Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-24 / 71. szám, szombat
A CSKP KB határozata a XV. tfrtkongresszus határozatainak tejesítéséről, a mezőgazdaság és az eleimiszeripar további feladatairól /Folytatás a 3. oldalról) bak lesznek, mint más gabonafajták termesztése esetén. Avégett, hogy az állattenyésztésben a gabonát ésszerűbben hasznosítsák, következetesebben kell végrehajtani a takarmánytermelési programot. A hüvelyesek termesztését úgy kell növelnünk, hogy 1.985-re elérjük belőle a 300—350 tonnát. A hetedik ötéves terv időszakban a cellulóz- és papíripar keretében évi 34—37 ezer tonna szul- fitlúgból előállítható takarmányélesztő gyártására kell építenünk termelőkapacitásokat, a gyógyszeriparban 4 ezer tonna lyzín, a vegyiparban pedig évente legkevesebb (30 ezer tonna takarmányozási célokra szolgáló foszfát gyártását kell biztosítanunk új kapacitások révén. b) összefüggésben azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a tömegtakarmányok termesztésében már ebben az ötéves tervidőszakban foganatosítanak, növelni kell az évelő takarmányok termesztését ügy, hogy termőterületük a szántóterületnek legalább 17—18 százalékát képezze, s hektáronként száraz anyagban számolva legkevesebb 7 tonna hozamot érjenek el. A köztes növények vetésterületét a szántó- terület 10—12 százalékára kell növelni; a kapás takarmánynövények nagyüzemi termesztését úgy kell bővíteni, hogy — a megfelelő gépi berendezések és növényvédő vegyszerek biztosításával — a vetésterületük távlatilag elérje a 150—160 ezer hektárt. Következetesen kell érvényesíteni a rét- és tegelőgazdálkodás hatékonysága növelését elősegítő tényezőket, mégpedig a megfelelő gépi berendezések alkalmazásával és a trágyázás színvonalának emelésével száraz anyagban számolva a rétekről évente hektáronként legkevesebb 5 tonnát kell betakarítani. Arról van szó, hogy minden mezőgazdasági üzem önellátóvá váljon a tömegtakarmányokból, beszámítva a legszükségesebb tartalékokat is. A nép- gazdasági hatékonysággal összhangban hasznosítani kell a cukorgyártási nyersanyagokat is takarmányozási célokra, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben; s a továbbiakban is számolni kell a mellék- és póttakarmányok hasznosításával. c) Hogy növelni tudjuk a hústermelést, és hogy ez megközelítse az észszerű táplálkozás kívánta szerkezetet, s hogy biztosítani tudjuk a tejtermékek feltételezett növekvő szükségletének kielégítését, ahhoz következetesen és komplex módon kell fejlesztenünk a szarvasmarha-tenyésztést, és növelni kell a szarvasmarha-állomány termelékenységét. Fel kell számolni az egyes vállalatok és területek közötti különbségeket a szarvasmarha-állomány sűrűségében és termelékenységében. 1985-ig el kell érnünk, hogy 100 tehénre legkevesebb 100 borjú nevelése jusson. Országos viszonylatban a borjúk napi súlygyarapodását átlagosan 0,75 kilogrammra, az üszők napi súlygyarapodását pedig 0,60—0,70 kilogrammra kell növelni, a szarvasmarha-tenyésztésben 0,85—1 kilogrammra, s az évi fejési átlagot tehenenként 3300 literre kell növelni. A szarvasmarha- állomány elszállásolását a könnyűszerkezetű és olcsó típusú (ismétlődő) istállók építésével kell megoldani, s ezek alkalmazásával a beruházási költségeket 20—30 százalékkal csökkenthetik, ami hozzájárul ahhoz, hogy az adott anyagi eszközökből több szarvasmarha elszállásolására létesíthetünk férőhelyet. A vágómarha-tenyésztés növelésén kívül továbbra is növeljük a sertés- tenyésztést, amelynek aránya a vágóállatok tenyésztésének keretében el kell hogy érje az elkövetkező időszakban a 47—48 százalékot. A mezőgazdaság további iparosításával és a közös mezőgazdasági vállalatok építésével a nagyhizlaldákban 0,58 kilogrammos napi súlygyarapodást — 3,5—3,6 kilogrammos teljes értékű takarmánykeverék felhasználásával — kell elérni. 1985-re a hústípusú sertések arányát a teljes felvásárlás 80 százalékára kell növelni. Bárányhúsból megközelítőleg kétszeresére kell növelni a termelést. d) Az elkövetkező években megnövekednek az igények a növényi eredetű élelmiszerek és nyersanyagok termelésével kapcsolatban is. Ennek a követelménynek megfelelően a cukorrépa-termesztési területnek 200—220 ezer hektárra való növelésével kell számolnunk. A repce vetésterületét 90 ezer hektárra kell növelnünk, s ebből 80 ezer hektáron alacsony eruksavtar- talmú fajtákat kell termeszteni. Tovább kell bővíteni a komlótermesztést, s javítani kell a minőségét is. A burgonyatermesztésben a mezőgazdasági vállalatoknak a hektárhozamok növe- -Jésére kell törekedniük, és az élelmiszeriparral, illetve a kereskedelemmel együttműködve a termés célszerűbb felhasználására és a raktározási veszteségek lényeges csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. Ennek érdekében a 7. és 8. ötéves tervidőszak folyamán célszerű lesz 3—4 nagyüzem felépítése, amelyekben lehetővé válik a burgonya komplex feldolgozása, a zöldség- és gyümölcstermesztést pedig úgy kell fejleszteni, hogy 1985-ig az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás el érje a 91 kilogrammot, a gyümölcsfogyasztás pedig a 65 kilogrammot; ugyanakkor biztosítani kell, hogy a zöldség- és gyümölcstermés 40 százaléka friss állapotban kerüljön a piacra. 8. Az élelmiszeriparban — amely trek termelése és a hazai piacra történő szállítása a 7. ötéves tervidőszakban megközelítőleg egyötödével növekedik — összhangot kell teremteni a feldolgozó kapacitások és a növekvő mezőgazdasági nyersanyagszállítmányok között, hogy csökkentsük a feldolgozási veszteségeket, és mindenekelőtt növeljük értékesítésük színvonalát, s bővítsük az élelmiszeripari termékek választékát. javítsuk minőségüket. Fokozottabb mértékben kell növelni a félkész és kész élelmiszeripari termékek gyártását a háztartások és az üzemi konyhák számára egyaránt. A vágóállatok termelésének minőségi értékelése és a fogyasztóknak új, jobb minőségű húsipari termékekkel való ellátása megköveteli, hogy a hetedik ötéves tervidőszak folyamán a húsfeldolgozó kapacitásokat úgy bővítsük, hogy évente 200 ezer tonnával több terméket dolgozhassanak fel; ugyanakkoi lényegesen növelni kell a csomagolt, feldolgozott és speciálisan előkészített húsipari termékek választékát. A húsfogyasztás szerkezetének javításához nagymértékben hozzá kell járulnia a megfelelő összetételű baromfiipari termékek növekvő termelésének is. A baromfiipari termékek előállítását körülbelül egynegyedével kell növelni. A tejipari termékek fogyasztásának növelése végett bővíteni kell választékukat; a tejtermelés feltehetően 17 százalékkal növekedik, s ez a növekedés a tejipari feldolgozókapacitások jobb kihasználását is megköveteli. 9. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésének igényes feladatai és a tartalékok mozgósítása a gép- és vegyipar részéről nagyobb, teljesebb és jobb minőségű szállításokat követel meg. Magában a mezőgazdaságban és élelmezésügyben nagyon sürgető feladat az állőalapok, a gépek, a műtrágyák és a többi anyagi eszköz lényegesen jobb kihasználása, s ezek a tényezők elősegítik a termelés növelését és a költségek csökkenését. A CSKP KB e követelményekkel összhangban : a) kötelezi az Állami Tervbizottságot, hogy a hetedik ötéves terv kidolgozásakor számoljon a mezőgazda- sági, illetve az élelmiszeripari beruházások arányos növelésével. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy milyenek a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari gépgyártás, illetve a vegyipar lehetőségei a mezőgazdaság és az élelmiszeripar igényeinek kielégítésével kapcsolatban. b) Sürgősnek tartjuk, hogy az Általános Gépipari Minisztérium, a Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium, a Cseh és a Szlovák Iparügyi Minisztérium, valamint a mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztériumok saját reszortjuk termelésével és a nemzetközi szocialista integráció fejlesztésével biztosítják nagy teljesítményű és jó minőségű gépek és komplett berendezések szállítását. A következő ötéves tervidőszakban a figyelmet a legfontosabb növények termelésének és begyűjtésének átfogó gépesítésére, az öntözött terület nagyságának növelésére, a műtrágya és a növényvédő szerek jobb kezelésére kell összpontosítani. A nagy teljesítményű traktorok szállításán kívül törődni kell pótkocsik és más eszközök, valamint szerszámok biztosításával is. Nagy szükség van arra, hogy kompletté tegyék a takarmánytermelés gépesítését a hegyaljai vidékeken és a kapásnövények termelésében. Megfelelő mennyiségű gépet kell rendelkezésre bocsátani a termelési folyamatok komplett gépesítéséhez, a termelési veszteségek minimalizálása, a burgonya, a cukorrépa, s fokozatosan a zöldség és a gyümölcs termelésében is a fizikai munka részarányának csökkentése céljából. Az állattenyésztésben törődni kell az álló- mányfelújítás meggyorsításával, és növelni kell a jobb műszaki mutatókkal rendelkező komplett takarmányozó és fejőgépsorok szállítását, törődni kell továbbá az új beruházásokkal és a meglevő kapacitások felújításával és korszerűsítésével. Tekintettel a mezőgazdasági szállítások nem kielégítő helyzetére, a nép- gazdasági hatékonyság fokozása végett arra kell törekedni, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság tízezer speciális tehergépkocsit kapjon, amelyek teherbíróképessége meghaladja a 8 tonnát, gondoskodni kell továbbá pótkocsik, valamint a mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően gyártott 6500 rakodógép szállításáról. Az eddiginél nagyobb mértékben és jobban kell kielégíteni az élelmiszer- ipar szükségleteit főként csomagoló, fagyasztó és mélyhűtő gépekből, a kazánok felújítását szolgáló berendezésekből, s e téren kezdeményezőbben kell kihasználni a termelési kooperáció és a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit. Határozott intézkedéseket kell ten níe az Általános Gépipari Minisztéríu- umnak, a Kohó- és Nehézgépipari Minisztériumnak, a Cseh és a Szlovák Iparügyi Minisztériumnak, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak abból a célból, hogy megfelelő mennyiségű pótalkatrész idejében biztosítva legyen. Az Általános Gépipari Minisztérium, valamint a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köteles megszabni a raktározási normákat, egységesíteni a nyilvántartás rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy áttekintést nyerjünk a árubőségről, s e minisztériumoknak biztosítaniuk kell az elosztást járási nagyraktáraik és a mezőgazdasági vállalatok segítségével. c) A műtrágyagyártókat és szállítókat utasítja: teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy 1985-ig a mezőgazdaság számára egy hektár földterületre számítva legalább 300 kg műtrágyát gyártsanak, ebből 120 kg nitrogén-, és 95 kg foszfortartalmú műtrágyát, és szállítsanak 2,9 millió tonna kalciumtartalmú műtrágyát. Egyúttal javítani kell a műtrágya minőségét, ki kell terjeszteni az új koncentrált és dúsított műtrágyafajták gyártását, ugyanakkor fokozni kell a cseppfolyósított műtrágya termelését is. A hetedik ötéves tervidőszakban növelni kell a hazai gyártmányú növényvédő szerek részarányát, evégett meg kell gyorsítani az Agro II. üzem építését, fontolóra kell venni annak lehetőségét, hogy a hetedik ötéves tervidőszak első éveiben az Agro III. építését is elkezdjék, s fejleszteni kell a kooperációt a KGST keretében. Az import csökkentésére irányuló intézkedések keretében, valamint a mezőgazdasági nyersanyagok és termékek haszonértékének növelése és tartósságának meghosszabbítása céljából a vegy-, a papír-, az üveg- és a textilipar köteles megfelelő mennyiségű csomagolóanyagot gyártani az élelmiszeripar számára. A Közlekedésügyi Minisztérium feladata, hogy kiterjessze a repülőgépekkel végzett mezőgazdasági munkák terjedelmét, mégpedig oly módon, hogy 1985-ben a növénytermelés kemizálá sával kapcsolatos munkák egyötödét repülőgépek végezzék. A CSKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a gépipar, a vegyipar és más ágazatok dolgozói saállító kötelességeik tudatában támogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, s tudatosítják politikai felelősségüket, valamint a munkásság és a parasztság azon közös érdekét, hogy megfelelő önköltséggel elegendő jó minőségű élelmiszert kell termelni. Ugyanúgy mint a szövetkezetesítés idején, most, a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában ezzel bizonyítják a munkás-paraszt szövetség erejét. 10. A mezőgazdasági vállalatoknak sürgetően fokozniuk kell az igényességet és az anyagi ösztönzést a gépek kihasználásával, élettartamuk növelésével, áliandó üzemelő képességük biztosításával, az üzemanyag- és a pótalkatrész-fogyasztás csökkentésével kapcsolatban. Ez idejében történő karbantartást, jó minőségű javításokat és hozzáértő kezelést követel meg. Az üzemelőképesség biztosítására a gépes traktorállomások műszaki és szervezési segítségével a kooperációs tömörülések keretében karbantartó és gépjavító központokat kell létrehozni, mégpedig oly módon, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban ezt a rendszert, amely a mezőgazdasági vállalatok, va lamint a gép- es traktorállomások gépjavító-szolgálatai közötti hatékony munkamegosztáson alapul, teljes egészében kiépítsék. A nagy sorozatban gyártható pótalkatrészekkel való ellátás helyzetének javítása végett közös nagyraktárakat kell létrehozniuk a mezőgazdasági vállalatok kooperációs tömörüléseinek. Egyidejűleg lényegesen fokozni kell a pótalkatrészek felújítását a gép- és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemek dolgozóinak.- A fűtőanyag és az energiaellátás feszült helyzete megköveteli, hogy sokkal energikusabban és következetesebben hajtsák végre a takarékossági intézkedéseket a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, teremtsenek rendet minden energiaforrás felhasználásában. A fűtőanyag és az energiagazdálkodás javítása végett a vállalati hozraszcsot segítségével nemcsak a kezelőket, hanem a vezető gazdasági dolgozókat is anyagilag érdekeltté kell tenni. A szárítóberendezésekben 1985-ig mintegy 15 százalékkal kell csökkenteni a szárítási egységre jutó fogyasztást* Egyidejűleg meg kell vizsgálni a nem hagyományos energiaforrások kihasználásának lehetőségeit. A földgázvezetékek kompresszorállomásai közelében üvegházakon kívül megfelelő takarmányszárító kapacitásokat is építeni kell, hogy a nyári időszakban is tel lehessen használni ezeket a hőforrásokat A műtrágya és a növényvédő szerek hatékonyabb felhasználása és nagyüzemi gyártása végett meg kell gyorsítani az agrokémiai vállalatok építését, ezeket el kell látni raktári kapacitásokkal, szállítóeszközökkel és gépekkel. Egyidejűleg istállótrágya-rak- tárakat kell építeni, s be kell vezetni a nagyüzemi eljárásokat az istállótrágya kezelése és felhasználása során. Emelni kell a műtrágyázás és növény- védelem központi irányításának színvonalát. A mezőgazdaság további iparosítása és kemizálása során fokozott, figyelmet kell szentelni a vizek védelmének és egészséges természeti környezet megteremtésének. 11. A termelés növelésének és minősége javításának, valamint az egész mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének egyik döntő tényezője a helyes beruházási politika. A CSKP Központi Bizottsága utasítja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokat és összes irányító szerveiket, hogy az eszközöket a legfontosabb területekre összpontosítsák. A növénytermelésben a befektetések főként a földállomány- nyal függnek össze. A 7. ötéves tervidőszakban legalább 160 ezer hektárral kell növelni az öntözött terület nagyságát, megfelelő vízforrásokról kell gondoskodni, s le kell csapolni 290 ezer hektár területet. További beruházásokat kell eszközölni a takarmányalap fejlesztésére, a gyümölcs- és zöldségtermelés fellendítésére és raktárak építésére. Az állattenyésztésben elsőrendű gondot kell fordítani a szarvasmarha-tenyésztésre, valamint a haszonállatok állományának növelését lehetővé tevő kapacitások létesítésére. Fontos cél e téren, hogy maximálisan kihasználják az állóalapokat s a koncentráció és a szakosítás folyamatával ' Összhangban támogassák felújításukat és korszerűsítésüket. Az élelmiszeripar ban fel kell számolni a mezőgazdasági termelés növekedése és a feldolgozó kapacitások közti aránytalanságokat, beruházások segítségével javítani keli a nyersanyagok felhasználását, s növelni a konyhakész ételek termelését. Lényegesen javítani kell a beruházá sok előkészítését, fokozott mértékben kell felhasználni a típusterveket, le kell rövidíteni az építési határidőket, meg kell tartani a tervezett mutatókat és költségvetési kereteket. A mezőgazdasági épitőszervezetek teljesítményének növelése érdekében javítani kell e szervezetek gépekkel való ellátását, mert ezek hajtják végre a célberuházásokat és a mezőgazdaság lakásépítési terveit. 12. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további intenzív fejlesztése érdekében növelni kell a tudományos kutatómunka hatékonyságát. A következő időszakban az erőket és az erőforrásokat a döntő kérdések megoldására, főként a földállomány termékenységének fokozására, a vetőmag biológiai és genetikai potenciáljának, valamint az állathasznosságnak a növelésére, a takarmányalap hatékony elosztására és felhasználására, a veszteségek csökkentésére, az energiafogyasztás korlátozására, a szarvasmarha-tenyésztés intenzívebbé tételére, a komplex gépesítésre, hatékonyabb műtrágyák, növényvédő szerek és tartósító eszközök gyártására, a mezőgazdasági termelés koncentrációjának, szakosításának és iparosításának fejlesztésére, valamint a tervszerű irányítás hatékonyságának növelésére kell összpontosítani a következő területeken: az élelmiszeriparban a progrész- szív termelési eljárások, bevezetésében, szem előtt tartva a nyersanyagok jobb felhasználását és az élelmiszerek élettartamának növelését, a hagyományos nyersanyagokat helyettesítő új anyagok kifejlesztését és alkalmazását a termelésben, a tartósításban, továbbá az élelmiszeripari termékek választé- kának szüntelen bővítésében. ifjfl Ez megköveteli a kutatási és a fej- lesztési alap, ezen belül a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia irányításá- 1979 nak tökéletesítését, a tudomány és a technika fejlesztése átfogó tervezésé- m. 2 nek elmélyítését, a kutatóintézeteknek korszerű műszerekkel való felszeroif' n (Folytatás az 5. oldalon)
