Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-07 / 32. szám, szerda
A sikeres állattenyésztés titka NEM HAGYOMÁNYOS TAKARMÁNYOKAT IS.ETETNEK A téli időszak mindenkor próbára teszi az állattenyésztők képességeit. Hatványozottan érvényes ez az idén, amikor a szokatlanul erős fagyok és az ezzel kapcsolatosan felmerült problémák csak nehezítik az időszerű feladatok teljesítését. Ráadásul a rendelkezésre álló takarmányalap is gondokat okoz, hiszen nagyon gazdaságosan kell vele bánni, ha azt akarják, hogy kitartson tavaszig, de ugyanakkor az egyes állattenyésztési ágazatokban a tervezett termelékenységi szintet is tartani kell. Az érsekújvári (Nové Zámky) Járás 7400 hektár mezőgazda sági földterületen gazdálkodó lardoskeddi (Tvrdosovee) Jövő Egységes Földművesszövetkezet azok közé a mezőgazdasági üzemek közé tartozik, amelyek a nehézségek ellenére egyenle^ tesen és hiánytalanul teljesítik állattenyésztési terveiket. Amint Jozej Gulbis mérnök, a szövetkezet elnöke elmondta, tavaly 5 356 000 liter tejet termeltek, 400 000-rel többet mint 1977-ben, és a két év viszonylatában 3184 literről 3404 literre emelték az évi fejési átlagot. Húsból 1978-ban 7,5 vagonnal adtak el többet, mint az előző évben, és jelentős növekedési arányt értek el a malac-, valamint a borjúelválasztásban is. Nem kis dolog az sem, hogy a tavalyi sikeres termelés az év első heteiben tovább folytatódik. — Céljainknak, miszerint állatállományunk károsodás nélkül jusson át a téli időszakon, s közben a szükséges termelékenységi szintet is tartsuk meg, eddig maradéktalanul eleget teszünk. A gondos és fegyelmezett munka, a következetes állatorvosi felügyelet és a széles körű szocialista munkaverseny mellett ebben sokat jelent a jó és bőséges takarmány alap. Nem véletlen, hogy a napi fejési átlagunk még e nehéz téli időszakban sem csökkent 8,5 liter alá, a hízósertéseknél darabonként 0,56, a vágómarháknál pedig 0,98 kilogramm az átlagos napi súlygyarapodás. Nagyon lényeges, hogy ezt a termelékenységi szintet aránylag kis takarmányfogyasztás mellett érjük el. A földművesszövetkezetben az utóbbi években következöte* sebben és egyre nagyobb arányban hasznosítják a nem hagyományos takarmányokat, valamint a takarmányozásra alkalmas melléktermékeket és hulladékokat is. A sertéshizlaldában nedvesetetést alkalmaznak, így adott a lehetőség a húsipari hulladékok hasznosítására. A nem hagyományos takarmányok etetésére a takarmányszárító és pogácsázó ad lehetőséget. A préselt takarmányok egyik összetevőjeként többek között a szalmát, a szölőtör- kölyt és a szárított baromfitrágyát is hasznosítják. Az így nyert takarmánnyal csak a le henekné) 3749 mázsa koncentrált takarmányt spóroltak meg. — Az idei feladatok teljesítéséhez adottak a lehetőségeink — hangsúlyozta az elnök. — A tervek szerint összesen 1960 tonna vágóállatot fogunk eladni. Úgy szeretnénk, ha minden száz telién után 93 borjút tudnánk felnevelni és kocánként átlagosan 17,6 malacot választanánk el. Ahhoz, hogy teljesítsük 5,5 millió literes tejeladási tervünket, 3450 literes fejési átlagot kell elérnünk. A mánál Hajnal Egységes Földművesszövetkezet szintén jó fejési átlaggal dicsekedhet. Ferdinand Varga mérnökkel, a szövetkezet elnökével .ennek titkairól beszélgettünk. — Nem is olyan régen inkább hallgattunk, ha valahol a fejési átlagok kerültek szóba. 1978-ban olyan elhatározással indultunk, hogy egy év alatt legkevesebb 300 literrel növeljük a fejési átlagot. A növény- termesztők takarmány termesztési feladatait e célnak megfelelően határoztuk meg, állattenyésztésünkben pedig határozott lépéseket tettünk az állatorvosi felügyelet és az etetéstechnológia javítása érdekében. Párhuzamosan felépítettünk egy lucernaszárítót és ta- karmánypogácsázót, amelyek lehetővé teszik a nem hagyományos takarmányok hasznosítását. Az eredményeket Eduard. Kováč mérnök, üzemgazdász részletezte. — Tavalyi fejési átlagunk 2977 liter volt, és így a tervezetínéi több tejet tudtunk eladni. A jó takarmányalap lehetővé teszi a koncentrált-takar- mányadagok csökkentését és párhuzamosan a tervek teljesítését. Sokat jelent ebben a nem hagyományos takarmányok hasznosítása. Feladataink nagyon igényesek, de ennek ellenére bizakodóan kezdtük az évet, s elvárásaink igazolódni látszanak. Jelenleg például naponta 200 liter tejjel fejünk többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A tartalékokat keresve a szemes kukorica vetés- területének egyrészéről már az idén a komplett növényt szeretnénk betakarítani és az egészet megszárítani. így minden hektárról 30 százalékkal több takarmányt nyernénk. Az említett földművesszövetkezetek a járás mezőgazdasági üzemei számára jó példát mutatnak a tartalékok hasznosításában. S hogy a jó példa nem marad észrevétlen, azt Jozef Ondrušiknak, a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnökének szavai is bizonyítják. — Még a tél előtt járási aktívát hívtunk össze, ahol a mező- gazdasági üzemek vezető állat- tenyésztőivel megbeszéltük a téli időszak feladatainak teljesítését, megvitattuk a téli üzemre való felkészülés, valamint a takarékos takarmánygazdálkodás részleteit. A máňai, valamint a tvrdošovcei egységes földmüvesszövetkezeteink példája is bizonyítja, hogy a tanácskozás eredményes volt. Mindkét helyen, de a többi egységes földművesszövetkezetben, valamint állami gazdaságainkban is a takarmánytakarékoskodás számos módját alkalmazzák, és járásunkban az így megtakarított mennyiség évente megközelítően 7—8 ezer tonna szemest tesz ki. Nem véletlen, hogy állattenyésztésünk a téli időszakban is folyamatosan teljesíti a piac igényeit. A jó indulásnak remélhetőleg az évi feladatok teljesítésében is jelentősége lesz. Így volt ez már tavaly, amikor járásunk 4 millió liter tejjel és 1950 tonna hússal adott el öbbet, mint 1977-ben. A jó kezdet mellett egy percre sem tévesztjük szem elől a tartalékok feltárásának és hasznosításának szükségét, amely nélkül aligha teljesíthetnénk termelési, valamint eladási terveinket. JOZEF SLUKA Felsorakoztak a jobbak közé Andi'ássy Sándor mérnökkel, a Békéi (Mierovo) Egységes Földmüvesszövetkezet elnökével a múlt gazdasági év eredményeiről és az idei év feladatairól beszélgettünk. A szövetkezet nem a legjobb természeti feltételek között gazdálkodik, hiszen határának nagy részén homokos-kavicsos a talaj. Termelési eredményeik mégis évről évre javulnak. — Az elmúlt év egyik fontos feladata volt a növénytermesztés eredményeinek fokozása, a tudományos alapokra fektetett termelés növelése — kezdte az elnök. — Szövetkezetünk vezetősége nagy gondot fordított az irányítás és az ellenőrzés javítására, s valamennyi szakaszon áttértünk az ágazati irányításra. Szavait konkrét tényekkel támasztja alá. Tavaly két mérnök került a szövetkezetbe, s jelenleg minden termelési szakaszt főiskolai végzettségű szakember irányít. A termelési eredményeket rendszeresen értékelték, s intézkedéseket foganatosítottak a hiányosságok kiküszöbölésére. — Természeti adottságaink specifikus agrotechnikát igényelnek, Nagy Jelentőséget tulajdonítunk az öntözésnek. Az aszály régebben jelentős károkat okozott a növénytermesztésben, jelenleg ilyen problémáink nincsenek. Az elmúlt évben üzembe helyeztünk egy Družba L—33 típusú öntözőberendezést, amely egy állásból egy hektár földterületet képes megöntözni. Tavaly vásároltuk meg a „Frégat“ típusú szovjet öntözőberendezést is, amely főleg a kukorica öntözésénél jelent nagy segítséget. Nem véletlen, hogy cukorrépából átlagosan 430 mázsás hozamot értünk el, megelőzve ezzel több olyan mezőgazdasági üzemet, amelyek sokkal jobb természeti feltételek között gazdálkodnak. Eladási tervünket minden kultúrnövényből teljesítettük. A szövetkezet elnöke a kiváló növénytermesztési dolgozók sorában említette Álló Terézt, Szabó Ottiliát és Jalkóczy Irént, a kertészet dolgozóit, valamint Henyig Béla, Hoffer Zoltán és Cseh András traktorosokat. — A növénytermesztéssel párhuzamosan állattenyésztő ágazatunk is nagyot fejlődött — folytatta az elnök. Az állomány javítása és telepeink korszerűsítése meghozta a várt eredményeket, A tejtermelésben néhány évvel ezelőtt járásunkban az utolsók között voltunk, hiszen az évi átlagos tejhozam 3200 liter körül volt. Jelenleg a napi fejési átlag tehenenként 10—11 liter között van, s a tavalyi évi átlagos tejhozamunk megközelítette a 3800 litert. Legjobb fejőink Orbán István, Punyi László és Farkas Valéria. A múlt évben a szövetkezet több mint 1,5 millió koronát fordított a nagy teljesítményű gépek vásárlására, de a géppark bővítésével párhuzamosan nagy gondot fordítanak a gépek gazdaságos kihasználására, s ezzel összefüggésben a karbantartásra. A szövetkezet vezetősége és munkaszerető tagsága révén már kivívta az elismerést az intenzív mezőgazdasági termeléséről ismert dunaszerdahelyi t Dunajská Streda) járásban. Eredményei bizonyítják, hogy alkotó munkával valósítják meg a CSKP KB 11. plénumának határozatait a rejtett tartalékok feltárásában és a tudományos alapokra helyezett termelési módszerek bevezetésében. SVINGER ISTVÁN--------------- Kommentáljuk -----------AZ ENERGIAGAZDÁLKÉMS KÖZÜGY Az utóbbi években a tudományos-műszaki haladás ered ményeként jelentősen felgyorsult mindennapi életünk üteme. Ennek a természetes és tervszerűen irányított folyamatnak elsősorban a növekvő energiafogyasztás képezi a hátterét és az alapját. Hasonló ez a gépkocsi motorjához. Ha a vezető nagyobb sebességre kapcsol, időt takarít meg, mert — esetleg — korábban ér célhoz, de ugyanakkor nagyobb lesz a motor üzemanyag-fogyasztása. A termelés és az élet területein egy állandó és egyre jobban kiéleződő versenyfutásnak vagyunk tanúi az energia- fogyasztás és az energiaforrások növekedésű között. Ebben a különleges versenyfutásban azonban a fogyasztás nem előzheti meg a források növekedését. Más szavakkal ezt úgy is mondhatjuk, hogy az energiaforrások határt szabnak a gazdasági növekedésnek és az életszínvonal emelkedési ütőmének. Erre különösen az idei tél figyelmeztetett, amely már eddig is szigorúbb volt az utóbbi évek teleinél. A tüzelőanyagokra szintén érvényes az a megállapítás, hogy csak azzal gazdálkodhatunk, amink van. Közismert például, hogy a hazai szénjövesztés feltételei egyre rosz- szabbodnak, bányászaink azonban ennek ellenése rendkívüli igyekezette] növelik a termelést. Az elmúlt évben például körülbelül 123 millió szenet és lignitet fejtetttek, ami 8,9 millió tonnával több az 1975-ben jövesztett mennyiségnél. A tavalyi termelés azonban csak másfél százalékkal haladta meg a megelőző évit, ami tehát nincs arányban a gazdasági növekedés évi ütemével, ezért az elsődleges energiaforrások hiányzó mennyiségét a Szovjetunióból származó földgáz és kőolaj behozatalának állandó növelésével kell fedeznünk. Ami az áramtermelést illeti, a 6. ötéves tervidőszak első három évében 3065 MW új kapacitást helyeztünk üzembe, ami egyenlő volt az előirányzott feladattal. Ez lehetővé tette három év alatt az áramtermelés 1*5 százalékos növelését, ami arányban van ngyan az átlagos gazdasági fejlődés ütemével, de még mindig nem szüntette meg az energetikai mérlegünkben hussxú idő óta fennálló feszültséget. Érthető tehát, hogy az energiagazdálkodás kérdései az utóbbi időben rendkívül fontos közüggyé váltak, annál is inkább, mert nagy tartalékaink vannak még az energia- fogyasztás ésszerűsítésében. Az utóbbi években különösen gyors ütemben növekedett a nem termelési jellegű energiafogyasztás. Ennek az a magyarázata, hogy évről évre növekszik a központi fűtéses. melegvízzel ellátott lakások, valamint a háztartási gépek, különböző áramfogyasztók száma. A nem termelési jellegű energiafogyasztás — a távfűtést is beleértve — 1975-ben 17,7 millió tonna egyezményes tüzelőanyagot tett ki, ez 1979-ben 20,6 millió tonnára növekszik. Az életszínvonal emelkedését fejezi ki többek között az is, hogy nagymamáink kávédarálói a régi idők hírnökeiként a rézmozsarak és a faszenes vasalók mellé kerültek, s a korszerű varrógépeket sem kell már lábbal taposni. Az energiafogyasztás további területéhez tartozik, hogy állandóan növekszik a motorosok családja. Az 1979-es évi terv például a kiskereskedelmi üzemanyagvásárlás 6 százalékos növekedését irányozza elő. Ahhoz, hogy ezeknek a növekvő társadalmi igényeknek továbbra is eleget tehessünk, okvetlenül növelni kell az energiafogyasztás gazdaságosságát, hatékonyságát. Figyelembe kell venni azt is, hogy állandóan növekszik az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés energiaigényessége, ezért itt különösen nagy jelentőségű a fokozottabb takarékosságra irányuló ésszerűsítés. Közismert, hogy például a mezőgazdaságban gyors ütemben terjed a gáz- és olajtüzelésű takarmányszárítás. Itt is el kellene gondolkozni azon, hogy milyen helyi energiaforrásokat lehetne hasznosítani. Az állattenyésztési gépeket is ahol csak lehet, a napszaknak legalkalmasabb óráiban kellene üzemeltetni, nem pedig a csúcsfogyasztás idején. Az anyagi termelésnek szinte valamennyi szakaszán kínálkoznak lehetőségek az energiafogyasztás ésszerűsítésére. Jó lenne, ha az újítók és feltalálók, akiknek a száma évről évre örvendetesen növekszik, az eddiginél nagyobb figyelmet szentelnének ezeknek a kérdéseknek, s olyan hasznos javaslatokat terjesztenének elő, amelyek már a következő téli időszakban is kedvezően hatnának tüzelőamyag-energe- tikai mérlegünkre. MAKRAI MIKLÓS Trstenában a /árási Ipari Vállalat folytatja és ápolja a fazekasmesterek régi hagyományát. Az itt levő műhelyt František Maďor 79 éves fazekasmester vezeti, aki nagy szaktudással vezeti be a fia talokat a szakmába. A képen: Frantitšek Modor (baloldalt} fozef Skácallal a műhelyben dolgozik (Felvétel: V. Gabco — CSTKJ 1979. n. 7. Jozef Ondrušik (A szerző felvétele)
