Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-09 / 34. szám, péntek
TÁGULÓ KÖR Bővül a telefonhálózat # Üj létesítmény — jobb szolgáltatások Rohanó korban élünk, melynek egyik természetes velejáró' ja a türelmetlenség. A gyorsaság napjaink jellegzetessége, ami megmutatkozik az élet minden területén, éppen ezért bosszankodunk, ha valami nem úgy megy, ahogy elterveztük. Egyre jobban helytálló „az idő pénz“ mondás, mely arra sarkall bennünket, hogy perceinket gazdaságosan osszuk be. A jó szándék persze nem minden esetben elegendő, sokszor váratlan akadályok gátolják igyekezetünket. Például a telefon, melynek egyre nagyobb szerepe van nemcsak a hivatalos ügyek intézésében, de magánéletünkben is. Az iránta való érdeklődés növekedése természetesen túlterheltséget okoz, ami — figyelembe véve a véges lehetőségeket — gyakran várakozásra kényszerít bennünket. Legalább is a nagykürtösi járásban, ahol az automatizálás most van folyamatban és így sok még az interurbán beszélgetés. Ez bizony eléggé lassította a kapcsolatteremtést, különösen hu járáson kívüli beszélgetésről volt szó. S a járási telefonközpont kellemes hangú kex^ íői bármilyen kedvesen mondták, hogy jegyezve, a hívónak bizony nem sok öröme telt benne, mert sejtette, ha nincs szerencséje, egyhamar nem jelentkezik a hívott fél. Mindezeket figyelembe véve érthető, hogy nagy örömmel fogadták a járás lakói, telefon- tulajdonosai a hírt, hogy a Járási Postaigazgatóság új épületbe költözött, ahol új, nagyteljesítményű, korszerű telefon- központ segíti majd a távbeszélés problémáinak megoldását. Az új valóban örvendetes változást eredményezett, tapasztalom amint Ervin Stredánskyt és Régi Istvánt, a postaigazgatóság vezető dolgozóit hallgatom a város központi részében épült postaépületben. — Közismert, hogy az újnak, a jobbnak mindenki örül, hát még azok hogy örülnek, akik eddig igen nehéz körülmények között végezték munkájukat — mondja Ervin Stredánsky. — A járás megalakulása óta kerek tíz esztendőt kellett várni a munkafeltételek javulására, hiszen induláskor csak egy átalakított lakótömbben kapott helyet a posta, természetesen a telefonközpont is. Igaz, önállóvá is csak 1976-ban váltunk. addig a Losonci (Lučenec) Postaigazgatóság irányította munkánkat. Az önállóvá válás megsokszorozta az igyekezetei, a jobbra való törekvés lényeges munkák megindítását tette lehetővé. Megkezdődött a községek telefonhálózatának automatizálása, a nagy teljesítményű föld alatti kábelek lefektetése. Mivel a növekvő igényeket es a távlati tervek megvalósítását a régi épület és az ott elhelyezett korszerűtlen telefonközpont nem tudta már biztosítani, sor került a jelenlegi központ építésére. A három blokkból álló épületegységet a Losonci Magasépítő Válmwm. $ y" sok időt. Eddig Ipolynyéken, Bussán, Zsélyben (Vinica, Bu- šince, Želovce) végeztük el a kábelfektetést, de működő automataközpont csak Ipolynyéken van, mely a körzetébe tartozó tíz községet is magába foglalja. A kábelfektetés tovább folyik, idén be is fejezik. Persze, ezzel még nem oldottuk meg a feladatot, hiszen gondot okoz több helységben a postaépület, mely az igényeknek már nem felel meg. Van tehát megoldásra váró feladat még elég, ha minden az elképzelés szerint megy is majd, legalább hét évre lesz szükség Régi István és Ervin Stredánsky a járás térképe felett (A szerző felvétele) lalai dolgozói készítették el mintegy lö millió korona be ruházassál. — A posta dolgozói kellemesebb környezetben, jobb feltételek között végezhetik most már munkájukat, de gondolom a vidékiek is nyertek az új létesítménnyel. — Feltétlenül, különösen a telefonszolgáltatás javult örvendetesen. Ám az igazi változást a PK 220-as telefonközpont üzembe helyezése jelentette. Rendkívül jelentős az a változás, amely lehetővé tette, hogy a már automatizált községek telefontulajdonosai egyenes hívással az ország bármely részével kapcsolatba léphetnek. Megnőtt tehát a kör, közelebb jött a távol, ami rendkívüli módon könnyíti, gyorsítja járásunk intézményeinek, üzemeinek ügyintézését. — Sok még a tennivaló a tervek megvalósításáig? — Főleg a föld alatti kábelek elhelyezése vesz igénybe a kitűzött tervek megvalósításához. — A szolgáltatások minőségének javulása bizonyára növeli az érdeklődést a telefon iránt? — Járásunk örvendetes gazdasági fejlődésével, új üzemek telepítésével párhuzamosan természetszerűen növekszik a telefonkészülékek száma. De ugrásszerű növekedést mutat a lakásokba szerelt és igényelt telefonkészülékek száma is. Jelenleg több mint 2300 telefonkészüléket tartunk nyilván a járásban, s ebből 700-at 1976 óta szereltünk fel. Az érdeklődés egyre nő, különösen ott, ahol már működő automata központ van. Már ott tartunk, hogy nem minden esetben tudjuk az igényeket kielégíteni. Persze ez csak átmeneti állapot. Bízunk abban, hogy a műszaki feltételeket tovább javítjuk és az érdeklődők igényeit előbb vagy utóbb, teljesíteni tudjuk. Az új postaépület és a postai szolgáltatások javulása további bizonyítéka annak, hogy a tízéves nagykürtösi járás eredményesen fejlődik, okos szervezéssel, szorgalmas munkával következetesen valósítja meg akitüzött feladatokat. BOJTÖS JÁNOS Huszonot eve a hnb élén Varga Ferencnek, az oľdzai (Olgya) hnb elnökének életútja szorosan összefonódott szülőfaluja fejlődésével, eredményeivel és gondjaival. Ott volt a szocialista közigazgatási rendszer alapjainak lefektetésénél, cselekvően bekapcsolódott a falvak kollektivizálásába, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megalapozásába. Mindenkor megfontolt, pártos álláspontra helyezkedett, szavának súlya, személyének tekintélye van a lakosság körében. A hnb-elnök mindennapi gondjairól, munkájáról, valamint eddigi életpályájáról beszélgettünk. — Nagyon szeretem az embereket és bízom bennük — kezdi a beszélgetést. — Olgya ugyanis kisközség, de az embereknek ugyanúgy vannak ügyes-bajos dolgaik, mint akár egy nagyobb községben. Munkámat nagyon megkönnyíti, hogy itt születtem, gyermekkoruk óta ismerem a választópolgárokat. Eredményes munkát csakis a kölcsönös bizalom jegyében lehet végezni, s az emberek bizalmát megnyerni csak rendszeres munkával, személyi példamutatással lehet. Úgy vélem, valóban jó a kapcsolat a helyi nemzeti bizottság és a la- ikosság között, amit az is bizonyít, hogy nemcsak közérdekű problémákkal keresnek fel, hanem gyakran egyéni, vagy családi ügyeik rendezése céljából is. Szerénységére jellemző, arról nem is tesz említést, hogy 1970 óta, a jnb határozata alapján, másodállásban tölti be ezt a tisztséget. — Huszonöt éve, 1954 óta vagyok a hnb szolgálatában. Ettől az időtől felváltva voltam a hnb elnöke, majd titkára. Közben rövid megszakítással a jnb-re kerültem, annak mezőgazdasági osztályán dolgoztam. Jelenlegi rendes munkakörömben a dunaszerdahelyi Agrostav szakfelügyelője vagyok. — Hogyan tudja összehangolni mindennapi teendőit? — Koránkelő ember vagyok, munkahelyemen már reggel hét óra előtt ott vagyok. Munkámat úgy osztom be, hogy mindenütt eleget tegyek az elvárásoknak. Hetente legalább háromszor fogadónapot tartok a helyi nemzeti bizottságon. Ebben a kis csallóközi községben nyolc tömegszervezet dolgozik, aktív munkát végez a CSEMADOK és a polgári ügyek testülete. Varga elvtárs sok délutánt és estét, szabad szombatot, de gyakran vasárnapot is feláldoz a közügyek érdekében. Sokszor este, a lakásán keresik fel az emberek apró- cseprő problémáikkal. Mindig és mindenki előtt nyitva a kapu, sohasem sajnálja szabad idejét. • A szocialista építés több mint harminc éve jelentős változásokat hozott. Olgya 'község életében is. — Ma már községünk — tájékoztat az elnök — korszerű úthálózattal rendelkezik, a házak előtt, társadalmi munkában, járdákat építettünk. A sok új családi ház és a régiek átépítése lényegesen megváltoztatta a község arculatát és lakosainak életét is. Felépítettük az új üzlethálózatot, klubhelyiséget a fiatalok számára, parkokat, zöldsávokat létesítettünk. A falu lakossága egy emberkém kapcsolódik be a községfejlesztésbe. Az elnök mindig szem előtt tartotta ismereteinek bővítését, a szüntelen önművelődést is. Elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemét és a hnb-elnökök számára szervezett továbbképző tanfolyamot. Ha az ideje engedi, olvas, művelődik. Munkája megköveteli azt is, hogy megismerkedjen az előírásokkal, a jogszabályokkal. Példamutató tevékenysége elismeréséül többször részesült kitüntetésben. Ez éppúgy, mint az ügy szeretete, buzdítóan hat rá. SV1NGER ISTVÄN Kommentáljuk Ebben az esztendőben lejár az ún. döntőbizottságok négyéves megbízatási időszaka. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteiben választották meg őket azokban az üzemekben és egyéb munkahelyeken, amelyeknek legalább ötszáz, az állami és a szövetkezeti kereskedelemben legalább száz dolgozójuk van. Létesítésük alapvető célja az volt, hogy az adott szervezet és a dolgozója között a munkaviszonnyal kapcsolatban előforduló vitás kérdéseket, a jogszabályokban pontosan rögzített hatáskörrel, kellő Ugyismeretiel helyben oldják meg, kiküszöbölve ezzel a járásbíróságok felesleges megterhelését. Ezen túlmenően, feladatkörükhöz tartozik — természetesen a szakszervezet iizemi bizottságaival és a gazdasági vezetőkkel szűrös együttműködésben — az ilyen „perlekedések“ megelőzése. Ennek legfőbb módja a dolgozók körében kifejtett hatásos jogi felvilágosító tevékenység, elsősorban a munkajogi előírások ismertetése. Ez annál fontosabb, mivel elég gyakran előfordul, hogy egy-egy üzem, szervezet sérelmet elszenvedő dolgozói, kellő ismeretek híján, vagy néni élnek az orvoslást biztosító törvényes jogukkal, vagy olyasmit követelnek az üzem veze tőségétől, amire semmiképpen sincs igényük. De előfordul, hogy a szervezet vezetősége nem lát tisztán abban, milyen lépésekhez folyamodhat és milyen feltételek megtartása mellett, például fegyelemsértési ügyekben. így azután megtörténik az a furcsa dolog is, hogy a döntőbizottság — a Mnnkatörvénykönyv vonatkozó előírásainak az üzemze- zetőség általi szem elől tévesztése miatt — kénytelen hatálytalanítani a különben „kiérdemelt“ fegyelmi intézkedéseket is. A Szlovák Szocialista Köztársaságban több száz döntőbizottság működik. A járási szakszervezeti tanácsok módszertani irányításával munkájukat általában jól végzik. Eredményesen védik az .egyének, a szocialista szervezetek és a társadalom jogait, érdekeit. Persze azért itt-ott még szorít a cipő. Vannak ugyanis olyan üzemek, intézmények, amelyekben az alkalmazottak többsége nem is tud erről a fontos szervről. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy ezeken a munkahelyeken az illetékes szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetők a döntőbizottságok jó három évvel ezelőtti megválasztásával elintézettnek vélték a dolgot. Más szóval, nem törekedtek minden megfelelő alkalmat felhasználni arra, hogy a továbbiakban is figyelmeztessenek létezésükre, küldetésükre. Másrészt, ezekben a szervezetekben maguk a döntő- bizottságok is csekély aktivitást tanúsítanak. Persze, a bírálatot elháríthatnák azzal, hogy mit is csináljanak, hiszen jogsérelem címén senki sem fordul hozzájuk? De ha ez ezzel kapcsolatban felvetődő miért re becsületesen válaszolnának, akkor tárgyilagosan meg kellene állapítaniuk: alig tettek valamit annak érdekében, hogy a dolgozókat felvilágosítsák ez irányú jogaikról. Örvendetes azonban, hogy mind kevesebb a nem létező babérokon pihenő döntőbizottság és mind több végzi lelkiismeretesen és hozzáértően cseppet sem könnyű felelősségteljes munkáját. GÁLY IVÁN Ismerkedjünk meg közelebbről a vírusokkal, amelyek nátha és influenza formájában gyakran megkeserítik az életünket. A vírus szó magyarul mérget jelent. Ez az elnevezés még abból az időből származik, amikor a kisebb, mikroszkóppal sem látható kórokozókat még nem ismerték. A vírusokról először Pasteur beszélt. A vírusok az élő és élettelen világ határán állnak. Kiderült, hogy szaporodásukhoz élő sejtekre van szükségük. Az élő sejtbe került vírusok a sejtek anyagcseréjét a saját hasznukra állítják át, amivel a sejt pusztulását idézik elő. A sejtekbe jutott vírus típusától füg. gően 20 perctől két óráig él a sejtben. Ezután a sejt szétesik s belőle néhány ezer új vírusrészecske kerül ki, amelyek alkalmasak új sejtek megfertőzésére. A megtámadott szervezet a vírusok ellen ellenanyagot termel, amely megakadályozhatja a vírusok behatolását és esetleges elszaporodását a sejtben. Feloldja a vírust, más esetben pedig közömbösíti. Himlőnél, bárányhimlőnél és kanyarónál a megbetegedés egész életre szóló védettséget hoz létre. Az influenza, a nátha átvészelése után a védettség csak rövid ideig tart. Az, aki az immunitással (veleszületett vagy szerzett védettség fertőző betegséggel szemben), egy kicsit is tisztában van, úgy képzeli, hogy a vírussal szemben már bizonyos védettséggel rendelkezünk, hiszen* a vírus már szinte otthonos nálunk. Sajnos, ez nem így van. Ha az influenzát egyetlen vírus okozná, könnyű volna a védekezés ellene. Az influenza- vírus változékonysága és az idő rövidsége miatt azonban mind ez ideig nem sikerülhet a tömeges oltás céljaira szolgáló vdőoltást időben előállítani. Izgalmas versenyfutás indul meg, amelyből nem a kész oltóanyag kerül ki győztesen. Azzal a kevés oltóanyaggal, amit sikerül előállítani, elsősorban azokat az egészségügyi alkalmazotta kát oltják be, akik közvetlen érintkezésbe kerülnek az influenzás betegekkel a kórhá zakban és a rendelőkben. Tényként kell elfogadnunk a valóságot, hogy a járványok erőssége vagy jóindulatú lefolyása az időjárástól és sok más tényezőtől függ. Megszoktuk, hogy az influenza a naptári év első három hónapjában jelentkezik járvány formájában. Ilyenkor a szervezet vitaminraktárai kiürülnek és a tél viszontagságaitól megkínzott szervezet ellenállóképessége lecsökkent. Ki ne emlékeznék az idősebbek közül az első világháború után pusztító spanyol influenzajárványra, amely több embert ölt meg, mint amennyi a háborúban elesett. 1957-ben megjelent és tömeges megbetegedést idézett elő az ázsiai vírus. A hongkongi vírus 1968- ban jelent meg a színen. Ennek a víruscsoportnak alcsoportjai is léteznek, amelyek molekuláris struktúrában különböznek egymástól. Hogy mit tehetünk a megbetegedés elkerülése végett? Lehetőleg kerüljük a meghűlést, egészségesen éljünk, friss levegőn is tartózkodjunk, rendszeresen és vitamindúsan táplálkozzunk. Járvány esetén kerülni kell a szórakozóhelyeket, ahol a zárt levegőjű helyiséget teleköhögik és teletiisszen- tik az embertársaink iránt figyelmetlen emberek. A kis gyermekeket a hűléses jelenségek felléDésénél otthon kell tartani és nem szabad közösségbe engedni. Az idősebbeket óvni kell a fertőzéstől, mert megbetegedésük esetén szövődmé nyék léphetnek fel Dr. MARÉK ANTAL 1979. II. 9. Mik azok a vírusok?
