Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-26 / 72. szám, hétfő
a csKP kb 13. Ölesének vitája I Folytatás a 3. oldalról) vesebbet termeltünk. A hiány egy részét, 45 ezer tonnát a mezőgazdasagi vállalatok sertéshús szállításával pótolták. Ez azonban nagyobb igényeket tá* maszt a takarmányfogyasztással szemben és nincs összhangban a helyes életmóddal sem. Erre, a vállalatok számára könnyebb és hasznosabb útra azonban az állam ráfizet a gabonabehozatallal. Ügy látszik nyomatékosabban figyelmeztetnünk kell a terv tekintélyére és az illetékes irányító szervek felelősségére. Ezt annál inkább meg kell tennünk, mert a marhahús iránt növekszik a kereslet. Ugyanakkor a szarvasmarhavá- gás stagnálása a világpiacokon a szarvasmarhabőr árának megduplázó dása következtében kedvezőtlenül hüt a bőr- és a cipőiparunkban is. A szarvasmarha tenyésztés fontos mutatóinak egyike a tejtermelés. A tejet sokoldalúan felhasználjuk. Annál inkább felfigyeltető, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban az első félévben nem teljesítik a tej felvásárlásának tervét; a lemaradás mintegy 70 millió liter. A terv nem teljesítésének fő oka a szemestokarmény elégtelen mennyisége. Ezzel összefüggésben szeretném ki emelni kisebb területekről a széna betakarításának jelentőségét. A nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei hathatós segítségével ezekről a területekről tavaly 100 ezer tonna szénát nyertünk. Ezen a téren az idifn is szerződésileg biztosítjuk a termés betakarítását. Indokoltan fájlaljuk a termőföld más célokra fordítását, azonban a termőföld kihasználásával kapcsolatos eljárásmód csak lassan változik. Ezért ezen a téren minden kezdeményezés nagyon szükséges. Egyik formájának tartjuk, hogy a mezőgazdasági problematika iránt növeljük a közvélemény érdeklődését. Az 1977. január elseji hatállyal elet- be lépett intézkedések a szarvasmar- hatenyésztés fejlesztésének elősegítésére, a rétek és a legelők jobb kihasználására csökkentették a szarvasmarhatenyésztés veszteségességét. A gyakorlat megmutatta, hogy a szarvasmarha- tenyésztés ipari jellegére való áttérés a sertés- és baromfitenyésztéssel összehasonlítva nagyobb igényeket támaszt a beruházásokkal, a technikával és a szervezéssel szemben. Ezért ez a feladat hosszabb időtartamú. Szükséges, hogy jobb tervezési módszereikkel, nagyobb anyagi érdekeltséggel, hathatósabb irányítással és tevékenyebb politikai munkával támogassuk. A jelenlegi lemaradás fö okai közé tartozik a szrvasmarhatenyésztés és a tejtermesztés alacsony rentabilitása, sőt sok esetben veszteségessége. A megoldást nem halogathatjuk. Az egyik lehetséges megoldás a növényi és az állattenyésztési termelés, illetve egyes termékei rentabilitásának kiegyenlítése. Azonban csak a hosszú időre szóló program lehet eléggé hatékony. A rögtönzés és a részleges intézkedések itt sem lehetnek eredményesek. Ugyanakkor feltétlenül növelni kell az érdekeltséget nemcsak a végtermékekért, hanem a takarmánytermesztésért és a takarmánykeverékek minőségéért is, egyszóval a szarvasmarhatenyésztés minden egyes szakaszáért. A mezőgazdasági üzemekben a szemestakarmányok fogyasztásának csökkentése jelentősen hozzájárulna a gabonaprobléma megoldásához is. Ezt a célt követi a kormány igyekezete a burgonya és a cukorrépa termesztésénél, begyűjtésénél és feldolgozásánál előforduló veszteségek csökkentésére. Elérkezett annak is az ideje, hogy széleséül) összefüggéseikben foglalkozzunk a mezőgazdaság fejlesztésének a tüzelőanyag és energetikai mérlegre tett hatásaival. Országos méretben ugyan csak a fogyasztás öt százalékáról van szó, azonban a szükséglet egyre növekszik, s a magas fokú gazdaságosság alapelve mindenütt érvényes. A/ utóbbi harminc évben a mezőgazdaságban az energiafogyasztás a 28- szorosára növekedett s a termelés minden 10 százalékos emelkedése harminc százalékkal növeli az energiafogyasztást. A kísérletek azt mutatják, hogy 100 liter tej nyeréséhez átlagosan harminc kW/ó elektromos energia szűk séges. Egy fejőstehén istállózásához évente megközelítőleg 742 KW/ó áramra van szükség. A mezőgazdaság az üzemanyagok és a könnyű fűtőolajok legnagyobb fogyasztói közé tartozik. Nagy tartalékot jelent a mezőgazdasági szállítás végleges megoldása. A szállítások azt mutatják, hogy a mezőgazdaságnak szállított teherautók lehetővé teszik a traktorok és a traktorosok számának csökkentését és üzemanyag megtakarítását. Az energiaszükséglet megoldásának sok útja létezik. A takarmányt hagyományosan a nap sugarai szárították. Abban az időben, amikor elegendő mennyiségű olcsó naftánk volt, elterjedt a meleglevegős szárítás módszere. A jelenlegi feltételeik között kénytelenek leszünk egyéb, gazdaságosabb módszereket használni. Jelentős szerepet játszhatnak ezen a téren a nem hagyományos energiaforrások. Ezeket még nem érvényesítjük elég széles körben, azonban minden jó ötlet hasznos. Ezért a bevált módszerek gyakorlati alkalmazását, az erre irányuló kezdeményezéseiket támogatni fogjuk. Az energiatakarékosság igényét minden egyes földmtívesszövetkezetben érvényesíteniük kell a vezetőknek és a többi dolgozóknak. A cseh nemzeti bizottságok a gabonaprobléma megoldását az állattenyésztési termelés további gyarapításával és az élelmiszerellátásban az önellátás további kibővítésével összefüggésben elsőrendű fontosságú politikai feladatnak tekintik. Ebben a törekvésünkben a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari vállalatok dolgozóinak áldozatos igyekezetére támaszkodunk. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók szoros együttműködése a meglevő tartalékok aktív kihasználását eredményezi. A kormány megteremti annak feltételeit, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a termelővállalatok teljesítsék a szocialista társadalom szükségleteiből eredő feladataikat. Fokozottabb igényeket támasztunk az irányítással szemben, nagy gondot fordítunk, hogy a társadalmi érdekeket az ágazati érdekek fölé helyezzék. Nagy tartalékokat jelent a mezőgazdasági dolgozók tudásának és tapasztalatainak hasznosítása, kezdeményezésük fejlesztése. Az eddiginél nagyobb mértékben mozgósítjuk a fiatalokát. Növekvő számuk bizonyítja a mezőgazdasági munka vonzerejét és távlatát. A fiatalok számának gyarapodása a mezőgazdaságban e termelési ágazat jövőjét jelenti. A nemzeti bizottságokat is arra vezetjük, hogy működési kôťzetiik- ben becsületbeli ügyüknek tekintsék a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Tudjuk, hogy számos kérdés megoldása a nemzeti és a szövetségi szervek szorosabb együttműködését kívánja. Biztosíthatom a Központi Bizottságot arról, hogy a Cseh Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és többi dolgozói tevékenyen hozzá fognak járulni mai ülésünk határozatainak teljesítéséhez. Miroslav Datiék elvtárs felszólalása A kromeŕíži járás azok közé a járások közé tartozik, amelyekben intenzív a mezőgazdasági termelés. Az eredmények a mezőgazdasági dolgozók — beleértve a szolgáltató vállalatok dolgozóit is — szorgalmas munkájának köszönhető. Dolgozóink a járás mezőgazdasági irányító szerveivel együttműködve, a, járás pártszerveinek vezetésével igyekeznek a feladatokat teljesíteni. A növénytermesztésben olyan színvonalat értünk el, amely teljes egészében lehetővé teszi a tudományos — kísérleti ismeretek érvényesítését a műtrágya-adagolás, a növényvédelem és a leghatékonyabb fajták nyújtotta tehetőségek kihasználása terén. Az utóbbi éveik során nagy fejlődésen ment keresztül az agrokémiai vállalat, elsősorban a műtrágyák kihasználása és tárolása terén, valamint a növényápolás és növényvédelem kérdéseinek komplex megoldásában. A vállalat jó eredményeit azonban bizonyos fokig csökkenti a Slovair tevékenysége, amely nem kielégítő. A Slovair műszaki ellátottsága és az ottani munka- szervezési színvonal sem felel meg a növekvő igényeknek. Ha összehasonlítjuk az 1970-es gazdasági év eredményeit a jelenlegivel, megállapíthatjuk, hogy az árutermelés a gabonaféléiknél 192 százalékra növekedett, a cukorrépánál elérte a 110 százalékot, a repce esetében pedig több mint 203 százalékot. A vágóállatállomány 160 százalékra, a tejtermelés mennyisége 120 százalékra, a tojás- termelés pedig 186 százalékra növekedett. A magas növények átlagos hozama az 5. ötéves tervidőszakban elérte a 4,16 tonnát hektáronként, és a 6. ötéves tervidőszak első három évében a 4,96 tonnát hektáronként a 25 ezer hektáros növénytermesztési területen. A járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított szocialista vállalatok 1978- ban 1087 liter tejet és 355 kilogramm marha-, és sertéshús-hozamot mutathatnak ki egy hektár mezőgazdasági területről. Annak ellenére, hogy szinte valamennyi termelési mutatóban magasabbak az eredményeink, mint ahogy azt az 5. és a 6. ötéves terv irányvonalai megszabták, nem lehetünk és nem is vagyunk elégedettek. A termelés hatékonyabbá tételének további útjait ke ressük — és ezt nemcsak közvetlenül a termelésben, hanem a termelés irányításában és a vállalatokon belüli tervezésben is. A hatékonyság elért színvonala azonban bizonyos problémákat is szül, elsősorban a magas takarmányok biztosítása terén, valamint az állattenyésztés hatékonyságát illetően, és ezeket nem tudjuk járási szinten megoldani. A teljesítményeik jelentő;-, növekedése összhangban van a 6. ötéves terv igényeivel, azonban növeli a termelés anyagigényességét és ebből következik a hatékonyság csökkenése. A gazdasági eredményeket hátrányosan befolyásolta az 1977-es nagykereskedelmi ármódosítás, viszont a teljesítményeket pozitív értelemben befolyásolja az ár- és egyéb eszközök új közgazdasági rendszere. A nagykereskedelmi ármódosítás és a közgazdasági eszközök módosításának összhatása következtében a járásban például 1977-ben növekedett a 100 korona értékű munkateljesítményre eső önköltség összege 1 korona 38 fillérrel. A gazdasági eredményeket kísérő pozitív elemek közé sorolhatjuk például, hogy növekedett a tej, a vágóállatok és egyéb mezőgazdasági termékek, elsősorban a sörárpa és a zöldségfélék eladási ára. Növekszik a dotációs eszközök kihasználtsága, ez elsősorban tejpótdíjra és a cukorrépa-, valamint a sörárpa termeléséért folyósított prémiumokra vonatkozik. A gazdasági eszközök pozitív hatása leginkább a tejtermelésben észlelhető, beleértve a vágóállatok felvásárlási árának növelését is, azonban alapjában véve nem oldja meg a vágóállattenyésztés hatékonyságának valameny- nyi kérdését. Az egy kilogrammra eső önköltség átlagosan 80 százalékkal meghaladja az állandó árak színvonalát, az eladási árak színvonalát pedig 28 százalékkal. Pusztán az eleségfo- gyasztás értéke is túllépi a marhahús állandó árát. Az eleségi költségek szintén megnövekedtek a szárított takarmánytermelés köztermékeinek magas árából eredően. Ezért javasoljuk, hogy minél előbb érvényre jussanak a már előkészített gazdasági változások, amelyek előnyösebbé tennék az állattenyésztést. Egyúttal nem mellőzhető a szükséges mennyiségű és minőségű tömegtakarmányok biztosítása sem. A jól megválasztott vállalaton belüli irányítási rendszer és annak érvényre juttatása a gyakorlatban lehetővé teszi az üzemek termelési és gazdasági eredményeineik további javítását. A 2500 hektáron felüli mezőgazdasági területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek igényei azt kívánják, hogy a termelésben a korszerű eleme'k jussanak érvényre, azok amelyek az egységes irányítási rendszer elveiből indulnak ki. Ezek a követelmények vonatkoznak valamennyi vállalatban a termelési, szervezési, gazdaságirányítási szociális és gazdasági kérdésre is. Döntő tényezővé válik a vállalaton belüli terv, amely az egyes gazdasági egységek számára megállapítja a boz- rascsot elveinek érvényesítését, annak föltételeit a vállalatok belső irányításában. A tervezés feladata, hogy megállapítsa a fő gazdasági mutatókat, mint például a bruttótermelés, az összhoza- mok, az összjövedelem, a nyereség, mindezt valamennyi vállalati fokozat számára. Szükségszerű a tervet rendszeresen értékelni, ellenőrizni a kellő időben megfelelő óvintézkedéseket foganatosítani. Ezért vezettük be az irányítási rendszer automatizálását, amely magába foglalja a legfontosabb kérdéseket. Az információs adatok feldolgozása a számítógépeken nagyon igényes. Ez összefügg mindenekelőtt az információs rendszer valamennyi összetevőjének minden részletre kiterjedő feldolgozásával, akárcsak az új könyvelési szabályzat bevezetésével. A nehézségek ellenére úgy döntöttünk, hogy tovább fejlesztjük, korszerűbbé tesszük az adatfeldolgozást. Enélkül ugyanis el* képzel h eteti en a nagy mezőgazdasági üzemek irányítása. Ez a módszer lehetővé teszi a vállalatokon belüli gazdasági termelés mélyreható elemzését. Már a múlt évben a kroméríž-i Ba- rátság Szövetkezetben havonta tájékoztatták valamennyi műszaki-gazdasági dolgozót a rájuk bízott gazdasági egység termelési-gazdasági eredményeiről és az adatok alapján megtették a szükséges intézkedéseket. Hangsúlyozzuk, hogy a szakszerű és igényes irányítás, a koordináció, az együttműködés és ellenőrzés, a magas fokú irányítási aktivitás, valamint a helyes munkastílus a műszaki-gazdasági dolgozók részéről elengedhetetlen, és a termelés legfontosabb tényezői közé tartozik. Hozzászólása befejező részében Miroslav Danek hangsúlyozta, hogy a járásban a politikai munkához megfelelő feltételeket biztosítottak valamennyi mezőgazdasági üzemben. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben és a közös gazdaságokban is pártalapszervezetek vannak. Tevékenységük arra irányul, hogy a feladatok becsületes teljesítése érdekében megteremtsék az igényes es elvtársi együttműködés alapfeltételeit. Jón Piri elvtárs felszólalása Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa után a kerületi szervezet figyelmét a kongresszusi irányvonal megvalósítására összpontosítottuk. Ha az utóbbi három évben elért eredményeinket mérlegeljük, megállapíthatjuk, hogy földjeink alacsonyabb termőképessége, a bonyolult éghajlati és időjárási feltételek, s az egy hektárnyi mezőgazdasági területre eső alacsonyabb színvonalú állóeszköz-ellátás ellenére a mezőgazdasági termelés némely ágazatában pozitív eredményeket értünk el. Az eltelt három év alatt a növénytermesztés 23 százalékkal, az állattenyésztés pedig 15,2 százalékkal növekedett. Tavaly, bár a szemes kukorica termesztése a kedvezőtlen időjárás következtében nem vált be, több mint 733 ezer tonna gabonát termesztettünk. Az 1976—-1978-as években összesen 2 millió 220 ezer tonna gabonát termesztettünk, ami 324 ezer tonnával több, mint az ötödik ötéves tervidőszak hasonló időszakában. Növeltük a tömegtakarmányok termesztését, mégpedig egy hektárnyi szántóterületen 1 tonnával, s a réti fű termesztését, hektáronként 0,.3 tonnával. A szarvasmarha-állomány a szocialista szektorban 38 ezerrel, a tehénállomány pedig 8000-rel növekedett. Nyíltan megmondom, hogy az adott helyzettel nem vagyunk elégedettek. Bosszant bennünket, hogy a kerületi bizottság és a járási bizottságok fokozott gondoskodása ellenére, amelyet a mezőgazdaság fejlesztésére összpontosítanak, feladatainkat nem sikerül úgy megoldanunk, ahogyan azokat a CSKP XV. kongresszusa után terveinkben rögzítettük. Az okok objektív és szubjektív eredetűek. Az objektív ok az, hogy a kelet-szlovákiai síkság egy ró-- sze nedvesebb a kelleténél, illetve hogy immár 6. éve nagyon kedvezőtlenek az éghajlati viszonyok. Hiszen csupán tavaly márciustól augusztusig a kerületnek több mint a felén 106 esős napot jegyeztek fel, s az átlaghőmérséklet két fokkal alacsonyabb volt, ami kedvezőtlenül befolyásolta a növények fejlődését, főleg a kukoricáét és a burgonyáét. Szubjektív okok is vannak, ezek mindenekelőtt az irányításban, az agrotechnikai, a zooteclinikai és a tudományos- nn.szaki ismeretek következetlen alkalmazásában, s a termelési fegyelem megszegésében nyilvánulnak meg. A bírálat, amelyet a CSKP KB Elnöksége címzett hozzánk, helyes és igaz volt. Egyetértünk vele, s a kerületi bizottság, illetve a járási bizottságok és uz alapszervezetek ülésein levonjuk belőle a megfelelő következtetéseket további munkánkra. A kerületi pártbizottság meggyőződése, hogy a vállalatok munkájának következetesebb irányítása, a megszabott agrotechnikai és zootechnika! alapelvek következetesebb érvényesítése, a bonyolultabb termelési feltételek közepette a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt jobb eredmények eléréséhez vezet. Az alacsony burgonyatermés, a hüvelyesek ala csony hektárhozama, a gazdasági állatok alacsony állománya, és termelékenysége, főleg az alacsony fejési hozamok, nem tesznek jót kerületünk hír nevének. Ez nemcsak, hogy bosszant bennünket, hanem arra ösztönöz, hogv mindent tegyünk meg a tartalékok ki(Folyiaias az 5. olüuiunj ffnprfl 1979 (II. 26.
