Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-26 / 72. szám, hétfő
Václav Há;ek elvtárs felszólalása 1979 III. 26. Hájek elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlődése összefügg egész gazdaságunk termelési- terveinek teljesítésével. Elismerően szólt a munkások, a földművesek, az értelmiség azon áldozatkészségéről és törekvéséről, amelyet az idei télen felmerült nehézségek és a termelésben keletkezett lemaradások kiküszöbölésében tanúsítottak. A közép-csehországi kerületben a kiesés három és fél napi ipari termeléssel egyenlő. A legnagyobb adósok a kohó-, gépipari és vegyipari üzemek, amelyek három műszakban dolgoznak és széles körű szállítói-megrendelői kapcsolataik vannak. Ezért a lemaradás behozása nem lesz könnyű. Azonban már februárban sikerült túlteljesíteni a havi tervet. Január elejétől a kladnői bányászok rendkívüli szombati és vasárnapi műszakokat végeznek, a vasutasok biztosították a vagonok folyamatos érkezését az észak-csehországi szénmedencébe, és a Csehszlovák Gépkocsi Fuvarozó Vállalat gépkocsivezetői a szén elszállítását a Mélníki és a Chvaletícel villanyerőműbe, valamint a lakosság számára. A villanyerőmű vek, az elosztó berendezések dolgozói és az útkarbantartók is helytálltak. A helyzet értékelésére, és a további eljárás meghatározására összehívták a kerületi pártbizottságot és a járási pártbizottságokat. Az elfogadott intézkedések arra kötelezik a pártszerveket és -szervezeteket, a gazdasági és állami -szervekben, valamint a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákat, hogy foganatosítsanak intézkedéseket a tervlemaradás kiküszöbölésére, miközben meg kell tartaniuk a termelés hatékonysági és minőségi mutatóit. Figyelmet kell szentelni a szállítói megrendelői kapcsolatoknak, felül kell bírálniuk a tüzelőanyag, az energia és a fémek gazdaságos felhasználására vonatkozó racionalizálási folyamatokat. Az egyes ipari és építő ipari vállalatok számára külön feladatokat határoztak meg az energiamegtakarításban. A gépipari vállalatokban a pártszervezetek feladatul kapták, hogy elsősorban a bányák, az energetika és a közlekedés számára gyártott gépek és berendezések szállítmányait teljesítsék. Külön figyelmet kell szentelni a Mélníki Villanyerőmű, a Kralupyi vasúti csomópont építésének és a nym- burki vasúti javító műhelyek rekonstrukciójának. A kommunisták példamutatása, a dolgozók megértése, amit kefejeznek a szocialista felajánlások és az elhatározás, hogy leküzdik a nehézségeket és fogyatékosságokat, jó feltétele annak, hogy az idei termelési feladatokat sikerül teljesíteni. Az üzemek többségében a legközelebbi hónapokban teljesíteni akarják a tervet. Ez természetesen nagy igényeket támaszt a pártmunkával, az üzemek vezetőinek irányító és szervező munkájával szemben. A közép-csehországi mezőgazdasági dolgozók számára a hatodik ötéves terv nem kezdődött kedvezően. Egyrészt meg kellett küzdeni a rendkívüli szárazsággal, másrészt tudatosították, hogy a kerületben a mezőgazdasági termelés egyes feladatait nem teljesítik maradéktalanul. A Központi Bizottság Titkársága egy éve foglalkozott a közép-csehországi mezőgazdaság helyzetével. Ez a tanácskozás, valamint a CSKP KB 11. ülésének határozatai arra ösztönözték a kerületi pártszervezetet, hogy mélyebben elemezze a párt vezető szerepének érvényesítését, különös tekintettel a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére. Több káderintézkedést hajtottunk végre, értékeltük a mezőgazdasági szolgáltatások színvonalát. Elsőrendű fontosságot tulajdonítottunk a mezőgazdasági üzemekben végzett kádermunkának. A kerületi pártbizottság üdvözölte a Csehországi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Központi Bizottság Titkársága határozata alapján foganatosított intézkedéseit azoknak a jelenségeknek a kiküszöbölésére, amelyek lassítják a mezőgazdasági termelés növekedését a kerületben. Ezt az intézkedést azonban egyelőre csak vontatottan hajtják végre. v A párt vezető szerepe érvényesítésében tapasztalható következetesség és a kommunisták egyre jobb munkája eredményhez vezetett. A mezőgazdasági dolgozók tavaly jobban teljesítették az állati termékek felvásárlási tervét, mint az elmúlt években. Az összes mutatót illetően túlteljesítették az előző év feladatait és a tojástermelés kivételével teljesítették az állat- tenyésztés tervét. A növénytermesztésben a cukorrépa, a gyümölcs és a komló kivételével az összes felvásárlási feladatot teljesítették. Most szerelném ismertetni a növény- termesztés koncentrálásának és szakosításának, valamint az ilyen feltételek között kifejtett pártmunkának néhány tapasztalatát. Hogy milyen igényes fel adatokat kell megoldanunk a szakosításban és a koncentrálásban, arról az is tanúskodik, milyen sokfajta növényt termesztünk a kerületben. Ez nagy igényeket támaszt a szakemberek képzettségével, az irányítással és a tervezéssel szemben. A XV. pártkongresszus óta a fontosabb termények többségénél előrehaladást értünk el a termelés szakosításában. Előbbre juthattunk volna azonban, ha a termelési terv jobban kedvezne a szakosításnak. A kerületben megfontoltan, a szövetkezeti tagok érdekeivel összhangban és a pártszervek ellenőrzésével láttunk hozzá a koncentrálásához. Az állami gazdaságokban tovább egyesítettük a földet. Káderszempontból megerősítettük az egyesített vállalatokat. így megteremtettük a feltételeket a szakosítás további elmélyítéséhez. Az ötödik ötéves tervidőszakban a kerületben még csaknem 50 lemaradó szövetkezet volt. Ma már nincs ilyen szövetkezet. A párt- és gazdasági szervek megkülönböztetett figyelmet szentelnek azoknak a vállalatoknak, amelyek átlagon aluli gazdasági eredményeket mutattak ki. Legközelebbi célunk, hogy termelésük színvonalát az átlagos üzemek eredményeinek színvonalára emeljük, illetve megközelítsék az élenjárókat. A gazdálkodás színvonalában tapasztalható eltérések kiküszöbölésénél egyre nagyobb jelentőségű a kooperációs körzetek keretében a vállalatok együttműködése. Rendkívüli figyelmet szentelünk a gabonatermesztésnek. Annak ellenére, hogy az utóbbi hét év alatt gabonatermelésünk 35 százalékkal nőtt, még mindig sok a kihasználatlan lehetőségünk. Tavaly a kerületi bizottság a munkakezdeményezés fellendítésére versenyt hirdetett a nagy hektárhozamok eléréséért. A verseny nagy visszhangot keltett és hozzájárult ahhoz, hogy a kerület az eddigi legjobb eredményt, több mint 4,2 tonnás hozamot ért el. A Labe-menti járásokban azonban csak kisebb javulást értek el. Több vállalat 5 tonnás hektárhozama nagy tartalékainkra utal. Ezek kihasználása az agrotechnika, a repülőszolgálat, valamint a növények vegyszeres védelmének javításától függ. A gabonafélék és más növények termelésének növeléséhez a következő években egyre jobban hozzájárul a tavalyi jó tapasztalatok alapján a folyamatos betakarítás. Ez lehetővé tet- *te a technika jobb kihasználását és megteremtette a feltételeket az őszi munkák idejében történő megkezdéséhez. Ezzel megalapozták a jövő évi nagyobb termést. A mezőgazdasági dolgozóknak nagy segítséget nyújtottak a prágai, a kerületi patronáló üzemek, a nemzeti bizottságok, a hadsereg és a társadalmi szervezetek. A jövőben is szükséges, főleg a csúcsmunkák idején, ez a segítség. A kerületi bizottság tudatosítja, hogy a folyamatos betakarítás új dolgot jelent, küzdelmet a munka és az emberek gondolkodásának megváltoztatásáért. Tulajdonképpen a növénytermesztés irányításának jelentős tökéletesítéséről van szó. Már az első évben azért értünk el sikert, mert a politikai szervező munka élén a járási bizottság cíll, a vállalatokban a párt- szervezetek, a földeken pedig a kommunisták és a pártcsoportok. A folyamatos betakarításhoz jobban hozzájárulhatna gépiparunk is. Az előzetes helyzet olyan, hogy a mezőgazdasági vállalatoknak, a patronáló üzemek segítségével, maguknak kell gyár- tainuk egyes gépi berendezéseket. A mezőgazdasági dolgozóknak hiányzik az alapvető technika, mint a vetőgépek, ekék, amelyek mindig hagyományos gyártmányaink közé tartoztak. Amint ismeretes, a jó szántás és vetés jelentősen befolyásolja a hektárhozamokat. Gazdaságunk fejlődése megköveteli, hogy az eddiginél többet foglalkozzunk más növények termesztésének kibővítésével. Elsősorban a cukorrépáról van szó, mivel eddig a tervet nem teljesítjük. A kerületben intézkedéseket foganatosítunk, hogy a lehető legtöbb vállalat csatlakozzon a prostejovi cukorrépa-termelők felhívásához és többet termeljünk ebből a fontos növényből. A kerület mezőgazdasági dolgozóinak a legnagyobb gondot a takarmányalap okoz. A szántóterületen a ta-' karmányok termesztésében még mindig nem érünk el megfelelő eredményeket és nem gazdálkodunk jól a réteken sem. A takarmányalap javítása megköveteli, hogy lényegesen bővítsük a köztesnövények termesztését. Ezért a Központi Bizottság 13. ülése határozata alapján a kerületben a figyelmünket e nagyon fontos probléma megoldására összpontosítjuk. Fokozott figyelmet szentelünk a gyümölcs- és a zöldségtermelés szakosításának, ezen a területen már bizonyos javulást értünk el. A kerület biztosítja a Cseh Szocialista Köztársaság zöldségtermesztésének egynegyedét. A leg nagyobb szakosított vállalatunk a Drisyi Efsz a mélníki járásban, 7,5 hektáron gazdálkodik és eredményei a koncentráció és a szakosítás előnyeit bizonyítják. A vállalat tavaly 30 ezer tonna zöldséget termelt. Miroslav Čurda elvtárs, a Szocialista Munka Hőse vezetésével jó munkát fejtenek ki. Ez a vállalat jelentős lépést tett a feldolgozóiparral és a kereskedelemmel való integrációban. Friss zöldségszállítmányokkal gazdagítják a prágai és több község piacát. Sajnos, ez még nem általános jelenség. A növénytermesztésben egyre fonto sabb szerepük van az agrotechnikai vállalatoknak. A kerületben jelenleg 21 ilyen vállalat dolgozik, ők teszik lehetővé az ásványi trágyák használatát a szántóterület mintegy felén. Összpontosított! figyelmet szentelünk fejlesztésüknek. Ez az egyik döntő módja a tudomány és a technika érvényesítésének. A növénytermesztés gyenge pontját a szállítás jelenti, ezért a kerületi pártbizottság kezdeményezésére komplex racionaiizációs brigád alakult a knéž- mosti szövetkezet tagjaiból, a Mníchovo Hradišé-i LIAZ gépkocsigyár munkásaiból és műszaki szakembereiből, a pelhrimovi Agrostroj dolgozóiból és tudományos munkatársakból. A brigád javasolta, és egyúttal a gyakorlatban is kipróbálta a legalkalmasabb gépjárművet. A központi gazdasági szervek kihasználták ezt a kezdeményezést. A sorozatgyártást tervbe foglalták. Még ebben az ötéves tervidőszakban mintegy 800 ilyen gépjárművet gyártanak. A koncentráció és a szakosítás fej* lesztésével párhuzamosan növekednek a pártmunkával szemben támasztott igények. A szövetkezetekben sikerült tökéletesíteni a pártszervezetek felépí-* tését, sikerült elérni, hogy tevékeny" ségiik súlypontja a gazdaságpolitika megvalósítására irányuljon. Az alapszervezetek így hatékonyabban érvényesíthetik az ellenőrzési jogot, irányíthatják a munkaszervezést, jobban szervezhetik a pártoktatást és az ideo-' lógiai munkát, jobban gondoskodhatnak’ í tagjelöltek kiválasztásáról és neveléséről és a kádermunkáról. Ma csaknem minden hetedik szövetkezeti tag párttag. Sok szövetkezetben a pártszervezet az ipari vállalatok színvonalán áll. A lényeg az, hogy a nagy változás ellenére ne gyengüljön a falusi párt- szervezetek tevékenysége. A pártszervezetek rávezetik a mező- gazdasági vállalatokat, hogy egyre jobban segítsék a nemzeti bizottságokat a választási program teljesítésében, a politikai és a kulturális tevékenység fejlesztésében. Ez megszilárdítja a községeinkben élő munkások, földművesek és értelmiség szövetségét. Az efsz-ek évzáró gyűlései és a szövetkezetek járási konferenciái is kifejezték a szövetkezeti földművesek akti-* vitását. Ezeket a tanácskozásokat a magas politikai színvonal és az jellemezte, hogy résztvevői megértették ál* lamunk gazdasági lehetőségeit. A kerületben több mint 5000 javaslat és észrevétel született, több mint 16 000 kollektív és egyéni kötelezettségválla-: lást tettek. Ez is kifejezte a mezőgaz^ dasági dolgozók részvételét az irányi* tásban, kifejezte felelősségérzetüket és viszonyukat pártunkhoz és szocia-* lista köztársaságunkhoz. Josef Koreák elvtárs felszólalása A XV. pártkongresszus feladataival összhangban rendszeres gondot fordítunk a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termelés fejlesztésére. Tavaly gabonából rekordtermést takarítottunk be. Nagyobb kilengések nélkül ellátjuk a piacot élelmiszerekkel. Évről évre javul a lakosság élelmezése nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is. Sok egyéb siker is meggyőzően bizonyítja szocialista mezőgazdaságunk erejét és előnyeit, harmincéves utunk helyességét. Csehszlovákia Kommunista Pártja programjának éppen a lenini szövetkezetesítés! tervét érte a legtöbb rágalom. Kételkedtek a terv megvalósításának sikerében, a nemzeti sajátosságokra és hagyományokra hivatkozva, amelyek úgymond, ellentétben állnak a közös gazdálkodás gondolatával. Ma senki nem tagadhatja, hogy éppen a kollektivizálás alapelveihez való hűség és ezek alkotó érvényesítése tette lehetővé oly rövid idő alatt a város és a vidék, a lakosság munkája és élete közötti különbség leküzdését. Kevés helyen mutatkozik meg oly szemléltetően a forradalmi változások mélysége és szélessége, mint éppen itt. Megváltozott az egész erszág arculata. Községeink soha nem látott fejlődést értek el. Oj társadalmi kapcsolatok alakultak ki és ezzel egyidejűleg megváltozott a vidéki ember gondolkodásmódja. A kollektív gazdálkodás lerakta a szövetkezeti földművesek új osztálya szocialista élet- és gondolkodásmódjának alapjait. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a mai valóság sok tekintetben túlhaladta az úttörők elképzeléseit. Az egyik tapasztalatot azonban különösen szeretném hangsúlyozni. Ez a mezőgazdasági politika értelmezése. Az egész társadalmat érintő ügynek tartjuk ezt, ami lehetővé tette a városok és a községek dolgozói legszélesebb rétegeinek egyesítését a közös cél elérésére: a mun- kás-paarsztszövetség és ennek minden eleme megszilárdítására. A mezőgazdaságra a pártszervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front szervezetei összpontosított figyelme irányul. A társadalmi szempontok és érdekek érvényre juttatása lehetővé tette a mezőgazdasági termelés gyors növekedését, iparosítását, a földművesek munkájának és helyzetének alapvető megváltozását. Ma minőségileg új kérdések megoldása vár ránk. A mező- gazdasággal kapcsolatos társadalmi, magas fokúan politikai eljárás azonban semmit nem veszített időszerűségéből és forradalmi tartalmából. A fejlett szocialista társadalmat sem építhetjük magas fokúan produktív mezőgazdasági, nagyüzemi termelés nélkül. Ez megkívánja, hogy lépést tartsunk a tudomány és a technika mai színvonalával, a munka tudományos szervezését alkalmazzunk és minden egyes szakaszt szakképzett dolgozókkal erősítünk 'meg. Olyan körülmények között amikor az energia, a nyersanyag és az élelmiszer a szó igazi értelmében aranyat ér, a mezőgazdaság igen fontos gazdasági tényezővé vált. Jelentőségének, további harmonikus fejlődésének politikai és gazdasági hatása abból a részesedésből következik, amellyel hozzájárul népgazdaságunk hatékonyságáak fokozásához. Jelenleg sokkal több mezőgazda- sági terméket termelünk, mint 10, még inkább mint 30 évvel ezelőtt, mégis még többre lenne szükségünk. Egyes termékeket még mindig drága pénzen külföldről kell beszereznünk. Ugyanakkor látnunk kell azt, hogy sok probléma nemcsak a gyors fejlődés következménye. A mezőgazdasági termékek hatékonyabb és racionálisabb kihasználásával már ma jobban kielégíthetnénk az igényeket. A mezőgazdaságban a siker mércéje ne csak a betakarított termés mennyisége legyen, hanem elsősorban az, hogyan kerül a fogyasztóhoz, az üzletekbe, a háztartásokba. Tapasztalataink igazolják Brezsnyev elvtárs szavainak érvényességét, hogy ebben a helyzetben az egyik ok a szokás: nagyobb gondot fordítunk a termelés mennyiségi növelésére, mint a termékek minőségére. Mezőgazdaságunk egyik sarkalatos kérdése a növénytermesztés fejlesztésének meggyorsítása az állattenyésztési termeléssel szemben. A szükségletek és az erőforrások közti jelenlegi feszült helyzet fokozza az igényeket a takarmány importjával szemben, és gyakorta a takarmány gazdaságtalan kihasználását okozza. A probléma lényege a szarvasmarhatenyésztés lehetőségeiben rejlik, amelyek kihasználásához előzetesen nem teremtettük meg a feltételeket. Éppen itt vagyunk adósai az ötéves terv eredeti céljainak is. A tapasztalt gazdák évszázados bölcsessége és jelenlegi tapasztalatai szerint is mezőgazdaságunk fejlesztéséneik kulcsproblémájáról, a gabonaprobléma komplex megoldásának fontos előfeltételéről van szó. A lakosság élelmezésében a marhahús és a tej szerepe az életszínvonal növekedésével tovább fokozódik. A szarvasmarhatenyésztésnek azonban rendkívül nagy a jelentősége az alapvető termelőeszköz — a föld termékenységének növelésében is. A Cseh Szocialista Köztársaságban az 1974—1978-as években 330 000-rei növekedett a szarvasmarhák száma, azonban a vágósúly csökkenése miatt a vágószarvasmarhák felvásárlása szinte semmit nem emelkedett. Ez a fő oka, hogy a tervvel szemben három év alatt 146 ezer tonna marhahússal ke(Folytatás a 4. oldalonJ
