Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-27 / 73. szám, kedd
A CSKP KB 13. ÜLÉSÉNEK VITAJA lFolytatás o 3. oldalról) síé gél, súlyos aránytalanságok mutatkoznak a növénytermesztés és az állattenyésztés 'között. Szlovákiában jobb eredményeket értünk el a sűrűvetésű gabonafélék termelésében, a hüvelyesek és az olajos növények termesztésében, ugyanakkor problémáink vannak a tömegtakarmányok, a szemes kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a a gyümölcs és a zöldség termesztésében. Intézkedéseket foganatosítunk, hegy a 6. ötéves tervidőszak utolsó éveiben jobb eredményeket érjünk el az egész növénytermesztésben, a száraz ősz, a nagy fagyok és az árvizek okozta nehézségek ellenére. Az önellátás elérése és a táplálkozás további racionalizálása szempontjából rendkívül fontos szerepe van a tömeg takarmányok és a növényi eredetű fehérjék termelése növelésének. Intézkedéseket foganatosítunk, hogy a gabonafélék hektárhozamának növelésével és minőségüknek javításával párhuzamosan növekedjem a tömegtakarmányok hektárhozama a szántóterületeken és a réteken is, és növekedjen a köztes növények hektárhozama is. Optimalizáljuk a vetésterületek struktúráját, növeljük az évelő takarmányok, a hüvelyeseik részarányát, fokozzuk a silótermények termesztését. Külön intézkedéseket hozunk az öntözőberendezések felhasználására a takarmányok termesztésében. Figyelmet szentelünk a talajjavításnak, a legelők, — főleg a hegyi és hegyaljai területeken — felújításának és gondozásának. Továbbra is társadalmi munka segítségével kell megoldanunk azt, hogy e területek számára nincsenek megfelelő gépeink. Intenzíven bővítjük a fű közvetlen fel- használását, a progresszív legeltetést, és ezen a téren az együttműködés különböző formáit érvényesíti ük. A rétek és a legelők jelentik a legnagyobb tartalékot a tömegtakar má- nyok termesztésében. A hegyi területeken azonban a tömegtakarmányok betakarításának és betakarítás utáni kezelésének gépesítése még csak kezdeti stádiumban van. A több éves tapasztalatok meggyőztek bennünket arról — sajnos nagy vesztségek árán —, hogy a nagyüzemi technológia és a tömegtakarmányok kezelésének elválaszthatatlan része a hatékony konzerválóanyag. Vegyiparunk és gyógyszeriparunk eddig nem biztosította a megfelelő hatékony eszközök fejlesztését és gyártását úgy, hogy fedezni tudjuk az országos szükségletet. Ezen a téren lényegében improvizálunk és csak kísérleteket valósítunk meg. A nilrai Biovetában a kutatásban és a fejlesztésben pozitív eredményeket értek el, biológiai bázis alapján Baktinokul névvel egészség- ügyi szempontból kifogástalan készítményt állítottak elő. Ezért halaszthatatlanul lehetővé kell tenni, hogy Nitrám növeljék a termelést az egész ország, esetleg az export számára is. Biztató eredmények mutatkoznak a takarmáilyszalma, a kukoricakóró és más fajta szalma nagyüzemi hasznosításában, valamint az élelmiszeripari vállalatok hulladékának felhasználásában. intenzívebben kell érvényesíteni a biológiai kutatások eredményeit a gazdaságos és hatékony takarmányozás terén. Több tapasztalat támasztja alá, milyen kifizetődő a takarmányok gyógyszeres kezelése. Ezen a téren is érdekes eredményeket értek el a nitrai Biovetában, elsősorban a sertéstenyésztésben. Az általuk kifejlesztett készítmények nemcsak megelőző és gyógyító hatásának, hanem pozitívan befolyásolták a gyarapodást, miközben hatékonyabbá vált a takarmány fel- használása. Ezek a tények természetesen nem csökkentik vegyiparunk és gyógyszeriparunk, valamint a kutatásifejlesztési alap felelősségét a hatékony konzerváló anyagok, valamint a biológiai tényezők fejlesztésének kérdésében. A termelés intenzitásának növelésében elért eredmények rámutatnak a vetőmagok biológiai értékének jelentőségére. A vetőmagtermesztés részleges javulása ellenére a Slovosivo termelési-gazdasági egység kommunistáitól elvárjuk, hogy állandóan növeljék a mennyiséget, de ugyanakkor fokozzák a biológiai értéket is. Elsősorban a lóhere, a lucerna, a borsó, takarmányborsó, a takarmány bab vetőmagjairól van szó, valamint a betakarítás utáni kezelésről. A takarmányok hatékony kihasználása, a szemes takarmány takarékos felhasználása megköveteli, hogy a biológiai szolgálat dolgozói között érvényesítsük az anyagi érdekeltség Ipari módszerét, ugyanúgy, mint a takarmánykeverékek gyártóinál is, vezető szakemberektől kezdve egészen az állatgondozókig. Az irányító szervekben a kommunistáknak így kell viszonyulniuk a takarmányokért felelős dolgozók értékeléséhez és ösztönzéséhez. Egyúttal meg kell teremteni a lehetőségeket társadalmi, anyagi és erkölcsi elismerésükhöz. Szlovákiában jó feltételeink vannak a zöldség és a gyümölcs termesztéséhez. Ezen a téren a legfelsőbb párt- és állami szervek által jóváhagyott programból indulunk ki. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tervezett területen termeljünk, fokozzuk az intenzitást és elérjük az egyes zöldségfajták kívánatos struktúráját. Idén a tervezett területet valamivel túllépjük. Az intenzív gyümölcstermesztés területének bővítésében lemaradás tapasztalható. A következő években a nagyüzemi termelés feltételeit figyelembe véve a szükséges választék elérése végett javítani kell a vetőmag- és palántaellátást úgy. hogy a betakarítást gépesíthessük. Intenzívebben kell megoldanunk a szükséges technika és gépsorok gyártását. Kiválasztottuk azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyekben koncentráljuk az intenzív gyümölcstermesztést. Az egyes kerületekben az integráció és a kooperáció keretében több egyesülés keletkezett a termelők, a feldolgozók és a kereskedelmi szervezetek részvételével. Jóváhagyták és megkezdték annak a programnak a megvalósítását, amely szerint a kompresszorállomások és más hőforrások mellett üvegházakat építenek. A termelőüzemekben további klimatizált raktárakat építettek az átmeneti tárolásra, elsősorban a gyümölcs tárolására. A növénytermesztés fejlesztési ütemének meggyorsítása és elsősorban a takarmányalap kiegyensúlyozottsága a növekedési tényezők és források intenzívebb kihasználását feltételezi. Elsőrendű feladat a talaj védelme, a talajjavítás, a talaj termővé tétele, mivel a föld marad továbbra is a legfontosabb termelőeszköz, a legnagyobb társadalmi gazdagság. Annak ellenére, hogy az utóbbi években csökkent a más célokra felhasznált mezőgazdasági terület nagysága, az egy főre eső mezőgazdasági terület megköveteli, hogy a pártszervek, de elsősorban a nemzeti bizottságok szigorúbban megtartsák a földvédelemről szóló módosított törvényt. Szlovákiában általában teljesítjük a talajjavítási munkálatokat. A legnagyobb vízgazdálkodási munkálatok a kelet-szlovákiai síkságon folynak. A legutóbbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy bonyolultabb problémáról van szó, mint ahogyan azt eredetileg feltételezték. Sajátságos, egyedülálló hidrogeológiai feltételekkel találkoztunk. A problémákat a Szovjetunióval és Magyarországgal szorosan együttműködve kell megoldanunk. A Szlovák Tudományos Akadémia már megkezdte a kelet-szlovákiai síkság kihasználása biológiai tervezetének kidolgozását. Jelentős figyelmet fordítunk az árvízvédelemre, elsősorban a Garam, az Ipoly, a Sajó és a Rima mentén, természetesen a rendelkezésünkre álló lehetőségek keretében. A vízgazdasági építkezési beruházásokon számos intézkedés foganatosítása ellenére komoly lemaradás tapasztalható. Következetesen meg kell valósítani a pártszervek intézkedéseit az építési kapacitások biztosításáról. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk Szlovákiában az öntözőberendezések építésének és kihasználásának. Tekintettel a trágyázás mai színvonalára, a rendelkezésünkre álló hőforrásokra, elsősorban Nyugat-Szlovákiában és Kelet-Szlovákiában, de a közép-szlovákiai kerület déli járásaiban is, meghatározó tényező a talaj vízgazdálkodásának szabályozása. Mindenütt, ahol következetesen kihasználták az öntözőberendezéseket, átlagon felüli eredményeket értünk el. A föld termőképességének növelése szempontjából támogatjuk a szerves tárgyák minőségének javítására hozott intézkedéseket, mezei trágyadombok létesítésével. Minden kilogramm műtrágya kihasználásának hatékonysága egyenes arányban áll a talajba juttatott szerves trágya mennyiségével. Ezért nem szabad megtűrnünk a szerves anyagok gazdaságtalan felhasználását. A növénytermesztés intenzitását és a trágyák kihasználásának hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a mezőgazda- sági vegyszerek minősége és felhasznált mennyisége. Ezen a téren már több éve pangás tapasztalható elsősorban a hazai termelésben. Ezért nagyobb kezdeményezést kell kifejtenünk a KGST keretében. A nagy hozamú biológiai anyag a mezőgazdasági termelés alapvető in- tenzifikációs tényezője. A termelésben n tudomány jelenti a döntő fontosságú termelőerőt. Ezen a téren is jelentős sikereket értünk el. A szovjet fajták és az általunk nemesített fajták keresztezése alapján nagy hozamú bú- zafajtákat nemesítettünk. A következő években feltételezhetően még nagyobb hozamú fajtákat sikerül nemesítenünk. Ezen a téren az a törekvés érvényesül, hogy ne csak a hozamokat javítsuk, hanem a minőséget is. Emelni kell a gabonafélék, főleg a kukorica fehérjetartalmát, a cukorrépa cukor tartalmát, a hüvelyesek fehérjetartalmát. Szlovákiában rendkívül fontos a burgonya termesztés javítása. Ezen a téren jobban ki kell használni a külföldi tudományos kutatóalappal, elsősorban a szocialista országok kutatóival folyta' tott együttműködés eredményeit. Ez lehetővé teszi a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. A mezőgazdasági főiskoláktól, szakközépiskoláiktól, a tudományos kutatási munkahelyektől, a magnemesítőktől megköveteljük, hogy jobban együttműködjenek, egybehangolják az egyes kollektívák munHarminc évvel ezelőtt kezdett megvalósulni a nagyszabású mű, amelyet éles osztályharc kísért, s amely a kommunistáik, munkások és öntudatos parasztok derekas helytállását bizonyította. Ez a mű győzött és mindörökre beíródott pártunk és társadalmunk történetébe. Ma sem veszt semmit sem forradalmi jellegéből. A harcnak azonban természetszerűen más a tartalma. A küzdelem a nagyobb termésért, a fokozott hasznosságért, azért folyik, hogy emelkedjék népünk életszínvonala. És azt is meg kell mondani, hogy ez az erőfeszítés nem könnyű. Mindnyájan részt veszünk benne, de különösképpen a kommunisták. A termelőerők rohamos fejlődése a mezőgazdaságban, amely nemcsak a munka jellegét változtatja meg ebben az ágazatban, hanem átalakítja az embereket és a falu életét is, szükségessé teszi nemcsak az új irányítási formák keresését, hanem a párt szervezeti felépítésének megváltoztatását is sürgetően igényli. A mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának fejlődése, a nagyobb gazdasági egységeik kiépítése felvetette a kérdést, hogyan lehet e nagyobb egységekben jobban érvényesíteni a párt befolyását, hogyan lehet elmélyíteni a párt vezető szerepét, érvényesíteni a pártellenőrzés jogát, hogyan lehet megvalósítani az egyesítő erőt. amely a párt mezőgazdasági politikája érvényesítéséinek fő biztosítékává válik. Tény az, hogy az eg'ységes földművesszövetkezetek tevékenysége sohasem nélkülözte a pártos befolyást. A falusi szervezetek teljesítették e feladatot, és meg kell mondani, hogy jól teljesítették mindaddig, míg lényegesen meg nem változtak a feltételek. És éppen a feltételeknek ez a megváltozása gátolta azt, hogy a falusi szervezetek felelősségteljesen és hiánytalanul teljesítsék kötelességeiket a mezőgazdasági szervezetek iránt. Az új gazdasági egységek egyrészt olyan területen gazdálkodnak, amely több nemzeti bizottság hatáskörébe tartozik, megalakulások "továbbá lényeges változásokat hoz magaval az irányítással szemben támasztott nagyobb igények tekinetében. Emiatt szükséges helyes álláspontra helyezkedni a feladatokkal és a problémákkal kapcsolatban, amelyek megkövetelik minden egyes szövetkezet belső helyzetének beható ismeretét. Ezért kezdtük meg három évvel ezelőtt a pártszervezetek kiépítését az egységes földművesszövetkezetekben. Először kísérletet tettünk egy járásban, majd pedig a nyert tapasztalatok alapján minden szövetkezetben fokozatosan kiépítettük a pártszervezetet. Ez az eljárás bevált. Mindenekelőtt a pártmunka szoros kapcsolatát eredményezte a szövetkezet fejlesztésének szükségleteivel, gazdálkodásával, létrejöttek a feltételek a párt vezető szerepének céltudatos és hatékony érvényesítéséhez. Hatékonyan élnek a pártellenőrzés jogával. A múlthoz képest további jelentős haladás az, hogy azok a határozatok, amelyeket az alapszervezetek bizottságai és a taggyűlések fogadnak el a kommunisták és a szövetkezeti vezetőség tevékenységére vonatkozóan, sokkal konkrétabbak, kötelezőbbek és jobban megfelelnek az adott gazdasági egység helyzetének. A párt új szervezeti felépítésének továbbá az az előnye, hogy nagyobb aktivitásra serkenti a kommunistákat, ami viszont arról tanúskodik, hogy a kaját, fiatalítsák soraikat, több fiatalt nyerjenek meg a tudományos kutatómunka számára. Az élelmiszeriparban használjuk fel jelentős mértékben a mezőgazdasági termékeket.. Szlovákiában a háború utáni időszakban gyakorlatilag alapjában újjá kellett építeni az élelmiszer- ipart. Az utóbbi évtizedben jelentős beruházásokat eszközöltünk a szükséges kapacitások felépítésére. Helyes azonban az a követelmény, hogy több technológiai rekonstrukcióra, termékfelújításra van szükségünk, mivel az alapvető feldolgozó kapacitásokban még mindig sok a hiányosság. Pártunk az utóbbi tíz év alatt sok tapasztalatot szerzett a mezőgazdaság és az élelmezés tervszerű irányításában, a szakosítás és koncentráció, a kooperációs integráció viszonyai között. Helyes, hogy a Központi Bizottság levonja ebből a tanulságot, meghatározza a mezőgazdasági-élelmiszer- ipari komplexum további fejlesztésének irányzatát. Ennek megvalósítása ' hozzájárul a fejlett szocialista társadalom szükségleteinek jobb kielégítéséhez. pártimunka összhangba került a szövet" kezetek feladataival és életével. A párt új szervezeti felépítéséinek feltételei között jobban sikerül megerősíteni és minőségileg javítani a tagállományt. Operatívan lehet megoldani például az aratási és az őszi munkákkal összefüggő feladatokat. Itt beválik az ideiglenes pártcsoportok kialakításának formája, főként a kombájnosok és a gépes? tők soraiból. A párt új felépítése természetesem nem mentes a problémáktól. A műn- Ikahelyek szétaprózottsága nagy igényeket támaszt az alapszervezetek bizottságai és a járási bizottságok szervező munkájával szemben, mert nem könnyű elérni minden egyes tag aktivitását. Sok esetben nem is lehet a szövetkezet termelési szervezetének megfelelő struktúrájában létrehozni a pá r te so po r toka t. Bonyodalmak keletkeznek azokban a szervezetekben, amelyeknek száz, sőt több tagjuk van, s az egyes munkahelyek távol fekvése egymástól megnehezíti a szervezet bizottsági tagjainak kapcsolatéi a tagokkal. Látható, hogy mérlegelnünk kell a tagállomány más szervezési megoldását. Az egyik megoldási lehetőségként említhetjük a részlegszervezetek kiépítését. Azt akarjuk, hogy a kommunisták ma és mindennap hatást tudjanak gyakorolni a dolgozók körében, a pártpolitika aktív alkotói és megvalósítói legyenek, hogy tájékoztatni tudják a többieket egyrészt a szövetkezet gazdasági céljaival összefüggő kérdésekben, másrészt a belpolitikai és nemzetközi eseményekkel összefüggésben. Ezzel kapcsolatban természetszerűen felvetődik a kérdés, vajon a falusi szervezetek most a szervezeti átépítés után nem szigetelődnek-e el a mező- gazdasági problémáktól. Felelősségem tudatában mondhatom, hogy nem szí getelődnek el. Egyrészt a mezőgazdasági szövetkezetek pártszervezet iben nyilvántartott tagok tévé kény kedn.'k bennük, a mezőgazdaság és a helységek szükségleteiről a kölcsönös tájékoztatás feladatát pedig a járási bizottságok vállalják magukra. Például a Plzeü-déli járási bizottság negyedévente rendszeresen összehívja a mezőgazdasági szövetkezetek alapszervezetei és a falusi szervezetek bizottságai elnökeinek értekezletét a gazdasági egységek alapján s ezeken a tanácskozásokon egyeztetik eljárásukat mind a mezőgazdaságnak nyújtandó segítség, mind pedig a nemzeti bizottságok választási programjai teljesítésében nyújtandó segítség szempontjából. A kölcsönös együttműködés kifejezésre jut abban, hogy például a helyi forrásokat az aratási munkák elvégzésére mozgósítják a mezőgazdaságban, másrészt viszont az egységes földművesszövetkezetek aktívan részt vesznek a szocialista életkörnyezet kialakításában és a falu politikai és kulturális életének fejlesztésében. A januári és februári gyűlések —■ amelyeknek rendkívüli jelentőséget tulajdonítottunk, — a mezőgazdaságban teljesítették feladatukat. Tárgyalásaikat befolyásolta a kongresszus előtti vita, valamint a tagsági igazolványok kicseréléséről adott tájékoztatások. A kommunisták bírálóan léptek fel. Rámutattak a mezőgazdasági üzemekben rejlő tartalékodra. Mindenütt megnyilvánult az akarat, hogy a feladatokat a lehető legjobban teljesít (Folytatás az 5. oldalon) Josef Mevdd elvtárs felszólalása
