Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-27 / 73. szám, kedd

m

1979 III 27.

5

A CSKP KB 13. OLŕSŕNEK VITÁJA

(Folytatás a 4. oldalról)

sék, mégpedig nemcsak ebben az évben, hanem a vita során figyelemmel kísérték az ötéves tervidőszak sikereit is. Ugyancsak bíráló megjegyzések hangzottak el a szövetkezeteik és állami gazdaságok technikusai és irányító dolgozói munkájával kapcsolatban, és nem volt egyetlen olyan taggyűlés sem, ahol, sajnos, ne hangsúlyozták volna ismételten a pótalkatrészek hiányát és ne bírálták volna általában az anyagi-műszaki ellátást.

Az idei ötéves tervidőszak három évének kedvezőtlen időjárása kerületünkben a gabonatermesztés terém csaknem 240 000 tonna veszteséget okozott. Az állattenyésztési termelésben levő feladatainknak a tervteljesítés határán teszünk eleget, elsősorban a hús- és a tejtermelésben maradtunk sokkal adósok.

Az irányítás mind a kerületi mező- gazdasági igazgatóság szintjén, mind pedig a járási mezőgazdasági igazgatóságok szintjén még mindig nem felel meg a jelenlegi feladatok követelményeinek, általában kevéssé igényes, gyakran túlságosan általános, kevéssé általánosítják a jó tapasztalatokat. Ezért még mindig indokolatlan különbségek vannak a megközelítőleg azonos feltételek között gazdálkodó vállalatok eredményei között.

Kerületünkben az állami gazdaságoknak különleges helyzetük van, mert a mezőgazdasági földeknek csaknem az 50 százalékán gazdálkodnak. Eredményeik a csehszlovák mezőgazdaság átlagához viszonyítva nem túlságosan kedvezőek, habár a Prešticei Állami Gazdaság eredményeit tekintve az elsők közé tartozik a Cseh Köztársaságban.

A négy határvidéken gazdálkodó szakágazati vállalat — Tachov, Karlovy Vary, Sokolov, Cheb — gazdasági eredményei mindeddig nem nagyon kedvezők. Ennek objektív oka az, hogy lényegében mind a határvidéken gazdálkodnak, ahol szélsőséges éghajlati feltételek és talajviszonyok uralkodnak. Az ide szállított technikai eszközök sincsenek mindig összhangban a mezőgazdági üzemek szükségleteivel és feltételeivel, s ugynaikkor a nagy területek lecsapólásának és újra megművelésének lassú üteme is gátolja a földalapról való gondoskodást.

Ehhez járul még a szarvasmarha istállózásának sürgető szükségessége. Ezen a téren is kerestük a megoldás útjait. Főként a Chebi Állami Gazda Ságok szakágazati vállalata talál az adott beruházási lehetőségek keretében olyan formákat, amelyek lényegesen csökkentik az istállóiban elhelyezett egy állatra eső beruházási költséget, ami 6000 koronát tesz ki a Mt-s zőgazdasági és Élelmezésügyi Munisz

Mezőgazdaságunk eredményeit és termelőalapokkal való ellátottságát, a 'kemizálás és a biológizálás hányadát, valamint a szakképzett szakemberek számát a legfejlettebb országok mező- gazdasági termelésének szintjéhez hasonlíthatjuk.

Az a kérdés, vajon az elmúlt 30 év alatt kialakított feltételeket kellőképpen kihasználjuk-e a további fejlesztéshez, vajon az elért eredmények arányban vannak-e a ráfordított társadalmi befektetésekkel. Mezőgazdaságunkban jelentős potencionális tartalékok vannak. Feladatunk ezeket tökéletesebben kihasználni, bebizonyítani az új szintű szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit, valamint iparunk képességét arra, hogy kielégítse a technikai fejlesztés és más termelőeszközök szükségletét.

Pártunk már akkor hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelésére, valamint a növényi és állattenyésztési termelés arányos fejlődésének kialakítására kell törekedni, amikor befejeztük a falu szocializálását. Ez egyik előfeltétele volt a nép életszínvonala emelésére irányuló program sikeres teljesítésének, amiben jelentős szerepe volt és lesz továbbra is a növekvő élelmiszerfog yasztásnaik. Ennek jelentős mértékben minőségi kritériuma lett az állati eredetű élelmiszerek, főként a hús és a húskészítmények fogyasztásának színvonala, amely az utóbbi 10 év folyamán egy lakosra számítva évente csaknem 15 kilogrammal nőtt.

A piaci alapokra történő hússzállítás évi növekedését, amely 1970 óta átlagosan elérte a 30 000 tonnát, 53 százalékban a sertéshússzállítás, "14 százakban a baromfihús- és 31 százalékban a marhahússzállítás fedezte. Érttérium által előirányzott 14 000 koronával szemben.

Komoly kérdés az állami gazdaságok vállalaton belüli és vállalaton felüli' irányításának még teljesen le nem.zárt és ki nem dolgozott területe. Nemrégen beszélgettem erről néhány elvtárssal Rámutattak, hogy 1949-től napjainkig az állami gazdaságok 23 irányítási rendszerét alkalmazták úgy, hogy egy rendszer körülbelül 16 hónapon át tartott. Az egyiket még nem vezették be teljesen és máris a következőt készítették elő. Mindeddig nem sikerült kidolgozni a vállalaton belüli irányítás tudományosain indokolt és gyakorlatilag hatékony modelljét, amely ösztönözné a szükséges változtatásokat és fejlődést az állami gazdaságok termelési gazdasági és szociális struktúrája terén.

Ugyancsak hasznos volna az egyes állami gazdaságok és szakágazati vállaltok fejlesztési tervének a kidolgozása, de sokkal nagyobb igényességgel kell meghatározni a koncepciókat és a távlatokat.

Kerületünk nagy tartalékát jelentik a rétek és legelőik, amelyek távolról sincsenek kihasználva. A Cseh Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának is nagyobb mértékben kellene részt vennie e probléma megoldásában és jobban kellene segítenie e potenciális gazdagság kihasználását kerületünk mezőgazdasága e fontos területének, a szarvasmarha-tenyésztésnek a fejlesztésére.

Az utóbbi éveikben, amelyek az időjárás szempontjából nem voltak éppen kedvezőek, a mezőgazdasági dolgozók nagy áldozatkészséget tanúsítottak. És ha megjavítjuk az irányító dolgozók és technikusok munkáját, ha tovább . növeljük a pártszervezetek munkájának hatékonyságát és a kommunisták aktivitását, megvan a reális reményünk arra, hogy újabb sikereket érjünk el. Ugyancsak meg akarjuk állni a helyűinket a népgazdaság más ágazataiban is.

Nagyra becsüljük azt, hogy dolgozóink öntudatosain törekednek a terv - teljesítésére. A kor követelményeit, azonban jobban kell megérteniük azoknak is, akikre a párt irányító tisztséget bízott és tudatosítaniuk kell, hogy a mai igényes feladatokat nem lehet hagyományos eljárásokkal teljesíteni.

Ezt megértették az etvtársak a Skoda Müvekben, ahol tavaly megszületett „A termékek és berendezések kiváló te ríme léséért“ elnevezésű 'mozgalom. Tömegalapja van, és nagy örömmel fogadtuk, A jövőben is az ilyen hozzáállásban látjuk a műszaki értelmiség példamutató hozzájárulását a nagyobb fokú hatékonyságért és a jobb munkáért kifejtett közös erőfeszítéshez.

hetően ennek felel meg a gazdasági állatállományok struktúrája is. Az állattenyésztési termelés jelenlegi ösz- szetétele, amelyben jelentős helyet foglal el a sertéstenyésztés, évről évre nagyobb igényeiket támaszt a szemesta- karmányforrásokkal és főként azok fehérjeösszetételével szemben, aminek egyre nehezebben teszünk eleget. Abban a helyzetben, amikor lényegében kimerítettük a gabonatermelés exten- zív növelésének a lehetőségeit és a fehérjetartalmú takarmányfélék behozatala négy év óta lényegében ugyanazon a színvonalon marad, tekintettel a behozatali árak jelentős emelkedésére, paracsolóan szükségessé válik olyan irányzatok megvalósítása, amelyeket a Központi Bizottság Elnöksége beszámolójában kitűzött. Mindenekelőtt a termelés intenzitásának növeléséről, a gabona- és a fehérjeprogram megvalósításáról és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről van szó.

A szarvasmarha-tenyésztés alacsony fokú intenzitása kedvezőtlenül befolyásolja a termelés növekedését egész termelési területeken. Csökken a műtrágyák hatékonysága és kedvezőtlenül befolyásolja a föld termőképességét.

Agronómusaink jól tudják, hogy az ipari trágyák hatékonyságának növelése elképzelhetetlen a talajnak jó minőségű humusszal való rendszeres dúsítása nélkül. Ennek ellenére a trágyakészítés jelenlegi színvonala, a trágya minősége és felhasználása számos mezőgazdasági vállalatban alacsonyabb fokú, mint a szocializálás befejezésének időszakában volt és következményeiben csökkenti az egész növényi termesztés fejlődését.

A mi termelési feltételeink között az állattenyésztési és növényi termelés

arányos fejlesztésének és állandó növelésének döntő részét alkotja a szarvasmarha-tenyésztés intenzitásának növelése minden hektár földön, legyen az bármilyen körzetben vagy járásban. Fokozatosan el kellene érnünk azt, hogy minden mezőgazdasági vállalatban 100 hektár mezőgazdasági földre legalább 80—90 szarvasmarha jusson.

Hogy ez a követelmény reális, azt nemcsak a legfejlettebb országok tapasztalatai bizonyítják, hanem több járás' és az egész kelet-szlovákiai kerület eredményei is, ahol 100 hektár mezőgazdasági földön 89 szarvasmarhát nevelnek az országos átlaggal szemben, amely 71 szarvasmarhát tesz ki Nemcsak vállalatok, járások, hanem olyan kerületek is vannak, ahol a szarvasmarha-tenyésztés intenzitása 18, sőt több darabbal kevesebb az országos átlagnál. Azok a nézetek, hogy a hús- és tejtermelés növelését csupán a hasznosság növelésével az állatállományok növelése nélkül lehet elérni, vagy pedig hogy ez társadalmi szempontból előnyösebb is, teljesen helytelenek.

A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése többek között feltételezi a vállalatok közötti kooperáció kiszélesítésének és elmélyítésének tervszerű folytatását a nyílt állatállomány forgó elvének alapján Az új építkezési beruházások eldöntésénél — amelyek a szarvasmarha-tenyésztést szolgálják — minden körzetben és minden mezőgazdasági vállalatban a fő kritériumnak a saját takarmányalap elsődleges tökéletes biztosítását kell tekinteni.

Azért, hogy fokozódjék a mezőgazdasági vállalatok anyági érdekeltsége a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében, a mezőgazdaság gazdasági irányítási eszközei rendszerének általános módosítása keretében, fokozzuk befolyásukat a vágómarha és a tej termelésének növelésére és intenzifiká lá sára, mégpedig az egész termelési vertikális összefüggésben, kezdve a növényi és állattenyésztési termelés köztes termékei árainak rendezésével, egészen a rentabilitás növelését szolgáló árintézkedésekig.

Az előkészített intézkedések azonban csak akkor hozhatnak megfelelő eredményt, ha párhuzamosan oldunk meg tárgyi problémákat, amelyek a hasznosság növelésével és főiként a saját takarmányalap gazdaságosabb kihasználásával függnek össze.

Valamennyi gazdasági állatfajta tenyésztésében a takarmányforrások kihasználásának hatékonyabbá tétele során fontos feladat sikeresen megvalósítani a jóváhagyott fehérjeprogramot, annak egész koplexumában. Mezőgazdasági termelésünk eddig igen hiányosan teljesíti főiként a hüvelyesek és a jó minőségű évelő takarmányfélék termelését. Nagy kiesésekkel és késéssel igen lassan biztosítja a takarmányélesztő, a lizol és a biotényezők gyártását a vegyi- és gyógyszeripar is.

1978-ban a termelési hiány például 75 000 tonna hüvelyes, 500 tonna lizol és 30 000 tonna takarmányélesztő volt s.a terv előirányzatával szemben a takarmánycélokra felhasznált gabonafélék mennyiségét mintegy 300 000 tonnára növelte. E fogyatékosságok következtében állandóan csökken a megtermelt takarmány hatékonysága, stagnál a hasznosság, megnövekednek a beruházási és a munkaerőigények és jelentősen csökkennek az állattenyésztési termelés gazdasági eredményei.

A feladat az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megvalósuljon a takarmányalap szálas- és tömegtakar- mány-összetevője irányított felhasználásának rendszere, amely az etetés tudományos optimalizálására támaszkodik majd, és a mezőgazdasági vállalatokban alapvetően meg kell változtatni a takarmányalap kérdései megoldásának megközelítését. Szükséges, hogy a takarmánytermesztés mennyisége, struktúrája és minősége megfeleljen az állattenyésztési termelés fejlődésének.

A mezőgazdaság intenzitása és hatékonysága további növelésének nélkülözhetetlen előfeltétele a tudományosműszaki haladás széles körű érvényesítése. A részleges javulás ellenére mindeddig nem sikerült a mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatási alap struktúráját és teljesítőképességének felhasználását a gyakorlati szükségletekhez idomítani, minőségileg megváltoztatni a munkamódszereket és lehetőségeit maximálisan felhasználni a döntő feladatok komplex megoldására. A mezőgazdaságban a tudományos kutatási alap hatékonysága növelésének egyik fő előfeltétele leküzdeni azokat a befolyásokat, amelyek gátolják a kis kutatómunkahelyek nagyobb fokú összpontosítását és a munkamegosztás megjavítását a minisztériumok között. A kutatási alap irányításában arra kell

törekedni, hogy munkája tökéletesebben érvényesüljön ágazatok közötti és nemzetközi méretekben is.

Az új tudományos és műszaki ismeretek érvényesítése végett a mezőgazdasági szolgáltatások szervezetébe szervezetileg bekapcsolták a szakosított kutatóintézeteket és kezd megvalósulni fejlesztésük újonnan kidolgozott koncepciója. Ezekben a biológiai és technikai szolgáltató szervezetekben azonban még fennmaradnak a vállalati problémák elsődleges megoldásának az irányzatai, ahelyett, hogy erő- teljesebbfen érvényesülne az Integrációs felelősség a mezőgazdasági termelés egyes szakaszainak fejlesztéséért és tevékenységéért.

Ezért sürgető feladat tovább tökéletesíteni tevékenységük irányzatát és elérni azt, hogy szorosabb kapcsolatban álljanak az efsz-ek és állami gazdaságok munkájával, megfelelő mértékben felelősséget vállaljanak az elsődleges mezőgazdasági termelés részszakaszainak fejlesztéséért.

Az élelmiszeriparnak ez az integrációja a mezőgazdasággal továbbra is a minisztériumok és a termelési gazdasági egységek irányító és politikai szervező munkájának leggyengébb láncszeme marad. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy pl. a tevékenység egybekapcsolása a termelés előtti szakasztól a végső termelésig a baromfiiparban, amely az első mezőgazdasági- élelmiszeripari ágazat, mindeddig túlnyomórészt adminisztratív szervezési jelleggel bír, de ugyanakkor nem teljesíti megfelelően a terv egyenletes teljesítése, a szakosítás elmélyítése, a termelés összpontosításának növelése integrált biztosításának funkcióját.

Azokhoz az új formákhoz, amelyeket rövid időn belül ki kell dolgozni és a gyakorlatban kell kipróbálni, tartozik például a tejipar vertikális integrációja azzal a céllal, hogy elősegítse az elválasztott állatok táplálását, fokozott hatást gyakoroljon a húsiparra és elmélyítse annak együttműködését a mezőgazdasággal, a vágóállat-állományok szervezése során a termelési és felvásárlási terv egyenletes teljesítése végett. Aktívan részt kell vennie a közös sertés- és marhahizlaló vállalatok építésében és üzemeltetésében is.

A cukorgyártó iparnak a cukorgyártás mellett széles körű lehetőségei vannak az energetikai és egyéb berendezések és olcsó melléképületek kihasználásának megszervezésére, a préselt szarvasmarha-takarmány gyártásában való kooperációra, melynek során feldolgozzák a cukorgyártásnál keletkező melléktermékeket és más hulladékanyagokat.

Az élelmiszeripar más ágazataiban is feltétlenül erélyesebben kell áttérni a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum formális egységéről a tényleges termelési-gazdasági integrációra. Ezen a téren nagyobb kezdeményezést' várunk az illetékes termelési-gazdasági egységektől Cs főigazgatóiktól.

A mezőgazdasági ágazatok valamennyi irányító szervének sürgős feladata leküzdeni az eddigi kedvezőtlen irányzatot a hatékonyság fejlődésében, amely az utóbbi években megnyilvánul abban, hogy az anyagköltségek gyorsabban növekednek a termelésnél. Égyes külső hatásokon kívül a fogyatékosságok fő oka az elemző tevékenység alacsony színvonala, a gazdaságosság növelésére irányuló intézkedések alacsony fokú hatékonysága és főként az, hogy a termelési-műszaki dolgozók nem éreznek kellő felelősséget a termelés gazdaságosságáért.

A vállalati és vállalaton belüli irányítás megjavítását szolgáló intézkedéseken kívül kidolgozzuk a 7. ötéves terv időszakára a tervezés rendszerének és a gazdasági eszközök rendszerének további tökéletesítését. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egységes irányításának megerősítésére törekszünk, és erőteljesebben akarjuk ösztönözni az összpontosítás és szakosodás folyamatát.

A gazdasági eszközökben tett tárgyi változtatások célja a bevételek terén ösztönözni a vállalatok anyagi érdekeltségét a döntő strukturális és minőségi feladatok teljesítésében, a költségek terén fokozott nyomást akarunk gyakorolni annak érdekében, hogy hatékonyabban használják ki saját forrásaikat és anyagi-műszaki alapjukat.

Az állami gazdaságoknál az a célunk, hogy megteremtsük a feltételeket a vállalati és a vállalaton belüli elszámolási rendszer teljesebb érvényesítéséhez.

Az irányítás megjavítása nélkülözhetetlen előfeltételének tartjuk a minisztériumoktól kezdve egészen a vál(Folytatás a 6. oldalon)

Josef Nágr elvfrárs felszólalása