Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-15 / 63. szám, csütörtök
1979. III. 15. 5 Nemcsak megtartani — növelni is az eredményeket Egy termelési értekezlet kapcsán A félév végéig pótoljál* a kiesést Az építőipari dolgozók megtartják az energetikai előírásokat Gúta (Kolárovo), ez a több mint tízezer lakosú nagyköz ség határozottan mezőgazdasági jellegű település. A sző vetkezet belterjes gazdasági kultúrája fejlett. Ezl beszédesen bizonyítja az is, hogy az évi bruttó termelési értékük 140 millió korona, s 1966-től nyereségesen gazdálkodnak. A múlt évet 19 millió korona tiszta jövedelemmel zárták. Feltét lenül idekívánkozik még né hány adat: a 6700 hektárnyi területből 1900 hektárt foglal el a búza, 1800 hektár pedig a kukorica vetésterülete. Tavaly búzából 1006, kukoricából pedig 920 vagonnal adtak el. E két legfontosabb szemes terményből közel hatvan mázsás átlagos hektárhozamot érnek el. Meg kell említeni azt is, hogy alighanem ők az országban a legnagyobb vöröshagyma-termesztők. 120 hektáron termesztik ezt a fontos fűszer- növényt, melyből évi ~6 millió korona a tiszta bevételük. Feltétlenül az elsők közé tartoznak a borsótermesztésben is, az idén 280 hektárnyit vetnek el belőle. 1980-ban a borsó vetésterületét 400 hektárra növelik, mivel nagyon kifizetődő a termesztése és kiváló elővete- ménye a búzának. Csupán azért sorolom fel e néhány adatot, hogy megerő sílsem: ahol korszerű termelési módszereket alkalmaznak és célratörő a gazdaság irányítása, ott az eredmények sem maradnak el. A szövetkezetben 13 agrármérnök dolgozik, akik rugalmasan igazodnak a legkorszerűbb termelési formákhoz, s a szükségletek gyors kielégítésére törekednek. Azt tartják: tanulni és jó tapasztalatokat átvenni érdemes. Ezért tartanak fenn szoros baráti kapcsolatot több élenjáró gazdasággal, köztük a magyarországi Bábolnai Állami Gazdasággal is, — Ezek a kapcsolatok nagyon gyümölcsözőek és hasznosak, sok fontos termelési kérdést beszélünk meg közösen, A jó tapasztalatokat átvesszük. de mi is szolgálunk hasznos tanácsokkal — mondja Kosik Albert mérnök, a szövetkezei elnöke, majd folytatja. — Részben ennnek is köszönhető, hogy számottevő és örvendetes a haladás szövetkezetünkben minden termelési ágazatban. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy ezen az úton kell járnunk, ezt az utat kell javítgatnunk, egyengetnünk. Például a jobb anyagi és erkölcsi ösztönzés, a szakképzettség növelése, a technikai felkészültség javítása elengedhetetlen. A kérdés pillanatnyilag így vetődik fel: a jövőben mit és hogyan csináljunk még jobban? Igen, hogyan tovább, már most a tavasz kezdetén? Ott- jártamkor ez a kérdés volt a tárgya a termelési értekezletnek is, amelyet Iványi Sándor mérnök, a szövetkezet főagro- nómusa hívott össze a növény- termesztési csoportvezetők részére. — A gazdasági élet jelenlegi mechanizmusa, szerkezete igényli a szövetkezeten belül a magas szintű munkaszervezést — mondja a főagronófnus. — Ez abból a követelményből adódik, hogy a jelenlegi gazdasági eredményeinket nemcsak megtartani, de növelni is akarjuk. — Milyen időközökben tartanak termelési értekezletet? — Hetente egyszer, a keddi napon. — Ma mi az értekezletük tárgya? — Van egy egész sör megtárgyalni valónk. De talán jöjSikerek és problémák A Vásárútí (Trhové Mýto) Csehszlovák Szovjet Bai'átság Efsz tagsága zárszámadó közgyűlésén az efsz-ek közelgő IX. kongresszusa vitaanyagának szellemében kritikus és önbíráló hangon értékelte a 4463 hektár szántón gazdálkodó szövetkezet eredményeit. Varga Gyula, a szövetkezet elnöke ismertette á számvetést, amelyből kiderült, hogy általában jó eredményeket éi'tek el. A növénytermesztés viszont nem teljesítette a tervét, elsősorban a kukorica, cukorrépa, lucerna és a zöldségfélék kicsi hektárhozama miatt. Cukorrépából a tervezett 1824 vagon helyett csupán 1594 vagon, gyümölcsből és zöldségfélékből pedig 322 vagon helyett 231,41 vagon mennyiséget sikerűit betakarítani. Ezzel szemben jól fizettek a gabonák, hektáronként búzából 62,1, árpából 50 mázsa volt az átlaghozam. Amint Varga elvtárs hangsúlyozta, a növénytermesztésben a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült a szakosított összpontosított termelés meghonosítása, jó úton halad viszont az öntözőberendezés gazdaságosabb kihasználása. Rámutatott a mezőgazdasági gépek beszerzési problémáira és szólt a pótalkatrészek hiánya okozta nehézségekről is. Számos géphez nincs megfelelő alkatrész, egész éven át vontatott ütemben halad a gépek javítása és karbantartása, nem egy esetben 3—4 hónapot vesz igénybe egy-egy erőgép megjavítása, s több szállítóeszközre és trágyaszóróra lenne szüksége a szövetkezetnek. A szövetkezet elnöke pozitívan beszélt az állattenyésztés eredményeiről. Tehenenként 3903 liter volt az évi fejési átlag, a sertések súlya darabonként naponta 0,62 kilogrammal, a hízómarháké pedig egy kilogrammal gyarapodott. A tagok örömmel hallgatták, hogy a növénytermesztők rövidesen minden igényt kielégítő szociális épületet kapnak, és már a beruházásokkal sem késnek. A nyárasdi részlegen elkészültek a siióvermek, és épül ft korszerű tehéntelep és gabonaszárító, s újabb üveghá- zakkai, valamint etetővel gazdagodott a közös vagyona. A feladtok teljesítésében nagy része van a szocialista munkabrigádoknak. Számuk huszonkilencre növekedett és tagjai vállalása 3,6 millió koronát tett ki. Ez az aktivitás nagyban hozzájárult a tervtel jesítéshez. A jó munkáért a szövetkezet vezetősége 22 ezer koronát osztott szét a szocialista munkabrigádok tagjai között, és további 27 ezer koronát az SZFSZ járási bizottságától kaptak. Az elnöki beszámolót követően Mészáros Ernő üzemgazdász, ismertette a pénzügyi tételeket, valamint az idei terv- feladatokat. Nagyra értékelte, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére 1976 hoz viszonyítva 11,45 százalékkal növekedett a mezőgazdasági bruttótermelés, összbevételük az 1977-es 116 millió 584 ezer koronával szemben 126 millió 698 ezer korona volt, A 6. ötéves tervidőszak negyedik évében igényes feladatokat kell megvalósítani. Ilyen az ágazati irányítás tökéletesítése, és a szakosított termelés meghonosítása. A bruttó termelés értéke a tavalyi 96 millió 183 ezer koronáról 103 millió 983 ezer koronára növekszik. Horváth elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke bírálóan értékelte az adminisztrációs munka gyakori mulasztását, s rámutatott a nyilvántartási fogyatékosságokra. Nehezményezte a tejjel való helytelen bánásmódot. Nagy hiba, hogy a higiéniai, egészségügyi követelmények meg nem tartása miatt a tejet gyakran a III. minőségi osztályba lehet besorolni. Az értékelő beszámoló és az idei tervfeladatok ismertetése jó alapot adott a vitára, és a felszólalók elsősorban arról beszéltek, hogy milyen módon végezhetnének jobb munkát. KRASCSENICS GÉZA jön be az értekezletre, és hallgassa meg, miről beszélünk. Leülök a nyolc csoportvezető közé. Hallgatok és jegyzetelek. Első, ami feljegyzésre kívánkozik: a búza minden dűlőben jónak mondható. Csak a későn vetett búzánál mutatkozik kisebb károsodás, az még csak most csírázik, néhány meleg, napfényes nap és kikel. — Sajnos a repce majdnem teljesen kifagyott — mondja a főagronómus —, jó lenne bor sőt vetni a helyére. Némi vita kerekedett akörül, hogy borsót vagy árpát vessenek-e a kifagyott repce helyére. Végülis a borsó mellett döntöttek. A megbeszélés további részében jobbára a tavaszi munkák előkészítéséről és megkezdéséről volt szó. — A természet szeszélyes, kiszámíthatatlan, kivált az utóbbi években. A mi vidékünkön például tíz évből hét száraz és aszályos. Ez a tél sem volt gazdag csapadékban, így a földek már alkalmasak a vetés előkészítésére — folytatja tovább Iványi Sándor. — Március tizedikén megkezdhetjük a tavaszi árpa vetését. Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen probléma? — Még hideg a föld, várni kellene néhány napot. Tavaly is március tizedike után kezdtük a vetést és 21-én már be is fejeztük. Valamennyi gép jó, és van belőle elegendő —■ mondják a csoportvezetők — Sok függ attól, milyen lesz az emberek hozzáállása a munkához — jegyzi meg a se- gédagronómus. — Már beszélgettünk erről a traktorosokkal és a kisegítő munkásokkal. Nyújtott műszakokban fognak dolgozni — mondják többen. Majd beszámolnak arról is, hogy megkezdték a búza fej- trágyázását. Ezt repülőgéppel végzik. Műtrágya van bőven, gondot okoz viszont a gyomirtó szerek beszerzése. Hiánycikk például az Etazin. így ezt a kevésbé hatásos Nitro- zinnel és Simazinnel helyettesítik. Igaz, tavaly már kipróbálták e vegyszerek hatékonyságát is, amelyek az árvacsó- vány, a tyúkhúr és a pásztor- táska esetében jónak bizonyullak. És ez a lényeges, mert a lucernafélékben e gyomnövények fordulnak elő a leggyakrabban. A gútai földművesszövetke- zetben a tavalyinál jobb eredményekkel számolnak. Csak egy példát ennek igazolására: tavaly búzából 54 mázsás átlagos hektárhozamot terveztek és 59 mázsát takarítottak be. Az idén a tervezett hektárhozam már 57 mázsa. S a remény? Az, hogy elérik a hatvan mázsán felüli hektárhozamot. Azért viszont mindent megtesznek, hogy a reményük valósággá válhasson. Például 19 hektárnyi területet kísérleti búzatermesztésre használnak fel, amelyen az ősszel 19 búzafajtát vetettek el. A hang, amit az értekezleten megütöttek, kritikus is volt. Számomra ez azt jelentette: hiszik, hogy megtalálják számításukat. S ami még fontosabb: tudják, hogy mit miért tesznek. Tudják például, hogy nem azt kell előtérbe állítani, ami ma jó, hanem azt, ami ma még gond és megoldásra vár. Ilyen probléma például az öntözés, amit jelenleg csak 1800 hektáron tudnak elvégezni. Még további 2500 hektárt kell öntözhetővé tenni, amire rövidesen sor is kerül. Ez a számításaik szerint a hozamok harminc százalékos növekedését jelentené. Az értekezlet hangjából az is kicsengett, hogy a gazdálkodás javításának itt is a legfontosabb előfeltétele a nagyobb munkafegyelem, a tagság és a vezetők felelősségének még pontosabb meghatározása, munkájának megbecsülése, de ugyanakkor a feladatok elvégzésének rendszeres ellenőrzése és számonkérése. TÖKÖK ELEMÉR Szlovákia építőipari dolgozói azzal az elhatározással léptek a hatodik ötéves tervidőszak negyedik évébe, hogy az állami tervfeladatokat a lehető legjobban teljesítik. Az év kezdése azonban számukra is nehéz volt. Szándékukat a feszült energiahelyzet, a kemény tél, a vasúti vagonok megnehezített kirakása negatívan befolyásolta. — Milyen következményei voltak ennek az építőiparban és a megoldásra milyen intézkedéseket tettek? — kérdeztük fán Lípkától, az Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnökétől. — Az említett rendkívüli helyzet miatt főleg az épitő- anyagipari üzemekben kellett szüneteltetni a termelést, s la kellett állítani a munkát egyes építkezéseken is. Az új év januárjában ágazatunkban jelentős volt a kiesés és a ráfizetés. A munkaerőt az energia- hiány* ellenére ki kellett használnunk, kevésbé igényes munkákra kellett összpontosítanunk, Több vállalatban és üzemben végezték el a gépek és a berendezések karbantartását, javítását és a raktárhelyiségekben is rendet teremtettek. Voltak azonban olyan üzemek is, konkrétan a bratislavai Hydrostav vállalat Jaslov- ské Bohunice-i, vágsellyei (Sala) üzeme és további vállalatok, ahol különféle intézkedések és javaslatok érvényesítésével a téli időszakban is zavarmentesen dolgoztak. Azokon az építkezéseken jártak el helyesen, ahol először a szereléssel, az ácsmunkákkal foglalkoztak, mert ezek a munkák kevésbé energiaigényesek. A feladatok teljesítésében bekövetkezett veszteségek megkövetelik, hogy mindenütt fokozzák a munka ütemét, főleg ott, ahol a legnagyobb volt a kiesés, tehát az építőanyag- ipari vállalatban és üzemekben. Mozgósítani kell a munkaerőt és gépi kapacitásokat, a lemaradást pedig a lehető leg rövidebb időn belül be kell hozni. Ez azonban nem történhet a hatékonyság és a minőség rovására. Ahol arra a legnagyobb szükség van, ott önkéntes munkabrigádokat kell bevetni, hogy a lemaradást legkésőbb az első félév végéig mindenütt behozzák. — Ezenkívül mit kell még tenni a lemaradás behozásáért? — A gazdasági szervezetnek, valamint az energetikusoknak fegyelmezetten meg kell tartani az előirányzott energetikai előírásokat. Ez azt jelenti, hogy az említett szervek a termelési-gazdasági egységekben és az építőipari vállalatokban felülvizsgálják az eddigi munkavégzés ütemét és minőségét, elsősorban a kormány által kiemelt építkezéseken. A kapacitásokat és a munkaerőt a lemaradás behozására összpontosítják. Az építőanyagipari vállalatokban és üzemekben, ahol egy- és kétműszakos az üzemelés, a szakszervezeti szervezetekkel és az energetikai dolgozókkal együtt nyújtott, illetve szombati és vasárnapi műszakokat is kell szervezni. Le kell rövidíteni a gépek karbantartására tervezett napok számát. — Mire van elsősorban szükség a féléves feladatok teljesítésében? — A kiesés behozását az építőipari és az építőanyag- ipari termelésben a szocialista vállalások megkötésével és teljesítésével biztosíthatjuk. Itt nem a formális, a „zöld asztal" mellett megkötött vállalásokra, hanem a konkrét vállalásokra gondolok, melyekben az intézkedésekért konkrét személyek vagy szervezetek vállalják a felelősséget. Szeretnénk elérni, hogy az építők napjáig dolgozóink teljesítsek a félévi feladatokat. Ezt az elhatározást figyelemmel kíséri a Szlovák Építőipari Minisztérium és az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Sző vétségének Szlovákiai Bizottsága is. Minden építkezésen, munkahelyen ki kell használni erre a célra a termelési értekezleteket, taggyűléseket, a szak- szervezeti alapszervezetek konferenciáit, mozgósítani kell minden munkaerőt és munkaeszközt. A dolgozók — a szak- szervezet tagjai — ezeken az értekezleteken számos égető problémát megoldhatnak. MIKULÁŠ maíaseje Ki számol utána ? I Márminthogy annak, mennyit költünk energiára f ö! ü« 1 eg es e ň, pontosabb a n felelőtlenségből. De kinek a felelőtlenségéből? Ugyanis már említettük a hőszabá- lyozó radiátorcsapok esetét, amelyekkel legalább 15 százalékos megtakarítás érhető el. Persze, csak akkor, ha beszerelik. Mert annak ellenére, hogy vannak, mind ez ideig leginkább üzletek polcain és raktárak mélyén találhatók. Persze nem állítható. hogy mindenütt be lehetne egy csapásra vezetni, de a piaci kereslet — mint általában mindig — ebben az esetben is meghatározza a termék gyártási mennyiségét. Az AGA jelzésű radiátorcsapok gyártója ugyanis a Príbrami Uránbányák műszaki fejlesztési részlege évente képes lenne 200 ezer darab höszabá- lyozó radiátorcsapot gyártani, de eddig csak 245 ezer darabot gyártottak — 1972- től — 1 millió 400 e'zer helyett ... Kétségtelen, hogy nem használ az ügynek az sem, hogy a kereskedelmi forgalmi adó hatására duplájára nő ezek kiskereskedelmi ára, így aztán a magánlakásba sem nagyon szerelik be, pedig végső fokon az ottani többletfogyasztás nemcsak a lakástulajdonos zsebét terheli. Ennél kétségtelenül nagyobb „bűn“, hogy az AGA- csapok nem szerepelnek a lakásépítkezésekhez alapvetően szükséges cikkek listáján, sőt a már újabb keletű pótlistán sem. A príbrami vállalat dicséretére legyen mondva, hogy a nagyfokú érdektelenség ellenére sem hagyott alá újítóinak kísérletező kedve. „Kitalálták“ a radiátorokból visszatérő víz szabályozóját, és az elmúlt évben gyártottak belőle háromezer darabot. Ez lehetővé teszi a hő sokkal hatásosabb kihasználását, és csak bizonyos hő fokra való lehűlés után kezdheti meg a víz vissza felé vezető útját. Sajnos ennek is van szép séghibája, mivel számottevő mennyiséget egyedül Bratislavában szereltek fel belőlük. így aztán nem csoda, ha az energetikai szakemberek elégedetlenek, amikor szóba jönnek a takarékossági intézkedések és azok fegyelmezett megtartása. Mert sokat fordítunk kutatásokra, újabb, ésszerűbb megoldó • sokra, de ha valami „ki van találva“, akkor annak bevezetését is kötelezővé kellene tenni, egyébként az prr6C7:ne>k vfrmt kevés értelme van. MÉS7ÄROS JÄNOS
