Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-31 / 77. szám, szombat
Ján Veitcko elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a Hrabušice! Törzstenyésztő Vállalat igazgatója: A CSKP XV. (kongresszusának határozatai a Spišská Nová Ves-i járás párt, állami és gazdasági szervei figyelmének 'középpontjában álltaik és állanak ma is. Ezt mutatják a mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért eredményeik. A szocialista szektorban 1971—1975- ben 102 százalékra teljesítettük a bruttó mezőgazdasági termelési tervet, a termelés 23 százalékos növekedésével. Ez a dinamikus fejlődés a hatodik ötéves tervidőszak három éve alatt folytatódott. Az ötéves tervet határidőben teljesítjük és a termelést l.ö,6 százalékkal fokoztuk, az évi növekedés tehát 6,2 százalékos. Az árutermelést 21 százalékkal növeltük, az évi növekedés itt 7 százalékos. Az eddigi tervteljesítésböl kiindulva a hatodik ötéves tervidőszak feladataiból, az 1979—1980 as években, a bruttó mezőgazdasági termelés 37,5 százalékát és az árutermelés 31 százalékát kell teljesítenünk. A növénytermesztésben a legjobb eredményeket a gabonanemüek termesztése terén értük el. A hároméves időszak alatt 45 százalékkal emelkedett a gabona termesztés. A negyedik ötéves tervidőszak éveiben az átlagos hektárhozam 24 mázsa, az ötödik ötéves tervidőszakban 27,5 métermázsa és a mostani ötéves tervidőszak éveiben már 36' métermázsa volt, itt olyan eredményekről van szó, amelyeket a hegyaljai vidékeiken és a hegyvidékeiken értünk el. A burgonyatermesztésben — noha az ötödik ötéves tervidőszakban átlagosan 196 mázsát értünk el. és a hatodik ötéves tervidőszak három éve alatt 185 mázsát — nem vagyunk elégedettek az eredményekkel. Vannak olyan vállalataink, mint például a smižanyi Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz, az iliášovcei, Spišský Štvrtok-i, letanovcei, studeneci efsz-ek és a hrabušicei mezőgazdasági vállalat, amelyek még a kedvezőtlen években is stabil eredményeket érnek el, 210—250 mázsa a hektárhozamuk. Tartalékok vannak az egyes vállalatok eltérő terméseredményeiben. Erre összpontosítjuk a szervezési és irányító munkánkat. Az agrárprogram megoldásával kapcsolatban figyelmünket az utóbbi éveikben a tömegtakarmányok termesztésének és minősége javításának szenteljük. Főleg az utóbbi két év alatt növeltük a hektárhozamoikat, például az évelő takarmányoknál 83 métermázsával, a réti széna termesztésénél pedig 39 métermázsás hektárhozamot értünk el. Nem lehetünk elégedettek azonban a takarmány minőségével. Nálunk és általában a hegyvidékeken rendszerint éppen a takarmány betakarításakor legtöbb a csapadék. Ilyen feltételek között a silózás és a szenázsolás tartósító adalékanyagok nélkül olyan következményekkel jár, hogy nem jó a takarmány tápértéke. A tartósító szerek hiánya már több éves probléma. Gyors segítséget várunk a kutatóintézetektől és a vegyipartól. Valamennyien jól tudjuk, hogy a takarmány minősége döntő a súlygyarapodás fokozásakor és a szemes takarmány fogyasztásának csökkentésekor. A járásban az állattenyésztésre az a tény jellemző, hogy e téren értük el a legnagyobb növekedést. Hiszen az 1971—1975-ös években a bruttó termelés csaknem 33 százalékkal növekedett és a hatodik ötéves tervidőszak három éve alatt 21 százalékkal. A múlt évben például a marhaállomány átlagos natpi súlygyarapodása 77 dkg-os volt, a sertések napi súlygyarapodása 50 dkg és a tehenenkénti évi tejhozam járási viszonylatban 2629 liter volt, ami kevés. A hizlaláskor a tervezett súlygyarapodást elérjük, ám a tejtermelésben nem sikerül teljesítenünk a tervet, s a tejhozamot sem tudjuk a kívánt ütemben fokozni. Járásunkban már 1972 óta foglalkozunk a törzstenyésztési programmal, ami jó eredményeket hozott. E program célja nemesíteni az eredeti pinz gaui fajtát az ayrshirel fajtával, ami nek végeredménye az lenne, hogy az ayrshirei fajták véréből 50 százalék maradna a nemesített állatfajtában, és a többit — a szlovák-tarka és a cseh- tarka fajtát, amelyet ugyancsak járásunkban tenyésztünk, szándékosan a fekete-tarka fajtával keresztezzük. A járás kedvező feltételei közt bővíte nümk kell a fekete-tarka tenyésztését fajtiszta formában. Az ayrshirei fajtával keresztezett állatok utódainál elért eredmények már észlelhetők a laktáció idején történő tejtermelésben, az eredeti pinzgaui fajtához viszonyítva 460—500 liter tejet nyerünk, ami 20 százalékos növekedést jelent. A törzstenyésztési program kiegészítése keretében kitűzték a pinzgaui fajtának az ayrshirei fajtával való keresztezését, illetve fajtanemesltését, ami a mi körülményeink közt nem hozta meg a kívánt eredményt. Tapasztalataink szerint a pinzgaui fajtának a vörös-tarka fajtával való keresztezése rendkívül jó eredményeket hozott a hústermelő-képesség és a tejtermelő-képesség fokozására vonatkozólag. A gyakorlatban nem vagyunk elégedettek a pinzgaui fajta jövedelmezőségével, mert ez immár több éve, anég a tenyésztés és takarmányozás jobb feltételei mellett ís, egy szinten maradt. Feltettük a kérdést, hogyan tovább. A tapasztalatok azt követelik, hogy a pinzgaui marhaállományt 37,5 százalékra az ayrshirei fajtával keresztezzük vagy pedig a vörös-tarka fajtával Meg kell vizsgálnunk a további ikeresz tezési lehetőségeket. A fekete-tarka fajta tenyésztése, hegyvidéki viszonyok közt az eddigi tíz év eredményei alapján, indokolt. A fekete-tarka marhaállomány és keresztezett utódai nevelésében elért eredmények a gyarapodásban is kimutathatók. A tejhozamuk például a pinz gaui fajtához viszonyítva 1400—1500 literrel magasabb. Ez a fajta a hegyaljai feltételek közepette jól meghonosodott, itt ugyanis jó a Uikarmányalap, kedvezőek az éghajlati, az istállózási és a gondozási feltételek. Nem fordultak elő semmilyen állategészségügyi és állatgondozási zavarok. Ezért a fekete- tarka fajta tenyésztését mindenütt meg kell honosítani, ahol arra megvannak a kellő feltételek. Tudatában vagyunk annak, hogy a törzsállattenyésztésí program végrehajtása elsősorban az üszők helyes nevelésétől és ellátásától függ. Ezért feladatul tűztük ki az üszők olyan nevelését, hogy az egész nevelési idő alatt legalább napi 60 dkg-os súlygyarapodást érjünk el és hogy már 16—18 hónapos korban biztosíthassuk az álla tok fedeztetését. E probléma megoldását az üszőnevelő üzemek szakosításában, az állományforgó kinyitásában és a kooperációs kapcsolatok fejlesztésében látjuk. A járásban öt farmon kezdték meg az üszőnevelő üzemek építését. Az üszőnevelést a továbbiakban a 2500 hektáron felüli mezőgazdasági termőtalajjal rendelkező vállalatokban a vállalaton belüli szakosítás révén valósítjuk meg. A továbbiakban hatékonyabban fogjuk biztosítani az üszőik minősítését az előliasl üszők ellenőrző istállóiban, hogy a tenyésztésbe csak olyan elő- hasi üszőket soroljunk, amelyek a kívánt paraméterekkel rendelkeznek. A tehenek tejhozamának fokozását elsősorban az etetésben látjuk, és olyan farmok létesítésében, ahol nagy tejtermelésű tehenek lesznek, továbbá a reprodukciós mutatók teljesítésében. Erre irányul további törekvésünk is. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére új indítványok születtek a CSKP KB 13. ülésének határozataiban. Járásunkban is megvan minden feltétel a XV. pártikongresszusnak a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó határozatai és céljai teljesítésére. Ján Urban elvtárs, az SZLKP KB tagja, a príevidzai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója: gét. Ezt tartom a szocialista mezőgazdaság további fejlesztése egyik legjelentősebb tényezőjének. A tudományos kutatóintézetek a jövőben munkájukat az eddiginél kifejezőbb módon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további, hatékony fejlesztésének kulcs- fontossságú problémáira összpontosítják. Nézeteimet nem csak a járás, hanem az egész közép-szlovákiai kerület eredményeivel támasztom alá. Például a gabonatermesztés és részben néhány más termény fejlesztésének stabilizálását ma már el sem tudom képzelni a tudományos kutatási ismeretek gyors és szüntelen alkalmazása nélkül. Ennek elérése elsősorban a nitrai Mezőgazdasági Főiskola érdeme. Tapasztalatok mutatják, hogy az agrotechnika, a gondozás és védelmezés mellett a termést lényegesen befolyásolja a kiváló biológiai alapanyag. A szovjet gabonafajták és az utóbbi években a Solaris és a Slávia kiváló hazai búzafajták alkalmazásának tulajdonítható, hogy a gabonatermesztésben kiemelkedő eredményeket értünk el. Ezek a gabonafajták a helyes agro* technika figyelembe vételével nagyszer rű hektárhozamokat biztosítanak, Nagyra értékeljük a kiváló szovjet fajtákat is, amelyek termőképességükkel, rendkívüli alkalmazkodó képességükkel járásunk, sőt az egész közép-szlovákiai kerület éghajlati feltételei közt is alapvető változást hoztak a gabona- termesztésben. Az első időszakban ilyen volt a Mironov, a Bezosztája, ké sőbb a Kaukaz, a Jubilejnaja és az Iljicsovka fajta, amelyek ma is lépést tartanak világviszonylatban a legjobb búzafajtákkal. Értékeljük a hazai búzafajták, a Solaris, a Slávia és a többiek alkalmazását, amelyek a második generáció paramétereit ütik meg. Hazánkban ismert tény és a külföldi, főleg a szocialista országokban szerzett tapasztalatokból is tudjuk, hogy kiváló tavaszi árpával rendelkezünk. A hrubčicei magnemesítők csaknem minden évben új, nagy hozamú tavaszi árpát kínálnak a mezőgazdaságnak, amelynek nagy a biológiai értéke és megfelel a magas terméshozam minden követelményének. Természetesen fel kell tennünk a kérdést, hogy ezt a kiváló biológiai alapanyagot miként használjuk ki a mezőgazdasági termelésben. Ezen a téren a közép-szlovákiai mezőgazdasági vállalatoknak még sok a behoznivalójuk, főleg e gabonafajtának a saját feltételeik közt. való kipróbálása terén, de az agrotechnikában, a gabonanemüeknek a betegségektől és a gyomtól való védel- mezésében is. Tárgyilagosan ki kell jelentenünk, hogy a mezőgazdaság jelenleg más termények terén is jó biológiai alapanyaggal rendelkezik, amely a helyes agrotechnika betartása mellett rekord- termést hoz még a teljesen gépesített betakarításkor is. Am nem minden termény biológiai alapanyaga kiváló minőségű. Itt elsősorban a téli repcefajtára, burgonyára, szemes kukoricára, silókukoricára és az évelő takarmánymagvakra gondolok, mert ezek termesztése komoly gondokat okoz. Véleményem szerint probléma a kiváló biológiai tulajdonságokkal rendelkező burgonya beszerzése és ez a gond tartós, ezen a területen határozottan, gyorsan kell eljárnunk, az egyes mezőgazdaság vállalatokban szűkíteni kell a termesztett fajták választékát. Ezért kell a mező- gazdasági vállalatoknak minél előbb beszerezni a fajtanemesítőktől a kiváló biológiai alapanyagokat. Tudjuk, hogy ez a probléma bonyolult és azt is tudjuk, hogy a tárca aránylag nagy eszközöket fordít az értékes biológiai alapanyag behozatalára, amelyeket nemesítő vállalataink, a mezőgazdasági vállalatokkal együtt, nem képesek több éven keresztül az eredeti biológiai színvonalon tartani. A termés két- három év alatt degenerálódik, és ezáltal lényegesen csökken a terméshozam. Köztársaságunkban a nemesített alapanyag nem felel meg a követelményeknek. Itt elsősorban a stabilitást hiányoljuk, valamint a betegségek elleni magasabb ellenállóképességet. A fogyasztók burgonyával való folyamatos ellátását, és az ipari burgonyával való ellátást is jó minőségű biológiai alapanyaggal, koncentrációval és szakosítással, megfelelő betakarító gépekkel kell megoldanunk. Hang* súlyozni kell továbbá, hogy a keres* kedelem tervezési és ágazati szerveinek, ugyanakkor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak rövid időn belül meg kell oldania a búr- gonyatárolás problémáját. A tároláskor ugyanis nagy veszteségek keletkeznek. A mezőgazdaságnak komoly problémái vannak az évelő takarmány vetőmagjának beszerzésével. Itt is a jó minőségű biológiai alapanyagról van szó, ez nem csupán kerületünket, hanem egész Szlovákiát érinti. Ma már nem titok, hogy az egyes területeken, tehát a prievidzai járásban is, minden évben hasonló problé-- mákkal küzdünk. Ugyanígy szólhatunk a szemes ku*. korica és a silókukorica biológiai alap-i anyagáról is. A mezőgazdaság hiányát érzi saját, nagy hozamú hibridfajtáknak, főleg a hegyvidékeken, ahol rö- videbb a vegetációs időszak, amelyeket már augusztus 25-én, de legkésőbb szeptember 10-én be lehetne takarítani. Az állattenyésztésben szolid törzste- nyésztési programmal rendelkezünk és kitűztük a célt — megteremteni a feltételeket, hogy az eredményes keresztezéssel évről évre magas paraméte-- rekkel rendelkező haszonállatok birtokában legyünk, melyek tulajdonsán gai megfelelnek a nagyüzemi techno-* lógiának. Járásunkban éppen a törzstenyésztési program megvalósításával kiváló eredményeket érnek el a szocialista mezőgazdasági vállalatok a tej és a hústermelésben. A közép-szlovákiai kerület járásaiban az állatok súly- gyarapodásának különbözősége a fel-* adatok teljesítésének eltérő színvona* Iából ered. Elsősorban javítanunk kell az irányító munka minőségét, meg kell teremteni a feltételeket a jó minőségű tömegtakarmányok termesztésére, mért ez az alapvető feltétele annak, hogy csökkentsük az egy liter tej, vagy; egy kilogramm marhahús előállításához szükséges szemes takarmányt, itt valóban nagy tartalékok vannak. Ki kell jelentenünk, hogy az állattenyész- tésben általában szolid színvonalon si* került biztosítanunk a termelés nőve* lését és az állati termékek felvásárlását. Szeretnék még elidőzni a súlygyarapodás meghatározó tényezőjénél, mégpedig a vegyes takarmányok előállítási színvonalánál. Olyan magas tejhozamnál, amilyet pl. a prievidzai járásban, de más járásokban is elérünk, minden zavaró beavatkozásnak kedvezőtlen következményei vannak. A gazdasági állatok egyes fajtái és kategóriái számára pontosan meghatározott receptek vannak. Mi haszna azonban, ha az egyes összetevők hiánya címén gyakran változtatják a receptet, stresszhelyzetek állnak elő, s en*- nek következtében törvényszerűen csökken a súlygyarapodás vagy a tejhozam, illetve a hústermelő-képesség. Teljesen egyetértek azzal, amit a jó minőségű tömegtakarmányok előállításáról mondottak. Ezen a területen vannak a legnagyobb tartalékok. Az irányító szervek az eddiginél gyorsabban, operatívabban oldják meg ezeket a problémákat, akár az anyagi ösztönzőkkel teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy még az idén érezhető haladást érjünk el. A pártszervezeteket, a mezőgazdaság irányításában dolgozókat arra ösztönözzük, hogy a biológiai anyagot mindenütt a termelés további fejlesztésére fordítsák. Elvárjuk, hogy a tudományos kutatóintézetek segítenek a mezőgazdasági gyakorlatban megvalósítani céljainkat, főleg ott, ahol munkánk nem járt kellő eredménnyel. Július Ševčík elvtárs, az SZLKP KB póttagja, a nitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgozója: A szocialista mezőgazdaság építésének 30 éve alatt óriási átalakulások történtek nem csupán a termelés fejlődésében, hanem szocialista mezőgazdaságunk társadalmi értékelésében is. A termelés fokozása szempontjából egész sor pozitív példát említhetünk meg. Például a prievidzai járásban az 3979. év nem egész egy hónapja alatt a szocialista mezőgazdasági vállalatok több tejet és húst adtak el az államnak, mint az egész 1950-es év alatt. Felszólalásomban azonban nem a prievidzai járás eredményeiről akarok szólni, hiszen ezekről már szó volt a párt központi bizottságának előző ülésén. Néhány gondolattal szeretnék reagálni az SZLKP KB Elnökségének jelentésére, amelyben értékelték a jó minőségű biológiai anyag szükségesséA növénytermesztés intenzitásának fokozását, koncentrációját és szakosítását a XV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB Elnöksége mölt év szeptemberében tartott ülésének a határozata elsőrendű feladatként jelölte meg. Abból indulunk ki, hogy a növénytermesztés programszerű megoldása és gyorsított fejlesztése megteremti a növénytermesztés és az állattenyésztés nagyobb egyensúlyát, továbbá kialakítja a feltételeket az egész mezőgazdasági termelés további, jelentősebb fejlődése számára. E feladatokból kiindulva állították össze a tudományos kutatómunkát is a növénytermesztésben, valamint az ismereteknek a gyakorlatban való alkalmazását, amit a nitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgozói végeznének. Az SZLKP Nyugat-szlo- vákiai Kerületi Bizottságának elnöksége 1978 decemberében megvitatta a tudományos kutatómunka fejlesztéséről és a mezőgazdaságnak a főiskola részéről nyújtott segítségről szóló jelentést, majd kitűzte a fő feladatokat. (Folytatás az 5. oldalon)
