Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-09 / 34. szám, péntek
Két új könyv 5Si«i. -CS355Ö ... magát az embert A PÁRTTAGOKKAL ÉS JELÖLTEKKEL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSEK a tagsági alap aktivizálásának fontos tényezői A párt vezető szerepének törvényszerű növekedése megköveteli, hogy a párt — mint a munkásosztály élcsapata —, állandóan emelje munkájának színvonalát, az objektív tényezőkkel egységben rendszeres figyelmet szenteljen a szubjektív tényezők egész mechanizmusának. Az SZKP, a munkásmozgalom tapasztalatai, pártunk sokéves munkája arról tanúskodnak, hogy a párt hatása a társadalom valamennyi területére annál hatékonyabb, minél jobban működnek alapszervezetei. Ezért szentel nagy figyelmet ezek tevékenységének a kassai IKošice) városi pártbizottság. 1979. II. 9. A XIV. és XV. pártkongresz- szus közötti időszakban az elnökség megvitatta valamennyi termelőüzemben, tudományos intézményben, iskolában és intézetben működő alapszervezet munkáját. A szerzett tapasztalatok alapján intézkedéseket foganatosítottak a teve- kenység javítására. Ilyenek például a párttagokkal és jelöltek kel folytatott beszélgetések, amelyek valamennyi alapszervezetben az év végén zajlanak. Már a beszélgetések politikai-szervezési előkészítésénél arra törekedtek, hogy mindenütt azokra a feladatokra és problémákra összpontosítsák iigyelmüket, amelyek döntő je lentőségűek az alapszervezet vagy pártcsoporl számára. Ezért a múlt év szeptember— novemberében lezajlott beszélgetések fő küldetése az volt, hogy értékeljék a XV. kongresszuson, az SZLKP kongresz- szusán az központi szervek ülésein, a kerületi és városi konferenciákon hozott határozatok teljesítését. Ezeken a beszélgetéseken a városi pártszervezet tagjainak és tagjelöltjeinek lehetőségük nyílt, hogy közvetlenül reagáljanak a pártmunka egyes feladataira. A fő téma az 1977. októberében lezajlott beszélgetésen és az évzáró taggyűlésen megszabott feladatok teljesítésének ellenőrzése, továbbá annak értékelése, hogyan tartják meg a CSKP alapszabályzatát, hogy veszik ki részüket a kommunisták az alapszervezet munkájából, a dolgozók között végzett politikai-nevelő és szervező munkából, és nem utolsósorban a munkahelyi feladatok teljesítéséből. A feladatok teljesítése A tagok és -jelöllek nagy része felelősségteljesen teljesí- tette feladatait — mutatják a tapasztalatok. A feladatok egy része hosszú távra szóló, s csak nagyon kevés azoknak a száma, amelyeket felelőtlen hoz- záálllás miatt nem teljesítettek. Ilyen esetben az alapszervezetek levonták a következtetéseket. Érdekes megjegyezni, hogy a legtöbb felelőtlenség az építőipari szervezeteknél fordul elő. Az alapszervezetek bizottságai, a beszélgetések keretében meghallgatták és elfogadták a tagok hozzászólásait, a szervezet s a pártbizottság tevékenységével kapcsolatban. így biztosítják azt, hogy minden tag hozzájáruljon a pártmunka hatékonyságának növeléséhez, tovább mélyüljön a párt és a dolgozók kapcsolata, hogy minden tag kivegye részét szocialista államunk és társadalmi rendszerünk további szilárdításából. Az újító- és ésszerűsítő mozgalom terén a feladatok főként az üzemi berendezések műszaki színvonalának javítására, a munka biztonságának növelésére, az importált alkatrészek hazaival való pótlására irányulnak. Nagyon komolyak voltak a feladatok a tüzelőanyag- és energiatakarékosság terén, s főleg arra vonatkoztak, hogy szigorúan megtartsák az energetikai harmonogramot, kicseréljék a kisteljesítményű fogyasztókat és gépeket stb. Ezzel összefüggésben a vezető gazdasági dolgozók és technikusok konkrét feladatot kaptak: biztosítani a tervezett gazdasági feladatok hiánytalan teljesítését, elmélyíteni és javítani a szervező és irányító munkát. Az ipar és az építőipar területén újabb konkrét feladatokat szabtak ki a párttagok és -jelöltek ideológiai színvonalának emelésére, a tö- megpolitikai munka javítására. A belső pórtélét Hasonló a helyzet a kereskedelem, a szolgáltatások és az egészségügy területén. Am: különösen fontos fokozott figyelmet szenteltek a belső pártélet kérdéseinek, annak, milyen a tagok aktivitása a taggyűléseken. mennyire elkötelezettekés tevékenyek lakóhelyükön, milyen tevékenységet fejtenek ki a tömegszervezetekben. Itt sem feledkeztek meg az újító mozgalomról és a tudományos-műszaki fejlesztésről. Az iskolákban, a tudományos intézményekben és a kulturális szervezetekben a beszélgetések szintén a konkrét feladatokra összpontosultak, a társadalmi szervezetek, a pionírcsapatok, az- ifjúsági szervezetek munkájának javítására, de főként a tömegpolitikai munka hatékonyabbá tételére A kommunista, vagy tagjelölt diakok feladatai pedig a tanulócsoportokban végzett munkára, főként a tudományos és szaktevekenységre irányulnak. Az állami szervek a társadalmi szervezetek kommunistái ezentúl több gondot fordítanak a tömegpolitikai munkára, az agitációra, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére a gazdasági feladatok és a Nemzeti Front választási progr amja teljesítésekor. A feladatok több mint egyharmada a fiatal nemzedék nevelését segíti, főleg a tudományos világnézet elmélyítését és az internacionalista nevelés javítását. Az ellenőrzés A többi szakaszhoz hasonlóan az utcai és a falusi pártszervezetekben is lezajlottak a beszélgetések. Az ellenőrzés megállapította, hogy ezekben is teljesítették a kiszabott feladatok túlnyomó részét. Lemaradás viszont volt néhány utcai szervezetben olyan tagok esetében, akik hosszabb ideje betegeskednek, vagy ágyhoz kötöttek. Az új feladatok a választási programok teljesítésével, a Z- akciókkal és a „Szebb Kassáért“ mozgalommal kapcsolatosak. A többiek azonosak a már említett területeken kiszabott feladatokkal. A beszélgetések részeként került sor a város valamennyi pártszervezetében a tagsági igazolványok ellenőrzésére. Sajnos, még mindig sok az olyan eset, hogy tagok elveszítik a bélyegeket, vagy nem jelentkeznek be a lakóhelyükön. Sokszor megesik az is, hogy az alapszervezetek nem szentelnek kellő figyelmet a tagjelöltségi idő kellő betartásának. Valamennyi alapszervezetben szó esett az egyes tagok és jelöltek elkötelezettségéről, pártunk politikája iránt, arról, hogyan érvényesítik befolyásukat a kommunisták munkakollektíváikra. Másrészt viszont ezen a fórumon a kommunisták kritikusan véleményt nyilvánítottak az alapszervezetek és a pártbizottság munkájáról, a munkakörnyezet kulturáltságáról, a szociális feltételek kialakításáról. Nagyon sokan értékes javaslatokat tettek a hiányosságok eltávolítására, sőt saját maguk kezdeményezték, hogy személyesen megoldják a problémákat, vagy részt vesznek a megoldásukban. Tartalékok A beszélgetéseket a résztve vők aktivitása, egészséges kritika, a kommunisták önmagukkal és vezetőikkel szemben támasztott rendkívüli igényessége jellemezte. Egyben rámutattak arra is, hogy a kommunisták alapszervezetekben végzett jó munkája ellenére még mindig nagy tartalékok rejlenek a pártmunkában. Néhány tagnak rengeteg a munkája, viszont vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy kötelességük a taggyűléseken való részvétellel és a tagsági illeték kifizetésével kimerül. Sokszor ez nem is egy-egy párttag önhibájából történik, hanem azért, mert őt a pártbizottság vagy annak elnöke nem vészi észre. Ezek megszokták ugyanis, hogy csak a tapasztalt kommunisták csoportját lássák. Éppen ezért fontos a pártépités valamennyi fokán, de főleg az alapszervezetekben a lenini munkastílus megszilárdítása. Ennek a munkastílusnak a jellemzője, hogy a figyelem középpontjában a kommunista áll szükségleteivel, igényeivel, törvényes követelményeivel. Az a fontos számunkra — hangsúlyozta a beszélgetések értékelése után a kassai városi pártbizottság elnöksége —, hogy a pártmunka foglalja magába magát az embert, annak érzéseit, hangulatait, lelkületét és szívét, hogy az általunk oly sokat emlegetett mondás „ pártmunka első sorban emberekkel végzett munka“ rendszerré váljék, a pártmunka alapjává és tartalmává. Végezetül szeretném megjegyezni, hogy az említett beszélgetések — ha pártos igényességgel valósítjuk meg azokat — hozzájárulnak a kommunisták személyiségének formálásához, világnézetük kialakításához és szilárdításához. Nagy szerepük van a szocialista ha- zafiság, a proletár és a szocialista internacionalizmus elmélyítésében, a tagok és tagjelöltek felelősségének fokozásában. Erről tanúskodnak a kassai városi pártszervezetek tapasztalatai is. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának dolgozója Alena Hájková: Pártunk az ellenállási ntazgalonÉan örvendetesen gyarapszik a társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozó magyar nyelvű kiadványok száma. Egyre több a Csehszlovákia Kommunista Pártja, illetve a csehszlovákiai munkásmozgalom történetével foglalkozó kötelek száma is. Legutóbb Alena Hájková, Pártunk az ellenállási mozgalomban című kötetével gazdagodott az említett irodalom. Az alapításakor (1921 derekán) alig 350 ezer tagok számláló Csehszlovákia Kommunista Pártja már a kezdet kezdetén a kapitalizmus megdöntését, a szocialista társadalom felépítését írta zászlajára. Szándéka, törekvése a dolgozó nép körében visszhangra, megértésre talált. Mindezt talán az bizonyítja a legjobban, hogy az 1925. évi választásokon 930 ezer szavazatot szerzett, és az ország egyik legerősebb pártja lett. A forradalom erői, a haladás képviselői a megszállás idején is a kommunistákhoz és a kommunista párthoz fűzték a legtöbb reményt. S Csehszlovákia Kommunista Pártja megfelelt a várakozásnak. A müncheni diktátumot sohasem ismerte el. Ellenkezőleg. Az illegalitásban is határozottan harcolt az árulás politikája ellen. Illegális vezetősége a megszállt országban a kommunista ellenállás irányvonalát az 1938. március 15-én kiadott kiáltványban így szövegezte meg: „Mi, cseh kommunisták, akik mindent megtettünk azért, hogy a nemzetet megóvjuk jelenlegi sorsától, a nemzet színe elé lépve kijelentjük, hogy odaadóan és rettenthetetlenül ott akarunk állni a teljes szabadság és függetlenség megújításáért folytatott nemzeti el- lenálási harc első soraiban.“ A csehek és a szlovákok nemzeti felszabadító harcában általában két irányvonal érvényesült. Az egyik (a fordulat előkészítésére orientálódó bur- zsoá irányvonal) többnyire csak a hírszerzés területén végzett jelentősebbnek tekinthető tevékenységet. A felszabadítást kívülről várta, az eseményeket lényegében passzívan szemlélte. A másik (a kommunisták képviselte irányvonal és gyakorlat) a nemzeti felszabadító harc formájának az aktív küzdelmet tekintette. Szándékának középpontjában az a törekvés állt, hogy a lakosság körében kifejtett felvilágosító és politikai meggyőző munkától kezdve, számos konkrét te vékenységen keresztül, egészen a szabotázsakciókig — napról- napra gyengítse a fasiszta rendszert és a fasiszta rend szer hadigépezetét. Annak ellenére, hogy az illegalitás feltételei között a kommunista párt csak nagy nehézségek árán dolgozhatott, rendszeresen megjelentette az illegális Rudé právot és más folyóiratokat. Nagy számban adott ki forradalmi hangulatú és tárgyilagosan tájékoztató röplapokat. A kommunisták hatásos és sokrétű párton belüli munkát is végeztek; rádió- és futárkapcsolatban álltak a moszkvai vezetőséggel. Alena Hájková kötete Csehszlovákia Kommunista Pártja illegális harcának 1938 és az 1942 közötti történetét tárgyalja. Témája ezen belül is körülhatárolt. Nem foglalkozik az egész országos' ellenállással, hanem a CSKP-nak elsősorban csupán a cseh országrészekben kifejtett antifasiszta tevékenységét elemzi. A szűkebb területre irányult koncentrálás (kutatás) magyarázza, hogy a tanulmány alig foglalkozik Szlovákia) antifasiszta harcával, és nem említi, hogy a Csehszlovák Köztársaság védelméért síkraszálltak a csehszlovákiai magyar nemzetiségű kommunisták is, számos jelentős akcióval, fegyverténnyel járultak hozzá az ellenálláshoz, az antifasiszta harchoz, a CSKP törekvésének a támogatásához. A szerző szavaival: „a tragikus, de dicső korszakban a CSKP tevékenységét főleg az a megalkuvás nélküli álláspont jellemezte, amellyel agitáciöjá- ban, sajtójában, röplapjaiban, szervező- és harci tevékenységében, a bonyolult fejlődés minden szakaszában szembefordult a megszállókkal.“ A kötetet Gály Iván fordította magyarra és a Pravda Könyvkiadó jelentette meg. ián Madpiak: Ä pártprogram és alapszabályzat - a párt alapvető dokumentumai Azt az alapvető igazságot, hogy a párt nélkül — amely előrelátó, következetes és igazságos — nincs munkáshatalom, nincs proletárdiktatúra, ma már nemcsak a kommunisták tudják, hanem tudják a munkásosztály ellenségei és árulói is. A leghaladóbb nézeteket és a legszervezettebb erőt megtestesítő kommunista pártot ezért támadták a múltban és ezért támadják ma is olyan sokan, sok helyen. Ján Machyniak: A pártprogram és alapszabályzat a párt alapvető dokumentumai című kötete abból indul ki, hogy a kommunista párt programja kifejezetten, egyértelműen politikai jellegű dokumentum. Hosszabb időre, mondhatni egész társadalmi korszakra meghatározza a párt tevékenységét, fő vonalát, célját. Az alapszabályzat viszont arra ad választ, hogy a párt a történelmi korszakon belül, az egyes fejlődési szakaszokban hogyan erősíti sorait, hogyan, milyen módon járul hozzá a program végrehajtásához, megvalósításához. Ismerteti a klasszikusoknak, Marxnak, En- gelsnek, Leninnek a párt programjára és az alapszabályzatra vonatkozó nézeteit, elemzi a két alapvető dokumentum egymáshoz való viszonyát, dialektikus egységét. Többek között így ír: „A program a tevékenység irányítója, útmutatója ... rövid, pontos és tudományos megfogalmazása a munkásosztály élcsapata — a marxista— leninista pártok — távoli céljainak és rövid lejáratú feladatainak ... Az alapszabályzat a pártprogrammal szemben rugalmasabb és operatívabb jellegű dokumentum ... tartalma a történelem folyamán alakul ki, mégpedig a párt életének és szervezetének állandó megismerésével, érétkelésével és szüntelen ellenőrzéssel, tekintettel a pártprogram megvalósítására, valamint a nemzetközi kapcsolatokra, a kommunista és munkásmozgalom helyzetére.“ A klasszikusok — a párt programjára és az alapszabályzatra vonatkozó — nézeteinek ismertetése kapcsán részletesen tárgyalja Leninnek az új típusú pártról szóló tanítását. Amellett érvel, hogy Lenin olyan párt megteremtésén fáradozott, amely képes helyes irányt kitűzni, ehhez meghatározni a legközvetlenebb feladatokat, ismeri a tömegek vezetésének módszereit és formáit, megvan az a képessége, hogy politikai és szervező munkáját hozzáigazítsa a helyzet változásaihoz. A kötet az említett alapdokumentumokkal összefüggésben kitér a párt életének és a párt építésének szinte valamennyi Tontos kérdésére. Külön értéke, hogy stílusa élénk, meghatározásai tömörek, világosok, kifejezőek. A Pártfunkcionáriusok Kiskönyvtára című sorozatban a Pravda Könyvkiadó által megjelentett kötetet Tankó Ida fordította magyarra. BALÁZS BÉLA Egy évvel ezelőtt helyezték üzembe a Kladnói Egyesült Acélművek Kon&v Kohójában az új hengerdei berendezést. Az itt dolgozók tavalyi tervüket már december l én teljesítették. Az első képen a berendezés irányítóközpontja, a második képen: a hengersor üzemelés közben (Felvétel: J. Tachezy — ČSTK)
