Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-31 / 77. szám, szombat

1979 III. 31. MEGKEZDŐDÖTT AZ OLASZ KQMMUM PÁRT Át KONGRESSZUSA Küldöttségünket Jan Fojtíik vezeti I ČSTK J — Rómában tegnap megkezdődött az Olasz Kom­munista Párt XV. kongresszusa, amelyen a párt tartományi konferenciáin megválasztott 1191 küldött, valamint az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség 130 küldöttje és a világ külön­böző részeiről érkezett száz küldöttség vesz részt. Az olasz kommunisták meg­tárgyalják a XIV. kongresszus óta eltelt időszakban kifejtett munkát. Az erről szóló beszá­molót Enrico Berlinguer, az OKI' főtitkára terjeszti elő. A beszámoló foglalkozik a dol­gozók és a demokratikus erők egységének problémájával, a párt feladataival, alapszabály­zatának módosításával és a párt irányító szerveinek meg­választásával. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttségét Jan Főj- tik, a CSKP KB titkára vezeti. A szovjet kommunisták kö­szöntik azokat a sikereket, amelyeket az olasz koniinunis- ták a társadalom demokratikus felújításáért, a párt pozíciójá­nak megszilárdításáért és azon kísérletek ellen vívott harcban értek el, amelyek a pártnak a forradalom útjáról való letéri- tésére irányulnak, állapítja meg az SZKP Központi Bizottsá­gának üdvözlő távirata, ame­lyet az Olasz Kommunista Párt XV. kongreszusa képviselőinek küldött. A nemzeti érdek védelme so­rán az OKP jelentős mértékben támogatja a szabadság, a béke és a haladás erőivel való szo- lidoritás megszilárdításáért ví­vott harcot. A jelenlegi körülmények kö­zött nagy jelentőségű a dol­gozók nemzetközi szolidaritása az agresszív szándékok, a lázas fegyverkezés ellen az enyhülé­sért és a társadalmi haladásért vívott harc sikeréért. A Szov­jetunió Kommunista Pártja mindent megtesz a nemzetközi kommunista mozgalom s a bé­kéért, a nemzeti felszabadulá­sért és a társadalmi haladásért küzdő erők egységéért, hangsú­lyozna az üzenet. A Cam Duong-i upatitbánya a ki nai agresszió előtt a legnagyobbak egyike volt Délke let-Ázsíában. Né hány héttel ezelőtt még 5000 ember dolgozott ott, ma a bánya romokban hever. A Szovjet unió által szállí­tott nagy teljesít ményű korszerű berendezéseket a kínaiak leszerelték és elszállították Kínába. Aztán a bánya valamennyi létesítményét leve góbé röpítették. — A képen: a Cam Duong bánya érc- zúzóberendezése a kínai agresszorok támadása előtt ff önti és romjai a kínai csapatok távozása után. (CSTK—felvételi Népszavazás Iránban Megnyílt a belga kommunisták XXIII. kongresszusa A CSKP KB üdvözlő táviratát Jindrich Poledník adta át fCSTK) — Brüsszelben a szakszervezeti központ épületé­ben megkezdődött a Belga Kommunista Párt XXIII. kong­resszusa, amelyen 208 küldött, 33 kommunista és munkáspárt küldöttsége, valamint 6 baráti szervezet képviselője vesz részt. A megnyitás és az elnökség megválasztása után Louis van Geyt, a párt elnöke előterjesz­tette a tevékenységről szóló je­lentést. A CSKP KB küldöttségét Jind­rich Poledník, a CSKP KB tit­kára vezeti. Küldöttségünk ve­zetője a kongresszus megkez­dése előtt átnyújtotta a CSKP Központi Bizottságának üdvöz­lő táviratát a Belga Kommu­nista Párt Központi Bizottsága képviselőinek. Az üzenet hangsúlyozza a CSKP és a Belga Kommunista Párt kapcsolatainak jelentősé­gét. (CSTK) — Tegnap több száz­ezer iráni járult a választási urnákhoz, hogy össznépi szava záson döntsön Irán államfor­májáról. A 16 évnél idősebb irániak az iszlám köztársaság mellett vagy ellene szavazhat­nak. A 165 városban és 475 köz­ponti faluban 18 ezer választó­helyiséget létesítettek. Az or­szágban 18 789 400 választól re glsztráltak. Az iráni belügymi­nisztérium szerint a választá­sok két napig tartanak, s az eredményeket öt nap múlva hozzák nyilvánosságra. Amir Ahbasz Entezam, az ideiglenes kormány képviselője sajtóértekezleten közölte, liogv 14 napon belül közzéteszik az új alkotmány tervezetet, és a népszavazás után két hónappal parlamenti választásokat túrta nak. ROMES CSANDRÁT LENIN RENDDEL TÜNTETTÉK KI (ČSTK] — Romes Csandrát, a Béke-Világtanács elnökét a békéért és a népek biztonsá­gáért folytatott több évtizedes, áldozatos tevékenységének el­ismeréséül 60. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tűn* tették ki. Romes Csandra a békevédők szervezetének élén áll. Ez a szervezet a világ több mint 70 országának nemzeti szerveze­teit foglalja magába. Áldoza­tos munkát végzett a demokra­tikus erők egységének megszi­lárdításáért és a nemzetközi feszültség enyhülésiéért. ÜLÉSEZETT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (CSTKJ — A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának március 28-án tar­tott kibővített ülése megtár­gyalta a nemzetközi élet kér­déseit, és jóváhagyta a párt-, és állami szerveknek az utol­só ülés óta eltelt időszakban kifejtett külpolitikai tevékeny­ségét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az emberiség létérde­ke az enyhülés eddigi ered*> menyeinek megszilárdítása és a békés egymás mellett élés politikájának további fejleszté­se. FOKOZÓDIK A KÍNAI NÉP ELÉGEDETLENSÉGE AZ AFGÁN NÉP MAGA DÖNT SORSÁRÓL A moszkvai Pravda cikke (CSTK| — A moszkvai Prav­da ,,összeesküvés az afgán nép ellen“ címmel közli A. Petrov cikket, amely többek között megállapítja: Azok a társadal­mi-gazdasági átalakulások, ame­lyeket az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság kormánya a dolgozó tömegek érdekeljen hajtott végre, a lakosság kö­rében széles körű támogatásra találtak. Az afgán nép a törté­nelemben először kapott lehe­tőséget arra, hogy részt vegyen a problémák megoldásában, hogy meghatározza Afganisz­tán további fejlődésének útját. Ezek a fejlemények nem tetsze­nek azoknak, akiknek politikai és gazdasági uralma megingott az áprilisi forradalom után. Több nyugati országból, va­lamint az Afganisztánnal szom­szédos országokból Afganisz- tán-ellenes propaganda indult, amely a kormány erőszakos megdöntésére és Afganisztán belügyeibe való beavatkozásra szólít fel. Az ellenséges propa ganda azt terjeszti, hogy Afga­nisztán csakhamar a ,,16. szov­jet köztársaság lesz“, s hogy állítólag a Szovjetunió erre tö­rekszik. A hasonló állításoknak semmi közük a valósághoz, s valamennyi a hiszékenyeknek szól. A szovjet—afgán barátság ki­állta az idők próbáját. A Szov­jetunió volt az első ország, amely elismerte a független Af­ganisztánt a gyarmati uralom megdöntése után. A Szovjetunió önzetlen támogatást nyújtott szomszédjának a gazdaság fej­lesztésében, a műszaki és köz­lekedési problémák megoldásá­ban és a természeti kincsek felhasználásában. Most is, ami­kor Afganisztán nehéz helyzet­ben van, a Szovjetunió azok oldalán áll, akik védik az or­szág demokratikus vívmányait és az afgán nép érdekeit. (CSTK] — A különböző hír- ügynökségek pekingi tudósítói egyre többet cikkeznek arról, hogy a lakosság körében nö­vekszik az elégedetlenség, s ez zel már a kínai sajtó is kény telen volt foglalkozni — írja Szergej Kulik, a TASZSZ po litikai hírmagyarázója. Már ta valy beszámoltunk arról, hogy az elégedetlenség főleg a fia talok kőiében mutatkozik. Pél dául Hfing Csou város fiataljai, akiket a „kulturális forrada­lom“ idején küldtek távoli te rülelekre. Mikor hazatértek meglátogatni szüleiket „nagy­szabású tüntetést szerveztek és kijelentették, hogy nem hajlan­dók visszatérni munkahelyük re, — számol be a Financial Times. A France Presse hírügy­nökség arról tudósít, hogy egész Kínából több ezer föld műves vonult Pekingbe, akik igazságot követelnek. A Zsen min Zsipao című pekingi napi lap megfenyegette azokat, akik otthagyják a termelést, és til­takoznak jogaik lábbal tiprása ellen. A kínai nép tacepaóikon til­takozik a szomszédos szocia­lista Vietnam elleni agresszió ellen. Akik ily módon nyilvá­nítottak véleményt, azok közül Kommentárunk Vasárnaptól ismét drágább lesz az OPEC-országok olaja, jóllehet az emelésről döntést hozó genfi értekezleten közöl­ték, hogy a 9,5 százalékkal 14.54 dollárra emelik az ener­giaforrás barrelenkénti árát (vagyis az ár már most olyan magas, mint amennyit az év végére beterveztek), mégsem tudni pontosan, mennyiért kel el majd az olaj. Az szinte már most biztosra vehető, hogy a hivatalos alapáron alig fognak olajat eladni. Már az utóbbi na­pokban több arab ország 15 dollár körül adta olaját. Áp­rilis elsejétől ehhez még hoz­záadódik néhány újabb száza­lék, mert Genfben az olajex­portálók abban is megegyez­tek, hogy az említett alapár­hoz saját megfontolás szerint bármilyen felárat számíthat­nak az olaj minőségétől füg­gően. Ez lényegében azt jelenti, hogy a tőkés olajpiacokon nincs és nem lesz egységesen kötelező ár, mindenki annyit kér, amennyit akar, persze csak elméletileg. Mert nyilván az olajtermelők csak annyi fel­árat mernek az alaphoz hozzá­számítani, amennyiért még ke­lendő lesz árujuk, és a vevők nem keresnek kedvezőbb el­adót. A genfi döntéssel kapcsolat­ban felmerül a kérdés, hogy lehet-e szó az OPEC-országok önkényéről — pontosabban Ilyen formában teszik fel a kérdést a nagy nemzetközi o la jmo no p ó 1 i uniók. K o r l á t la n önkényről nyilván nem lehet szó, hiszen OPEC-körökben tisz­tában vannak azzal az elméleti határral, ameddig még az olaj­ár felsrófolható. Másrészt ta­lán, túlzással élve, tulajdon­vehetik át egyre magasabb áron az olajat. Hozzájuk ha­sonlóan nyugati kormánykörök is szeretnék az iráni válság ro­vására írni a mostani nagy­mértékű áremelést. Tény, hogy a hosszú heteken szünetelő irá­ni olajexport hiányt idézett elő a piacokon és árfelhajtó Olaiiokk után o^aistop? képpen jótétemény a nyugati olajfogyasztóknak, hogy a ma­gas árral szoktassák le őket az energiahordozók pocsékolásá­ról. Hiszen eddig ezt egy tőkés országban sem sikerült elérni semmilyen takarékossági intéz­kedéssel. Nem utolsósorban az Is igaz — és az olajkonszernek érvelésének megcáfolására ezt kell leginkább kiemelni —, hogy a mostani áremelés sem olyan magas, ami teljes mér­tékben kárpótolná az OPEC-or- szágokat a dollárleértékelődés következtében őket érő bevé­telcsökkenésért. Erről a nem­zetközi olajmonopóliumok — amelyek évtizedeken keresztül rablógazdálkodást folytattak az OPEC-országok olajával — va­lahogy megfeledkeznek. Persze nehéz megbékélniük azzal, hogy már nem ők állnak a kö­zel-keleti olajkutak csapjainál és legfeljebb forgalmazóként, szállítóként és feldolgozóként tényezőként hatott. De ha nem kerül sor az iráni fordulatra, akkor is mindenképpen áreme­léshez folyamodnak az OPEC- országok a dollár fokozatos de­valválódása miatt. önkény és önzés emlegetése helyett az olajtermelő orszá­gok még így is mértéktartóak, majdhogynem nagyvonalúak voltak az áremelésben. Igaz, elsősorban Irán még magasabb, 35 százalékos emelést sürge­tett, Jemani szaúdi olajminisz­ter saját érdemének próbálta feltüntetni, hogy ezt megaka­dályozta. Persze, az ő kitartása Brzezinski rijadi látogatásával magyarázható. Szaúd Arábia ugyanis ígéretet tett arra, hogy megakadályozza a szélső­séges emelést, ha a washing­toni hála — pénz, fegyverek — nem marad el. Washington így is bajban van, idén 4—5 milliárddal töb­bet ad majd ki olajért. Úgy hír­lik, Carter rendkívüli intézke­déseket fontolgat, köztük a ben zinjegyrendszer bevezetését és a benzinkutak hétvégi bezárá­sát. A mostani helyzetet sokan az öt évvel ezelőttihez hason­lítják. Tény, hogy a mostani áremelés az akkorihoz hason­lóan ismét pánikot okozott, de van egy lényegesen új vonása. Akkor az olajtermelők a maxi mumot hozták felszínre, ma­napság viszont már okosabban mérlegelnek. Azt mondják, jobb, biztosabb helyen van az olaj a homok alatt, mint a bankszámlákon az értük kapott egyre kevesebbet érő dollárbe­tétek. Erre a következtetésre pedig a nyugati tehetetlen pénzügyi politika juttatta az OPEC-országokat. Kérdés, mi­lyen tanulságot szűrnek le a sokkból a nyugati olajfogyasz­tók. Képesek-e arra, hogy a jövőben takarékosságra, olaj- stoppra ösztönözzék a hazai piacot. Az olajtermelők pedig még nem mondták ki a végső szót. Ha a dollár hanyatlása így folytatódik, a júniusi OPEC- konferencián nyilván a mosta­ni döntéshez hasonló születik. Az sem kizárt, hogy a most fo­lyó bagdadi arab miniszteri ta­nácskozás résztvevői olajbo^- kottot szavaznak meg Egyip­tom ellen, tiltakozásul a kü­lönbéke aláírása miatt. P. VONYIK ERZSÉBET többet letartóztattak. Ismeretes, hogy az államhatalmi szervek megtiltottak minden vélemény- nyilvánítást az intervencióval kapcsolatiéin, és korlátozták a kínai lakosok külföldiekkel va­ló találkozásának lehetőségeit is. Nem akarják ugyanis, hogy kiderüljön, miként vélekedik a kínai nép a Vietnam-ellenes ka­landorpolitikáról. A külföldi megfigyelők több­sége a belpolitikai helyzet elemzésekor arra a következte­tésre jut, hogy Kína szociális és gazdasági valósága készteti a tömegeket az egyre aktívabb fellépésre a maóista rend ellen. Nem véletlen, hogy ez a tár­sadalmi mozgás éppen most, az agresszió idején erősödött feU Hiszen rengeteg átlagkínai, akit a hivatalos propaganda teljesen megtévesztett, most jött rá arra, mi a pekingi mani darinok igazi célja, elgondol­kodik afelett, hogy mennyire használt az országnak a maóis- ták politikája és hogy be akarja-e váltani a vezetés azo­kat az egyébként is homályos ígéreteket, amelyeket tavaly tett a Kínai Kommunista Párt KB harmadik plénuimán. KURT WALOHEIM ENSZ-FŐ- TITKAR a Német Szövetségi Köztársaság vezetőivel folyta­tott megbeszélések után csü* törtökön egynapos látogatást tett Nyugat-Berlinben, ahonnan magánlátogatásra Bécsbe uta­zik. TODOR ZSIVKOVNAK, a BKP KB első titkárának, az állam-: tanács elnökének és más párt­ós állami vezetők részvételé­vel vitával folytatódott tegnap Szófiában a Mezőgazdasági-Ipa­ri Szövetség országos alakuló közgyűlése. [EVGENYIJ FJODOROV akadé­mikust, aki egyben a Béke-vi- lágtanács alelnöke is, válasz­tották meg tegnap a Békevédők Szovjet Bizottságának elnöké­vé. Ebben a tisztségben a nem­rég elhunyt Nyi'kolaj Tyihono- vot váltotta fel. ROBERTO UGOL1NI 22 éves diákot, a Paese Sera olasz na­pilap szerkesztőjének fiát teg­nap szülei római lakásán há­rom terrorista agyonlőtte. A PORTUGÁL PARLAMENT törvényt hozott a szakszerveze­tek és más társadalmi szerve­zetek részvételéről a munka- törvények kidolgozásában. A törvényjavaslat kezdeményezői a kommunista és a szocialista párt képviselői voltak. TILTAKOZÁS A KÜLÖNBEKÉ ELLEN (ČSTK) — Az Arab Liga Gazdasági Tanácsa úgy dön­tött, hogy székhelyét Kairóból Ammanba helyezi át az egyip­tomi rezsim bojkottjával kap­csolatos határozatok értelmé­ben. Amint a Liga titkára közöl­te, a gazdasági tanács bagdadi rendkívüli ülésén úgy határoz­tak, hogy „befagyasztják“ Egyiptom részvételét a tanács­ban és az egész arab piacon. Ezzel tiltakoznak az egyipto­mi-izraeli különmegállapodás ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents