduláson nemcsak a gyára­kat, az épületeket nézik meg, hanem tájékoztatást kapnak e szocialista országok kölcsönös gazdasági segítő tevékenységé­ről, beszélgetnek a munkások­kal, látják az életüket. A részt­vevő falusiak — parasztok és értelmiségiek — számára nagy élmény volt a kirándulás. Eredményesnek akkor mond­hatjuk, ha az életükben meg­mutatkozik, cselekedeteikből, nyilatkozataikból kitűnik, hogy közelebb kerültek a munkásosz­tályhoz, megbecsüléssel és sze­retettel gondolnak a Szovjet­unióra és a népi demokráciáik­ra, büszkék a köztársaság nagy alkotásaira. De megmutatkozik abban is, ha — s ez minden ki­ránduláson kialakul — az egy­más iránti felelősségérzet ké­sőbb is megnyilvánul cselekede­teikben. A községben bemutatnak egy szovjet filmet, mely a szűzíöl- dek parasztjairól szól, azok éle­tét, küzdelmes munkáját tárja fel. Utána filmankéton megvi­tatják a filmet, elmélyítik a ha­tását. A bemutatás és az an­két akkor volt eredményes, ha elhatározásra, cselekvésre indí­tott: ha a résztvevők nem hú­zódoznak a korai munkába me­néstől, ha úgy dolgoznak, hogy méltó társai legyenek a szűz­földek parasztjainak. Mindezen esetekben — és a tapasztalatból még hosszan le­hetne sorolni a hasonlókat — a népművelés eredményessége nem közvetlenül lemérhetően, hanem közvetve: a politikai, világnézeti felfogásban, az egy­máshoz való viszonyban, a munkában mutatkozott meg. Persze nem egy kirándulás, nem egy fiion váltotta ki, ha­nem a következetes, folyamatos jellege, készségalakító és fej­lesztő szerepe különösen a szakkörök, körök, műkedvelő csoportok és együttesek munká­jában nyilvánul meg. Ezekben meghatározott tevékenység elsa­játítása, fejlesztése, meghatáro­zott képességek kibontakozta­tása folyik, mely a készségek egész sorát igényli. A népművelésben az ismere­tek, a tanultak gyakorlati al­kalmazása- többnyire természe­tes körülmények között törté­nik. Erre a népművelésnek az iskolánál lényegesen nagyobb lehetőségei vannak. A célszerű­en szervezett formák kitűnő le­hetőséget kínálnak. Gyakran a népművelési szervezésben szer­zett gyakorlati tapasztalatok­ból juttathatjuk új ismeretek­hez a résztvevőket. Ezt elősegí­ti a felnőttek tapasztalati fo gékonysága is. Ilyen esetekben (ha például egy gyümölcstermelő szakkör gyakorlati munkájában a szak­kör tagjai új Ismereteket sze­reztek, és azt a további munká­jukban hasznosítani tudják] a népművelés eredményessége közvetlenebbül lemérhető, sok­szor mennyiségben és minőség­ben is kifejezhetően. Soha nem szabad elfelejteni, hogy az eredményesség — akár a közvetett, akár a közvetlen módon jelentkező eredményes­ségről van szó — nem egyedül a népművelés érdemének tulaj­donítható. A népművelés magá­ban társadalmi fejlődésünk, po­litikai és gazdasági előrehala­dásunk nélkül keveset tudna el­érni, vagy éppen semmit. Ezek­kel együtt, ezekre támaszkodva tudja csak segíteni a szocializ­mus építését, formálni az új típusú, szocialista embert, és lehet eredményes. ÍN) HOLNAP JOBBAN A Kassa-vidóki (Košice vidiek) járási pártbizott­ság februári plenáris ülése a járás kulturális életé­vel foglalkozott; elemezte a XV. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljsítését, megjelölte a to­vábbi teendőket. Megállapították, hogy az elmúlt időszakban emelkedett a kulturális és nevelő munka színvonala, növekedett eszmei tartalma, javult az anyagi-műszaki bázisa; új tevékenységi formák ho­nosodtak meg, elősegítvén mindenekelőtt az ifjúság világnézeti, esztétikai, erkölcsi neevlését, valamint a proletár internacionalizmusra és a szocialista hazafisagra való nevelést. ló eredményeket értek el a felnőttoktatás terüle­tén, főként a szocialista életmóddal kapcsolatban hangzott el számos előadás; sikeresek voltak a kü­lönböző témákban megrendezett járási vetélkedők, (Harminc győzelmes év]. Harmincnégy központi és kilencvenhat helyi könyvtár működik a járásban, 1971 óta hetvenkilencet tüntettek ki elismerő okle­véllel, tizenegyet a Példás könyvtár címmel. A ple­náris ülés kiemelte többek között a tornai (Tur­nianske Podhradie], a szepsi (Moldava nad Bodvou), a nagyidai (Vefká Ida) könyvtár munkáját. Legtöbben az amatőr művészeti mozgalomban vesz nek részt, az együttesek — egyre színvonalasabb, tartalmasabb műsorokkal — évenként összesen kö­rülbelül 1500-szor szerepelnek közönség előtt. Az utóbbi három évben mintegy negyven új együttes alakult, így ma a 364 amatőr művészeti csoportban ötezer ember fejt ki alkotó tevékenységet. A legjob­bak közé tartozik: a járási népművelési központ Dargov népművészeti együttese, a tanítók énekkara, a nagyidai llosvai és a szinai (Seňa) Rozmaring tánccsoport, a Malá Ida-i gyermekkórus, a szepsi énekkar és színjátszó csoport, a szesztai (Cestice) és a zsarnôi (Žarnov) éneklőcsoport. A szocialista kultúra fejlesztésében, a hagyományok ápolásában jelentős szerepe van a Rozhanovcében rendezett rolklórfösztiválnak, a somodi (Drienovec) dal- és táncttnnepélynek, a Daloló Alsólánc nevű rendez­vénynek, a nagyidai népművészeti bemutatónak, a népdalénekesek járási versenyének stb. Szó esett a mozik helyzetéről, a szovjet filmek látogatottságáról, mely növekedett az értékelt idő­szakban, A legjobban működő mozik közül említsük meg a poproéit, a budimírit, a stószit, a nagyidait és a szaláncit (Slanec). A plenáris ülés nagyra értékelte a magyar nem­zetiségű dolgozók kulturális tevékenységét, melyet elsősorban a járás 3600 CSEMADOK-tagja fejt ki. Beszéltek arról, hogy több magyar előadóra lenne szükség, hiány van belőlük felnőttoktatásban is. A párt és állami szervek fokozott figyelmet szen­telnek a kádereknek Jelenleg százkilenc hivatásos népművelő dolgozik a járásban; gondot okoz azon­ban, hogy sok helyre tapasztalatlan, képesítés nél­küli fiatal kerül, és idővel továbbáll. A plenáris illés foglalkozott a tömegszervezetek és az állami szer­vek, különböző intézmények együttműködésében tapasztalható negatív jelenségekkel, a kiváltó okok kai; rámutatott arra, hogy a kulturális létsítmények nagy része még mindig nincs megfelelő módon kihasználva. Sok helyütt alacsony nívón zajlanak a táncmulatságok, a környezet és az emberek visel­kedése nem mindig felel meg a követelményeknek, ott is árusítanak és fogyasztanak alkoholt, ahol nem lenne szabad. Az illetékes intézmények nem nyúj­tanak kellő módszertani és szakmai segítséget a mű­velődési házakban és az amatőr művészeti együtte­sekben tevékenykedőknek. A plenáris ülésen kijelölték az elkövetkező két évben teljesítendő legfontosabb feladatokat. Az 1979/80-as évadban tizennyolc különféle járási ver­senyt rendeznek az amatőr művészeti mozgalom te­rületén. Egyes üzemek feladatul kapták, hogy mű­kedvelő együtteseket alakítsanak, és hogy anyagi­lag, erkölcsileg egyaránt támogassák a helyi együt­teseket. Az ülés határozata alapján: minden párt- alapszervezetben foglalkozni kell az illető község, vagy üzem kulturális életével; mindenütt hatékony intézkedésekkel kell elősegíteni a kulturális és ne­velő munka színvonalának emelését, egyúttal a XV. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítését. GAZDAG JÓZSEF c Ä a © fi vfl) TJ > 2 "3 I « Ut <D a N % < •3 e C <D Öl '5 •o •g a> :o C ^ !3 CJ e Aí M3 y a , o a § C <3 s § W S to a 1979. III. 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents