Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-10 / 35. szám, szombat
BENDZSEDID SADLI ALGÍRI A ELNÖKE (ČSTK) — Bendzsedid Sadli ezredest, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) főtitkárát az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnö kévé választották — közölték csütörtökön az algériai fővárosban. Az ország területén összeírt csaknem 8 millió szavazásra jogosult 94,94 százaléka élt al kotmány adta jogával. Ezek kö zük 94,23 százalék igennel sza vazott az új elnök személyére. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő ugyancsak táviratban gratulált Bendzsedid Sadlinak Algéria elnökévé történt megválasztása alkalmából. KÉMÉNY LÉPÉS? Az USA megvonta a katonai és gazdasági támogatást Nicaraguától KÖZEL-KELETI HÍREK FELÚJÍTJÁK A KÜLDNTÁRGYALÁSOKAT Februárban Camp Davidben VANCE — KHALIL — DAJAN találkozó (CSTK) — Az Egyesült Államok kairói nagykövete átadta Carter elnök üzenetét Szadat egyiptomi államfőnek. Az üzenetben Carter az egyiptomi— izraeli tárgyalások felújítását javasolta. Kairói forrásoik szerint a javaslatot Szadat elfogadta, s a tárgyalások felújítására két héten belül, de még február 21-e előtt s«r kerül. Egyiptomi részről Musztafa Khalil miniszter- elnök, izraeli részről Mose Da- jan ikülügyminiszter vesz részt. A tárgyalásokon az Egyesült Államokat Cyrus Vance külügyminiszter képviseli. A Tel Aviv-i amerikai nagyikövet egyidejűleg átnyújtotta Carter meghívólevelét Mena- hem Begin miniszterelnöknek. Erre hivatalosan holnap válaszolnak. A kairói rádió szerint a találkozó színhelye ismét Camp David lesz, ahol Carter, Szadat és Begin tavaly szeptemberben találkozott és kidolgozta az Egyiptom és Izrael közötti különbéke szerződés keretegyezményét. (ČSTK | — Hodding Carter, az amerikai külügyminisztérium szóvivője tegnap Washingtonban bejelentette, hogy az USA kormánya visszahívta Ma- naguából katonai misszióját, megszüntette a nicaraguai kormánynak nyújtott katonai és gazdasági segítséget és visz- szahívta Nicaraguából az úgynevezett „amerikai békefenntartó testületek“ tagjait és ma- naguai nagykövetsége személyzetének számát a felére csökkentette. A szóvivő rámutatott, hogy az amerikai kormány azért folyamodott ezekhez az intézkedésekhez, mert Somoza nem fo- gadta el az USA, Guatemala és a Dominikai Köztársaság képviselőiből álló úgynevezett „közvetítő“ misszió javaslatait, amelyek szerint a „nicaraguai válság békés rendezését“ népszavazással érnék el. A Somoza-rezsim ellen ezt a meglepően keménynek tűnő eljárást a Carter-kormányzat abban az időben kezdi alkalmazni, amikor Somoza diktátor mélységes bel- és külpolitikai elszigeteltségbe került, és amikor gazdasága a csőd szélére jutott. A Carter-kormányzat tehát csak akkor döntött a „keményebb“ fellépés mellett, amikor a rezsim teljesen tarthatatlan helyzetbe került. De ezek a legújabb intézkedések is csak felemásak, mert Washington továbbra is fenntartja a diplomáciai kapcsolatot Somozával, és a „redukált“ amerikai nagykövetség is alkalmas lesz arra, hogy az országban tovább folytassa mesterkedéseit annak érdekében, hogy meggátolja a nicaraguai nép győzelmét. MEGMARADTAK A NÉZETKÜLÖNBSÉGEK A moszkvai Pravda Teng Hsziao-ping tokiói látogatásáról BROWN HADÜGYMINISZTER KÖRÚTJA Harold Brown amerikai hadügyminiszter tíznapos közel-keleti körútra indult, melynek során tárgyalásokat folytat Szaud-Arábia, [ordánia, Izrael és Egyiptom állam-, illetve kormányfőivel, valamint katonai vezetőkkel. Washingtoni források szerint Brownt a Carter- kormányzat azért küldi ezekbe az országokba, hogy magyarázza ineg az Egyesült Államok iráni politikáját, és jusson megállapodásra „a térség biztonságát erősítő“ intézkedésekben. Amerikai kormánykörökből származó értesülések szerint Brown a regionális együttműködés valamilyen formáját igyekszik kialakítani a Nyugatbarát közel-keleti országok között, hogy ellensúlyozza a stratégiai hátrányokat, melyeket Amerika a sah távozásával szenvedett el. A Riadnak és Ammannak szóló amerikai üzenet kiterjedt ar(ČSTK) — A Szaad Haddad vezette dél-libanoni jobboldali milíciák megtámadtak egy határ menti települést. A mintegy hatvanfőnyi egység harckocsikkal tört be a faluba, átkutatta éo kifosztotta a lakóházakat. Az agresszorok kihallgatták a település lakosait és közülük többeket megkínoztak. Az ENSZ-csapatok a támadás előtt visszahúzódtak a helyszínről, mivel Haddad előre fenyegetőzött, hogy egységei tüzet nyitnak a norvég UNTFIL-katonák- ra Haddad külföldi újságírók előtt azzal fenyegetőzött, hogy kikiáltja a csapatai ellenőrzése alatt álló terület függetlenségét s ezt azzal indokolta, hogy a libanoni állam február 1-én megszüntette az embereinek folyósított fizetést. Fiiad Biitrosz külügyminiszter Bejrútban bejelentette: holnap a libanoni fővárosba érkezik Brian Urquliart, az ENSZ különleges politikai ügyekkel meghízott főtitkárhelyettese, hogy megbeszélést folytasson a miniszterelnökkel, a hadügyminiszterrel és a külügyminiszterrel, a Biztonsági Tanács Oél-Li- banonra vonatkozfi határozata végrehajtásának lehetőségeiről. ra, hogy Washington felszólítja ezeket a vonakodó arab országokat: támogassák az egyiptomi-izraeli különbéke-tárgyalá- sokat. Brown Kairóban és Jeruzsálemben is megpróbálja megjavítani a tárgyalások újrakezdésének feltételeit. A hadügyminiszter — mint a Pentagonban mondják — igyekszik majd meggyőzni a meglátogatott országokat arról, hogy bár az Egyesült Államok pillanatnyilag bizonytalan abban, hogyan kezeli Iránt, ennek ellenére meg akarja őrizni a saját súlyát és szerepét a Közel és Közép-Keleten. (ČSTK) — Egyetlen japán lap sem támogatta kommentárjában a kínai vendég azon törekvését, amellyel Japánt igyekezett rávenni, hogy aktívabban támogassa az egységes an- tiszovjet front kialakításának pekingi politikáját — írta a moszkvai Pravda tegnapi számában Igor Latisev, a lap tokiói tudósítója. Teng Hsziao- ping, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének helyettese kétnapos japáni látogatásának eredményeiről szóló cikkében a tudósító hangsúlyozta, hogy a lapok kommentárjai, konkrétan az Asahi című napilap, megállapítják, hogy a japán—kínai tárgyalások feltárták azt a nagy különbséget, amely Japánt elválasztja Kínától a külpolitikai kérdésekben és a nemzetközi stratégia kérdéseiben, és megmutatták, hogy a japán fél nem hajlandó e kérdésekben közösen fellépni Kínával. A Jomiuri Simbun című lap vezércikkében ezzel összefüggésben egyértelműen hangsúlyozza, hogy Japán „nem vehet részt olyan intézkedésekben, amelyek célja a Szovjetunió körülzárása, valamint a Szovjetunió ellen irányuló szövetségbe való belépés“. A japán hírmagyarázók többsége a japán—kínai tárgyalások eredményeit értékelve arra a következtetésre jut, hogy a megbeszélések során erőteljesen megnyilvánultak „a két fél közötti jelentős különbségek“ az ázsiai helyzet értékelésében. Elévülhetetlen bűnök Kilenc évvel ezelőtt, 1970. január 11-én lépett életbe az a nemzetközi konvenció, amelyet 1968. november 26-án fogadott el az Egyesült Nemzetek Szervezete s amely kimondja, hogy a háborús bűnök, valamint a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnök nem évülhetnek el. Azt hivatott garantálni, hogy a háborús bűnösök ne kerülhessék el a büntetést csak azért, mert nem emeltek ellenük vádat az adott ország törvényei által meghatározott időben. A náci háborús bűnök elévülése a nyugatnémet reakció legfontosabb követelése. 1969-ben csak a széles körű tiltakozó mozgalom nyomására sikerült megakadályozni, hogy a nyugatnémet állam létrehozásának 20. évfordulója alkalmából az említett bűnök elévüljenek. Törvény szabta meg, hogy a nyugatnémet igazságszolgáltatásban a bűntett elkövetésétől számítva 30 éven belül kell a bírósági eljárást megindítani. E törvény szerint 1979. december 31-én lejár a határidő, s 1980. január 1-töl az IMSZK-ban nem lehet büntetni a náci háborús bűnösöket. A nyugatnémet igazságszolgáltatásra jellemző, hogy elnéző a náci bűnösökkel szemben, s igyekszik meggátolni igazságos megbüntetésüket. A bonni igazságügy-minisztérium adatai szerint a háború után a Német Szövetségi Köztársaságban körülbelül 85 000 ember került bíróság elé háborús bűnök elkövetésnek vádiával Közülük csak 6732-re mértek ki többnyire enyhe büntetést. A hatvanas éveik elején a nyugatnémet igazságszolgáltatás még elnézőbb volt a háborús bűnösökkel szemben. 1965 —1976-ban például a vádlottaknak csak 1,5 százalékát ítélték el. 1970—74-ben 196 háborús bűnös közül 120-at felmentettek. Jellegzetes azoknak a volt SS-katonáknak az esete, akik részt vettek a majdaneki koncentrációs táborban elkövetett gyilkosságokban. Itt összesen 1,5 millió ember vesztette életét. A második világháború után kiderült, hogy 1500 gyilkos a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodik, de közülük csak 350 ellen indítottak bírósági eljárást. A bíróság előtt csak 14-en jelentek meg. A volt SS-katonákat azzal vádolták, hogy 1941—44-ben 250 ezer embert mészárollak le. A bírósági eljárás 1975 óta tart és feltételezhető, hogv csak 1980- ban fejeződik be. Mind a 14 háborús bűnös szabadlábon van. Abban az esetben, ha az NSZK-ban 1979 végén elévülnek a háborús bűnök, a nácik gyakorlatilag kegyelmet kapnak. Roberto Botacini brazil író úgy véli, hogy Latin-Ameriká- ban körülbelül 8000 náci háborús bűnös él. Az amerikai képviselőház egyik albizottságának adatai szerint az Egyesült Államokban 100 háborús bűnös van. A Német Szövetségi Köztársaság vezető körei megtagadják a háborús bűnösök kiadását a szocialista országoknak. Figyelmen kívül hagyják azt a deklarációt, amelyet 1943. október 30-án az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Kína külügyminiszterei fogadtak el Moszkvában. Ez a dokumentum megállapította: a háborús bűnösöket visszaküldik abba az országba, ahol elkövették szégyenletes tettüket, hogy ott bíróság elé állítsák őket, majd a felszabadított ország és szabad kormány törvényei szerint megbüntessék őket. A Bundestagnak a tavasz folyamán kell az elévülésről döntenie. A nyugatnémet parlamenti politikai pártok közül eddig egy sem helyezkedett arra a határozott álláspontra, hogy meg kell akadályozni a háborús bűnök elévülését. A mostani felmérések szerint a képviselők kis többsége egyszerű jogászi ügyként mérlegeli a háborús bűnök elévülését és figyelmen kívül hagyja annak politikai és morális vonatkozásait. Ugyancsak ezekben a napokban folyik a vita arról, hogy az amerikai megszálló csapatok által zárolt hitlerisla okmányokat átvegye-e a szövets gi kormány és hozzáférhetővé tegye-e a kutatók számára. Ha az év végén elévülnek a háborús bűnlettek, az amerikaiak kezében levő okmánytárakat pedig csak utána szabadítják fel, minden valószínűség szerint egész sor háborús bűntett már csak a büntethetőség lejárta után kerül napvilágra. (ö—lel Saját kárukon - tanulnak (ČSTK) — Több amerikai cég az utóbbi években felhasználja a szovjet kereskedelmi szerve* zetekkel való egyenjogú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés előnyeit. Az amerikai vállalkozók már nemi egyszer meggyőződtek arról is, hogy az együttműködés egyol- dalú felmondása, — amelyet „a Szovjetunió belpolitikájával kapcsolatos kifogások“ motiválnak, — nem más, mint a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozás és a nemzetközi ke-< reskedelem elveinek megsértése. Arról, hogy a hasonló akciók akadályozzák a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bi- zalom légkörének kialakulását, s ennek következtében az amerikai cégeket veszteség éri, a washingtoni kormánykörök is meggyőződhettek. Az említett körök tavaly megakadályozták, hogy a Sperry-Univac cég szá-< mítógépét eladja a Szovjetunió-* nak. Az UPI hírügynökség most amerikai kormányköröket hn vatkozva közölte, hogy Washington megváltoztatta állás-* pontját és úgy határozott, hogy megkezdi a tárgyalásokat az említett kereskedelmi megállapodás létrehozásáról. Az UPI azt is hozzáfűzte, hogy a Sperry-Univac cégnek ez elsői rendű érdeke. 1 - NEh lANYmlK | ■ SSSS0R BAN JURIJ OVCSINNYIKOV akadémikus, a Szovjetunió Tudomá-i nyos Akadémiájának alelnöke és Philip Handler, az Ameri-» kai Nemzeti Tudományos Akadémia elnöke Washingtonban a két ország tudományos cseréjéről és tudományos intézeteinek együttműködéséről szóló megállapodást írt alá. A SZOVJETUNIÓ Minisztertanácsa jóváhagyta és ratifikálás céljából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elé terjesztette az 1978. december 5-én Moszkvában aláírt szovjet—afganisztáni barátsági és együttműködési szerződést. RAYMOND BARRE francia miniszterelnök hatnapos hivatalos látogatáson Kanadában tartózkodik. Trudeau minisz.* terelnökkel mindenekelőtt a két ország gazdasági kapcsolatairól tárgyal ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára Berlinben fogadta az ott tartózkodó Giancarlo Pa- jettát, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagját és Angelo Olivát, az OKP Központi Bizottságának tagját. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK tegnapra virradóra Nevada államban újabb kísérleti föld alatti atomrobbantást hajtott végre, közölte az amerikai energetikai minisztérium. A RHODESIÁI fajüldöző bíró^ ság két afrikait halálra ítélt, mert támogatta a Zimbabwei Hazafias Frontot, közölte az AP hírügynöksége salisburyi forrásokra hivatkozva. Belgium katonákat küld Zaire-ba (ČSTK) — A legtöbb nyugati hírügynökség azzal kapcsolatban, hogy a belga kormány 250 ejtőernyőst kíván küldeni Zaire-ba, arról ír, hogy feszült a belpolitikai helyzet ebben az afrikai országban. Henri Simonét belga külügyi miniszter egy sajtókonferencián kénytelen volt bevallani, hogy a belga ejtőernyősök kiképzése összefügg az „országban kialakult igen veszélyes helyzettel“. Amennyiben zavargások törnének ki Zaire-ban, a zaire-i hadsereg ezt nem lenne képes elfojtani, mondotta a miniszter. Zaire-ban már évek óta tart a súlyos gazdasági válság. Az ország külföldi adósságait mintegy 4 milliárd dollárra be-* csülik. A Jordán folyó nyugati partjáról és más megszállt területekről úgyszólván naponta érkeznek hírek arról, hogy az izraeli szélsőségesek folytaiják az arab parasztok földjeinek elkobzását, lerombolják házaikat, s helyükre megerősített katonai állásokat építenek. Képünkön egy fegyveres izraeli járőr látható Ramallah város utcáján, a Jordán nuugati partján (Telefoto: ČSTK) LIBANON Jobboldali milicisták
