Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-03 / 53. szám, szombat

A SZOVJETUNIÓ A BÉKE MEGVÉDELMEZÉSÉRE ÉS AZ ENYHÜLÉS ELMÉLYÍTÉSÉRE TÖREKSZIK 1379 III. 3. /Folytatás az 1. oldalról) pet nyújt. Létrejön a Volga menti gabonatermő terület. A gazdasági fejlődés, amint azt újból hangsúlyozta az SZKP KB 1978. évi júliusi plenáris ülése, elképzelhetetlen volna korszerű, magasfokúan termeié ikeny mezőgazdaság nél'kül. Ennek az ágazatnak a fej­lesztése során igen sok mező- gazdasági problémát oldottunk meg. Szüntelenül nő az egy la­kosra eső mezőgazdasági ter­melés. Nagy sikereket értünk el a gabonatermesztésben. Szi­lárdan fejlődött a gyapotter- mesztés. Sok minden történt az állattenyésztési termelésben is. jelentősen emelkedett a hús-, a tej- és a tojástermelés. Vannak azonban még itt bizo­nyos nehézségeik, a lakosság szükségleteit az állati eredetű termékekkel való ellátás terü­letén nem tudjuk teljesen ki­elégíteni. Éppen ezért a fő fi­gyelmet ezen ágazat gyors fej­lesztésének szenteljük. 1979-re kitűztük a hústermelés kétsze­resére való növelését. Legalább ilyen gyorsan kell folytatni a fejlesztést a következő évek­ben is. Az SZKP KB múlt év júliusi és novemberi plenáris ülése kidolgozta az elkerülhe­tetlen intézkedéseket. A gazdaság sokoldalú fejlő dése jó alapot teremtett a nép életszínvonalának e m e lé sé he z. Az 1974—1978-as években köz vétlenül a nép életszínvonalá­nak emelésére fordítottuk a nemzeti jövedelem mintegy négyötödét, vagyis másfél bil­lió rubelt. Ez csaknem egy- tianmaddal több annál az ösz- szegnél, amelyet az előző öt­éves tervidőszakban fordítot­tunk e célra. A XXV. kongresszuson jóvá­hagyott szociális program kö­vetkezetes teljesítésének bizto­sítása során a párt továbbra is soron kívüli figyelmet szen­tel a szovjet emberek élete ja­vításának: a dolgozók bérei és reáljövedelme növelésének, a társadalmi alapok növelésé­nek és a lakásépítés fokozásá­nak. Hangsúlyozni kell, hogy az egész Szovjetunió sikerei egy­ben minden egyes köztársaság sikereit is jelentik. Csupán egy tényre mutatok rá. Kazahsztán ötször annyi ipari terméket ál­lít elő, mint a forradalom előtti Oroszország termelt. Ilyen színvonalra sikerült fel­emelni Kazahsztánt. Ezt csu­pán e köztársaság és az egész ország dolgozói együtttes erő­feszítéseivel érhettük el. Ugyanezt mondhatjuk el bár­melyik más köztársaságunkról. Ez a lenini nemzetiségi politi­kának, a szovjet nemzetek testvéri barátságának az ered­ménye. Gazdasági és szociális poli­tikánk általános eredményeit értékelve világosan megmond­hatjuk, hogy önök, választó elvtársak, fő feladatukat, telje­sítették. A párt és a kormány azonban ugyanakkor szem előtt tart egy további, önök által elénk tűzött feladatot is: a szovjet emberek békés mun­kájának megbízható védelme- zését. Ez pedig nem csekély eszközöket igényel az ország biztonságának megszilárdításá­ra mind nyugaton, mind pedig keleten. A honvédelemre any- nyit fordítunk, amennyi abszo­lút mértékben elkerülhetetlen. Semmivel sem kevesebbet, de semmivel sem többet. Ponto­san a helyzet szerint. Meggyő­ződésem, hogy a szovjet embe­rek ezt megértik. Természetesen távol állok attól, hogy népgazdaságunk helyzetét rózsás színekben ecseteljem. Még nem kevés a fogyatékosság és a megoldat­lan probléma. Ezekről szó volt az SZKP KB 1978 novemberi plénumán, és nem akarom azokat megismételni. Csupán arra emlékeztetek, hogy e problémák megoldásának útját a munka hatékonysága növe­lésében és a minőség javításá­ban látjuk. A párt e feladatot a gazda­sági tevékenység fő feladata­ként hirdette meg. De be kell ismerni, hogy a teljesítése lassú. Ezt pedig nemcsak objek­tív körülmények okozzák, ha­nem a megszokotthoz, a kita­posott utakhoz való ragaszko­dás közvetett hatása is. Ez megnyilvánul a tervezésben, a gazdálkodási módszerekben és talán főként a gazdaságelmé­letben. % Hosszú ideig nagy hiány mu­tatkozott csaknem mindenben — fémekben és tüzelőanyagok­ban, gépekben és berendezé­sekben. Természetszerűleg min­den törekvésünk a termelés növelésére és arra Irányult, hogy a gazdaságot legalább a le&szükségesebbe kkel ellássuk. A Szovjetunió ma kétszerié. moszkvai szovjet végrehajtó bizottsága tevékenységének át tekintése. Abban a fejezetben, amely rámutat, hogy az 1920 as év három és fél hónapja alatt a végrehajtó bizottság 40 szervezeti kérdést és csupán nyolc gazdaságit tárgyalt meg, Vlagyimir Iljics aláhúzta « számadatokat, és ezt írta a ■margóra: „Fordítva kellene lennie.“ Az új alkotmány kibővítette a szovjetek jogait a gazdasági szférában. Meg keli tanulni, hogy élni tudjanak e jogok­kal. Annál is inkább, inert a háromszorta, sőt néha sokszor­ta nagyobb mennyiséget termel csaknem valamennyi árufajtá­ból, mint 15—20 évvel ezelőtt. S ennek ellenére hol ebben, hol pedig amabban van hiány. Miért? Nemcsak a fogyasztás gyors növekedése miatt, bár ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni. De még mindig fenn­marad a szokás, a valamiféle hagyomány, hogy nagyobb fi­gyelmet szentelnek a termelés mennyisége növelésének, mint­sem a termékek minőségének, a megtermelt cikkek hatékony és ésszerű felhasználásának. És mégis a gazdaság óriási méretei mellett az utóbbi té­nyező döntő jelentőségűvé vá­lik. Ennek teljes kihasználásá­val már a jelenlegi termelési szint mellett sokkal jobban lehetne kielégíteni az igénye­ket a fémek, a tüzelőanyag, az építőanyag és a közszükségleti árucikkek tekintetében. Mindez érvényes a mezőgaz­daságra is. A termés növek­szik, de még mindig jelentő­sek a veszteségek a burgonya-, a zöldség-, a gyümölcs-, sőt a gabonatermesztésben is. A me­zőgazdaság azonban a mező- gazdasági ipari komplexum ré­szét alkotja, amelynek orszá­gunkban a nyersanyagokat és élelmiszereket kell biztosítania. A siker mércéje itt nemcsak a betakarított termés lehet, hanem mindenekelőtt az, hogy mi jut el a fogyasztóhoz — az üzletek pultjaira, a kolhozok piacaira, a szovjet emberek asztalára. Ez a végső eredmé­nye minden erőfeszítésnek, ezt kell a legpontosabbnak te­kinteni. A SZOVJET DEMOKRÁCIA ÉLETEREJE Erre különösképpen helyén­való rámutatni ma, mert a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának új összetétele, a kor­mány és a központi gazdasági szervek abban az igen felelős­ségteljes időszakban látják el feladatukat, amikor befejező­dik a jelenlegi és, küszöbön áll a következő ötéves terv­időszak. A 11. ötéves tervnek teljes mértékben ki kell fejez­nie a párt gazdaságpolitikáját, magában kell foglalnia a leg­utóbbi gazdasági és tudomá­nyos-műszaki ismereteiket, ösz- szes tapasztalatainkat. Vlagyimir Iljics Lenin óriási jelentőséget tulajdonított a szovjetek gazdasági tevékeny­ségének. A Kremlben levő könyvtárában fennmaradt a gazdasági építésben olyan fel adatok vannak, amelyeket 9en ki sem oldhat meg jobban a szovjeteknél. Ismeretes, hogy az utóbbi években sok minden történt a termelés szakosítása és össz­pontosítása, az ágazati elvek erősítése érdekében az irányí­tásban. Annál aktívabb munkát kell azonban végezniük a leg­felsőbb és a helyi szovjetek­nek, valamint végrehajtó szer­veiknek a hatáskörükbe tartó zó terület komplex gazdasági és társadalmi fejlesztése so- - rán. Csupán az ágazati és te­rületi elvek ésszerű egybekap­csolása eredményezhet haté­kony gazdálkodást. Szovjeteinkben, szovjet de­mokráciánkban óriási életerő rejlik. Ezt még teljesebb mér­tékben fel kell használni tar­talékaink feltárására, a fogya­tékosságok bírálatára, a néze­tek egybevetésére és a megala­pozott megoldások kidolgozá­sára. A szovjet demokrácia még jobban szolgálhatja és kell hogy szolgálja a gazdasá­gi haladást, a gazdasági hala­dás pedig alapja, anyagi alapja volt és marad a szovjet emberek jogai és szabadságjo­gai egyre teljesebb biztosításá­nak, a szocialista demokrácia további felvirágoztatásának. A ránk váró gazdasági fel­adatok teljesítése alkotó hoz­záállást, nagy felelősséget, a legszigorúbb fegyelmet igényli a gazdaság valamennyi lánc­szemében. Ez vonatkozik a gazdasági vezető dolgozók te­vékenységére minden szinten. Ez vonatkozik a termelésben közvetlenül résztvevőkre ís. Mindenkinek, dolgozzék akár esztergapadnál, a szántófölde­ken vagy a rajztáblánál, meg kell kérdeznie saját magát: megtett-e mindent azért, hogy termelékenyebben, jobban dol­gozzon, hogy takarékoskodjon az anyaggal és ne fecsérelje el feleslegesen az időt. A párt Központi Bizottságára és a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségére érkező levelekből és a dolgozóknak a választási kam­pányban elhangzott felszólalá­sai jellegéből ítélve a szovjet emberek igen jól tudatosítják e kérdés jelentőségét orszá­gunknak a jelenlegi feltételek között való fejlődése szem­pontjából. A szervezettség javításának, a felelősség és a fegyelem nö­velésének igénye valamennyi munkaszakaszon — ez a vá­lasztók egyik fő utasítása. Te­gyünk meg tehát, elvtársak, mindent azért, hogy ezt az uta­sítást teljesítsük. mégpedig nemcsak szavakkal, hanem tét t ékkel! TELJESEN ÉS FELTÉTLENÜL A VIETNAMI NÉP oldalán Állunk Engedjék meg, hogy most rá­térjek a nemzetközi kérdésekre. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta nácsába való legutóbbi válasz­tások óta eltelt években nagy és bonyolult események zajlot­tak le a. világban. Ezek az éveik a szocialista országok további sikeres fejlődését, az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népnek újabb győzelmeit hozták a nem zeti és társadalmi felszabadu­lásért vívott harcukban, a tő­kés országok dolgozói osztály harcai nagy aktivizálódásának és ezen országok kommunista és munkáspártjai befolyása nő vekedéséneik évei voltak. Ugyanakkor ez olyan időszak volt, amikor az imperializmus legreakciósabb erői, a fegyver- gyárosok és a militaristák a „hidegháború“ hívei, valamint fizetett vagy önkéntes hajbó- kolóiik széles kampányt indí­tottak az enyhülés és a lesze­relés ellen, a felszabadító harc- ellen. A mesterségesen konstru ált „szovjet fenyegetésre“ hi­vatkoznak, és egyre újabb és újabb milliárdokat követelnek katonai célokra, egyre pusztí tóbb és barbárabb fegyverfai- ták kifejlesztésére. Megkísér­lik erőszakkal elnyomni a né­pek felszabadító mozgalmát, és beavatkoznak más országok bel- ügyeibe. Az imperializmusnak ezzel a politikájával egyre in­kább azonosul a kínai vezetőik állásfoglalása. A jelenlegi pekingi vezetők példátlanul arcátlan rablótáma­dásukkal, a nem nagy szom­szédos ország — a szocialista Vietnam — ellen véglegesen le­leplezték az egész világ előtt nagyhatalmi politikájuk alatto­mos, agresszív lényegét. Most, mindnyájan tudatosít­ják, hogy ma éppen ez a poli­tika az, amely valóban a leg­súlyosabban veszélyezteti a vi­lágbékét. Most tudatosítják mindannak a teljes veszélyes­ségét, ami ezt a politikát támo­gatja, mert e veszély nyilván­valóbb, mint bármikor azelőtt. A szovjet nép az egész világ békeszerető népeivel együtt kö­veteli a Vietnam elleni kínai agresszió azonnali beszünteté­sét, valamennyi intervenciós csapat teljes kivonását Vietnam területéről. A testvéri Vietnam­hoz fűződő barátságunk kiállta a próbát az évek hosszú során át folytatott együttműködésben. Ma pedig ebben a vietnami nép számára oly súlyos pillanatban teljesen és feltétel nélkül a vi- etanmi nép oldalán állunk. Sen­ki sem kételkedhet abban, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja az országainkat egybefűző ba­rátsági és együttműködési szer­ződést. A Vietnami Szocialista Köztársaság igazságos és nemes harcot vív, mellette ál! a világ valamennyi becsületes és béke­szerető embere. Vietnam ügye ezért legyőzhetetlen, és az ag­resszor szándékai kudarcra vannak ítélve. Ebben a helyzetben, elvtár­sak, pártunk Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány a leg­nagyobb erőfeszítéssel arra tö­rekszik, hogy a béke, a szabad­ság és a haladás erőivel együtt­működve meghiúsítsa az ag­resszív körök szándékait, meg­védelmezze és elmélyítse a nem­zetközi enyhülést, s a szovjet népnek, valamint szövetségese­inknek és barátainknak megbíz­hatóan biztosítsa azt, hogy bé­kében élhessenek és dolgoz­hassanak. A múlt évek eredményeinek értékelése során megelégedés­sel mondhatjuk, hogy a külpo­litikai tevékenység valamennyi irányban — amint azt a XXIV. és XXV. pártkongresszus törté­nelmi dokumentumai meghatá­rozták, jelentős sikereket ér­tünk el. SZILÁRD, DINAMIKUS FEJLŐDÉS Korunk fő vonásaihoz tarto­zik a szocialista világ szilárd és dinamikus fejlődése, vala­mint a nemzetközi helyzetre gyakorolt kedvező befolyásá­nak szüntelen növekedése. Vietnam egyesülése, a laoszi szocialista forradalom, valamint a szocializmus és a demokrá­cia erőinek győzelme Kambod­zsában hozzájárult ahhoz, hogy ez a világ még nagyobb kiter­jedésű, még erősebb és sokré­tűbb lett. Elsőrendű figyelmet szente- lünk a testvéri országokhoz fűződő kapcsolatainknak, ame­lyek egyre mélyebbek és sok-' oldalúbbak. A szocialista közösség orszá­gai ezekben az években kölcsö­nösen tanulmányozták és gaz­dagították tapasztalataikat, és ezért további jelentős sikereket értek el az országépítésben és a szocialista demokrácia fej­lesztésében. A gazdasági kapcsolatok sza­kaszán erőteljesen megnöveke­dett a KGST jelentősége. Ez a szervezet az egyes szocialista országok gazdasági feladatai teljesítésének fontos eszközé­vé vált. A KGST fennállásának 30. évfordulójáról tettekkel emlékezik meg: számos közös gazdasági terv aláírását készí­ti elő, és befejeződik további két hosszúv távő célprogram előkészítése. A jó munka a leg-- jobb módja az évforduló meg-* ünneplésének! De az is vilá­gos, hogy még távolról sem próbálták ki az együttműködés összes formáit, és hogy továb­biakat kell keresni. Az emberiség legsürgetőbb és legégetőbb feladata most a fegyverkezési hajsza megállítá­sa és az atomvilágháború ve­szélyének elhárítása. A Szov­jetunió éppúgy, mint más szo­cialista országok erejüket nem kímélve harcolnak e célokért. A jelenlegi nemzetközi élet­ben mérhetetlen jelentőségűek országaink kollektív kezdemé­nyező javaslatai, amelyek a bé­ke megszilárdítására irányul­nak. Ez vonatkozik többek kö­zött a Varsói Szerződés Poli- kai Tanácskozó Testülete nem­régen Moszkvában megtartott ülésén elfogadott nyilatkozat­ra, amely számos új fontos gondolatot tartalmaz a nemzet­közi légkör javítására és a le­szerelésre vonatkozóan. A SALT-II JELENTŐSÉGE E szakaszon az egyik legfon­tosabb feladat kétségtelenül a hadászati támadófegyverek kor-* látozásáról kötendő új szov* jet—amerikai megállapodás ki­dolgozása. Úgy tűnik, hogy a több mint hatévi munka most végéhez közeledik. Nézetünk szerint a megállapodás bizo­nyára sok mindenben jobb le­hetne. Nem minden felel meg teljesen a mi kívánságainknak. De ésszerű kompromisszum, amely tekintetbe veszi mindkiét fél érdekeit. Egészben véve nagy és jó dolog ez. Először — ha az új megálla­podást aláírják, ratifikálják és érvénybe lép, akkor néhány év tartamára — több fontos szem pontból egészen 1985-ig — bi­zonyos gátat vet a legpusztí­tóbb és legdrágább fegyverfaj­ták további felhalmozásának. A' megállapodásban emellett kife-' jezésre jut majd a felek egyen­lőségének és egyenlő biztonsá­gának elve. Bizonyossággal mondhatjuk, hogy a megálla­podás megvalósítása semmikép­pen sem károsítja meg a Szov­jetunió biztonságát, ugyanígy az Egyesült Államok biztonsá­gát sem. Azt mondanám, hogy egészben véve előnyös lesz mindkét ország számára. Másodszor — a megállapodás érvénybelépése azt fogja je­lenteni, hogy a fegyverkezési hajsza korlátozásának folyama­ta, amely a Szovjetunió kezde­ményezésére kezdődött meg, tovább folytatódik. A SALT-I. megállapodást, a SALT-II. meg­állapodás követi. Mihelyt ér­vénybe lép a SALT-II., megkez­dődik a SALT III. megállapodás előkészítése. Ennek még tovább keli haladnia, fel kell tartózz tania az új fegyverfajták ki-* fejlesztését, és meg kell szab­(Folytatás a 4. oldalon/4

Next

/
Thumbnails
Contents