Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-30 / 76. szám, péntek

IFolytatás a 6. oldalról) k <j r kilo zott megoldás, mert a tartós fe 1 haszna Iá shoz rendezni kellene az árakat. A hulladéka nyagoik bői nyert takarmánykeverékeket 700 szarvasmar­hának adjuk, s napi súlygyaparapoda- suk 0,8 kg. Az azzal kapcsolatos fejlege lé se kik­ből, hogyan lehetne növelni a terme­lést, az következik, hogy a nehezebb ikörüliményeket az embereknek munká­jukkal kell leküzdeniük, amelyet job­ban meg kell szervezni és irányítani. Körzetünk éghajlati viszonyai egyet­len mezőgazdasági vállalatnak sem tették lehetővé, hogy saját erőforrá­saiból megfelelő mennyiségű here- és lucernavetőmagot biztosítson. A szán­tóföldeken termesztett évelő takarmá­nyok területe az optimális 16 száza­lékról 11,5 százalékra esett vissza. Minden irányítási terv, a reszort tu­dományos kutatóalapja és a mezőgaz­dasági vállalatoknál dolgozók meg vannak győződve arról, hogy a gabo­natermelés problémáját meg lehet ol­dani megfelelő .mennyiségű tömegta­karmány szállításával. Enneik ellenére nem mondhatjuk azt, hogy a legjobb lömegtakarmányok termelésével csök­kenni fog az abraktakarmány szükség­let, mert hiányzik a lóhere és a lu­cerna vetőmag. A föld termékenysége növelésének és a gazdasági eredmények stabilizá­lásának egyik előfeltétele a szarvas­marha-tenyésztés intenzívebbé tétele. A mi feltételeink között ez azt je­lenti, hogy egy hektár földterületre egy szarvasmarhának kell jutnia. De éppen a szarvasmarha-tenyésztés, amelynek elsőrendű fontosságot tulaj­donítunk, az a termelési ágazat, amely­ben a gazdasági ösztönzőiket háttérbe szorítják a rentabilitás szempontjából. A szarvasmarha-állomány évről évre növekszik. Ha az 1975. évi állományt vesszük alapul, 1976-ban kerületünk­ben az állomány 4800-zal, tavalyelőtt 13 700-zal, tavaly pedig 7800-zal gya­rapodott. A szarvasmarha-tenyésztés alacsony rentabilitása olyan tényező, amely gátolja az állattenyésztés kon­centrációját és szakosítását, főként az­zal, hogy nem teszi lehetővé közös Kvétoslava Brinková elvtársin felszólalása 1979. Ili 30. Azok között a problémák között, amelyek a mezőgazdaság előtt állnak, és amelyeket politikai-gazdasági és szociálökonómiai céljaink elérésében meg kell oldanunk, kulcsfontosságú szerepe van a mezőgazdaság további kiegyensúlyozott fejlesztésének, a nö­vénytermelés és az állattenyésztés arányos fellendítésének. E probléma rendezésének fontosságát számos párt­dokumentum kiemeli. Annak a feladat­nak a teljesítésében, hogy a növény- termelést gyorsabban kell fejleszteni, mint az állattenyésztést, országos vi­szonylatban jelentős egyenetlenségek mutatkoznak. Az elmúlt évek a znoj- mói járásban inkább az aránytalansá­gokat mélyítették el, nem pedig a nö­vénytermelés és az állattenyésztés mérlegének kiegyenlítődését hozták meg. Az ágazatközi arányok legnagyobb megbomlását egész köztársaságunkban az 1976. évi aszály eredményezte. Egyi- künk számára sem tilok, hogyan dön­tött akkor pártunk Központi Bizott­sága. Nem szabad megengedni, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok kö­vetkezményeit a nép életszínvonalá­nak rovására oldják meg. Hazánk min­den becsületes dolgozója nagyra érté­kelte, hogy e negatív hatások leküz­désére központilag társadalmi erőfor­rásokat és tartalékokat szabadítottak fel. Ez csak növelte a pártnak és elvhű politikájának tekintélyét. E határozat végrehajtása azonban nem volt egy­szerű. A növénytermelés fejlődésével kilen­gések és ezzel a növénytermelés és állattenyésztés közti aránytalanságok azonban hazánk különböző részein így is minden évben keletkeznek. Dél Mor­vaországban, konkrétan nálunk, Znoj­mo vidékén gyakori az aszály, az utób­bi tíz évben csaknem rendszeresen súj­tott minket. Például 1971 és 1975 kö­zött a csapadékhiány 722 mm volt, a hatodik ötéves tervidőszak első három évében pedig 529 mm. A csapadékban legszegényebb esztendő 1978 volt, ek­kor járásunkban csak 228 mm csapa­dék hullott le, az elmúlt száz év leg­kisebb mennyisége. Különösen bonyolult feladat ilyen körülmények közölt biztosítani a me­zőgazdaság fejlődését, az állatállomány növelését és a termelőképesség toko­zását. Mi persze nem adjuk fel a harcot. A tavalyi aszály okainak és következményeinek elemzése során já­rási pártbizottságunk kiemelte azt a vállalatok létrehozását es a (kooperá­ciót. Kerületünkben jelenleg hat állat­tenyésztési jellegű közös mezőgazda­sági egyesülés működik, de csak a to­lás, valamint a baromfi és a sertéshús termelése területén. A kerületben je­lenleg nagyüzemek tenyésztik a tyúkok több mint 80 és a sertések több mint 50 százalékát. A szarvasmarha-tenyész­tés csak 35 százalékban folyik nagy­üzemi módszereikkel, s kooperációs formában csak 3 szarvasmarha-hizlal­da működik, kooperációs tejtermelő vállalatot eddig egyet sem a lap ltot lak. A mezőgazdasági dolgozók helyesen és gyorsan reagálnak a célszerűen alkalmazott gazdasági ösztönzők ha­tására. Ezt azokikai a példákkal szem­léltethetjük, amelyek az első osztályú tej termelésével kapcsolatosak. 1977- ben kerületünkben a felvásárolt tej- mennyiség 52 százaléka első osztályú volt, -tavaly ez az arány 69 százalékra növekedett. Még így sem vagyunk elé­gedettek az eredményekkel. Negatív tényező az istállói berendezések lassú korszerűsítése, ezért fokozottan törek­szünk a mezőgazdasági szolgáltató vál­lalatok munkájának javítására. Az egységes földművesszövetkezetek bruttó termelési tervüket tavaly csak 96 százalékra teljesítették, áruterme­lésük tervér azonban 2,5 száza léikka J túlszárnyalták. A nyereségképzés terén 89,5 millió koronával adósak marad­tak, vagyis csak 62 százalékos terv- teljesítést ludtaik felmutatni. Még na­gyobb az efsz eik lemaradása a beruhá- sok terén. 3 976 óta gyakorlatilag meg­szakítás nélkül korlátozzák a beruhá- zási alapok dotálását. A beruházási hitelek 1975 höz képest 86 százalékkal növekedtek, sőt az üzemelési hitelek összege a négyszeresére növekedett. Negatívan hat a rentabilitásra és a nyereségre az anyagi költségek meg­növekedése, amit a nagykereskedelmi árak rendszerének átalakítása és az elmúlt évek rendkívül kedvezőtlen idő­járási viszonyai okoznak. Kerti Lelünk mezőgazdasági dolgozói ennek ellenére tudatában vannak an­nak, hogy a mezőgazdasági termelés további növelésének előfeltétele a dolgozók alkotó- és kezdeményező munkája. régi, a pari munkában közismert jel­szót, hogy minél bonyolultabbak a fel­tételek, minél nagyobbak az akadá­lyok, annál igényesebb hozzáállást ta­núsítanak a kommunisták az akadá­lyok leküzdéséhez, annál elszántabb és kitartóbb harcot vívnak a kitűzött cé­lok eléréséért. Amint ezt az efsz-ek országos kongresszusát megelőző vita, .» töldmüvesszövetkezetek évzáró tag­gyűlései és járási konferenciái alá­támasztották. a mezőgazdasági dolgo­zók is ehhez tartják magukat. Bizo­nyítja ezt. hogy a minimális csapadék- mennyiség ellenére tavaly járásunk­ban gabonaneműekból 4,17 század ton­nás átlagos hektárhozamot értünk el. Földművesszövetkezetünk, a Morav­ský Krumlov-i Május 9. Efsz hektáron­ként 5,51 tonnás átlaghozamot ért el, pedig 4150 hektáron termesztünk ga­bonát. Ez annak volt köszönhető, hogy az év első telében jól megoszlott a csapadékmennyiség, meg annak, hogy szövetkezetünkben a gabonalermelés- sel foglalkozó komplex racionahzációs brigád sikeres munkát végzetl. Az őszi betakarítás azonban kataszt­rofálisnak fnzonyult. A cukorrépa hek- lárhozama csak 17 tonna volt, sőt szö­vetkezetünkben csak 15 tonna. A töb­bi kései termény, főként a takarmány­növények hozama is igen alacsony volt. Ezért ezekben a napokban és hetekben nagy nehézségekkel küszkö­dünk az állattenyésztési feladatok tel­jesítése terén. Ezt nem azért mondom el, hogy panaszkodjak, hanem azért, hogy támogassuk azt a gondolatot, amely a párt Központi Bizottságának már Jobb dokumentumában megjelent, s ezen az ülésen az elnökség jelenté­sében és több vitafelszólalásban ismét elhangzott. Az örilözőberendezések épí­téséről van szó. Ült kell öntözőberen­dezéseket építeni, ahol kevés a csa­padék, és ahol tehát e berendezések használata maximális haszonnal jár. Az öntözőberendezések építésének üteme az erőforrásoktól, az eszközök­től es a termelőkapacitásoktól függ, azoktól, amelyeket a társadalom e cél­ra fordítani tud. Így felvetődik a kér­dés, valóban ott építenek-e öntözőbe­rendezéseket, ahol a legnagyobb a víz­hiány, vagy nem játszanak-e más szempontok közre ft megépítendő ön­tözőberendezések helyének meghatáro­zása során. A znojmói járásban, ahol a mezőgaz­dasági földterület nagysága 113 000 hektár, ebből a szántóföldé több mint 102 ezer hektár, két nagy teljesítmé­nyű öntözőrendszer működik, amelyek 9558 hektárnak, a szántóföld 9 szá­zalékának mesterséges öntözését teszik lehetővé. Ezek a berendezések köztár­saságunkban a legjobban kihasználtak közé tartoznak. Tavaly az említett te­rületen több mint 22 millió köbméter vizet öntöztek. Ha összehasonlítjuk a növénytermelési eredményeket a mes­terségesen öntözött és nem öntözött területek között, azt az eredményt kapjuk, hogy a mesterséges öntözés 36 millió korona hasznot eredményezett, vagyis hektáronként 3758 korona hasznot. Emellett az öntözött terüle­teken nem is a legkedvezőbb a növény­termelés szerkezete. Ha például sikerül­ne a zöldségtermelést kevésbé függővé tenni a fizikai munkától és nagyobb mértékben gépesíteni, ez lehetővé ten­né a zöldségtermelést az öntözött te­rületeken, s ez tovább növelné az ön­tözőberendezések hatékonyságát. Például a Znojmói Állami Gazdaság, amelyben a legnagyobb az öntözött te­rület, tehát egyúttal a legnagyobb ön­tözött zöldségtermelő terület, a hato­dik ötéves tervidőszak első három évé-* ben a piaci alapokba és a konzerv­iparnak 43 342 tonna zöldséget szállít tott, s ezzel a tervet 109,4 százalékra teljesítette. Minden hektáron 22,3 ton­na zöldséget termelt. A práčei Béke Efsz, amely korábban megműveletlen területeken gyümölcsösöket létesített, ezeket a területeket állami segítséggel mesterségesen öntözni kezdte, és a ta­valyi száraz esztendőben hektáronként a még fiatal fákról 18 tonna almát és 7,2 tonna jó minőségű barackot taka* rított be. Dél-Morvaország átlagos hőmérsék-i lete magas, a napsütés intenzitása is nagy, s ez megteremti a feltételeket a legtöbb fajta termény hatékony tér-* illesztéséhez. Csak a víz hiányzik. Per-< sze építünk öntözőberendezéseket, de P7. énífés üteme lassú. Pöws Károly elvtárs felszólalása A szocialista mezőgazdaság harminc­éves fejlődésének egész időszakában rendkívüli figyelmet fordítottunk a termőföldek állagának, a talaj megja­vításának és jobb kihasználásának. Er­re a célra több milliárd koronát fordí­tottunk. A közép-szlovákiai kerületben az ötödik ötéves tervidőszakban 22 332 hektár területet csapoltak le, és 3432 hektáron létesítettek öntözőbe­rendezést, de még mindig több tízezer hektár mezőgazdasági terület szorul ár­mentesítésre az Ipoly, a Rima, a Turőc és a Garam völgyében. További terüle­teken kell elvegezni a talajjavítást, s a kerület déli részén nagyobb arányú öntözésre van szükség. A kerületben sok a szűk völgy, s ezeken a helyeken a földeket nem le­het kellőképpen hasznosítani, mivel nagy az árvízveszély. Ezeket a területe­ket csak a vízgazdálkodási és talajjaví­tó munkák elvégzése után tudjuk majd hatékonyabban bekapcsolni a termelési folyamatba. A terméseredmények növe­kedése az ármentesített és termékeny- nyé tett területeken valóban figyelem­re méltó. A Teéiankyi Egységes Föld- irtűv esszö vet kezeiben j nagy k ürtösi — Veľký Krtíš-i járás) az Ipoly menti ré­teken hektáronként 30 mázsa rossz mi­nőségű széna termett. Az Ipoly szabá­lyozása és a taiajjavitási munkák el­végzése után ugyanezeken a földeken hektáronként hat tonna gabona is meg- lerem. Más termékekből is rekordered­ményeket értek el, és a szövetkezet, amely korábban közepesnek számított, jelenleg egyike a legjobbaknak a ke­rületben. Hasonló feltételek, adottsá­gtik vannak más szövetkezetekben is. A CSKP KB 1975. évi októberi ülése és a XV. pártkongresszus leiadatul tűz­te ki, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az évelő fűfélékre, a nedves, terméketlen talajok feljavítására. Ke­rületünkben rendkívüli jelentősége van e feladat megvalósításának. Ezért szá­mos mezőgazdasági üzem hozzákezdett az eddig terméketlen, hegy-, illetve domboldalakban fekvő területek hasz­nosításához. Konkrétan nálunk, a (Šu- ricei Egységes Föidművesszövetkezet- ben is teraszosítással termővé tettük a domboldalakat, s jelenleg itt gyümöl­csöt és szőlőt termesztünk. Egyelőre a talaj hasznosításának ezt a módját azért nem tudjuk nagyobb mértékben alkalmazni, mivel igen nagy beruházá­si költségekkel jár. Korábban a talaj termővé tételére az állam támogatást nyújtott a költségek 80 százalékáig, sőt nagyobb mértékben is, most az alacso­nyabban megszabott támogatás lelassít­ja a meliorációs folyamatot. Ügy gondolom, hogy a korlátozott lehetőségek mellett is a talajjavítási munkákat társadalmi eszközökből kel­lene támogatni. Annál is inkább, mert itt igen kiterjedt beruházásokról van szó. A CSKP KB Elnöksége néhány évvel ezelőtt foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy növelni kell a zöldségfélék és a gyümölcs termesztései, és saját forrá­sokból kell fedezni a piaci szükséglete­ket. Ugyanígy a Központi Bizottság mostani ülésén előterjesztett jelentés is hangsúlyozza e jelentős feladat megva­lósításának fontosságát a lakosság ra­cionális táplálkozása biztosításának szempontjából. A . közép-szlovákiai ke­rületi pártbizottság elnöksége 1977 ok­tóberében ezzel kapcsolatban megtár­gyalta és jóváhagyta a kerület gyü­mölcs- és zöldségtermesztése fejlesz­tésének koncepcióját egészen 1990-ig. E feladat, teljesítéséhez fel kell hasz­nálni minden rendelkezésre állő erő­forrást és tartalékot. A kerületben Nagyzellön (Veiké Zlievce) — nagy­kürtösi járás — 1976-)>an megépült a tranzit gázvezeték egyik kompresszor­állomása. Ennek üzemeltetésével órán­ként 10,4 gigakalória hőenergia kelet­kezik. A kompresszorállomás ennek a mennyiségnek csak az 5 százalékát használja fel saját üzemi célokra. A je­lenleg kihasználatlanul, a légkörbe tá­vozó hőenergia hasznosítására már a komjiresszorállomás üzembe helyezése­kor voltak elképzelések. Éspedig úgy, hogy ezt a hőenergiát üvegházak és fó­liasátrak fűtésére lehetne felhasználni zöldségfélék termesztésénél. A kidolgo­zott tanulmányok szerint az elképzelé­sek megvalósításával biztosítani lehet­ne a palántákat a közép-szlovákiai ke­rület déli járásai számára, éspedig kb. 405 hektár zöldség- és főzelékféle és 500 tonna primőr termeléséhez, amivel több mint 12 000 fogyasztó szükségle­teit lehetne fedezni. A kompresszorállomás bővítésének befejezésével további lehetőség kínál­kozik hőenergia nyerésére, amivel 15— 20 hektár alapterületű üvegházat és fó­liasátrat lehetne kifűteni, s ezzel to­vábbi 200 tonnával növelni a zöld­ség és főzelékfélék termelését. A ter­vek szerint 1979-ben beindítandó üveg­házak megépítéséhez már a múlt évben megvoltak a műszaki tervek, de ezek nem kerülhettek be az évi gaz­daságfejlesztési tervbe, mivel nem sikerült biztosítani a szükséges költségkereteket. A jelenlegi energeti­kai helyzetben egyik lehetősége ez an­nak, hogyan lehet rar’onálisan kihasz­nálni ezt az említett energiaforrást te­kintettel a népgazdaság állandóan nö­vekedő igényeire, a növekvő hőener­gia- és fűtőanyag-szükségletekre. Meg­ragadva ezért az alkalmat, hogy fel­kérjem a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumát és a Szövetségi Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumot, gondoskodjanak e társadalmi­lag jelentős arfció költségkeretének biztosításáról, finanszírozási kérdései­nek megoldásáról úgy, hogy a beruhá­zást 1980-Iwm be lehessen indítani. Az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusának anyagai­val kapcsolatos országos vha, a kerület földművesszövetkezeteinek évzáró köz­gyűlései és járási konferenciái igazol­ták, hogy mezőgazdaságunk dolgozói nagy igyekezettel és elkötelezettséggel állnak hozzá a CSKP XV. kongresszusa által és az ötéves tervben kitűzött fel­adatok teljesítéséhez. Amilyen nehéz volt harminc évvel ezelőtt átalakítani a földművesek gondolkodásmódját, an­nál szilárdabb ma viszonyuk a szocializ­mushoz, annál szívósabban vesznek részt a fejlett szocialista társadalom építésében.

Next

/
Thumbnails
Contents