Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-28 / 74. szám, szerda
Az SZLKP KB Elnökségének jelentése az SZSZK mezőgazdaságában és élelmiszeriparában a XV. pártkongresszus és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséről és a további feladatokról ms 1979 rí. 28. 5 /Folytatás a 4. oldatról/ Még 1979-ben ki kell használni a gé pesítés javításának minden lehetőségét, biztosítani keli az ültetőgépeket, meg kell gyorsítani a betakarítás utáni gépsorok gyártását és technológiai kompletizálását, s az Ültetéstől kezd ve meg kell teremteni n feltételekét a kombájnos betakarítás bővítéséhez, amit az efsz-ek IX. kongresszusa előtti vilu is kiemelt. Az idei terv a jóváhagyott koncepció értelmében előirányozza a gyümölcs- és zöldségtermesztés lényeges növelését. A zöldségfelvásárlásban és -termelésben főleg 1977-ben, tekintettel a szélsőséges száraz időjárásra, de tavaly Is jelentős előrehaladást értünk el. Nem teljesítjük azonban megfelelően a követelményeket a választékot, a minőséget és a betakarítás utáni kezelést illetően, több szervezési fogyatékosság tapasztalható a felvásárlásban, és fölösleges veszteségek fordulnak elő a szállítás és az árusítás fo lyamán. Sok nehézség és gyakran konfliktus is keletkezik azért, mert nem alakult ki megfelelő intenzitással a termelők, a feldolgozók és a kereskedelem együttműködése és koordinálása, s gyakran egyoldalúan az üzemi gaz dasági érdekeket helyezik előtérbe. A növénytermesztés fejlesztésére vonatkozó jóváhagyott koncepció teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban intézkedéseket foganatosítottak a problémák megoldására. Az illetékes minisztériumokban, vezérigazgatóságokban és vállalatokban a kommunistáknak következetesen meg kell valósítaniuk ezeket. Az értékesítés szervezési és gazdasági problémáinak megoldásán kívül meg kell gyorsítani a kooperációs zöldségtermesztő központok fejlesztését, előnyben kell részesíteni anyagi- műszaki alapjuk építését, rövid időn belül meg kell oldani a megfelelő fó liákkal, ládákkal, gépsorokkal és más szükséges eszközökkel kapcsolatos problémákat és már az Idén rövidebb úton, rövidebb idő alatt kell eljuttatni a friss zöldséget a fogyasztókhoz. A kompresszorállomások és esetleg más források hőtermelésének kihasználásával összhangban gyorsabb ütemben kell felépíteni a rožňavai járásban Jablonovban a zöldségtermesztő komplexumot, felül kell vizsgálni az üvegházak építésének lehetőségét Veiké Kapušanyban (trebišovi járás), Bu- šincében (Veľký Krtíš-1 járás) és Ivan-' ka prí Nitreben. Ez megköveteli, hogy az illetékes szervek mérlegeljék a gazdasági kérdéseket, többek között a melléktermékként keletkező hő árát is. A gyümölcstermesztében nem teljesítjük az új gyümölcsösök telepítésének koncepcióját, és ami még súlyosabb, a ritka kivételektől eltekintve nem használják ki megfelelően a már létező gyümölcsösöket, amelyekben az intenzív termesztés bevezetésével szá moltak. Meg kell oldanunk a döntő jelentőségű problémákat, elsősorban a gépesítésben, a növényápolásban, különösen ott, ahol még túlsúlyban van a kézi betakarítás, idejében kell megszervezni a fiatalok és az állampolgárok segítségét a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek révén úgy, amint azt a kormány határozata előirá nyozza. A párt- és állami szervek a hatodik' ötéves tervidőszakra jóváhagyták a mezőgazdasági terület védelmének és javításának komplex programját. A szigorú intézkedések eredményeképpen csökkent a szántóterület más célokra való felhasználása. Míg az ötödik ötéves tervidőszakban évente átlag 15 000 hektárral lett kisebb ez a terület, az utóbbi három évben 4630 hektárral. A gyakorlatban azonban gyakran nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy nagyobb terjedelmű, jó minőségű szántóterületet használhassanak fel építkezési beruházásokra, így például a rožňavai, a žilinai és más járásokban, és előfordul, hogy megsértik a jóváhagyott alapelveket és normákat. Ezért a területi pártszerveknek fokozott figyelmet kell szentelniük a talajvédelemnek, nagyobb felelősséget és fegyelmet kell megkövetelniük a nem- - zeti bizottságok és azon szervezetek funkcionáriusaitól, amelyek a földdel gazdálkodnak, és döntenek felhasználásáról. Nem szabad megtűrni a jogtalan előnyöket vagy pedig a helyi, illetve reszortérdekek érvényesítését. Ugyancsak meg kell oldani a nehezebb területi viszonyok között megvalósított építkezések beruházási költségeinek kérdését. Általában sikerült teljesíteni az öntözőberendezések és lecsapolások programját, amelyet a hatodik ötéves tervidőszakra tűztek ki. Tekintettel arra, hogy az öntözőberendezesek nagyon jelentősek a termelés növelése és a hozamok stabilizálása szempontjából a következő időszakban gyorsabb ütemben kell rendezni a vízgazdálkodási viszonyokat, elsősorban az öntözőberendezések építésével kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk, hogy a hetedik öteves tervidőszakra előirányzott öntözőberendezések előkészítése és építésé már 1979—1980 ban megkezdődjön. Nagyobb figyelmet kell szentelni a kisebb és beruházási szempontból igénytelen víztárolók építésének. Reális lehetőségünk nyílik arra, hogy a kelet-szlovákiai síkságon teljesítsük a hatodik ötéves terv programját az öntözőberendezések építésében és a lecsapolásokban. Tekintettel egyes szivattyúállomások korszerűsítésével, továbbá a vízgazdálkodással és a talajjavítással kapcsolatos egyéb problémákra eddig nem sikerült komplexen megoldani a talajjavítást a keletszlovákiai síkság legnagyobb területén. A befektetett eszközök még nem hozzák meg a várt eredményt. A kitűzött célok megvalósításához hozzájárul az a biológiai terv, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozott ki. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy lelassulnak a nem beruházási jellegű talajjavítási munkálatok elsősorban a hegyi és hegyaljai területeken, a rétek és legelők rekultivációja, valamint az új szántóterületek szerzése. Az SZSZK kormánya tavaly intézkedéseket foganatosított amelyeket az SZLKP KB Elnöksége is megvitatott — a talaj rekultivációja programjának megvalósítására. Újból rá kell azonban mutatnunk arra a felelősségre, amely a mezőgazdasági vállalatokat, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokat terheli a talajjavításra fordított jelentős eszközök hatékony kihasználásáért, valamim a nemzeti bizottságok és a gazdasági vezetők felelősségére, a községekhez tartozó, a farmok és ipari vállalatok területén levő kisebb területek kihasználásáért. A termelés intenzifikálásában he lyettesíthetetlen szerepe vau a növény- védelem javításának. A vegyipar teljesíti ugyan a tervet a műtrágyagyartás- ban, de csak kis mértékben javul minőségük és összetételük. Ezen a téren is a szlovákiai vegyiparban intézkedéseket kell foganatosítani a CSKP KB 13. ülésén jóváhagyott feladatok megvalósítására a műtrágyák és mezőgaz- dasági vegyszerek gyártásával kapcsolatban. A minisztériumok, a kerületek és a járások szintjén rendkívüli intézkedő seket kell hozni idén és jövőre is a műtrágyák racionálisabb felhasználására. A szállítóvállalatokkal együtt konkrétan meg kell oldani a szállító és az applikációs technika problémáit, főleg az agrokémiai vállalatokban, amelyeknek komplex felépítését meg kell gyorsítani úgy, hogy a laboratóriumi elemzések alapján nyújtott szolgáltatásaik rugalmasak, szakszerűek legyenek. Az Építőipari Minisztérium és a Mezőgazdasági Minisztérium szervezeteinek nagyobb erőfeszítést kell tenniük a mészanyagok és az iparilag gyártott szerves trágyák szállítmányainak növelésére, elsősorban a keletszlovákiai és közép-szlovákiai kerületben, ahol egyelőre nem teljesítik a kitűzött feladatokat. Amint azt a CSKP KB Elnökségének beszámolója hangsúlyozta, a növény- termesztésben a mozgósító feladatok teljesítéséhez hatékonyabban hozzá kell járulniuk a gépi berendezések szállítóinak. Amint az elemzés és a kongresszus előtti vita mutatja, Szlovákiában a növénytermesztés olyan fontos területén tapasztalt lemaradást, mint a tömegtakarmányok és a burgonya termesztése a hegyi és hegyaljai területeken, a gyümölcs- és zöldség- termesztés, a kukorica, a hüvelyesek és a napraforgó termesztése, nagymértékben a gépi berendezések hiánya, alacsony termelékenysége okozza. Ezenkívül kevés a nagy teljesítményű gép, a vontatott gép, elsősorban a nehéz talaj és a lejtős területek megművelésére. Ez komoly hiányt jelent mezőgazdasági gépeink rendszerében. Joggal megköveteljük, hogy ezen a téren a lehető legrövidebb időn belül javulás álljon be. Halaszthatatlanul meg kell oldani a pótalkatrészgyártás kérdését is. Elvtársak! Az állattenyésztési feladatokat a 6. ötéves tervidőszakban egészében véve sikeresen teljesítették. Az elmúlt három évben túlteljesítettük a baromfihús- és a tojás termelésének tervét. Az utóbbi két évben minden kerületben meggyorsult a szarvasmarha és a juhállomány növekedése. Komoly probléma azonban az, hogy * kitűzött céloktól eltérően a marhahústermelés csak lassúbb ütemben növekszik. Ez szükségessé tette a sertés- és a baromfitenyésztés ütemének növelését, ami növelte az abraktakarmány- fogyasztást. Másik kedvezőtlen jelenség az, hogy csaknem teljesen stagnál az állatok termelőképesége, különösen a súlygyarapodás. Az előirányzott tervmutatók eléréséhez több állatra, takarmányra és kapacitásra van szükség, s ez negatívan befolyásolja a termelés hatékonyságát. A fogyasztóknak szánt állattenyésztési termékek szállítása terén az 1979 és az 1980. évre kitűzött terv megköveteli, hogy a következő két évben 10 százalékkal növeljük a vágóállatok felvásárlását, ezen belül a vágómarhafelvásárlást 11,5, a tejfelvásárlást 9,4 százalékkal, s tovább fokozzuk a baromfi és a tojás felvásárlását. E célból javítani kell az állatok takarmányozását, növelni kell az állatállományt, főként a hízómarha- és a tehénállományt, s fokozni kell a súlygyarapodást és a szarvasmarha átlagos vágósúlyát. Erre kell összpontosítani az irányítás minden szintjén a párt- és az állami szervek politikai szervező munkáját, különösen a lemaradó vállalat toknál. Az egységes íöldművesszövetkezetek és a2 állami gazdaságok szakembereitől és vezető dolgozóitól, valamint az állatorvosi és a törzstenyésztő szolgálat dolgozóitól, igényesebben kell megkövetelnünk a felelősséget az e téren elért eredmények javulásáért. A szarvasmarha-állomány sűrűsége problémájának rendezésével kapcsolatban, különösen a földművesszövetkezetekben, ahol részben emiatt nem használják ki célszerűen a potenciális tömeg- takarmány-forrásokat céltudatosan és tervszerűen kell megszervezni a szarvasmarha-állomány egy részének áthelyezését egyes járások és kerületek között, s meg kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, hogy az állomány újra termelése terén egyes kerületek és járások saját határaik közé zárkóznak el. Az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés intenzitásának és hatékonyságának növelésére különösen a kelét-szlovákiai kerületben és a közép-szlovákiai kerület néhány járásában kell rendkívül nagy gondot fordítani. A nyugat-szlovákiai kerület figyelemreméltó eredményeket ér el a tejhozam növelésében, de még itt is komoly fogyatékosságok vannak a szarvasmarha-állomány sűrűségének növelése és a marhahústermelés növelése területén. A mi sajátos körülményeink között a legelők hasznosításának és az egyébként félhasznál hatatlan takarmányforrások mozgósításának egyik járható útja a juhtenyésztés fejlesztése. Az idén is folytatni kell az anyajuhállomány növelését, és tovább kell javítani a juh tartás megszervező sét és színvonalát. Az állattenyésztési feladatok teljesi tésének égető és igen komoly problémája már több éve a túlságosan nagy abraktakarmány-fogyasztás. Ez már összefügg a takarmánykeverékek gyenge minőségével, amelyet a fehérjék és más hatékony anyagok nem elégséges részaránya, valamint a termelés, a raktározás, a szállítás és a gondatlan bánásmód idéz elő. A jelenlegi helyzet javítása elkerülhetetlenül megköveteli, hogy a vezető dolgozók, főként a takarmányiparban, az egyes kerületekben, járásokban és mezőgazdasági vállalatoknál dolgozó kommunisták elsőrendű gazdaságpolitikai feladatnak tartsák a szemes takarmányok ésszerű hasznosítását. A takarmányiparban rugalmasan kell megszervezni a takarmánykeverék-gyártó üzemek kiegyensúlyozott ellátását nyersanyagokkal és más anyagokkal azzal a céllal, hogy biztosítsák a takarmánykeverékek gyártásának folyamatosságát, valamint a választék stabilitását. A takarmánykeverékekkel és a más szemestakarmány-forrásokkal való gazdálkodást minden járásban és mezőgazdasagi vállalatnál igényesen kell ellenőrizni, a takarmányfogyasztás és -hasznosítás kérdését a munka- minőségnek, valamint a zootechnikusok és az állatgondozók anyagi ösztönzésének döntő kritériumává kell nyilvánítani. Ezt annál inkább fontosnak tartjuk, mert még mindig indokolatlan különbségek vannak a szemestakarmány-fo- gyasztásban. A vállalatok és egész járások jelentős része nagymértékben túllépi a szemestakarmány-fogyasztás átlagát és megszabott normáit. 1978- ban Szlovákiában 22 járásban volt szükség négy kilogrammnál több szemes takarmányra a vágósertések egy kilós súlygyarapodásához. Nagy különbségek vannak az egyes vállalatok között, még az élenjáró járásokban is. A számítások azt mutatják, hogy a takarmányfogyasztás szintkülönbségeinek kiegyenlítéséhez szlovákiai átlagban 40 dkg-mal kellene csökkenteni az 1 kg sertéshús előállításához szükséges abraktakarmány mennyiségét. Nagy tartalék ez, kihasználásáért határozott küzdelmet kell vívni. Ez egyúttal an- oak az útja is, hogy leküzdjük az állattenyésztés extemzív jellegét és javítsuk a gazdálkodást, egyszersmind hozzájáruljunk az egész mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez. A hús és más állattenyésztési termékek termelésének növelése céljából Szlovákia-szerte tevékenyen támogatni kell azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a kisáliattenyésztőket a tenyésztés bővítésére és szerződéses állattartás útján történő szállításokra ösztönzik. Amikor értékeljük az elmúlt három évben e téren elért eredményeket, ki kell emelnünk, hogy a kongresszusi dokumentumokkal összhangban a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben sikeresen teljesítjük a szövetkezetesítés befejezésének programját. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok földalapja az elmúlt három .ívben 56 000 hektárral nőtt, s a szocialista szektor ma már a mezőgazdasági földterület több mint 94 százalékán gazdálkodik. A tapasztalatok e feltételek között is bizonyítják a szocialista nagyüzemi termelés ejőnyeit. Hatékonyabban kell azonban támogatni a nagyüzemi termelés fejlesztését lehetővé tevő anyagi műszaki előfeltételek megteremtését, beleértve a szükséges gazdasági-műszaki módosításokat, és az újonnan szocializált föld termékennyé tételét. Arra számítunk, hogy a szocializálás programját már az idei és a jövő évben megvalósítják, emellett azonban külön- külön kell megvizsgálni a földek észszerű felhasználását a legszélsőségesebb termelési viszonyok között, pl. a mezőgazdasági és az erdei földalap határán. Elvtársak 1 Az élelmiszeripar feladatainak teljesítését döntő mértékben befolyásolták a mezőgazuaság nyersanyagszállításai. Az élelmiszeripari termelés az elmúlt három évben 12,6 százalékkal nőtt, ezen belül a baromfifeldolgozó, valamint a malom- és a sütőipar túlteljesítette tervét, s lényegében a tej- és a húsfeldolgozó Ipar is teljesítette feladatait. jelentős azonban a lemaradás a cukor- és a konzerviparban, főként a cukorrépa, a zöldség és a gyümölcs felvásárlásának nagy kiesései miatt. Ennek ellenére a-piac szükségleteit sikerült kielégíteni, s teljesítettük az élelmiszerszállítások tervét a kiskereskedelmi hálózatban. Ez lehetővé tette, hogy egyes helyi és átmeneti ellátási kilengésektől eltekintve folyamatosan ellássuk a lakosságot, és megőrizzük az élelmiszerpiac konszolidált- ságát. Bizonyos előrehaladást értünk el a nyersanyagok hasznosításában, a termékek minőségéneik javításában és egészében véve a termékfelújítás folyamata is sikeres. Ígv joggal dicsérhetjük az élelmiszeripari dolgozókat, annál is inkább, mert számos üzem göngyöleghiánnyal, szállítási nehézségekkel, nyersanyaghiánnyal küzd, egyes termelési fázisok és kapacitások túlterheltek, s mégis teljesítik feladataikat. Az idei állami terv az élelmiszeripari termelés 5,4 százalékos növelését, a jövő évi pedig 4,8 százalékos növelést irányoz elő. Tovább kell növelni a teljesítményt a hús-, a baromfi-, a tej- és a konzerviparban, különösen a zöldség- és a gyümölcsfeldolgozásban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az élelmiszeripar vezérigazgatóságai és vállalati igazgatóságai, valamint a gépek és a csomagolóanyagok szállítói kötelesek tevékenyen megoldani azokat a problémákat, amelyek az energiaellátás kedvezőtlen helyzete következtében merültek fel, mégpedig oly módon, hogy ez ne okozzon nehézségeket az élelmiszer-termelésben és a lakosság ellátásában. Törekedniük kell továbbá az eddigi lemaradás minél gyorsabb bepótlására. Tartós feladat az, hogy az élelmi- szeripari termékek minőségét javítsuk és választékát gazdagítsuk a fogyasztók elvárásaival és az igényes exportfeladatokkal összhangban. A termékfelújításban nagyobb gondot kell fordítani a nyersanyagok hasznosítására, beleértve az ún. széles keresztmetszetű nyersanyagok hatékonyabb felhasználását. Ezzel összefüggésben ismét hangsúlyozni kell, hogy az élelmiszeripari /Folytatás a 6. oldalon)
