Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-30 / 76. szám, péntek
A CSKP KB 13. ÜLÉSÉN Vera Konajzrwá elvtársno felszólalása A CSKP KB Elnökségének beszámolójában különösen az a fejezet ragadta meg a figyelmemet, amelyben a trá- gyafélék és a mezőgazdasági vegyszerek legésszerűbb felhasználásáról volt szó, mert ezek a növényi termelés jelentős intenzifikálási tényezői. Bennünket, az agrokémiai vállalatok dolgozóit főként az agrokémiai vállalatok gyakorlati tevékenysége érdekel, ami szükségessé teszi vállalataink kiépítését és gépi felszerelésük befejezését. Vállalatunknak évi 22 000 tonna ka pacitású trágyaraktárai vannak és el van látva a szükséges gépi eszközökkel. A gép- és traktorállomástól átvettük a növényvédelmi központot, a talajjavítási szövetkezettől pedig a le- csapolások, de az öntözések feladatát is, beleértve az öntözőberendezések karbantartását és a rekultivációs munkák elvégzését. A teljesítmények értéke elérte a 32 millió koronát. 1985-ig teljes garanciát vállalunk a Nový Ji- čín-i járás valamennyi mezőgazdasági vállalata számára a trágyák és vegyszerek alkalmazásáért. Vállalatunkban jelenleg 280 dolgozó van és 1985-ig számuk 420-ra nő. Fiatal kollektíva dolgozik nálunk nagy lelkesedéssel. A pártszervek határozatai teljes teret és támogatást adnak nekünk feladataink megvalósításához. Évente 50 000 tonna ipari trágyát fektetünk be a földekbe. Az ipari és meszes trágyákra fordított költségek évente csaknem 60 millió koronát tesznek ki. Tehát nem olcsó dologról van szó. Ezért igyekszünk a lehető leggazdaságosabban bánni ezekkel az eszközökkel. Megvalósítjuk a növénytáplálás tudományos irányításának gondolatát és 1976 óta optimalizáljuk a trágyázást önműködő számítógép segítségével. Látható, hogy ez az út elvezet a trá- gyafélék megtakarításához és kihasználásuk növeléséhez. Célunk felelősséget vállalni az egész területre vonatkozóan a növénytáplálásért és azt fokozatosan komplex módon akarjuk végezni. Megkezdtük az istállótrágya, főként a trágyalé alkalmazását is. Most e feladatot a járás mezőgazdasági földjeinek 20 százalékán végezzük el. Önálló komplex gépsort állítottunk fel, amely egész évben üzemel tavasztól télig. Ez olyan progresszív tevékenység, amely által a technikai eszközök kihasználása 30 százalékkal nő. További elterjesztését gátolja a trágyalé- szóró berendezések és a rakodószalagok hiánya. Türelmetlenül várjuk a Tatra 815 Agro kicserélhető felépítményű mezőgazdasági gépkocsisorozat gyártásának a megkezdését. Az eddig alkalmazott szóróberendezésekhez viszonyítva ez a technikai berendezés háromszorosára is növeli a termelékenységet. Éppúgy, mint a mezőgazdasagi vállalatokban, agrokémiai vállalatunkban is az egyik legnehezebb feladat az anyag- mozgatás és -szállítás. Ennek terjedelme szüntelenül nő a mezőgazdasági termelés fejlődésével összhangban. Nélkülözhetetlen a nagy teljesítményű rakodási technika. Mindeddig nem kapunk ilyen eszközöket, mert gépiparunk a népgazdaság többi ágazata számára és kiviteli célokra gyártja őket. Az ipari trágya tökéletesebb kihasználásának egyik útja a cseppfolyós halmazállapotban való felhasználás. Vegyiparunk fejleszti a nitrogén és foszfor tartalmú folyékony trágyák gyártását. Ennek termelése a gyártók számára is olcsóbb beruházásokat igényel — jelentős energia- és üzemköltség-megtakarítással jár. Ezek a trágyafélék nemcsak a hektárhozamok növelését segítik elő, hanem munkamegtakarítást Is jelentenek a hagyományos trágyafélékhez képest. További előnyük, hogy egyidejűleg lehet őket felhasználni a növényvédő szerekkel. E forma alkalmazása csökkenti az életkörnyezet veszélyeztetését, a vizek szennyezését. Vállalatunkban mindeddig nem épülték raktárak e trágyák részére, és így kiselejtezett vasútikocsl-tartályokat használunk fel, ami nemcsak a szállítást, hanem a raktározást is megold' ja. Megállapodást kötöttünk a Vítko- vicéi Vasművel, amely mezőgazdasági programjának keretében komplex gazdaságot épít fel, beleértve raktárai is, folyékony trágya számára. 1978-ban csaknem 6000 hektárt trágyáztunk folyékony trágyával, az idén pedig 10 000 hektárt fogunk. 1985-ig folyékony trágyát tudunk majd alkalmazni a területek 80 százalékán azzal a feltétellel, hogy vegyiparunk elegendőt gyárt belőle. Ehhez feltétlenül szükség van nagyobb teljesítményű technikai berendezésekre, mindenekelőtt nagy kapacitású több célú permetező gépekre, de repülőgépekre is. Már néhány év óta sikerül elvégeznünk a földterületek trágyázását az agrotechnikai követelményeknek megfelelően. Lényegesen csökkent a trágya raktározási vesztesége, könnyebb a kezelése, megszűnt a fáradságos és az egészségre ártalmas munka. A növény- termelést a járásban átlag évi 5 százalékkal sikerült növelni. A 6. ötéves terv első háromévi feladatait több mint 100 százalékra teljesítjük. Kollektívánkban igényesek vagyunk, és bírálóan ítéltük meg elért eredményeinket a Központi Bizottság 11. és 12. ülésének határozataival összhangban, megkerestük saját tartalékainkat, valamint a mezőgazdasági vállalatoknak nyújtott szolgáltatásaink bővítésének és javításának lehetőségeit. A pártszervezetek, a szocialista munkabrigádok, az ifjúsági szervezetek és élenjáró dolgozóink kezdeményezően felelősséget vállaltak a növénytermelés fejlesztéséért és a növekedés ütemének meggyorsításáért hat mezőgazdasági vállalatban. Ezt a felelősséget 1980-ig további négy efsz-re kiterjesztjük. Ezáltal a mezőgazdasági vállalatok tevékenysége szorosan egybekapcsolódik a mi szolgáltatásunkkal, következetesebb lesz a munka kölcsönösen végzett ellenőrzése és megjavul a növénytáplálás szintje. Szorosan együttműködünk a körzeti mezőgazdasági laboratóriummal, amely időbeli előnnyel elvégzi az agrobiológiai ellenőrzést és intézkedéseket javasol a növénytáplálás és -védelem terén a vegetációs idő folyamán. A CSKP KB mai ülése megerősíti, hogy helyes úton haladunk. Az agrokémiai vállalatok a tudományos ismeretek és a kutatás gyakorlati megvalósítói. E feladat teljesítéséhez azonban nélkülözhetetlen az emberek magas fokú szakképzettsége és politikai öntudatossága. Ennek teljes mértékben tudatában vagyunk, hisz céljaink teljesítése során mindig az volt a döntő, hogy az emberek milyen aktívan viszonyulnak a feladatokhoz, mennyire voltak készek fokozni erőfeszítéseiket a fejlődő vállalat feltételei között. Ezt bizonyítja két élenjáró kollektívánk, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére csatlakoztak járásunk azon kollektíváihoz, amelyek az 1980. évi paramétereket már az idén el akarják érni. František Tesar elvtárs felszólalása A Központi Bizottság beszámolója rámutatott azokra az alapvető változásokra, amelyeken a mezőgazdaság a szocialista építés 30 éve alatt átment. A változásokra azoknak az embereknek az életében és munkájában került sor, akik o mezőgazdaságot átalakították és továbbfejlesztik. Az utóbbi hetekben az összes mezőgazdasági vállalatban élénk kongresszus előtti tanácskozás folyt, jellemző volt, hogy a tanácskozás az elért sikerek továbbfejlesztésére, a nehézségek leküzdésére összpontosult. Kerületünkben az időjárási szempontból rendkívüli utolsó három évben a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlődött. A tavalyi legkiemelkedőbb sikerek közé tartozik a gabonafélék ez idáig legjob aratása, hektáronként négytonnás terméshozammal, a cukorrépa-termelés tervének túlszárnyalása és a disznóhúseladásban elért lényeges javulás. A kerület eredményei nem magyarázhatók a véletlen természeti feltételekkel. A rendszeres szervezői és irányítói munka gyümölcsei is. Annak is köszönhetők, hogy a pártszervek és -szervezetek igényesen irányították a vezető beosztású kommunistákat. Annak az eredménye, hogy a gabonaféléket a Hradec Králové-i járás tapasztalatait alkalmazva termesztjük, vagy hogy alkalmazzuk a jicíni járásnak a cukorrépatermesztésben szerzett tapasztalatait. Az irányítói munkának azonban nemcsak pozitív eredményeket köszönhetünk. Hiányosságai sikertelenségeket is eredményeztek. Tavaly, már máso dik éve, kerületünkben stagnált a szarvasmarha-tenyésztés néhány minőségi mutatója, a tejhozam, a napi súly- gyarapodás és a szarvasmarhák hizlalása. Mi ennek az oka? A tömegtakarmányok nem kielégítő mennyisé- •ge, összetétele, és főleg a követelményeknek nem megfelelő minősége. Ez még az idei év első felében is érezteti hatását. Hazánkban a mi kerületünkben a legnagyobb a 100 hektár mezőgazdasági termőföldre eső szarvasmarhaállomány. Magas mutatókat érünk el az alapállatállomány jövedelmezőségében és felújításában. Éppen ezért a takarmányalap kilengései ér-' zékenyen érintik kerületünket. A gabonafélék tavalyi rekordtermése sem csökkentette a takarmánymérleg feszültségét. A tömegtakarmányok rossz minősége ugyanis csökkenti a szemes takarmányok hatékonyságát a szarvasmarhák etetésénél. A vágómarháknál mutatkozó kiesést disznóhússal pótoljuk. A hatodik ötéves terv mutatóit a disznóhúseladásban túllépjük, vágó marhából azonban nem teljesítjük. Ezt az arányváltozást társadalmi szempont ból nem kívánatosnak tartjuk. Ezért igyekszünk a szarvasmarha-tenyésztés stagnálását megszüntetni, s a dlsznó- és marhahústermelést kiegyensúlyozni. Ennek az alapja a jó minőségű tömegtakarmányok termesztésének in- tenzifikálása. Nem engedhetjük azonban meg, hogy ez a gabonfélék vagy az ipari növények rovására történjék, mert a termesztésükben elért tavalyi jó eredményeket és növekvő hektárhozamokat állandósítani akarjuk. Tudjuk, ez nem oldható meg a termelőeszközökre fordított kiadások növelése nélkül, a probléma megoldásának döntő tényezője mégis a szervező- és irányító munka. Nagy gondot fordítunk a szénabegyűjtés szervezésére. Mindenekelőtt a begyűjtés időbeni megkezdéséről van szó, hogy a lehető legtöbb tápanyagot nyerjük. A nagyteljesítményű gépek hiányát az üzemek közötti együttműködéssel akarjuk kiegyensúlyozni, s az aratógépeket illetően megszervezzük a járások közötti segélynyújtást is. Nagyra értékeljük a Nemzeti Front szervezeteinek kezdeményezését, mert a gépekkel hozzáférhetetlen területekről 26 000 tonna széna begyűjtését vállalták. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése járásunkban előrelátó - hozzáállást követelt. Intenzitásában nagy különbségek vannak az egyes termelési körzetek közöttt. Legnagyobb állatállománynyal a répatermelő járások és azok az üzemek rendelkeznek, ahol legkevesebb a zöldterület. Kevesebbel viszont a hegyaljai övezetek, ahol a természeti feltételek adottak a szarvasmarhatenyésztésre. Itt van tehát a legjobb lehetőség az állatállomány nevelésére. Ez azonban elképzelhetetlen a földterületre és az istállók építésére fordított befektetés nélkül. Az aratáshoz sincs megfelelő műszaki felszerelésük. Ennek fontosságát már a XIV. pártkongresszus is hangsúlyozta, de a felszereltség jelenlegi színvonala még mindig a legszükségesebb követelmények színvonala alatt marad. A nehéz helyzetet a mezőgazdasági vállalatok a nyári legeltetéssel mérsékelik. Ez azonban csak fél- és kevésbé hatékony megoldás. A gabonatermesztésben bizonyos tartalékok az aratási veszteségek csökkentésében, valamint hatékonyságának növelésében vannak. Kerületünkben tavaly az országos átlagnál kevesebb volt a cséplőgép is. A Mezőgazda.sági Minisztérium idei előzetes felmérése szerint a helyzet alapjában ez éven sem változik. A kerületek és járások közötti túlméretezett kooperáció a gépek veszteglését, a kiadások növekedését, s a sík területeken az aratást követő munkálatok késését eredményezi. Ezért reméljük, hogy e téren már idén változás várható. Kerületünkben komoly problémák vannak az élelmiszeriparban is, mivel ez a mezőgazdasági termeléstől függ. Legtöbb probléma a húsiparban adódik. Az elöregedett és alacsony színvonalú feldolgozó kapacitás következtében a vágóállatok 28 százalékát élő állapotban kerületünkön kívülre szállítjuk. Ez növeli a szállítási költségeket és az elhullást. Nem lenne tehát megfelelőbb a vágóállatokat a kerületben levágni és csak a húst szállítani a kijelölt helyre? A konzervipar korszerűsítése és kapacitásbővítése is elkerülhetetlen. A gyümölcs- és zöldségtermesztés összpontosítása és specializálása egyes években bizonyos túltermelést eredményez, amelyet a piac nem tud rögtön felhasználni. Hasonló a helyzet a nena hagyományos zöldségekkel is. A konzervgyárak mai állapota nem teszi lehetővé a termés effektív felhasználását, vonzó termékek előállítását, melyeket gyakran külföldről importálunk. A politikai helyzet politikai szervezőmunkánk színvonalának visszatükröződése. Dolgozóink megértik, hogy meg kell tartani és teljesíteni kell a Központi Bizottság 11. és 12. ülésének határozatait, s többségük aktívan hozzájárul az év elején keletkezett nehézségek leküzdéséhez. Nagy szerepel játszottak e téren a januári és februári taggyűlések, a kommunisták hozzáállása, s egész pártunk hatékony munkája. A mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban elért eredményeink szintén a politikai szervező munka színvonalát tükrözik. A pártszervek és -szervezetek munkája iránti igények állandóan nőnek. Legfontosabb az, hogy jobban teljesítsék alapvető küldetésüket — érvényesítsék vezető szerepüket a párt politikájának konkrét feltételek között való megvalósításában. Az alapszerve- zetekben javítani kell a fiatal mezőgaz dasági dolgozókról, párttagokról és tagjelöltekről való gondoskodást, akik a tagság 46 százalékát alkotják. Annak ellenére, hogy a járási bizottságok nagy figyelmet fordítanak a pártoktatásra, sok szervezetben nem kielégítő ezeknek az elvtársaknak a pártbizottságok, pártcsoportok és társadalmi szervezetek munkájába való bevonasa. A jelenlegi időszakra jellemző a műszaki középkáderek jelentőségének növekedése. A szövetkezetek mai átlagos nagysága háromszorosa az öt évvel ezelőttiekének. A szövetkezetek egyesítésekor az egyes szövetkezetek polij tikailag és szakmailag legtapasztaltabb funkcionáriusait választották vállalati funkciókba. Ezáltal ők bizonyos mértékig elszakadtak a termelésben dolgozóktól. A kapcsolatokat az emberekkel a műszaki középkáderek tartják, ők végzik a napi irányítást. Szakmai' lag ezek többsége jól felkészült. Politikai tapasztalataik és az emberekkel való bánásmódjuk azonban kívánnivalót hagy maga után. A vezető dolgozóknak és a pártszervezeteknek in tenzíven kell foglalkozniuk ezekkel a dolgozókkal. Elsőrendű politikai feladat tehát, megtalálni a szövetkezetek vezetői és a dolgozók közötti közvetlen kapcsolat formáját és igényesen irányítani a műszaki középkádereket. Bohumil Honig elvtárs felszólalása Mezőgazdaságunk az elmúlt 30 év folyamán dinamikus fejlődésen ment át, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcs politikájának köszönhetően sok újat és pozitívat hozott. A nehéz fizikai munkát folyamatosan gépek helyettesítették, és a csehszlovák mezőgazdaság gépesítése évről évre javul. Mezőgazdaságunk komplex gépesítése, a nagyüzemi technológia folyamatos alkalmazása és a műszaki gazdasági dolgozók számának állandó növekedése az irányítás szférájában megteremtette az alapvető feltételeket a szocialista nagyüzemi gazdálkodás további iparosításához. Érthető, hogy egyre növekednek a gépek beszerzésével kapcsolatos költségek. Felhasználásuk mobilitására azonban még mindig hatással vannak a természeti beíolyások. Ez azt jélenti egyebek között, hogy emelni kell az irányítás színvonalát, amivel érthetően összefügg a vezető beosztású dolgozók politikai, szakmai és erkölcsi színvonalával szemben támasztott követelmények emelkedése ts. Hiszen a második generációhoz tartozó, -de a ’kevésbé hatékony gépek nincsenek kellőképpen kihasználva. Nem teljesek a gépsorok, és kevés a megfelelő függesztett gép, s ez azt okozza, hogy a Kirov és Skoda nehéztraktorok kapacitását sokszor csak felerészben lehet kihasználni. Hasonló a helyzet, ami a kombájnokat illeti, hogy az önjáró szecskázó gépekről ne is beszéljek. Talán még a legjobb a helyzet a burgonyaszedő kombájnok kihasználtsága tekintetében. A répaszedő kombájnok kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, sok helyütt azonban a rossz beállítás miatt több mint 30 százalékos veszteséggel dolgoznak. Olyan állapot ez, amelyet nem lehet nem észrevenni. . A Hustopečei Gépállomáson, ahol dolgozom, megállapítottuk, mennyi időt vesztünk fölösleges állásokkal. Egyetlen fölösleges állással eltöltött perc pl. az SK 4 gabonakombájnnal 3,20 koronába, az E-512 kombájnnál 5,56 koronába és az E-516 kombájnnal, amelyek az idén nagy mértékben vesz- __ nek részt az aratásban, 10,53 koroná- FjTanr ba kerül. mmMA A breclavi járásban az aratás folyamán csaknem 400 saját és vendégkom- 1979. bájn dolgozik. Egyetlen kombájn kiesése átlagosan 7 és fél le nem kaszált m. 30. hektárt jelent. Ezért naponta értékel jük nemcsak a csoportoknak, hanem (Folytatás az 5. oldalon)
