Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-05 / 54. szám, hétfő
HALLENSTADIONI MOZAIK Az egy nettel ezeiott véget ért X. fedettpályás atlétikai EB bármilyen érdekes küzdelmeket is hozott, elmaradt a várakozástól. Pénteken este, amikor valamennyi küldöttség megérkezett, vált csak nyilvánvalóvá, hogy a rekordtermés szerény lesz. Az eredetileg nevezett versenyzők közül ugyanis mintegy hetvenen otthon maradtak, köztük jó néhány világklasszis atléta. Így azután több számban mérsékeltebb teljesítmény is elegendő volt az éremszer zéshez. A női súlylökésben csupán hárman vettek részt, s nem telt bele fél óra, már gratulálhattunk a győztesnek. A szakemberek vegyes érzéssel nézték a vetélkedést, s az is gyenge vigaszként szolgált, hogy Slu- pianek nagyin jó, 21,01 méteres teljesítménnyel szerezte meg az aranyérmet. Ä két napon át tartó versenysorozat alatt sok szó esett az atlétikai fedett pályás-E B múltjáról, jövőjéről. A nemzet- közi szövetség annakidején azért emelte Európa-bajnoki rangra a fedettpályás atlétikai játékokat, mert az érdeklődés e rendezvény iránt örvendetesen megnövekedett. 1970-ben a bécsi Stadthalleban sokat igémen rajtolt az Európa-bajnok- ság és a folytatás is biztató volt. Az utóbbi években azonban már megcsappant iránta az érdeklődés. Furcsa érzéssel szemléltük az idei, tizedik jubileumi verseny alakulását. Ahogy teltek a napok, kialakult az a vélemény, hogy amennyiben a legjobbak továbbra sem tartják fontosnak részvételüket, inkább vissza kellene térni a fedettpályás atlétikai játékokhoz, mert az Európa-bajnoksághoz méltatlan, ha a számok többségében elenyésző a részvétel. EB-érme- két csak akkor szabadna kiosz tani, ha kontinensünk kiválóságai döntik el egymás között, ki készült fel a legjobban, ki biztosította a legjobb formát. Nem lehet ugyanis azzal elintézni e sportág csillagainak távolmaradását, hogy magára vessen, aki nem jött el, mert nem csupán ők, hanem elsősorban az esemény látja kárát. A legjobbak távolléte rányomta bélyegét az összecsapásokra és a nézők sem özönlöttek a Hallenstadvonba, búr vasárnap már nem voltak olyan üresek a lelátók, mint az előző nap. A rendezők szerint szombaton több mint kétezren (/?), vasárnap pedig háromezer ötszázan tekintették meg a ver-- senyeket, de a jelenlévők csak akkor jöttek tűzbe, amikor osztrák atlétáért szurkolhattak. Az atlétika iránti vonzalom hiánya megnyilvánult az osztrák sajtóban is. A hétvégi bécsi lapok nagy terjedelmet szenteltek a labdarúgásnak és a sísportnak, az atlétikával viszont vajmi keveset foglalkoztak. Lehet, hogy ehhez hozzájárult a hazai atléták gyenge helytállása is. A rendezők viszont minden elistnerést megérdemelnek. A kétnapos versenysorozatot zökkenőktől mentesen, szinte tökéletesen bonyolították le. A modern technika minden vívmányával, kitűnő versenypályákkal rendelkező stadion kifogástalan feltételeket biztosított a résztvevőknek. Bizony nem rajtuk múlott, hogy csak kevés világraszóló teljesítmény született. Az Európa-bujnokság 19 aranyérmén 12 ország versenyzői osztoztak, ami azt jelenti, hogy a résztvevők kiegyensúlyozott küzdelmet vívtak. Erősen kidomborodott a szocialista országok fölénye. Az NDK 4, a Szovjetunió és Lengyelország 3—3, Csehszlovákia, Bulgária, Románia és Magyarország 1—1 bajnokságot nyert, de az ezüst- és bronzérmek nagy része is az említeti országok versenyzőinek tarsolyába vándorolt. A férfiak tizenegy számából ötben született a milánói EB-n elért eredményeknél. jobb, és hármon — Jascsenko, Ryf- fel, valamint Stahlberg — védték meg tavalyi elsőségüket. A nőknél csak Ölsner nyert ezúttal is aranyérmet és három számban értek el jobb teljesítményt, mint 1978 ban. Ryffel ezúttal is ragyogó hajrával biztosította elsőségét, s a számok többségében az esé lyesek nem engedték ki kezük bői a győzelmet. Az ugrók a megritkult mezőnyök ellenére érdekes küzdelmet vívtak. Mind Jascsenkótól, mindpedig Mátay Andreától rendkívüli eredményt vártak. Míg azonban Jascsenkót honfitársa, Bjelkov erősen megszorította, és csak kevesebb ki sériétének köszönve szerzett aranyat, addig Mátay már 185 után győzelmének tudatában folytatta a versenyt. Ha akad erősebb ellenfele, talán a két méterig is eljut. A magyar magasugrónő nagy népszerűségnek örvendett. Nem titkolta, hogy a verseny előtt eléggé ideges volt, meri tudta, hogy biztos győzelmet várnak tőle. A téli fedett pályás idényben egész rendkívüli sorozatot ért eh 194, 195, 190. 192, 190, 198 és 192 centiméterrel nyerte versenyeit. Az osztrák Gu- senbauer — az 1970 es Európa- bajnokságon 188cál szerezte meg a. bajnoki címei — elragadtatással nyilatkozott stílusáról, robbanékonuságaról és nagy jövőt jósolt a magyar a1 látanőnek. A férfi atléták közül a közönség Kozakiewiczet zárta legtobban a szívébe. Tény, hogy a rúdugrók vívták a legszínvonalasabb küzdelmet, ami elsősorban a lengyel atléta érdeme. A verseny után örömmel újságolta, hogy az idén ez volt legfőbb teljesítménye. Tavaly izomsérüléssel bajlódott, de most már formája felfelé ível. Ezután arra törekszik, hogy elérje az 57ü cm es magasságot, mert ?nnyi kell majd a moszkvai olimpián az aranyérem megszerzéséhez. Ö pedig az olimpiai győzelmet tűzte ki célul és most a Hallenstadion- ban nyújtott teljesítményéből arra következtet, hogy a szabadban sem lesz probléma ehhez hasonlóan szerepelni. A csehszlovák szakvezetés két aranyérmet remélt, de senki sem volt elégedetlen, hogy a végén egy arany és két ezüst lett a mérleg. Nygrýno- váitól ugyanis — felkészülése során nyújtott teljesítményeiből ítélve — érmet nem vártak. Kolár Bécsben ragyogó formában s7orpppit, imponáló fölénnyel új elektronikus világrekorddal győzött. A többiek igyekezetét nem kísérte szerenk cse és szerényebb helyezésekkel kellett megelégedniük. Brcs, az egykori császárváros olt, ahová nem jut el a nagy forgalom zaja, a századforduló hangulatát kelti gyönyörű épületeivel, szobraival, parkjaival. A városban jóformán semmi sem utalt az európai atléták legjelentősebb téli eseményére. A rengeteg plakát a választási kampány szolgálatában állt, s róluk a politikusok mosolyognak az utcák forgatagára. Az emberek a nagy rohanásban a napi gondokkal vállukon, bizony nekik sem szentelnek különösebb figyelmet. Az utóbbi években megdrágult az élet Bécsben. Felmentek az árak, s ha valaki vásárolni akar, mélyen bele kell nyúlnia a pénztárcába. Városnézésre, sétálgatásra sok időnk nem jutott, de amit láttunk, az elég volt ahhoz, hogy képet alkothassunk az ottani hely- zeröl. Persze akadnak olyanok, akik jól élnek. De a munkások, a többségben levő dolgozók — a munkanélküliekről nem is beszélve — nagyon megnézik, mire költik nehezen megkeresett schillingjeiket. Bizonyára ez az oka annak, hogy este miután az üzleteket bezárták, kiürülnek az utcák. Csekély kivételtől eltekintve Bécs lakossága otthon, a tv előtt piheni ki napi fáradalmait. Lehet, hogy ezért ültek aránylag kevesen a Hallensta- dión lelátóin is. A jövő évi, XI. fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságot a Stuttgart közelében fekvő Sin- delfingenben rendezik, a mostanival csaknem azonos idő pontban: február 23—24-én. A rendezők eljöttek Bécsbe és ízléses propaganda anyagot osztottak ki a sajtó képviselői között. Fogadkoztak: úgy rende zik meg az EB t, hogy senkinek sem lesz oka panaszra, csak /öjjenek minél többen. Mi lesz a fedettpályás EB-k sorsa,? ~ arra egyelőre választ senki sem tudott adni. Magyar kollégáinktól tudtuk meg, hogy L98o ban adják at rendeltetésének a budapesti új sportcsarnokot és az illetékesek úgy tervezték: 1982-re kérik majd a fedett pályás EB rendezési jo- ■ gát. Látva azonban a bécsi ver senyek iránti érdeklődés hiányát, egyelőre úgy döntöttek: fontolóra veszik, érdemes-e er re vállalkozni. Amennyiben az idei példát a jövőben is többen követik és a legjobbak nem tartják majd kötelességüknek, hogy induljanak a fedettpályás Európa bajnokságon, akkor az ese meny értéke olyannyira csők ken, hogy nem lesz indokolt a bajnoki címek, érmek kiosztá sa. Nagy kár lenne viszont ilyen szép, érdekes és nemes célt szolgáló versenyt leérté kelni. Reméljük, hogy a nemzeti szövetségek tisztségviselői a Nemzetközi Atlétikai Szövetség felelőseivel karöltve talál nak majd kellő megoldást. KOLLÁR JÓZSEF 1979 III. 5. Karéi Kof^ kitűnő idővel nyerte a 400 métert és szerezte meg az Európa-bajno- Célban 'a 60 méteres síkfutás mezőnye. Győzött a lengyel Woronin (balrőt a má«* ki címet. Felvételünkön a csehszlovák versenyző a célban sodik)' jCSTK-f elvételei J ta (0 ■o n 'S oo 9 m fi a u 'CO es 00 o Ä cd 0 1 ra .2P 1/5 c ÍÖ C c t5 re 5 e 03 re • X re .22 re > CU U5 N© .s > ~ 03 a .5, a p— /i re re > Ü3 •mm (0 •3 £ re re C -g rm '03 5 .£ CD -X re 8 re c re ■X OS Fh re 're B *o n o a N re > c ^ Ii 5 ** £ ŕ * re U4 re re 'e ** £ re u IS > 'CÖ u re* o Ofc o >% 00 re b ‘♦■ŕ >> a '03 sm '© 1Ü u ~ 2 o c 'JH -o B « B n, ■o u £«a o> o 33 g » .52 ** 80® cu ÍJ B-í « 03 I*• M -2 £►» * Š3 V) S 3 n, fc-l rrt re vg g >
