Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-22 / 69. szám, csütörtök
A CSKP KB Elnökségének jelentése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről és a további feladatokról 1979 III. 22. (Folytatás az 1. oldalról/ nek, a párt és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, a gép- fis traktorállo- mások, az állami gazdaságok, a felvásárló üzemeik dolgozói szorgalmas tő- megpolitikai ín unokájának eredményeképpen a kis- és középparasztok megkezdték erőik és termelőeszközeik egyesítését. Határtalan áldozatkészség gél, lelkesedéssel és nem egy esetben személyes áldozatok árán küzdötték le « kezdeti nehézségeiket, saját tapasz talataik alapján győződtek meg a meg kezdett űt helyességéről, egyre aktívabban valósították meg a szétfoegá- csőit mezőgazdasági termelés szocialista átépítését. Ebben nagy szerepet játszott a mun kásoszíály. Segített abban, hogy a fűid művesek megértsék: a mezőgazdaság forradalmi megváltoztatása, a szocializmus építésében való aktív részvétel minden szempontból az ő javukat is szolgálja, emeli életszínvonalukat és pozitívan megváltoztatja a falvak életét. A szocialista átépítés kezdetén és a szövetkezetek építésének és fejlesz tésénefc egész időszakában a munkásosztály jelentős politikai, káder- és szervező segítséget nyújtott a szövetkezeti parasztságnak. Nagymértékben kibontakozott a patronáló mozgalom. A munkások a falvakra utaztak, áldozatkész segítséget nyújtottak az újonnan alakult szövetkezeteknek, soka a közülük a szövetkezetek elnökei, tiszt ség viselői let tek. A bonyolult forradalmi folyamatban, amelyet az efsz-ek megalapításának kezdetén az éles osztályharc, a hazai és a külföldi reakció elleni küzdelem jellemzett, a kis- és középparasztokból társadalmunk új osztálya, a szövetkezeti földműveseik osztálya alakult ki. Egyúttal megszilárdult a szövetkezeti földművesek szövetsége társadalmunk vezető erejével, a munkásosztállyal. Ez « szövetség lett szocialista rendszerünk politikai alapja. Annak következtében, hogy falvaink- ban győztek a szocialista termelési viszonyok és megkezdődött a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés építése, alapvető forradalmi változások mentek végbe a mezőgazdasági termelésben és a földművesek életében. Kialakítottuk a mezőgazdaság új anyagiműszaki alapját. 1948-tól az áilóaía- pok értéke négyszeresére növekedett, miközben jellegük jelentősen megváltozott. A mezőgazdaságnak a korszerű gépekkel való ellátása, kemizálása, a termelés folyamatos koncentrációja és szakosítása, a tudományos-műszaki haladással, az ipari módszerek és technológiák érvényesítésével együtt megte rém tette a' szükséges alapokat a mező gazdasági termelés fokozatos iparosításához. Megváltozott a munka jellege és ezzel párhuzamosan falvainkban új, rátermett vezető dolgozók, szakképzett munkások és szakemberek nőttek fel. Pártunk és szocialista államunk gondoskodása a szövetkezeti földművesek törekvésével együtt lehetővé tette, hogy jelentősen növeljük a mezőgazdaság termelékenységét. Három évtized alatt a mezőgazdasági termelés több mint kétszeresére növekedett. A gabonafélék hektárhozama, amely a szocialista átépítés előtt alig lépte túl a másfél tonnát, ma már eléri a 4 tonnát. Jelentősen nőtt az állattenyésztés intenzitása. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső hústermelés a nem egész 60 kilogrammról 270 kilogrammra, a tejtermelés pedig 338 literről 795 literre növekedett. A munkatermelékenység 4,5- ször lett nagyobb. A dolgozók száma csaknem a felével csökkent, ami lehetővé tette, hogy megerősítsük a népgazdaság többi ágazatát. A mezőgazdaság szociális-gazdasági átépítése és az elért sikerek kedvezően befolyásolták egész gazdaságunk, az összes ágazat fejlődését, jelentős mértékben hozzájárultak a pártpolitika fő szociális céljának teljesítéséhez — a dolgozók életszínvonalának állandó emeléséhez. Az elmúlt három évtized alatt teljesen megváltozott a földművesek helyzete a termelési folyamatban és a társadalomban. A földművesek megszabadultak a kizsákmányolástól, a nehéz munkától, a föld igazi gazdái lettek, igazságos jutalmat kapnak az elvégzett munkáért, szilárd szociális biztosítékokkal rendelkeznek és életszínvonaluk magas. Nincs különbség a szövetkezeti földművesek és a többi dolgozó szociális ellátása között. Szocialista államunk hatékony segítségévei reális alapot teremtettünk a mezőgazdasági dolgozók életfeltételeinek állandó javításához, a történelmi cél — a falu és a város közti különbség fokozatos megszüntetéséhez. Falvainkon korszerűsítettük a lakásalapot. Csupán 1970 óta a mezőgazda- sági dolgozók több mint 100 000 lakást kaptak. Mindez a fiatalok számára is egyre vonzóbbá teszi a mezőgazdasági munkát, kedvezően befolyásolja a mezőgazdasági dolgozók, elsősorban a nők életmódját, akik jelentős mértékben részt vesznek az eredmények elérésében és az irányításban is. A szövetkezeti földművesek az ön kéntes tagság ás a széles demokrácia alapján döntenek azokról az eszközökről, amelyeket az efsz-ek megalapításakor egyesítettek, vagy pedig mun kájukkal teremtettek. Közösen irányít ják a termelést, megoldják a gazdasági kérdéseket, közvetlenül érdekellek üzemeik gazdasági eredményeiben. A szövetkezeti földművesek és a töb bi mezőgazdasági dolgozó teljesen új társadalmi helyzetét tükrözi aktív politikai és közéleti tevékenységük, részvételük a párt és az állam gazdasági és szocíálpolfIlkájának kialakításában ős megvalósításában a társadalom irányításában és igazgatásában. A helyi nemzeti bizottságokban ma több mint 33 000 efsz-tag képviselő dolgozik, a felsőbb színtű választott szervekben csaknem 2000 szövetkezeti földműves dolgozik, közülük 38 an a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács, 47-en pedig a Szövetségi Gyűlés képviselői. Elvtársak. rövidesen megemlékezünk a CSKP KB 1969. áprilisi ülésének 10. évfordulójáról, amelyen Gustáv Husák elv tar sat a Központi Bizottság első titkárá vá választottuk. A történelmi jelentőségű áprilisi ülés a CSKP KB 1969. májusi ülésével együtt, amelyen jóváhagyták a realizációs Irányelveket, a marxista—leninista erők felsorakozá- sát jelentette a súlyos, mély pártonbe lüli és társadalmi válság leküzdésére, a párt és a társadalom konszolidálására, a fejlett szocializmus eredményes építésére. Az összes területen elért nagy sike rekkel párhuzamosan az elmúlt évtizedben figyelemre méltó eredményeket értünk el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is. Ehhez hozzájárult a beruházások dinamikus növekedése, valamint a dolgozók igyekezete és kezdeményezése. 1969 óta a mezőgazdasági termelés több mint 24 százalékkal nö vekedett. Nagy előrehaladást értünk et elsősorban a gabonatermelésben. A gabonatermelés több mint felével nőtt. Az állattenyésztésben minden ágazat ban jelentős növekedést értünk el. A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan ebben az időszakban több mint 42 százalékkal növekedett az élelmiszeriparnak a hazai piacra jutta tott termelése. Ez lehetőié tette, hogy az előző évekhez viszonyítva csökkentett behozatal ellenére jelentősen nö véljük az alapvető élelmiszerek, elsősorban a hús fogyasztását. Míg 1969- ben az egy főre eső húsfogyasztás nem egész 69 kilogramm volt, tavaly már elértük, a 83 kilogramot. Élelmiszerfogyasztásunkat tekintve ma a világ legfejlettebb államai közé tartozunk. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményei méltó folytatását és fejlesztését jelentik mindannak, amit a szocialista átépítés éveiben értünk el, megerősítik annak a politikának a helyességét, amelyet pártunk 1969 áprilisa óta valósít meg. Elvtársak, valamennyien, akik átéltük a falvak szocializálásának forradalmi folyamatát tudjuk, hogy eleinte nem egy esetben le kellett küzdeni a megértés hiányát, sok nehézség, probléma és hiba fordult elő. Ha azonban az elmúlt időszakot általánosságban értékeljük, büszkén leszögezhetjük, hogy az az út, amelyet mezőgazdaságunk harminc év alatt tett meg pártunk, munkásosztályunk és földműveseink forradalmi küzdelmének nagy győzelmét, a párt lenini politikájának átütő sikerét jelenti, amelyet elsősorban és jogosan maguk a mezőgazdasági dolgozók értékelnek. Az 1968—69-es válságos években a jobboldali és szocialistaellenes erőknek sem sikerült megbontaniuk a szocializmus iránti bizalmukat. A mezőgazdasági dolgozók megértik Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját, azonosulnak vele, támogatják és aktívan harcolnak megvalósításáért. Ez jelenti sikereink alapját, erre támaszkodunk a következő időszakban is. A mezőgazdaság szocialista átépítésének eredményeit értékelve nagyra becsüljük azoknak az elvtársaknak a munkáját, akik határtalan áldozatkészséggel és kitartással megalakították és építették a szövetkezeteket, az állami gazdaságokat, az elmúlt évtizedben munkájukkal elősegítették a marxizmus—leninizmus nagy eszméinek megvalósítását falvainkon. Az idei 30. évforduló alkalmából sokan közülük érdemeikért megkapták A szocializmusért végzett áldozatos munkáért kitüntetést. Munkájukat sikeresen folytatja és tovább fejleszti a fiatal nemzedék. A XIV. pártkongresszus után a mezőgazdaság a termelőerők fejlődésének új szakaszába, a koncentráció és a szakosítás, a tudomány szélesebb körű érvényesítésének és a további iparosítás szakaszába lépett. Ezáltal kialakulnak a feltételek a mezőgazdasági termelés intenzitásának, a társadalmi munkatermelékenység, a hatékonyság növeléséhez és az önellátás programjának megvalósításához, jelenleg e feltételek kihasználásától függ, hogy mi kent fejlődik tovább a nép életszínvonalának emelkedése érdekében a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergyártás. 2. A XV. pártkongresszus és a CSKP KB októberi ülése határozatainak teljesítése a 6. ötéves tervidőszak első három évében Elvtársak, pár tűnik állandó figyelmet szentel a mezőgazdasági termelésnek és az élelmiszeriparnak. A népgazdaság dinami kus fejlődése és a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar tervfeladatai nak sikeres teljesítése az 5. ötéves tervidőszakban lehetővé tette, a népgazdaság és a társadalom fejlődése növekvő szükséglete pedig megkövetel te, hogy a XV. pártkongresszus első rendű társadalmi feladatként határozza meg: fokozatosan önellátókká keli válnunk a gabonafélék termelésében és tovább kell növelni önellátásunkat az élelmiszergyártásban. Objektíve szükséges célról van szó, amelynek szükségszerűsége gazdaságunk mai belső és külső feltételeiből ered. A kongresszusi határozatok, valamint a központi bizottságnak a mező gazdaság és az élelmiszeripar kérdéseivel foglalkozó 1975. októberi ülésének határozatai alapján a központi bizottság szervei és a szövetségi kormány több elvi jelentőségű anyagot vitatott meg a mezőgazdasági termelés egyes szakaszainak, a szolgáltai ások és az élelmiszeripar fejlesztéséről és intézkedéseket foganatosítottak ezek megvalósítására, amint ezt az előterjesztett alapanyagok is tartalmazzák. A párt központi bizottságának valamennyi gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülésén nagy figyelmet szenteltünk a mezőgazdaságnak. Több kérdést vitatott meg a CSKP KB mező gazdasági és élelmezésügyi bizottsága is. A kerületi és járási pártbizottságok és a pártszervezetek is felelősséglel jesen viszonyultak a kongresszusi határozatok, valamint a CSKP KB 1975. októberi ülése határozatainak megvalósításához. Egységes hozzáállást dolgoztak ki, mozgósították a dolgozókat a párt mezőgazdasági politiká jának megvalósítására. Figyelmüket a kulcsfontosságú feladatok teljesítésére összpontosították. Politikai-szervező és tömegpolitikai munkájukkal jelentősen hozzájárultak a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésében elért eredményekhez. Jelentős igyeke zetet fejtetlek ki a területi pártszervek és szervezetek a nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel együtt annak érdekében, hogy a lakosság nyújtson segítséget a tavalyi és tavalyelőtti begyűjtési munkálatok bonyolult feltételeinek leküzdésében. Külön ki kell emelni a patronáló üzemek, az iskolák és a csehszlovák néphadsereg segítségét. A legutóbbi három ötéves tervidőszak mérlege azt bizonyítja, hogy a párt céltudatos munkája, az állami és gazdasági szervek, a szakszervezetek és a többi társadalmi szervezet tevékenysége. elsősorban pedig a mező- gazdasági dolgozók és az élelmiszer- ipari dolgozók törekvése, pozitív eredményekhez vezet. A feladatok teljesítésének részletes elemzését az az anyag tartalmazza, amelyet a központi bizottság tagjai és póttagjai kézhez kaptak. Ennek alapján leszögezhetjük, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 1976—1978-ban a mezőgazda- sági termelés az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 7,5 százalékkal növekedett. Az ötéves terv három éve alatt 30,4 millió tonna gabonát takarítottunk be, ami azt jelenti, hogy az átlagos évi termelés 1971—75-höz viszonyítva 780 000 tonnával, vagyis 8,4 százalékkal volt nagyobb. Több olajosnövényt termeltünk és javult a helyzet a burgonyatermesztésben is. Az állattenyésztésben folytatódott az 5. ötéves tervidőszakban megalapozott pozitív fejlődés. A szemes takarmányok behozatalával sikerült leküzdeni a problémákat a takarmányalapban, amelyek elsősorban az 1976. évi rossz termés következtében keletkeztek. Az állattenyésztés az egész időszakban fejlődött, a vágómarha piaci termelése több mint 9 százalékkal lett nagyobb, a tejtermelés 7 százalékkal, a baromfi- termelés egy ötödével. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredmények mögött látnunk kell azonban az egyes üzemek és járások közötti sok esetben indokolatlan eltéréseket. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a legtermékenyebb területeken gazdálkodó 112 egységes földművesszövetkezet közül 36 szövetkezetben az egy hektárra eső mezőgazdasági termelés értéke 18 600 korona, míg 35 szövetkezetben csak 15100. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az élelmiszeripar piaci termelésének érteke csaknem 17 százalékkal növekedett. Bővült a választék is. Jelentős előrehaladást értünk el a termelés koncentrálásában és szakosításában is. A szövetkezetek és az állami gazdaságok összevonásával olyan termelési-gazdasági egységek alakultak ki, amelyek jobb feltételekkel rendelkeznek a nagyüzemi termelés megszervezéséhez. Fejlődtek a kooperációs kapcsolatok. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban növekedett a munkatermelékenység és ezzel összhangban növekedtek a jutalmak is. A mezőgazdasági dolgozók és a többi állampolgár aktív részvételével, a Z-akciő továbbfejlesztésével javultak az életfeltételek falvainkon. Az eredményekhez hozzájárult a mezőgazdasági élelmiszeripari komplexum termelési alapjának megszilárdítása és szükségleteinek kielégítése a többi ágazat által. 1976—1978-ban a mezőgazdaságban 45 milliárd korona, az élelmiszeriparban 11,5 milliárd korona értékű beruházást eszközöltek. A' műtrágya-szállítmányok mennyisége 8 százalékkal, a takarmánykeverékeké 18 száza lékka I növekedett Javulás tapasztalható a mezőgazdaság műszaki ellátásában Is. Habár kedvező eredményeket értünk el, a hatodik ötéves tervidőszak nagy feladatait eddig még nem sikerült teljes mértékben valóra váltani. Különösen azt kell látnunk, hogy az elmúlt három év folyamán sem sikerült összhangba hozni a növénytermesztés növekedésé-! az állattenyésztési termelés gyarapodásával, A tervben kitűzött célokat nem értük el a tömegtaikarmá- nyok, a cukorrépa, a komló, a gyümölcs és a zöldség termesztésében. A gabona termesztésben tapasztalható jelentős növekedés ellenére sem sikerült elérni — megközelítően egymillió tonna hiányzik — a gabonatermesztés tervezett mennyiségét. A hiányt legnagyobbrészt a kuikorica tervezettnél kisebb hozama okozta. Továbbra sem fordítanak kellő gon= dot a földié, kihasználására és termelékenységének fokozására. Habár érvénybe lépett a mezőgazdasági termő* talaj szigorú védelméről szóló törvény, mégis az utóbbi három évben újabb 52 000 hektár földet hasznosítottak más célokra. Újabb követelményeket támasztanak a legtermékenyebb területek átengedésével összefüggésben, főképpen a nagy beruházások, egyebek között mezőgazdasági beruházási akciók kapcsán. A rožňavai járásban például új üzem építéséhez nyolcvan hektár szántóföldet kérnek, e terület több mint fele a második boniíási osztályba tartozik, vagyis a törvény által védett. Nem használják ki kellőiképpen azt a lehetőséget, liogy az építkezések, főképpen a lakásépítkezések céljaira nem mezőgazdasági földet vegyenek igénybe, s kihasználják a beépített területek szabad térségeit. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságoknak az eddiginél hathatósabban kell teljesíteniük a termőtalaj védelmével kapcsolatos feli adataikat. A mezőgazdasági vállalatoknak sem szabad könnyelműen kezelni a földet, nem szabad kihagyni a művelésből bizonyos területeiket, vagy ezeket kevésbé értékes növénykultúráik termesztésére fordítani. Az állattenyésztési termelés egészében kedvezően fejlődött, azonban növekedésének dinamikája nem volt minden szakaszon egyenletes. Lassúbb volt a szarvasmarha-tenyésztés gyarapodásának üteme. Elsősorban a marhahús termesztésére vonatkozik ez a megállapítás. A tömegtakarmány ikor^ látozott mennyisége, elégtelen minősége és felhasználása következtében a hízómarhák súlygyarapodása lényegében az előző ötéves tervidőszak szintjén stagnált. Egyszersmind csökkent a vágósúly is. Az így keletkezett termeléskiesést a sertéshústermelés fokozásával kellett kiegyenlíteni. A sertéshústermelés azonban több szemes takarmányt igényel. A tehénállomány mennyisége nem érte el a tervezett számot, ezt részben a háztáji gazdaságokban és az egyéni gazdaságokban a tehenek számának csökkenése okozta. Habár általában javult a termelékenység, tartalékok azonban még ezen a téren is találhatók. Tavaly tizenkilenc járásban — főképpen a kelet-szlovákiai kerületben (Folytatás a 4. oldalonJ