Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-30 / 76. szám, péntek
A CSKP KB 13. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról] új gépek készítését saját termelésből csak mintegy 50 százalékra fedezzük. Nem értjük, hogy az Agrostroj miért csak 1981-ben kezdi meg a már ké* éve kifejlesztett LČCH-2 komlószedó gép gyártását. Pedig ez a gép jelentős munkaerő-megtakarítást tenne lehetővé és nagyban megkönnyítené a komlószedést. A gépesítés elmaradása miatt belátható időn belül nem nyílik lehetőség a komlótermesztő gazdaságokban a tavaszi szezonmunkások számának csökkentésére. A komlőszedésnél azonban a szezonmunkások számát legalább egynegyedével csökkentlietnénk. Ezt a komló indáinak gépi letépése tenné lehetővé. Az erre szolgáló gép szerkesztését már megoldották, a gépet azonban még senki nem gyártja. A žateci körzetben a komló az itt termesztett fajták következtében alacsonyabb hektárhozamot ad, mint ináj sutt. Ebbe nem nyugodunk bele, és mindent megteszünk a hozamok fokozásáért. Az itt termesztett fajta azonban a legkiválóbb minőségű és az exportot illetőleg is a legkeresettebb. Ugyanolyan felvásárlási árak esetén ezért a komlótermesztés (a külföldön keresett žateci komló termesztése) körzetünkben kevésbé gazdaságos, mint azokban a mezőgazdasági vállalatokban, amelyek nagyobb hektárho-' zamokat érnek el, a komló minősége azonban alacsonyabb színvonalú. Logikus lenne, hogy ne csak a mennyiséget, hanem elsősorban a minőséget tartsák szem előtt, hogy megteremtsék a feltételeket a kiváló minőségű komló termesztéséhez. Cserge Károly elvtárs felszólalása Vladimír Krupauer elvtárs felszólalása Amennyiben következetesen megoldjuk a tudományos kutatóalap és a mezőgazdasági iskolák feladatait, a kutatás és az iskolák sokkal aktívabban segíthetik elő a problémák megoldását és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés céljainak teljesítését. Az utóbbi években javult a tudományos -kutató munka irányítása elsősorban azáltal, hogy figyelmüket következetesebben az időszerű problémákra összpontosítják. Értékelnünk kell a szövetségi műszaki-fejlesztési és beru- liázási minisztérium, valamint a Tudományos Akadémia, a főiskolák, a szakágazati és vállalati intézetek irányítószerveinek munkáját. Ennek ellenére ezen a téren is tartalékaink vannak, amelyek hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az új ismereteket gyorsabban érvényesítsük a mezőgazdasági gyakorlatban. Az egyik ilyen terület a kutatási eredmények megvalósításának rendszere. Nagyon helyes, hogy minden ilyen munkahelynek hozzá kell járulnia az új ismeretek érvényesítéséhez. Szükséges azonban, hogy ezt a kötelességet ne értelmezzék egyoldalúan, úgy mint a kutatóintézet ügyét, mivel ez az irányító szerveknek is feladata. Ott ahol kölcsönös együttműködés alakult ki, a megvalósítás ís hatékonyabb. Példaképül szolgálhat a Tachovi Állami Gazdaság és a Prágai Mezőgazda- sági Fiőskola megállapodása, valamint a České Budéjovice-i Kerületi Mező- gazdasági Igazgatósággal folytatott együttműködés. Nagy hatáskörrel rendelkeznek más létesítmények is, amelyek a kihelyezett munkahelyek széles hálózatával rendelkeznek. Ilyen például a Gazdálkodási Rendszerek Tudományos Intézete, valamint a tudományos-műszaki társaságok. A CSKP KB 13. ülése határozatainak szellemében értékelniük kell eddigi munkájukat és keresniük kell annak a módját, hogy gyorsabban és következetesebben érvényesítsék az új ismereteket a mező- gazdasági gyakorlatban. A mezőgazdasági vállalatok dolgozói szakképzettségének növelése, az efsz- ekben és állami gazdaságokban dolgozó középiskolások és főiskolások szintén eddig teljes mértékben ki nem használt tartalékot jelentenek, az új ismereteket gyakorlati érvényesítésében. Véleményem szerint eddig csak részben, vagy gyakran csak formálisan használjuk ki annak lehetőségét, hogy ezek a dolgozók részt vegyenek a kutató-kollektívák és koordinációs szervek munkájában. Az ilyen együttműködés hozzájárul a kutatás állandó időszerűségéhez, de egyúttal meggyorsítja, gyakran már a megoldás során, a kutatási eredmények rugalmas ellenőrzését és gyakorlati érvényesítését. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezen a téren is meg kell szigorítanunk a fegyelmet. Az új, leellenőrzött eljárásoklíól nemcsak a számunkra megfelelő egyes összetevőket kell alkalmaznunk, hanem ezeket komplexen kell elfogadnunk. Óriási lehetőségek rejlenek a méző- gazdaság szempontjából is a szocialista országokkal folytatott együttműködésben. Ezek kihasználása elsőrendű feladat a kutató intézetek, valamint a kutatást irányító szervek számára. Véleményünk szerint minél előbb intézkedéseket kell kidolgoznunk a KGST távlati célprogramjainak megvalósítására, amelyekről 1978-ban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazata számára is megállapodást kötöttünk, úgy, hogy következetesen megnyilvánuljanak az 1981-ig kidolgozott kutatási tervekben. A. harmadik terület, amelyre fel szeretném hívni a figyelmet, a külföldi ismeretek felhasználása. Ezek szintézise és helyes aplikálása a mi viszonyaink között ugyanolyan értékes az eredményeket illetően és lényegesen olcsóbb, mint a saját kutatás. Nem állítom, hogy az ilyen információk teljes mértékben pótolni tudják a mi tudományos kutatási alapunkat, de hozzájárulhatnak munkája hatékonyságának növeléséhez és dinamikusabb gyakorlati érvényesítéséhez. Egyelőre azonban ennek a forrásnak a hatékonysága nagyon alacsony. Ez nemcsak csehszlovákiai probléma, mivel a felmérések szerint az információs rendszer hatékonysága — a megvalósított eredmények mennyiségében kifejezve — általában az első gőzgépek hatásfokának szintjén áll, vagyis 6 százalékos. Ezért tudományos-kutató alapunk és a gyakorlatunk számára kihasználatlan tartalékot jelent. Két problémakört említünk meg. Először is a mezőgazdaságban nincs egyelőre olyan információs rendszer, amely a kutatással együttműködve megalapozott információkkal folyamatosan ellátná a mezőgazdasági üzemeket és az irányító szerveket. Másodszor pedig nincsenek olyan dolgozóink, akik úgy tudnák feldolgozni az információkat, hogy azokat konkrét intézkedésekre használják fel. Nagyobb feladatot kellene teljesíteniük a kutató intézeteknek és a főiskoláknak, saját tudományos és pedagógiai munkájuk javítása szempontjából is, valamint az információs központoknak és a tudományos könyvtárak hálózatának. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni a főiskolások szakképzettsége fenntartásának kérdését, amint erre az elnökség beszámolója is figyelmeztetett. A tudományos-technikai forradalom következtében minden területen gyors ütemben új ismeretek gyűlnek össze. Ez lényegesen meggyorsítja az adott ísmeretszínt elévülését. Különböző számokat ismerünk ennek az elévülésnek az idejéről. Nem lenne értelme, ha most arról vitatkoznánk, hogy a mezőgazdaságban ez az időszak 10 vagy 5 év, hiszen az ismeretek gyors fejlődése következtében alapvető változások mennek végbe az egész technológiai folyamatokban. Tény, hogy a mai iskolai képzettség korlátozott időre érvényes és ezért bizonyos idő után fel kell újítani, ki kell egészíteni. Ezt szolgálják a különféle tanfolyamok és tanulmányi formák. Különböző nézeteket ismerünk az ilyen tanfolyamokat illetően. České Bu- dejovicében a Mezőgazdasági Főiskola Fakultásán több pozitív eredményt értünk el, mivel a dél-csehországi és nyugat-csehországi kerület kerületi mezőgazdasági igazgatóságaival megállapodva a politikai és szakmai továbbképzés tervével összhangban vontuk be a főiskolák végzett hallgatóit ebbe a folyamatba. Ezért célszerű lenne, ha általánosítanánk az egészségügyi minisztérium és az állatorvosi főigazgatóság tapasztalatait, elsősorban azt, hogy a továbbképzést funkciós szakképzettségi feltételnek tekintsük. Egyúttal han- súlyozni szeretném, hogy mindenfajta továbbképzést úgy kell értelmezni, mint a főiskolások politikai és szakmai tudása színvonalának emelését. A mi fakultásunkon jó tapasztalatokat szereztünk az általunk rendezett tanfolyamokon, amelyeken az órák egy ötödén a társadalom-tudományokkal foglalkozunk. Természetesen úgy, mint a szaktantárgyaknál, itt is érvényes az a szabály, hogy az átvett anyag nem jelentheti -a főiskolai tananyag ismétlését, meg kell felelnie a hallgatók magasabb politikai színvonalának. Végül figyelmeztetnünk kell arra is, hogy az új nevelési-oktatási rendszer elveinek megvalósításával a mezőgazda- sági főiskolákon a hallgatók egyetemesebb képzésben részesülnek. Ez ugyan lehetővé teszi, hogy jobban érvényesüljenek az iskola elvégzése után a mezőgazdasági gyakorlatban, de egyúttal időszerűvé teszi további szakosításukat. Tekintettel arra, hogy ezekben az iskolákban egy évvel rövidebb A dunaszerdahelyi í Dunajská Streda) járás dolgozóinak eltökélt szán dékuk, hogy következetesen növelik a mezőgazdasági termelés intenzitását, hatékonyságát és javítjáik minőségét. Járásunk mezőgazdasági dolgozói rendkívül igényes éghajlati viszonyok között teljesítették a sűrű vetésű gabonafélék, a tej, a hús és a tojás termelési tervét. Bizonyos mutatókban túl is szárnyalták a 6. ötéves tervidőszak első három esztendejében esedékes feladatokat. Az időjárás szeszélyei azonban befolyással voltak a cukorrépa, a kukorica és a gyümölcs terme* lésére, főként a Felső-Csallóközben. A múlt évi járási pártikonferencián kitűztük a céit: tíz mezőgazdasági üzemben el kell érni fejőstehenenként átlagosan az évi 4000 literes tejhoza- anot. Ezt a feladatot 16 mezőgazdasági vállalat teljesítette, közülük kettő túlhaladta az 5000 liter szintet. A járási átlag 3870 liter volt tehenemként. Ami a 6. ötéves terv feladatainak teljesítését illeti, megállapíthatjuk, hogy az állattenyésztésben a termelőképesség dinamikus növekedése nmt átkozik. Az össztermelésben is minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy határidő előtt teljesítjük a tervfeladatokat. A kedvezőtlen időjárási feltételeknek ugyan igen nagy a befolyásuk, de nem haladja meg azt a mértéket, amellyel a növénytermesztés az ötéves tervidőszak fennmaradó két esztendejében ne tudna megbirkózni. A mezőgazdaságilag hasznosított földterületek egy hektárjára számítva több mint 957,8 liter tejet, továbbá a szántóföldek egy hektárjára számítva 524,5 kg tőkehúst és 746,5 tojást adtunk az állami alapokba. Az elért sikerek a CSKP XV. kongresszusa határozatának végrehajtásával születtek, mely feladatait lebontottuk az egyes mezőgazdasági vállalatokra és teljesítésüket állandóan és rendszeresen ellenőriztük. A lehető legnagyobb egyensúly megteremtésére törekedünk a növénytermesztés és az állati termékek termelése között. A mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételének alapvető tényezője volt a nagy hozamú szovjet búzafajták termelésének bevezetése, Ezeket sikerült besorolni a zárt termelési egységbe, amely hosszú éveken át biztosítja a termelési biztonságot és a rendszeres előrehaladást a gabonafélék termesztése terén. Hasonló rendszert alkalmaztunk az árpa, az évelő takarmánynövényeik és a hüvelyesek termelése terén is. Ezek az intézkedések jelentősen megszilárdították a takarmányalapot a járásban. Az állati termékek termeléséneik intenzivebbé tétele a szarvasmarha- és sertésállomány hosszú lejáratú biológiai nemesítési programjának keretében történik. E programok megvalósítása sikeresen folyik nálunk, s ezek- bem a termelés és hatékonyság tervezett növekedésének további jelentős tartalékát látjuk. A termelés biztonságát azonban eddig nem sikerült a kellő mértékben elérni a járás második legfontosabb terményének, a kereken 17 000 hektár vetésterületű kukoricának a termelésében, ami meghatározta a járás' gazdasági eredményeit. Eddig csak fontos tartalékát jelenti a mezőgazdasági termelés további intenzívebbé tételének. Mint egy 3700 hektáros szövetkezet technikusa a saját tapasztalataim alapján győződtem meg arról, milyen fontos, hogy a mezőgazdasági vállalatok kivétel nélkül megfelelő időelőnnyel megismerkedjenek a hibrid- kukorica összetételével. Csak így lehet ugyanis idejekorán alkalmazni a fajták szerint megválasztott agrotechnikát, összehangolni mindazokat a tényezőket, amelyek révén nagyobb hektár* hozamok érhetők el. A nem kielégítő eredmények fő oka, hogy késedelmesen történik a nagy teljesítményű hibridek szállítása, nem áll rendelkezésre elegendő hatékony vegyszer és részben megfelelő gép. Már néhány éve tanúi vagyunk annak, hogy a mezőgazdasági vállalatok az utolsó pillanatig mem tudják, milyen hibrid vetőmagok és vegyszerek állnak majd rendelkezésükre. Gyakran előfordul, hogy későn kapják meg a vegyszereket, így csak a következő évben használhatják fel őket, amikor hatékonyságuk irtiár eléggé csökkent. Emellett a kukorica — a szemes és a silókukorica egyaránt — igen fontos tényezője a takarmányalapnak és jelentősen befolyásolja a takarmányadagok szintjét és szerkezetét. A takarmányok felhasználása hatékonyságának növelése területén a legnagyobb tartalékot a takarmány félék rendszeres laboratóriumi vizsgálataiban s a takarmányadagoknak a vegyi elemzések alapján való összeállításában, mindenekelőtt azonban a takarni á n y ke ve lék - re c e p te k p on to s sá gá ba n látjuk. Sajnos gyakran tanúi vagyunk a reoeptúráik megváltoztatásának, ami azután kellemetlen következményekkel jár. Hiszen csak a súlygyarapodásnak egy százalékos csökkenése a legkisebb földművesszövetkezetben is több vagon húsnak és más állati terméknek kiesését okozhatja. Jelentős tartalékaink vannak az öntözőberendezések felhasználása területén ís. Noha a dunaszerdahelyi a legjobb eredményeket elérő járások közé tartozik, ezekkel távolról sem vagyunk elégedettek. Az öntözőberendezések elavultak, erősen elhasználódottak. Ezért mezőgazdasági vállalatainkat nagyobb mértékben el kell látni korszerű öntözőberendezésekkel, mint amilyen a Fregatt, a Volzsanka és mások. Megfelelő nagy teljesítményű öntözőberendezések nélkül ugyanis nem tudjuk biztosítani a tömeg takarmányok termelésének növelésiét. E problémakörbe tartozik az öntözéshez használt villamos energia mennyiségének megszabása is. Nagy tartalékot látunk — s ezt főként a szarvasmarha-tenyésztésben lehet 'kihasználni — a szemes kukorica begyűjtése után visszamaradó kóró feldolgozása területén is. Szükséges lenne, hogy kutatóintézetek sürgősen progresszív technológiát dolgozzanak ki az említett probléma megoldására. Ami a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcstermesztést illeti, járásunk igen jó feltételekkel rendelkezik ezek termesztéséhez. Ezeknek felhasználása azonban nincs arányban a feltételekkel. Az okokat ott kell keresni, hogy mindkét termelési ágazat igen nagy igényeket támaszt az anyagi-műszaki felszereltséggel szemben. Az anyagi-műszaki ellátás területén ugyancsak nagy tartalékok vannak, ami a jó minőségű vetőmagok és ültetőanyagok és növényvédő vegyszerek biztosítását illeti. Nem kielégítőek a megrendelői-szállítói kapcsolatok sem a mezőgazdasági vállalatok ellátásának, s még kevésbé a zöldségfélék f e 1 vásá r lá sá n ak tök i n t e té be n. Ta pa sz ta - lata ink szerint a vállalatok ezeket a bonyolult problémákat csak közös erővel oldhatják meg. Bizonyos haladást értünk el járásunkban az Agrofrigor közös vállalkozás létrehozásával. További tartalékot látunk a mező- gazdasági termelés koncentrációjának és szakosításának céltudatos tervszerű megvalósításában a kooperáció és az integráció útján. Járási szinten a befejezés stádiumában van a mezőgazdaság távlati fejlesztésére vonatkozó tanulmányok kidolgozása. Josef Uzel elvtárs felszólalása Vállalatunk számára azért igényeseik az idei feladatok, mert az állami tervben több mint 8 százalékkal emelkedett a marhahústermelés piaci terve, s a tömegtakarmány-termelést az idei és a jövő évi szükségletek alapján tavalyhoz képest 13,5 száazlékkal kell növelnünk. Az állami terv feladatait annak tudatában fogadtuk el, hogy nem nagyok a tartalékaink főleg jó minőségű tömegtakarmányokból az állattenyésztési feladatok, főként a szarvasmarha- tenyésztési feladatok teljesítéséhez. A múlt ősz kedvezőtlen körülményei sem szövetkezetünk, sem a Plzeň-déli járás, sem pedig az egész nyugat-csehországi kerület számára nem tették lehetővé az őszi gabona optimális me n n y iségé ne k e lé résé t. Ezért a tervteljesítés során szövetkezetünk legnagyobb gondot a tömeg- takarmány-termelésre fordítja. Elsősorban törődünk annak a takarmánynak a felhasználásával, amelyet a szántóföldeken és a réteken állítunk elő. Nem kevésbé fontosak a takarmány- kiegészítők, amelyeket az ipartól lehet beszerezni. A mi körülményeink között ide tartozik a kaznejovi Julius Fučík Vegyipari Vállalat hulladéka. A költségek szempontjából ez időben (Folytatás a 7. oldalon) 1979. III. 30. lesz az oktatás, a szakosodás nem oldható meg a tulajdonképpeni tanulmányi idő alatt Ezért egyértelműen meg kell határoznunk a továbbképző tanfolyamok szervezésének módját és küldetésüket.
