Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-19 / 66. szám, hétfő

Másfái kij wmmm=egy kiló kenyér HOGYAN SEGlT A GAZDASÁGI PROPAGANDA ÉS AGlTÄCäÔ? ,4 párt gazdaságpolitikájának megvalósításában tovább nő a gazdasági propaganda és agitáció jelentősége. A CSKP KB 11. ülésének határozatai is hangsúlyozzák ezt, rnint a 6. öt­éves terv igényes feladatai teljesítésének egyik fontos mo­mentumát. A hatékonyság, minőség, a nyersanyag és az ener­gia maximális kihasználása a tudományos műszaki forrada­lom vívmányainak minél gyorsabb érvényesítése a gyakorlat­ban, a KGST-országok közötti integráció elmélyítése — ezek ma a legégetőbb problémák, amelyekkel az üzemekben és a vállalatokban még többet kell foglalkozni, valamennyi dolga zó bevonásával. A gazdasági propaganda leg­főbb fokmérője a tervfeladatok teljesítése. Ez jellemző a prie­vidzai járásban levő Dolné Ves- tenice-i SZNF Gumigyár nem­zeti vállalatra. — Tájékozásképpen hadd mondjam el (azoknak, akik nem tudják) — szólal meg fu­rái Cervefíák, az üzemi párt- szervezet elnöke —, hogy üze­münk nyomtatott és préselt mii szaki gumit és sportszere­ket gyárt. Nemcsak a hazái, hanem a külföldi piac számá­ra is. S még valamit szeretnék megjegyezni, a gyár dolgozói a műit évi tervet minden mu­tatóban túlteljesítették. Ebben nagy szerepe volt a gazdasági propagandának is. A pártszer­vezet üzemi bizottsága külön csoportot bízott meg a tömeg­tem a táblákat, mégis mintha hiányérzetem lett volna ... — Lehet is —* segít Ladislav Jedinák, gazdasági igazgatóhe­lyettes, a gazdasági propagan­da bizottság elnöke. — Nézze csak végig még egyszer. Gaz­dag tematika, esztétikus elren­delés, de ... — Megvan! Az élet. A gyár­ban folyó mindennapi élet moz­zanatai nincsenek sehol. — Ugye, hogy rájött. Semmi sem olyan jó, hogy ne lehes­sen rosszat is felfedezni ben­ne. így van ez nálunk is. De visszatérve a faliújságokra, az idén szeretnénk elérni, hogy ezek a faliújságok megéledje­nek, hogy ne csak kiollózzák az oda kerülő anyagokat, ké­peket. Az üzemi lapban ugyan­ezt kifogásolhatnám. Ezért 1979 III. 19. Zofia Bartiková ellenőrzi a traktorablakok szigetelésére használt gumiszalagokat politikai munka szervezésével, koordinálásával. E csoporton belül egy albizottság foglalko­zik a gazdasági propagandával. Rendszeres ellenőrzés Milyen gyakran szerepel a programban a gazdasági pro­paganda ellenőrzése? — Közvetlenül a munkahe­lyeken hetente egyszer — ve­szi át a szót František Karú­ba, az üzemi pártszervezet al­elnöke, a tömegpolitikai mun­kával foglalkozó csoport elnö­ke —, a tisztaság, a rend és a munkavédelem ellenőrzésé­vel egyszerre. A pártbizottsá­gon havonta értékeljük az e téren végzett munkát, negyed­évenként egyszer pedig az alap­szervezetek bizottságai, saját hatáskörükben. Az eredménye­ket figyelembe vesszük a Leg­jobb részleg cím elnyeréséért folyó szocialista versenyben is. A múlt évben a gazdasági propaganda terve elég zsúfolt volt, mégis — néhány kivétel­től eltekintve — sikerült min­dent teljesíteniük. Különösen jól dolgozik az üzemi szakszer­vezeti klub. Itt szervezik az összejöveteleket, ünnepségeket, s ennek kettős haszna is van. Egyrészt az üzem dolgozói ta­lálkoznak, megvitatják a prob­lémákat, megismerkednek a feladatokkal, tennivalókkal, másrészt —• lévén ez az egye­düli gyülekezőhely a község­ben — idejönnek a más helyütt dolgozók is, s így az üzem kí­vülre is propagálja eredmé­nyeit, tapasztalatait. A klubban kapott helyet a forradalmi ha­gyományok emlékszobája — a környék az SZNF idején jelen­tős szerepet játszott a harcok­ban —, ezt most a hazafias múzeummal karöltve tovább szeretnék bővíteni. Örök idők­re. szóló barátság címmel kiál­lítást rendeztek hazánk és a Szovjetunió kapcsolatairól. Tükrözze az életet Egy dolog szembetűnt nekem — elég sok volt itt; a szemlél­tető agitáció, az üzem kapuján belépve az -embernek mindjárt egy nagy hirdetmény öt!ik a szemébe. Ahogy végigtekintet­szükséges, hogy új szerkesztő­bizottságot hozzunk létre, újabb levelezőket szerezzünk, valamint az, hogy a termelés­ben dolgozók ne féljenek el­mondani saját véleményüket. Még egy nagyon fontos dói got kell szem előtt tartanunk ebben a munkánkban, a propa­ganda, a reklám pszichológiá­ját. Az emberek különbözőek, s ezért különbözőképpen kelt őket megközelítenünk. Egy ré­szükre hathatunk előadások­kal, szóval is, nagyob részük­nek azonban az életbe, a gya­korlatba kell átvetítenünk a példákat. Valahogy így — hogy a vállalatban maradjunk — másfél kiló gumiipari nyers anyag egyenlő egy kiló ke­nyérrel. Felhívás Az év eleji rendkívüli ener­getikai helyzet következmé­nyeit ez a vállalat is megérez­te. Január 20-ig 3 600 000 ko­rona volt a lemaradás, ezt azonban február végéig már sikerült kiegyenlíteniük az árutermelés terén, az export- és a piaci feladatok terén még van lemaradás. De remélik, hogy a dolgozók fegyelmezett hozzáállásával rövidesen ezt is sikerül pótolniuk. S hogy a prievidzai járás valamennyi üzemének dolgozói kövessék példájukat, a Gumigyár dolgo­zói felhívással fordultak hoz­zájuk: jó kezdeményezéssel és fokozott erőfeszítéssel tegye nek meg mindent azért, hogy az árutermelés, a piaci és ex portfeladatok tervét — a ne­hézségek ellenére —- hiányta­lanul teljesítsék. Reméljük, kö­vetőkre találnak. Mert amint az a felhívás végén áll: „Tud juk, hogy ezek a feladatok igényesek, de reálisak. S dol­gozóink akaratát fejezik ki: mindent megtenni azért, hogy életünk napról napra szebb, gazdagabb és boldogubb le­gyen." URBÄN klAra Marta Šenšelová az ujjerősítő gumi gyűrűket gyártó présgépen^ dolgozik (Foto:'ČSTK — Babjak) A nyugatnémet bőrgyárak gondjai A bútoripari bőröket előállí­tó nyugatnémet bőrgyáraik szempontjából örvendetes volt tavaly a bútoripar mennyiségi keresletének alakulása. Ez ar­ra vezetett, hogy a múlt év első kilenc hónapjában 15,7 százalékkal 5,8 millió négyzet- méterre emelkedett ennek a borfajtának az előállítása. Gondokat okoz ezzel szemben a jövedelmezőség. A nyers­anyagárak és egyéb költségeik erőteljes emelkedése ellenére a termelés értéke csak 13,5 százalékkal nőtt, a fajlagos árbevétel tehát valamivel csök­kent. Az árindexek alakulása is arra mutat, hogy nem ki­elégítő a jövedelmezőség. Az év első három negyedében a nyersbőr átlagos árindexe 109;8 volt (1970 = 100), a bőr­áraik indexe viszont csaik 148,2 pontot ért el. Megműveletlen szántóföldek a Vajdaságban Vajdaság Autonóm Tarto­mányban, Jugoszlávia legjelen­tősebb gabonatermelő vidékén inegműveletlenül áll 700 ezer hektár szántóföld — a Vajda­ság művelt területének csak­nem fele. Ezeken a földeken összesen mintegy 2,8 millió tonna kukoricát, illetve 2,5 millió tonna búzát lehetne ter­melni, s erre annyival is in­kább szükség lenne, mert Ju­goszlávia az idén 700 ezer ton­na kukoricát importál. A megműveletlen szántóföl­dek zöme a nyugati országok­ban vendégmunkásként dolgo­zó, illetve a már városba köl­tözött személyek tulajdonában van. A Borba kifejtette, hogy a két évtizeddel ezelőtt meg­hozott jugoszláv mezőgazdasá­gi törvény értelmében a par­lagon hagyott földeket a köz­ségi képviselő testületeknek a tulajdonosok számlájára terhel­ve meg kellene műveltetniük. Erre napjainkban már van le­hetőség, mert a többi között 300 ezer traktor és nagyszámú más munkagép áll rendelke­zésre. EtedinéayeldMa gazdag évtized — Hogyan értékeli az elmúlt évtizedet, mit tesz munkahelyén, illetve lakóhelyén a feladatok teljesítése érdekében? Dr. tvan Chomöa, a Galántai (Galanta) Járási Egészségügyi Intézet igazgatója; . , — Az elmúlt évtizedet egyértelműen pozitívan értékelem. Járásunkban, mely hazánkban az egészségügyi eliátás színvonalát tekintve az utolsók között volt, hatalmas változások történtek* Ezt néhány adattal érzékeltetem: 1970-ben járásunkban az egész­ségügyi dolgozók száma 1346 volt, 1978-ban pedig 1784, az akko­ri 188 orvos helyett ma már 290 látja el a lakosságot. Több egészségügyi intézet épült, illetve átalakítással nyertünk to­vábbiakat. A járási székhelyen 35 millió korona ráfordítással felépült a rendelőintézet, a gyógyszertár, melynek értéke 3,5 millió korona. A belgyógyászati osztály bővítésével 85-re nőve- kedett az ágyak száma. Diószegan (Sládkovičovo) átalakítással 35 ágyas belgyógyászati osztályt létesítettünk. Jókán (Jelka) és Nádszegen (Trstice) körzeti egészségügyi központot rendeztünk be, a vágsellyei (Safa) kórházban az ágyak számát 100-zal nö­veltük. 1977-ben készült el az igazgatóság épülete és 6,5 millió korona ráfordítással a gyógyszertár. Ez év júniusában kellene átadni a modern higiéniai állomást, melyre szintén nagy szük­ségünk van. Amit pedig mindannyian a legjobban várunk, az a terv szerint 1980-ban átadásra kerülő 630 ágyas kórház. Annak érdekében, hogy a határidő ne tolódjon el, az építők igyekezz tén kívül nekünk is minden feladatunkat pontosan és felelősség- teljesen kell teljesítenünk. Ezek közé tartozik többek között az új szakemberek felkészítése, társadalmi munka megszervezése, a berendezések beszerzése. Addig is, míg az új kórház elkészül, a meglevő kapacitást a lehető leghatékonyabban használjuk ki. Mindez jól szervezett kollektív munkát igényel. Megemlítem még, hogy járásunkban is végezzük az ún. onko­lógiai, valamint a kardio-vasculáris program szűrővizsgálatait. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy bár a körzeti és üze­mi orvosoktól ez jelentős többletmunkát követel, a program na- gyón hasznos, mert a betegségek idejében való megállapítása és kezelése nagyon fontos. D. 7. Tovább korszerűsítik a zöldségtermesztést Háromezerötszáz hektáron termelnek napraforgót Az érsekújvári (Nové Zárni ky) járási szövetkezeti konfe rencián a felszólalók többsége a növénytermesztés eredmé nyelvel és problémáival foglal­kozott a legtöbbet. Nem véle>t lenül került ez a kérdés elő­térbe, mert ezen a szakaszon még nagyon sok a tennivaló. Mindössze pár szövetkezetben sikerült meg teremteni az egyensúlyt a növénytermeszités és az állattenyésztés között. Jó példaként említették meg a gabonatermesztést. A szovjet és a hazai búzafajták évről év­re nagyobb termést adnak. Ta- vaily, a sűrűn vetett gabona át-' laigos hektánhozama ötvenegy mázsa volt. A Szimöi (ZeanméJ Efsz-ben a Solaris búzafa jta 79 mázsás h aktárhozamot adott. Megemlítették azt is, hogy a Lipovái Efsz-ben a Jubilejnája szovjet búzafajta hektárhoza­ma 108 mázsa volt. A sűrűn vetett gabona termelésében a legnagyobb eredményeket a máfiai, húli, udvardi (Dvory nad Žltavou), komjáti (Komja- ti ce), földmű v e s s ző vetk ezete k érték el. Habár a gabonater­mesztésben is elő fordulnak nehézségek, sokkal több gon­dot okoz a zöldség, gyümölcs és az olajos növények termesz­tése. Erről is sokat beszéltek a konferencia résztvevői. Többen megemlítették, hogy a járási székhelyen nemrég helyezték üzembe a Slovlik egyik legnagyobb zöldség- és g y üim l ö csf eldő l gozó üzemét. Indokolt tehát, hogy a közelé­ben levő mezőgazdasági üze­mek nagy területen termelje­nek zöldséget. A tervek a zöld­ség termesztés szakosítására már pár évvel ezelőtt elké­szültek, de nehezen valósítha­tók meg, mert a kertészetek­ben nincs elég munkaerő. A fiatalotk inkább az ipari üze­mekbe mennek dolgozni. Az idősebbek meg lassan nyugdíj­ba készülnek. — Nincs más kiút — mon­dotta Pavel Daniš, az Udvardi Efsz elnöke — gyorsabb ütem­ben kell gépesíteni a munká­kat. A járásban már ezen a té­ren megtettük az első lépése­ket, de ez még mindig kevés. A mi részünkről megvan az igyekezet, hogy minél több és jobb minőségű zöldséget, tér­in alj unk. Elvárjuk azonban a gépipartól, hogy még korsze­rűbb gépeket gyártson a zöld­ségfélék betakarítására. Szinte minden szövetkezetben panasz­kodnak, hogy kevés á megfe­lelő és' jó hatású gyomirtó, és növényvédő vegyszer. Ezért az egyes parcellák elgyomosod­nak és a növények kis hoza­mot adnak. Hasonlóan nyilatkoztak más felszólalók is. Hangsúlyozták, hogy az eddigi tapasztalataik alapján egész termelési folya­matokat kell gépesíteni. Ki kell alakítani az úgynevezett termelési vonaliakat. Sikernek számít, hogy a paradicsomot az udvardi, tardoskeddi (Tvrdo- Sovoe) és csúzi (Dubník) Efsz- ben kombájnokkal takarítják be, és félkész árunak dolgozzák fed. Paradicsomlevet adnak ek Szakemberek szerint már több olyan fajta paradicsomot ter­melnek, amelyeket kombájnnal könnyen be lehet takaríjfcajni, mert elég vastag a, héjuk,, te­hát nem repednek fel. Néhány kertészetben már megoldották az uborka géppel való betaka­rítását is. A konferencia „részt* vevői határozatba is foglalták, hogy gyorsabb ütemben keli gépesíteni a zöldségtermelést és a lehetőségekhez mérten külföldről is be kell hozni gépeket. Az országban eddig ebben a járásban termelték a legtöbb napraforgót. Sok fajtával kí­sérleteztek, amíg sikerült kine­mesíteni a szlovák-szürke faj­tát. Szakemberek szerint ez a fajta nagyon jól bírja az itteni éghajlati viszonyokat, és elég nagy hektárbozamot ad. A ne-< mesítés tovább folyik, és olyan fajtákat akarnak a kutatóállo­mások a termelőüzemek ren­delkezésére bocsájtanii, ame­lyeknek nagyobb az olajtartait- ma. A járás mezőgazdasági üzemei a társadalmi érdekeket figyelembe véve idén már 3500 hektáron termelnek nap» raforgót. Igaz, elég sok gond­dal, bajjal jár a betakarítása* de remélik, hogy aránylag rö­vid idő alatt megfelelő gépe­ket kapnak. A napraforgó-termesztéssel kapcsolatban néhány szövetke­zeti elnök, agronómus részlete­sebben is kifejtette nézetét. Az volt a véleményük, hogy érde­mes termelni, azonban meg kellene oldani egy nagy prob­lémát. Ugyanis azok a mező- gazdasági üzemek, amelyek napraforgót adnaik el, ellein- szolgáltatáskénit nem kapnák vissza olajpogácsát, vagy ta­karmánykeveréket. Más növé­nyek eladásakor ilyen ellen­szolgáltatás fejében sok takar­mányhoz jutnak a mezőgazda- sági üzemek. Ez a probléma tehát megoldásra vár. A járás mezőgazdasági üze­meinek vezetői, dolgozói azon fáradoznak, hogy minél több zöldséget, olajosnövényt és más olyan növényt termelje­nek, amire a népgazdaságnak szüksége van. Remélik felszó­lalásaikat figyelembe veszik a felsőbb szervek és az új gaz­dasági évbein nagyobb sikere­ket férhetnek el, mint a múlt évben, BALLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents