Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-30 / 76. szám, péntek
a csKP kb 13. Ölesének vitája /Folytatás a 4. oldalrólj minden egyénnek is a teljesítményét. Ezzel megtakarításokat értünk el a kombájnoknál és a kiszolgáló személyzetnél. Meg kellene gondolni, nem lenne-e jó a csúcsmunkák idején átirányítani embereket az anyagi termelés területéről. Az egész köztársaságban csak az aratás idején igen sok kombájnt lehetne így megtakarítani. Ezzel csökkenne az állóeszközök holtállésa és a munkaerővel való pazarlás. Megfontolásra érdemesek a kombájnok és egyéb gépek javításának kooperatív tormái is. Ebben az esetben nő vélni kellene mindazoknak az érdekeltségét, akik részt vesznek a javításokban. Nem gondolhatunk itt csali a vállalati formára, ahogy azt egyes mezőgazdasági szövetkezeti vállalatok vagy az agrokémia vállalatok teszik, hanem számolni kell a szövetkezeti kezdeményezés felhasználásával is. Jól át kell gondolni és kooperációban fel használni a műszaki berendezéseket, gépeket, de ugyanilyen elv alapján kell megszervezni a mezőgazdasági szállf tásokat is. Meg kell szüntetni a pótalkatrész-ellátás terén mutatkozó jelen légi praktikákat, amikor a Központi Mezőgazdasági Gépesítési Vállalat ugyan létesített szakosított raktárakat, de úgy látszik, ez csak egyoldalú előnyökkel járt. Nem sikerült ugyanis korlátozni a pótalkatrészek utáni (nemcsak Csehszlovákia-szerle, de Lengyelországba, az NDK-ba és Magyarországra Is) értelmetlen szaladgálásokat s az ezzel kapcsolatos időveszteségeket és üzemanyag-fogyasztást. A mi igyekezetünk arra irányult, hogy a breclavi járásban pótalkatrészraktárakat a kooperációs körzetekben létesítsünk. Természetes, hogy egyes pótalkatrészeket a traktorállomások is tartani fognak. A Központi Mezőgazdasági Gépesítési Vállalat azonban nem szabad, hogy csak értékesítő szervezet legyen, pontosan tudnia kell, mibe kerülnek a pótalkatrészek, de azt is, hogy mennyire jó minőségűek és hogyan bánnak velük a mezőgazdasági vállalatok. A gyakorlat igazolta Gustáv Husák elvtárs szavainak helyességét, amelyeket a CSKP 1975 októberi ülésén mondott el, hogy az igényes feladatokkal való megbirkózás végett naponta küzdeni kell az összes visz- szásságokkal, fogyatékossággal és helyenként a hanyagsággal is. A termelésben és az ellátásban mutatkozó fogyatékosságok nagy része az elégtelen irányító munkában és gyakSzocialista mezőgazdaságunk fejlő dése mindig szorosan összefüggött és összefügg a gépesítés, a gépi ellátottság, a szállítás, az anyagmozgatás, az építkezési beruházások színvonalával, így lesz ez a jövőben is. A munkatermelékenységgel és a mezőgazdasági végtermékek gyártásával szemben támasztott nagyobb követelmények szükségesé teszik, hogy minőségi javulást érjünk el a műszaki színvonalat, a gépi rendszerek, az egyes gépek és gépi berendezések minőségét, műszaki színvonalát és választékát illetően. Ennek megfelelően dolgozzuk ki a következő időszakra a mezőgazdasági gépek rendszerét. 1976—77—78-ban 9,6 milliárd korona értékű gépek szállítását terveztük. Ezt a tervet 106 százalékra teljesítettük, ami 580 millió koronás túlteljesítést jelent. 5450 aratókombájnt szállítottunk, 100 kombájn a raktárainkban maradt. Gyártunk már olyan kombájnokat is, amelyek a lejtős területeken alkalmazhatók. A betakarítási gépek gyártásának tervét 115 százalékra teljesítettük. A terven felül 395 darab önjáró gépet, szecskavágót és takarmányprést gyártottunk. Az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva ötször több önjáró betakarítógépet gyártunk. Eleget tettünk a kétsoros burgonya-betakarítógépek megrendeléseinek, és megkezdtük a háromsoros betakarítógépek szállítását. Összesen már 1840 betakarítógépet gyártottunk. A kívánt mennyiségben szállítottunk betakarító technikát a cukorrépa-termelőknek, és terven felül 115 12-soros répavetőgépet is gyártottunk. A prelouői Ágra 809 technológiai berendezést gyárt az új berházások számára és 208 komplett karusszel fejőgépet. Az állattenyésztés objektumainak rekonstrukciójához és nagyjavításához 470 millió korona értékű technológiai berendezést szállított a gép- és traktorállomásoknak. A prelouői Ágra ezzel nagymértékben hozzájárult az állattenyésztés számára eszközölt beruházások tervének teljesítéséhez. A ran a felelőtlenségben is gyökerezik. Ezzei nem szabad megalkudnunk. Ezért vezettük be mindenki számára, aki kombájnnal dolgozik, az elszámolási lapot és számlát. Ennek célja megállapítani, ki mit tesz a vállalat, mit a társadalom számára, és mit kap ezért ő maga. Bevezetjük a gépeknek ún. haté- konysági igazolványát is, ennek alapján megállapítjuk a meghibásodás fajtáját, ennek okát, a vétkest, a hiba elhárításának módját és időtartamát, s ebből kiszámítjuk az állással járó veszteségeket. Mindehhez csatoljuk az elvégzett munka minőségi lapját: ki végezte el, milyen gyorsan és milyen minőségben, és ez mibe került. Semmi sem akadályozza meg, hogy ezeket az elveket mindenütt alkalmazzuk. Alihoz az elvhez igazodunk, hogy a rábízott eszközökért való szocialista felelősség mindenkinek hasznára van. Minden dolgozó értékelheti, milyen a hozzáállása, hogyan gazdálkodunk a rábízott eszközökkel és saját eredményeit összehasonlíthatja munkatársainak munkájával. Ugyancsak lehetősége van, hogy érvényesítse képességeit és szakmai ismereteit, az embereknek meg kell tanulniuk, hogy saját maguk irányítsák a saját dolgaikat. Ezt azonban nem tanulják meg sem parancsolgatás, sem könyörgések útján, ha nem hat rájuk a vezető beosztású dolgozók személyes példája, és nem hasznosítja a saját felgyülemlett tapasztalatait. Emellett az egyiknek mindig tanulnia kell a másiktól, a munkásnak a művezetőtől és az üzemvezetőtől és fordítva. Traktorállomásunk évente több tucat, új kombájnost képez ki, az aratás előtt aktívaértekezleteket tartunk országszerte, ahol öt-hatezer kombáj- nossal cserélünk tapasztalatokat, ugyanakkor meghívunk embereket tapasztalatcserére, és magunk is szívesen látogatunk el a szomszédokhoz, hogy lássuk, hogyan dolgoznak. Most az a célunk, hogy a felajánlási mozgalom és a versenymozgalom, amely már nemegyszer sok pozitív eredményt hozott, a továbbiakban az ösz- szes elvégzett munka Jobb minőségére irányuljon, s így megvalósítsuk a Központi Bizottság 11. és 12. ülésének határozatait. Minden lehető tapasztalatot megszerezni a közős ügy számára, munkába állítani a népben felhalmozódott tehetséget, műveltséget és bölcsessé get, amint azt nemegyszer hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs, ez ma a lovábbt előrehaladás fő feltétele. 6 ötéves terv három eve alatt 28 045 traktort kellett volna szállítania. A valóságban 24 alO-et szállítottak. A terv nem teljesítését elsősorban az okozta, hogy nem hoztuk be a terv által feltételezett román kerekes traktorokat. Ezt részben pótoliuk a hazai gyártmányú traktorokkal, amelyekből terven felül 19 561-et gyártottunk. A hazai traktorgyártásban a választékot is teljesítettük, a 100 lóerősnél nagyobb nehéztraktorok gyártásában is, amelyekből a tervezett 3150 helyet 3377 darab készült el. Három év alatt a mezőgazdaság 13 100 ierehgépkocsit kapott, ebből .3112 darab Tatra és Škoda L1AZ nehéz-tehergépkocsit. Az elemzések azt tanúsítják, hogy a traktorok kivételével a kiemelt és központilag figyelemmel kísért gépek gyártását teljesítettük. Ugyanígy teljesíteni akarjuk az idei évre előirányzott 3,8 milliárd korona értékű gép gyártását, a tervet az év elején az illetékes tárcák megvitatták. Konkrétan 8150 traktort akarunk szállítani, ennek 85 százalékát hazai termelésből, több mint 1200 gabonakombájnt, 1900 takarmánybegyűjtő gépet. 470 darab burgonyabetakarító gépet hozunk be az NDK-ból. Biztosítjuk a cukorrépa-begyűjtő gépeket. Ezenkívül 82 rotációs berendezést és több mint 2 és fél ezer trágyaszórót szállítunk. Ismerjük gépiparunk fogyatékosságait, és ezeket ki akarjuk küszöbölni. A legtöbb probléma a pótalkatrészek gyártásában fordul elő. Ezért a termelési- gazdasági egységek és a vállalatok kötelező feladataként határozzuk meg a pótalkatrész-gyártás mennyiségét és választékát is. Nehézségeink vannak a termelési problémákkal kapcsolatban, a kapa citásokat a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium, valamint az ipar többi ágazata keretében is bővítenünk kell. A mezőgazdasági dolgozóknak sok gondot okoz a gépek és berendezések beszerzése. Ez vonatkozik a rakodógépekre, az újfajta vetőgépekre, ekékre stb. Ami a vetőgépeket és ekéket illeti, igaz, hogy ezek szállítmányait csökkentettük. A Mezőgazdasági Minisztériummal olyan megoldást kell találnunk, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság szükségleteinek teljes fedezését, még az ekék kivitelének csökkentése árán is. A 7. ötéves tervidőszakban nagykereskedelmi árakban számítva 23 milliárd korona értékű gép szállításával számolunk, amint azt az állami terv- bizottság is előirányozta. Ha teljesíteni szeretnénk a mezőgazdaság összes jogos követelését, lényegesen többet kellene termelnünk. A következő időszakban 917 fajta mezőgazdasági gépet gyártunk, ebből 98 gépet a technikai fejlesztési tervbe kell sorolni, vagy nálunk, vagy pedig a KGST keretében megvalósított szakosítás keretében. Meg kell valósítani az egész ciklust, a fejlesztéstől egészen a termelésig. Az előzetes felmérések szerint a 7. ötéves tervidőszakban mintegy 40 000 traktor szállításával számolunk. Fokozatosan növeljük a 100 lóerőnél nagyobb teljesítőképességű traktorok szállítását. A Martini Nehézgépipari Vállalatban idén kezdik meg az ún. unifikált 2. sorozat gyártását, a brnói Zetor pedig 1980 második negyedévében szállítja már a korszerűsített traktorok 1. sorozatát. 1980—81-ben korszerűsíteni akarjuk a második sorozatot is. A korszerűsítés révén lényegesen emelkedik a traktorok műszaki színvonala. 1983-tól a harmadik unifikált sorozat traktorait akarjuk már szállítani. A LIAZ gyárban a Škoda 180 traktorok gyártása a mai színvonalon marad, de tervbe vettük a korszerűsítést és a motorok teljesítőképességének növelését. A mezőgazdasági szállítás számára a normális tehergépkocsikon kívül 3—4 ezer módosított LIAZ és Tatra tehergépkocsi szállításával számolunk. A 7. ötéves tervidőszakban kezdjük meg a TATRA 815 új alvázra épülő TATRA AGRO mezőgazdasági tehergépkocsi gyártását és szállítását. A TATRA vállalat, de elsősorban a Trnavai Gépkocsigyár bővítésével kap csolatban szállítani fogjuk az állatok szállítására alkalmas AVIA 30 tehergépkocsikat és a mozgó-javítóműhelyeket. A lejtős területeiken a takarmányok begyűjtésének megoldása érdekében a pelhrimovi Agrostrojban egy univerzális gépet fogunk gyártani, amely alkalmas lesz a takarmányok begyűjtő sére, és a legelők gondozására, trágyázására is. Jirásek elvtárs felszólalásának bevezető részében a lounyi járás mezőgazdasági vállalatai munkájának eredményeiről, elsősorban a komlótermesz- téssel összefüggő kérdésekről beszélt. — Szükségesnek tartom hangsúlyozni — jelentette ki —, hogy munkánk egyetlen fontos célra: az állami terv feladatainak teljesítésére irányult. Ennek útját elsősorban a mezőgazdasági vállalatok belső tartalékainak feltárásában, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésében, a kooperáció és a szakosítás elmélyítésében látjuk. Helyes eljárásunkat az a tény is igazolja, hogy az állami tervet a gabonatermesztésben a múlt évben teljesítettük, Illetve túlteljesítettük. Járásunk történetében első ízben értük el a hektáronkénti 4,2 tonnás átlagos hozamot. A 6. ötéves terv utolsó két éve feladatainak teljesítéséhez jó feltételeket teremtettünk a hús és a tej árutermelése terén is. A tuchoricei székhelyű Aranyvölgy Efsz-ünk a komlótermesztésre szakosodott. Komlót 635 hektáron termesztünk. A žateci körzet más komlótermesztő szövetkezeteivel együtt bizonyos sikereket értünk el. Kiváló szakembereink vannak, a komlótermesztés területét koncentráltuk, bevezettük az ágazati irányítást és 90 százalékra gépesítettük a komlószedést. A komló- termesztésben azonban még számos komoly problémával küszködünk, melyeket egymagunk nem tudunk megoldani. Az egyik probléma a termelés rentabilitása, amely a komlótermesztésben állandóan csökken. Az utóbbi tíz évben lényegesen növekedtek a gépesítési költségek, megdrágult a komlótermesztésben használatos oszlopok és drót ára, növekedtek a munkaerők bérezésére fordított költségek, drágábban vásároljuk a műtrágyákat, a növényvédő anyagokat, ugyanakkor a komló felvásárlási árai a 10 évvel ezelőtti szinten maradtak. Ennek következtében a jó eredmények ellenére szövetkezetünkben sem beszélhetünk a szükséges dinamikus előrehaladásról. A komlótermesztés alacsony hatékonysága kitűnik, ha gazdaságaink Az előkészítő munkákat azonban meg kell gyorsítani, mert Pelhi'imov- ban 1983-ban meg akarják kezdeni a gyártást. Továbbá számolunk azzal, hogy 50 lóerős takarmánybegyüjtő gépeket hozunk be a hegyaljai területek számára. Az ún. Murgas gépet már az idén kipróbáljuk. Ha a próba sikeres lesz, 1500 darabot hozunk be. A talaj előkészítés számára a roudni- cei Ros vállalat 5000 ekét, 5000 kombinátért és 2 és íél ezer vetőgépet gyárt. Ezenkívül a Szovjetunióból is behozunk ekéket és boronákaí. A légitechnika jobb kihasználása végett 1979-1980- ban 35 AN-2 típusú repülőgépet és 4 darab MI-2 repülőgépet hozunk be. A gttbonabetakarítás számára az NDK-ból 6300 E-516 és E-512 kombájnt és 1000, a lejtős területeken alkalmazható kombájnt hozunk be, Távlatilag a Szov. jetunióval és az NDK-val újfajta kombájnt fejlesztünk, amely azonban előreláthatólag még nem érinti a következő ötéves tervidőszakot. A burgonyatermesztés gépesítését, a választékot és a mennyiséget illetően is megoldjuk, kivéve az előhajtatott burgonya ültetését. Különböző külföldi gépeket próbáltunk ki, de ezek nem érték el a kívánt eredményeket. Jónak ígérkezik az NDK-ban gyártott Kenrter típusú gép. Az állattenyésztés objektumainak építésére a pelhrimovi Agrostroj 200 darab sorállású fejőgéj>et és 480 karusszel fejőgépet gyárt. A Letovicei Gépgyár felelős az istállőgépek szállításáért. A mezőgazdasági gépek kidolgozott rendszere arra utal, hogy a kutatóintézeteknek teljesíteniük kell a 7. ötéves tervidőszakban a műszaki fejlesztés tervét. A KGST-országokkal folytatott együttműködésre vonatkozó ’áv- lati megállapodásokban konkretizálni kell a szakosítás és a kooperáció további programját, miközben a hazai termelésbeai biztosítani kell a gépek minőségét és műszaki színvonalát, a pótalkatrész-ellátást is beleszámítva. Gépiparunk nem rendelkezik kapacitásokkal ahhoz, hogy saját termelésével fedezze az élelmiszeripar szükségleteit, elsősorban a csomagológépeket illetően. Ezek egy részét a nemzetközi munkamegosztás keretébein kell beszereznünk. Gépiparunkban nem vezethetünk be újabb programokat, hanem ellenkezőleg a csehszlovák ipar és mezőgazdaság szükségleteit, a KGST országok célszerű szakosításával kell megoldanunk. eredményeit összehasonlítjuk azoknak a gazdaságoknak az eredményeivel, amelyek nem termesztenek komlót. Ezek sokkal jobb gazdasági eredményeket érnek el. Állításunkat igazolják a több évre visszanyúló járási elemzések. A költségek csökkentésének kérdésével és a komló hozamának és minősége javításának feladatával komplex racionalizá- ciós brigádunk foglalkozik. A komplex racionalizációs brigádban a žateci komlótermesztő szakágazati szövetkezeti vállalat, a komlótermesztő kutatóintézet és a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói tevékenykednek. Munkájuk egyik eredménye, hogy a komló 95 százaléka az első minőségi osztályba került. Más intenzifikáló tényezők alkalmazásával: öntözéssel, régi komlóterületek megújításával, új trágyázási módszerrel lehetőség nyílik a komló minőségének javítására és hozamának emelésére. A žateci körzetben termesztik a hazánkból kivitelre kerülő komló 90 szá zalékát. Habár a világpiacon az árak ingadoznak, az utóbbi 10 év eredményének elemzése e kivitel magas fokú hatékonyságát mutatja. Ezért, véleményem szerint, helyes lenne átértékelni azokat a lehetőségeket, amelyeket a természeti feltételek nyújtanak, m. legelni az egy hektár komlóterületről eredő devizabevételt és keresni annak útját, hogy növeljük a mezőgazdasági dolgozók érdeklődését a komlótermesztés Iránt, elsősorban azokban a körzetekben, ahonnan a legtöbb komlót szállítjuk a világpiacra. A járási és a kerületi szervek is figyelembe veszik a mezőgazdasági termelés tervezésekor a komlótermesztő vállalatok gondjait. A gépesítés kérdésének megoldása azonban egyrészt a központi szervektől, másrészt a gépek szállítóitól és gyártóitól függ. A žateci komlótermesztő körzetben nagy mennyiségű, külföldről behozott komlószedő gép működik, amelyek nagy veszteséggel dolgoznak, kezelésük költséges és sok munkaerőt igényel. A gépek karbantartásához és üzemeléséhez drága pénzért külföldről kell beszerezni pótalkatrészeket. Ugyanakkor az IFolytatás a 6. oldalon) Pavol Bahyl eivtárs felszólalása Molí Jirásek elvtárs felszólalása