Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-05 / 54. szám, hétfő

Ľudovít Pezlár elvtárs üdvözlő beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Jogosan büszkélkedhetünk azzal is, hogy korszaka Lkotó tervünket, a szocializmus fel­építését olyan bonyolult nem­zetközi helyzetben valósítottuk meg, amelyet a hidegháborús evek, a gazdasági megkülön­böztetés és az agresszív impe­rialista politiika más megnyil­vánulása jellemzett. Csehszlo­vákia annaik a szocialsita vi­lágrendszernek a szilárd és erős része lett, amelynek élén hű barátunk, legközelebbi szö­vetségesünk, a Szovjetunió áll. Az önzetlen segítség, valamint a szocialista országok testvéri népeivel, különösen a szovjet néppel való együttműködés eredinény«képpen sikerült meg­védenünk szocialista vívmá­nyainkat a belső és a külső *»sz tá 1 ye 1 le n sége k rne s te nkedé - seivtil szemben, s társadalmunk xna töretlenül, sokoldalúan fej­lődik. A fejlett szocialista társada­tom további felvirágoztatásáért, a munkatermelékenység foko­zásáért és a minőség javítá­sáért kifejtett munkánk méltó Nem titkoljuk el azt sem, hogy a CSEMADOK életében — miként pártunk és társadal­munk életében is — bonyolult időszakok is akadtak. Pártunk és népünk rövidesen megem­lékezik a CSKP KB 1969-es áp­rilisi ülésének 10. évfordulójá­ról, amikor az új pártvezető­ség, Gustáv Husák elvtárssal az élen határozott harcot .kezdett a szocialistaellenes, jobboldali erők destruktív meg­nyilvánulásainak teljes felszá­molásáért. A CSKP KB májusi ülésének irányelve megfelelő feltételeiket és alapokat terem­tett ahhoz, hogy visszaállítsuk társadalmunk pilléreit, a marxizmust, a proletár nem­zetköziséget, kommunista pár­tunk vezető szerepét, barátsá­gunkat és együttműködésünket a szocialista országokkal, első­sorban a Szovjetunióval. Őszinte iköszönetet mondunk a CSEMADOK azon tagjainak és tisztségviselőinek, akik hűek maradtak a marxizmus— leninizmushoz. s hozzájárultak « nacionalista próbálkozások ho rda lékainak el tá vo lí tásáihoz és Csehszlovákia Kommunista Pártja internacionalista vezeté­se alatt bekapcsolódtak társa- da lomépítő munkánkba. Az eltelt tíz esztendő társa­dalmunk és a CSEMADOK éle­tében is a legsikeresebb idő­szakok közé tartozik. A CSE­MADOK sokrétű és érdemdús kulturális-nevelő munkájával kivívta a párt- és állami szer­vek elismerését, megbecsülését. Az SZLKP kongresszusa 1976- ban ugyancsak pozitívan érté­kelte a szövetség tevékenysé­gét. Tisztelt Elvtársak! Az eltelt három évtized so­rán társadalmunk fejlődésében az egyik legnagyobb sikernek tartjuk a nemzetiségi kérdés megoldását a lenini elvek alapján. Ezeknek az elveknek a helyességét a gyakorlat, az élet igazolta a Szovjetunióban és a többi szocialista ország­ban. A mi tapasztalataink is Szlovákai sokoldalú fejlődé­sével alapvetően megváltozott a magyar nemzetiségű dolgo­zók helyzete is, Szlovákia szo­cialista építésének éveiben a déli járásokban is számos gépipari, energetikai, vegyi, élelmiszeripari és más üzem épült. Példaként hadd említ­sem meg a vágsellyei (Safa) Duslo-t, a komáromi hajógyá­rat, az érsekújvári (Nové Zám­ky) Elektrosvit-et, a tornai (Turňa nad Bodvou) cement­gyárat, a párkányi (Štúrovo) cellulóz- és papírgyárat, a ko­máromi cipőüzemet, a rima- szombati (Rimavská Sobota) húskombinátot és számos más jelentős létesítményt. A kapitalizmus ideje alatt a déli járásokat az elmaradott mezőgazdaság jellemezte feu­dális maradványokkal, nemesi és egyházi nagybirtokkal. Ma ezen a vidéken a páratlan fej­folytatása az előző nemzedé kék forradalmi harca inak, hős­tetteinek. Ilyen történelmi összefüggés­ben értékeljük a CSEMADOK hámm évtizedes munkáját is, A CSEMADOK és tagsága soha sem volt passzív szemlélője a forradalmi átalakulásoknak, hanem aktív munkával jelentős részt vállalt a társadalomépítő munkából.' Minden túlzás nél­kül megállapíthatjuk, hogy méltóképpen vették ki részü­ket szocialista társadalmunk építésiéből. A CSEMADOK kulturális és nevelő munkájával hozzájárult a szocialista kulturális forra­dalom sikereihez, eredményei­hez is. Jelentős szerepet ját­szott a magyar nemzetiségű lakosság műveltségi szintjének állandó emelésében, valamint a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség széllé mében történő nevelésében. A szövetség fontos segítőtársa volt a pártnak a magyar nem­zetiségű dolgozók tudományos világnézetre való nevelésében is. egyértelműen igazolták, hogy ezt az összetett társadalmi problémát kizárólag a társada­lom szocialista átalakulása és felépítése révén lehet megol­dani, mert ez a rendszer biz­tosítja a nemzetek és nemzeti­ségek sokoldalú fejlődését és ezen az alapon egyre közelebb hozza őket egymáshoz. Tudvalevő, hogy a kapitalis­ta rendszerben az egész Cseh­szlovákiában éppen azok a te­rületek voltak a legelmaradot­tabbak, ahol a magyar nemze­tiségű lakosság élt. Szlovákia hatvan esztendővel ezelőtt, C se h sz lo vá k i a mega l a k u lá sá nak idején ötven esztendővel ma­radt el a fejlettebb cseh or­szágrésztől, akkor a déli járá­sok elmaradottsága még ennél is nagyobb volt. A köztársa­ságnak ezen a területén az osztálykizsákmányolást a nem­zetiségi elnyomás súlyosbítot­ta. Történelmi tény, hogy csu­pán Csehszlovákia Kommunista Pártja tudta már ebben az idő­ben kialakítani a nemzetiségi kérdés igazságos megoldásá­nak helyes útját: kidolgozta Szlovákia gazdasági és kultu­rális elmaradottsága felszámo­lásának átfogó programját. A szocialista építés éveiben ez a program valósággá vált. Szlo­vákia fejlődése a legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta. Ezt olyan adatok igazolják, mint például az, hogy jelenleg Szlovákia ipari termelése negy­venszer akkora, mint 1937-ben, és hússzor nagyobb mint 1948- ban volt. „Az, hogy Szlovákia történelmileg rövid idő alatt közös Csehszlovák hazánk iparilag fejlett részévé vált“ — hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kongresz- szusán — „pártunk politikájá­nak nagy győzelme.“ A CSKP XV. kongresszusa felelősségtel­jesen és büszkén állapíthatja meg, hogy a nemzetéin.k éle­tében és az egyes országrészek között fennállott nagy gazda­sági, politikai és kulturális különbségeket megszüntettük.“ lődést a kiváló eredményeket elérő szocialista szövetkezeti szektor és az állami gazdasá­gok sora hirdeti. Az a Dél-Szlovákia, ahol a kisparasztok, a béresek tenget­ték életüket, s ahol a nycmor uralkodott, már visszavonhatat­lanul a múlté. Ezen a helyen köztársaságunk egyik fejlett iparral és mezőgazdasággal bíró országrésze fejlődött ki, ahol művelt és öntudatos nép lakik, amely egyetértésben formálja jelenét és jövőjét. A pártunk XV. kongresszu­sán jóváhagyott prográm értel­mében közös hazánknak ez a része is dinamikusan fejlődik tovább. Dél-Szlovákia további gazdasági fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárul majd a dunai vízi erőmű, amelyet déli szomszédainkkal, a Magyar Népköztársasággal együtt épí­tünk fel. Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára találóan állapította meg. hogy az új, boldogabb élet kialakításának e folyamatában „a közös célok, s a közös építőmunka, a test­véri együttműködés során és a közös harcokból leszűrt ta­pasztalatok révén megerősö­dött nemzeteink és nemzetisé­geink egysége, megszilárdult Szlovákia népének, a s?lovák, a magyar és az ukrán dolgo­zóknak az egysége.“ Ľudovít Pezlár elvtárs üdvözlő beszédét mondja (Gyökeres György felvételei Gazdag kulturális élet Tisztelt Elvtársak! Társadalmunk vezető ereje nek, Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának irányításával az állami szervek minden félté telt megteremtenek ahhoz, hogy lakosságunk — nemze­tiségi hovatartozásra való te­kintet nélkül — kulturális igé­nyeit teljes egészében kielégít­sék. A magyar nemzetiségű dolgozók a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság egyenjogú polgárai, akik teljes mértékben élnek azzal a lehetőséggel, amelyet társadalmunk nyújt nekik nemzeti életük fejlődése érdekében. Jelenleg a Szlovák Szocialista Köztársaságban 403 magyar tannyelvű iskola mű­ködik, ahol öö 919 tanulót ok­tatnak. Az egyetemeken és fő­iskolákon mintegy 2800 ma­gyar nemzetiségű hallgató ta­nul. Az Új Szón, az SZLKP KB napilapján kívül — amely na­ponta átlagosan kilencvenezres példányszámban jelenik meg — nálunk még 28 magyar nyelvű folyóirat jelenik meg, közöttük a Hét című kulturális-politikai hetilap is, amely méltán nép­szerű a széles körű nyilvános­ság körében. Szlovákiában két magyar színtársulat működik, s eredményesen fejlődik a nép­művészet és az amatőr művé­szeti mozgalom is. Aktívan dolgozik a Szlovákiai írószö­vetség magyar szekciója. Ha­zai magyar íróink néhány ki­emelkedő alkotása méltán gaz­dagítja szocialista irodalmunk tárházát. Ezek és más adatok egyértelműen igazolják, hogy a magyar nemzetiség gazdag kulturális életet él. A CSEMADOK jelentős érde­meket szerzett a magyar nem­zetiségű dolgozók művelésében is. Szamos tanfolyamot, szemi­náriumot, előadássorozatot, kü­lönböző vetélkedőt szervez, s irányítja a szakkörök mun­káját. Hasonló szép eredményeket ért el a CSEMADOK az amatőr művészeti mozgalomban. Ma a szövetségnek 558 amatőrművé­szeti csoportja van, amelyek évente több ezer embert örven­deztetnek meg. Eredményes munkájukat, előadásaik egyre javuló színvonalát a már ha­gyományos országos rendezvé­nyeken — a gombaszögi orszá­gos kulturális ünnepélyen, a zselízi országos népművészeti fesztiválon, a Jókai-napokon, a Kodály-napokon, a Dunamenti Tavaszon és más rendezvénye­ken — igazolják. Helyesnek tartjuk, hogy eze­ken a rendezvényeken szlovák, cseh és ukrán csoportok és szólisták is fellépnek, örülünk annak is, hogy a magyar cso­portok mind gyakrabban ven­dégszerepeinek olyan hasonló rendezvényeken is, amelyeket más nemzeti kulturális szövet­ségek, illetve az állami szer­vek szerveznek. A szövetség érdemei közül ki kell emelnünk azt is, hogy a cseh a szlovák és a világkul­túra értékeit anyanyelvükön teszi hozzáférhetővé a magyar nemzetiségű dolgozók számá­ra. A hivatásos magyar együtte­sekkel — a MagyÄr Területi Színházzal, a Thália Színpad­dal, valamint az Ifjú Szívekkel — való eredményes együttmű­ködés révén tovább gazdagí tották a magyar nemzetiség A CSKP XV., valamint az SZLKP kongresszusának halá rozatai céltudatos nemzetiségi politikánk és a magyar nem­zetiségű dolgozók további kul turális fejlődésének szilárd alapját képezik. Ezek a do­kumentumok szocialista társa dalom fejlődésének, további építésének hosszú távú prog ramját határoztak meg hazánk minden dolgozójának érdeke és igénye szerint. A kulturális-nevelő munka eddigi tapasztalatai, valamint a nemzetiségi kulturális szö­vetségek jelenlegi helyzetét, te vékenységét vizsgáló felméré­seink egyértelműen azt igazol ják, hogy helyesen cseleked tünk, amikor ezeket a szövet ségeket az SZSZK Kulturális Minisztériumának irányítása alá vonluk. A CSEMADOK ma olyan té nyező, amely sikeresen hozzá­járul a szocialista módon gon dolkodó és cselekvő ember ki munkálásához, s szocialista ál latnunk kulturális politikájával összhangban igényes feladatok nak tesz eleget. „Pártunk“ — hangsúlyozta a CSKP XV. kong resszusán Gustáv Husák eiv társ — „továbbra is megfelelő feltételeket teremt szocialista nemzeteink és nemzetiségeink fejlődéséhez, valamint nemzeti kultúrájuk haladó hagyomá­nyainak fejlesztéséhez.“ Kétségtelen, hogy nagy ered ményeket értünk el a magyar nemzetiség kulturális és mű veltségi szintjének növelésében. E téren sem eshetünk az önelé­gültség hibájába. Számos pro­blémát még meg kell olda nunk. Nyugtalanít bennünket például az a tény, hogy a ma­gyar nemzetiségű egyetemisták és főiskolások aranya még nem megfelelő. Ebből adódik a fontos feladat, hogy érjük el: a rátermett magyar nemzetisé­gű fiatalok nagyobb számban jelentkezzenek egyetemekre, fő­iskolákra, méghozzá főleg a műszaki irányzatokra. Ennek érdekében javítani kell a kö­zépiskolai oktató nevelő mun kát, a tanulók felkészítését az egyetemi tanulmányokra. Úgy véljük, hogy a pedagógusoknak és más nevelőknek még na­gyobb erőfeszítést kell kifejte­niük a fiatalok helyes pálya- választási, orientációjáért, vala­mint megfelelő felkészítésü­kért. Sokkal többet kell tenni azért, hogy megfeleljen a fej­lett szocialista társadalmunk követelményeinek, a mai élet igényeinek. Iskolapolitikánkban továbbra is következetesen az önkéntesség elvét érvényesít­jük, amely lehetővé teszi a szülők és a gyermekeik szá­mára, olyan tanítási nyelvű is­kolát válasszanak, amilyet ők akarnak. A jövőben elsősorban azt várjuk a CSEMADOK tagságá­tól, szerveitől és szervezeteitől, hogy további munkájukban gyümölcsözően felhasználják három évtizedes tevékenységük tapasztalatait, és továbbra is a nemzetiségi kérdés megol­dásának lenini elvei szerint végzik kulturális, népművelői és nevelő munkájukat a ma­gyar nemzetiségű dolgozóik kö­rében. Ennek érdekében szük­ségesnek tartjuk a szorosabb együttműködésüket a nemzeti bizottságokkal, 9 társadalmi szervezetekkel és más kulturá­lis szövetségekkel. Meggyőződésünk, hogy tevé­kenységükben továbbra is ér­vényesítik a párt vezető szere­pét, és magyar nemzetiségű dolgozóink körében tovább mé­lyítik és erősítik a szocialista hazaszeretetet, a testvéri Szov­jetunió nemzeteihez, valamint a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat, s mun­kájukban gyümölcsözően egye­kultúráját, amely a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei- npk közös kincse. Pozitív jelenségnek tartjuk a CSEMADOK egyre szorosabb együttműködését az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségé­vel, valamint a Matica sloven- ská-val. Mindez jelentős mér- tékben hozzájárul nemzeteink és nemzetiségeink életének, kultúrájának alaposabb megis­meréséhez. egymás értékeinek gazdagításához. , sítik, a nemzeti és az interna­cionalista eszméket. Lakosságunkat a csehszlovák szocialista hazafiság szellemé­ben neveljük, s ez megkövete­li a határozott és következetes harcot a nacionalista előítéletek minden maradványa ellen. Tapasztalataink azt igazol­ják, hogy a nacionalista előíté­leteket — bármilyen oldalról és akármilyen formában je­lentkezik — csupán hosszan tartó céltudatos nevelőmunká- val számolhatjuk föl. Ez a harc azért is nagyon fontos, mert a külföldi imperialista elemek és eszmei diverzánsok ezeket a nacionalista előítéleteket igye­keznek felszítani és sötét cél­jaik szolgálatába állítani. Lakosságunk internacionalis­ta nevelésében elsősorban je­lenünkre, a reális szocializmus előnyeire és vívmányaira, to­vábbá közös forradalmi hagyo­mányainkra támaszkodunk. Nem érthetünk egyet azokkal, akik a múltból kiszakítanak bizonyos eseményeket és eze­ket úgy magyarázzák, hogy közben megfeledkeznek a munkástömegek közös sorsá­ról a feudális és a kapitalista kizsákmányoló rendszerben, s nincsenek tekintettel a közös forradalmi hagyományokra, harcra sem, amelyet elődeink az elnyomás és a kizsákmányo­lás ellen vívtak. A legfőbb, ami minden dolgozónkat nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra va­ló tekintet nélkül egyesít, a szocialista társadalmi rendszer, amely a múlt közös forradalmi harcainak vívmánya és a leg­nagyobb társadalmi érték. Még a legjobb családban is időről időre fölmerülnek bizo­nyos problémák. Ugyanez ér­vényes olyan érzékeny terület­re is, mint a nemzetek és nem­zetiségek együttélése. Minden ilyen jellegű gondot, nehézsé­get elvszerüen, de egymást kölcsönösen tisztelve, a szo­cialista együttélés normái, va­lamint az érvényes törvények alapján maximális megértéssel kell megoldanunk. Például fon­tosnak tartjuk, hogy társadal­munk fejlődésének jelenlegi szakaszában a nemzetiségileg vegyes járásokban következete­sen betartsák a kétnyelvűség elvét. Mindenfajta türelmetlen­ség, avagy bürokratikus nem­törődömség nagy károkat okoz, sérti a nemzeti büszkeséget, önérzetet. Hazánk valamennyi dolgozó­ja előtt nagy távlatok nyílnak. Fejlett szocialista társadalmunk páratlan feltételeket teremt minden osztály és réteg, vala­mint az egyén önmegvalósításá­hoz. Minden kommunista és más dolgozó becsületbeli kö­telessége, hogy a lehetőségeket mielőbb valósággá változtassa. Tisztelt Elvtársak, engedjék meg, hogy az SZLKP KB, az SZSZK kormánya, valamint a magam nevében megköszönjem a CSEMADOK Központi Bizottságának, szer­veinek, szervezeteinek és min­den tagjának azt az áldozatos és eredményes munkát, ame­lyet az eltelt három évtized alatt végeztek. Munkájukkal hozzájárultak közös hazánk nemzetei és nemzetségei test­véri egységének további meg­szilárdításához, a dolgozók kommunista tudatának, világ­nézetének megerősítéséhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy minden erejükkel a CSKP XV., valamint az SZLKP kongresszu­sa határozatainak következetes megvalósításáért dolgoznak ez­után is. További alkotó munkájukhoz sok sikert kívánunk. (Alcímek: Oj Sző) A CSKP KB áprilisi ülésének jelentősége Alapvetően megváltozott Dél-Szlovákia arculata Céltudatos nemzetiségi politika

Next

/
Thumbnails
Contents