Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-07 / 32. szám, szerda
A tömegpolitikai munka fejlesztése mindennapi feladat A M? NŐS ÉG ÉS A HATÉKONYSÁG KÖVETELMÉNYE O ŰJ MÓDSZEREKET HONOSÍTUNK MEG SiómMorunk az emberekre A pártcsoporlok észrevételei $ Az ellenőrző taggyűlés beszámolója a kollektív munka eredménye A CSKP azon fáradozik, hogy a dolgozók és valameny- nyi polgár érdekében kifejtett helyes irányú és reális alapokon nyugvó politikájával összhangban legyenek a felsorakoztatott érvek, az ideológiai és a tömegpolitikai munka tudományosan alátámasztott és a gyakorlatban igazolt módszerei. A párt tömegek között végzett eszmei-nevelő munkája értékelésének fő kritériumai az elért gazdasági eredmények, dolgozóink politikai és szociális aktivitása, az állampolgárok társadalmi elkötelezettsége. A tartalékok feltárása A CSKP KB 1979 évi népgazdaságfejlesztési tervére, valamint az 1080-as terv irányelvére vonatkozó határozat kimondja: „A pártszervek és szervezetek elsőrendű jeladata, hogy fejlesszék a politikai- szervező munkát, hogy valamennyi munkahelyen megteremtsék a fokozott igényesség, a gazdasági feladatok teljesítése iránt érzett felelősség légkörét. Mozgósítani kell a dolgozók alkotó erejét, képességeit, ügyességét és kezdeményezését a népgazdaság valamennyi ágazatában rejlő tartalékok feltárására Ilyen szempontból egyre inkább előtérbe kerül a politikai öntudat, a társadalmi összefüggések helyes értelmezése, a belső problémák megoldásához való osztály- és pártos hozzáállás, a világban történő események, folyamatok és jelenségek megértése. A termelőeszközök hatékonyságának növekedésével, az újratermelési folyamat ökonómiai kapcsolatainak összetettségével, valamint a kapitalizmus és a szocializmus közötti eszmei ellentétek jelentőségének a növekedésével, az imperializmus akcióinak fokozódásával együtt növekszik társadalmunk nevelő tényezőinek a feladata. A szocializmus fejlesztésével, köz- gazdasági erőnlétünk növekedésével egyetemben valamennyi közgazdasági döntés, minden munkakezdeményezés, minden munkanap vagy óra egyre nagyobb jelentőséget nyer. Egyben biztosítja annak lehetőségét, hogy a világban végbeme nő forradalmi folyamatot egybevessük a társadalmi, a politikai és a gazdasági élet valameny- nyi területén. A kapitalizmus és a szocializmus összehasonlítása, újabb, időszerűbb és összetett politikai kérdéseket vet fel az ideológiai harcban, amelyekre határozottan válaszolnunk kell. Céltudatosan, tervszerűen A szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelésében nagy jelentőségűek az olyan kérdések, mint: külső és belső feltételeink egységének a megértése, a fejlett szocialista társadalom építése, anyagi jólétünk alapjának és további növelésének megalapozása, a gazdasági és szociális politika egysége stb. Ezek alapfeltételei annak, hogy az emberek az antikommunista propaganda ellen eszmei téren fel legyenek vértezve, de legyenek felvértezve hazai kiszolgálóik ellen is, töretlenek és elvhűek a kommunista párt politikájának és fő irányvonalának megvédésében. Az említett feladatokból adódik az a követelmény, hogy állandóan tökéletesítsük eszmeinevelő munkánkat a dolgozók kőiében. Minél jobban megismerik dolgozóink a kommunista párt politikáját, t szocia lizmus fejlesztésének törvény- szerűségeit, annál gyorsabban segítenek megváltoztatni azt a környezetet, amelyben élnek és dolgoznak. A tömegpolitikai munka minősége javításának alapfeltétele, hogy az céltudatos, tervszerű, időszerű és operatív legyen. Nagy jelentősége van annak, hogy a járási bizottságok és az alapszervezetek kidolgozzák a tömegpolitikai munka 1979-re szóló tervét, ezekben tükröződjenek a hosszú távú eszmei célok, az operatív fe’^atok, és külön a politikai agitáció. A káderek felkészítése A tömegpolitikai munka formáinak, módszereinek és eszközeinek a fejlesztése, a káderek előkészítésének és oktatási rendszerének bevezetése, pártunk eszmei-politikai tevékenységének ezt a területét lényegében önálló szakasszá tette. A feladat az. hogy a párt- irányítás valamennyi fokán biztosítsuk, a dolgozók és a többi állampolgár politikai és eszmei-nevelési rendszerének működését. A t ervek ft tőkészítésének szerves része, hogy az alap- szervezetekben de a pártirányítás magasabb szintjén is, ismerjék a dolgozók szemléleti színvonalát, lássák problémáik rendszerét, képet kapjanak gondolkodásmódjukról, nézeteikről, kezdeményező javaslataikról és elkötelezett tevékenységük irányairól. Csupán így tükrözheti az eszmei nevelés terve a tömegek szükségleteit, biztosíthatja azt, hogy a tömegpolitikai munka szorosan összefüggjön az élettel, minden munkahely feladataival, lényegesen befolyásolja az erkölcsi, politikai helyzetet a munkacsoportokban és a tagok lakóhelyén is. A tervek elengedhetetlen része, hogy megjelöljük egy egy munkahelyen a konkrét eszmei feladatokat, amelyek a pártszerveknek, a hatékonyság növelése, a munka minőségének javítása, a termelés tartalékainak jobb kihasználása, a nyersanyag, az energia, az anyag és az élő munka gazdagabb kihasználása érdekében hozott határozatokból indulnak ki. Az egyes munkahelyek feladatainak, a dolgozók politikai gondolkodás- módja színvonalának alapos ismerete, az erkölcsi politikai légkör megítélése, a tervezett időszakban reánk váró fontos politikai események összehangolása, elsősorban a jelentős áliampolitikai évfordulók és ünnepségek lehetővé teszik, hogy a tömegpolitikai munka tervei magukba foglalják a politikai agitáció követelményeit. Az ellenőrzés fontossága Fontos, hogy a terv teljesítését rendszeresen értékeljük, levonjuk a tanulságokat és általánosítsuk a tapasztalatokat. Rendszeres oktatást kell szerveznünk az alapszervezetek al- elnökei, az agitációs központok és agitációs kollektívák vezetői, az agitátorok és a szemlélValahányszor megfordultam Gútán (Kolárovo), a szövetkezet ikommunistái lelkesen beszélteik a közös gazdálkodás egy-egy időszakának eredményeiről. Az utóbbi látogatásom alkalmával is ugyanezt tették, azzal a különbséggel, hogy most a harmincéves fennállását ünneplő szövetkezetük összehasonlítható, három évtizedes eredményeit diktálták jegyzet- füzetembe. Az adatok nyomán Kiss István elvtárssal, az üzemi pártbizottság elnökével az 1949-es évhez kanyarodtunk vissza. Hiszen a kommunisták kezdeményezésére még akkor, közvetlenül a IX. pártkongresszust követő heteikben, megalakult az efsz előkészítő bizottsága. A falusi pártszervezet segítségével az előkészítő bizottság huszonnyolc taggal hivatalosan is megalakítja a szövetkezetet. A következő évben 333 kis- és középparaszttal már 2500 hektáron kezdiik a tavaszi munkát. — A közvélemény figyelme mind inkább ránk irányult — emlékezik Gyurik Mihály nyugdíjas, kommunista, az efsz sokéves elnöke —, mivel földkiterjedés és taglétszám tekintetében szövetkezetünk az első helyet foglalta el országos viszonylatban. — Mit tehetünk a javulás érdekében? — kérdezték a párttető agitációval foglalkozók számára. A politikai agitációban nagyon fontos, hogy ne csak lefelé — a dolgozókhoz jussanak el az információk, hanem hogy az emberek nézeteiről, meglátásairól, gondolkodásmódjáról és cselekedeteiről pontos képet kapjanak az alapszervezetek is. A szerzett ismereteket rendszeresen értékelnünk kell, ezek alapján meghatározni a politikai agitáció tartalmát. Az élő kapcsolat Az ideológiai és tömegpolitikai munka mindennapi fejlesztése és tökéletesítése, pártunk ^politikájának érvényre- juttatása, valamint az, hogy e politika helyességéről meggyőzzük az embereket, olyan követelmény, amelyet a párt alapszabályzata ró valamennyi tagjára. Az alapszabályzat kimondja: „minden tag kötelessége, hogy következetesen érvényt szerezzen a párt politikájának, megmagyarázza azt a széles tömegeknek, szilárdítsa és mélyítse a párt és a tömegek kapcsolatát, kivegye részét a tömegpolitikai munkából, lakó- és munkahelyén állandó kapcsolatban legyén a párton- kívüliekkel, megfigyelje a dolgozók nézeteit és szükségleteit és idejében reagáljon ezekre, harcoljon minden ellen, ami a pártpolitika alapelveit sérti és egységét megbontja.11 A párt és a tömegek élő kapcsolatáért, az embereknek a gazdasági és társadalmi folyamatban való önzetlen részvételéért nemcsak a kommunista pártok és a párt tagjai a felelősek, hanem valamennyi vezető dolgozó is. Az ő feladatúik elsősorban, hogy politikai szempontból megvilágítsák azokat a kérdéseket, amelyek fontosak a népgazdasági terv teljesítése szempontjából. A szocialista népgazdaság lényege, a termelőeszközök közös tulajdona, olyan követelményeket támaszt az emberek gondolkodásmódjával és tetteivel szemben, amelyek túllépik az egyéni és a vállalati érdekeket. A dolgozók egyre szélesebb körű tájékozottsága a társadalmi, népgazdasági viszonyokról, munkahelyük feladatairól, egyik alapfeltétele valamennyi dolgozó felelősségérzetének és igényességének saját és mások munkája iránt. HAUSKA ALEXANDER, az SZLKP KB osztályvezetőhelyettese szervezet ülésein önmaguiktól a kommunisták. A párt veterán tagjai, a forradalmi munkásmozgalom sokat próbált katonái megadták a választ: „A gazdálkodás színvonalának emelése elsődlegesen követeli, hogy a kommunisták példamutatóan teljesítsék leiadataikat, tömegpolitikai munkával neveljék és győzzék meg a pártonkívülieket, s ezzel egyidőben javítsák az alapszervezeti pái’tmiinka hatékonyságát, szerezzenek érvényt a párt vezető szerepének és a szövetkezeti demokráciának.“ Hasonló tartalmú partos taggyűlésre többször is sor került, s ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet gazdálkodása, a kommunisták aktivitásának fokozódásával párhuzamosan elmozdult a holtpontról. Lényeges javulás azonban csak az ötvenes évek derekán állt be, miután a párttagok a felmerült problémákkal kapcsolatosan „egy nyelven“ kezdtek beszélni. Félreértés ne essék, ez nem arra vonatkozott, hogy a kommunisták szlovákul, vagy magyarul beszéljenek, hanem arra, hogy a pártalapszabályzat értelmében egységes legyen 6 fellépésük, szavaik és tetteik sohase álljanak szemben egymással. Ahogyan javult, tökéletesedett a pártsz?3rvezet munkája, olyan mértékben növekedtek az A nagykiirtösi {Veľký Kriíš) járási pártbizottságon úgy tájékoztattak bennünket, hogy a járás egyik legjobb falusi párt- alapszervezete az ipnlyvarbói {Vrbovka). A szervezet negyven tagú, ebből három a tagjelölt. Tizennégy regisztrált tagja is van a szervezetnek. Az alapszervezet két tagja egyben tagja annak a 17 tagú centrális bizottságnak is, mely hat falusi pártszervezet munkáját hangolja össze. A falusi szervezetek közül a legnagyobb és a legaktívabb a varbói. — Nyolc pártcsoportot hoztunk létre — mondja Bielik Gyula az alapszervezet elnöke. — A pártcsoportok tevékenysége nagyban hozzájárul az egész szervezet munkájának sikeréhez. Az állattenyésztésben dolgozók csoportja például ügyel a tej minőségére! Olykor hasznos javaslatokat terjesztenek be a csoportok tagjai. Például ugyancsak az állattenyésztésben dolgozóik csoportja javaslatára egy hónappal később hajtották be a marhákat a legelőről, mint tervezték, s ez rengeteg takarmány megtakarítását eredményezte. A pártcsoport javaslatát előbb az alapszervezet, majd a centrális bizottság tárgyalta meg. A varbói falusi pártszervezet taggyűlésein igen jó, mintegy 95 —100 százalékos a tagság jelenléte. Ezzel kapcsolatban Bielik Gyula ezt mondta: — A pártbizottság üléseit és a taggyűléseket egyaránt gondosan készítjük elő. A taggyűléseikről nálunk ma már csak igazoltan hiányzik valaki. Például, ha csúcsmunkák idején szükséges, a traktorosok két műszakot vállalnak, s ilyenkor igazoljuk távolmaradásukat. A jó részvételi arányt úgy érjük el, hogy a tagokat a gyűlésre mindig személyesen hívjuk meg, s egyben tájékoztatjuk őket a gyűlések napirendjéről. Ezt négy-négy elvtárs végzi, méghozzá mindig más. így a meghívással megbízott elvtársaktól a taggyűlés azonnal értesül arról, ki miért hiányzik. Kezdetben három esetben dorgálást alkalmaztunk a fegyelem megszilárdítása céljából. A gyűlésekre való meghívással a pártbizottság a tagjelölteiket és a regisztrált tagokat is megbízza. Az utóbbiak a regisztrált tagokat hívják meg, akik szintén részt vesznek a falusi szervezet tanácskozásain. Persze nemcsak a személyes meghívásnak köszönhető a jó megjelenési arány, lianem a taggyűlések színvonalának is. efsz gazdasági eredményei is. Ma a gútai szövetkezet a ikomá- roffli (Komárno) járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Az összehasonlítás kedvéért ezt néhány jellemző adattal is ecsetelhetjük: a múlt évben az évi fejéshozam 3131 litert tett ki tehenenként, a búza és a kukorica 59,2-, illetve 54,7 mázsával fizetett. Az 1950—55 ös évekhez viszonyítva, amikor az efsz évente 20 vagon húst állított elő — most több mint 130 vagont. — És ez még teljesítményünk nem a legfelsőbb határa — vette át a szót ismét az elnök. — Ennél sokkal többre lennénk képesek, ha a termelés növelésének tartalékait alaposabban kihasználnánk. Tagadhatatlan, az időjárás alakulása is jelentősen befolyásolja eredményeinket. De azt sem titkolhatjuk el, hogy például a kukoricánál ahány gazdaságunk — mind más és más a terméseredmény. A cselekvő részvétel a párt politikájának gyakorlati megvalósításában — a kommunista nevelés legjobb iskolája. Ha a taggyűlések ebből a szempontból bírálják el a kommunisták munkáját, pártmegbízatásaik teljesítését, nagy lépést testnek előre a fiatalabbak aktivizálásában is. És ez mindnyájuk érdeke. SZOMBATH AMBRUS Ez pedig összefügg azzal, hogy a taggyűlések előkészítésébe a pártbizottság széles körű aktívát von be. tgy készült az ellenőrző taggyűlés beszámolója is. A pártbizottság meghívta ülésére a helyi tömegszervezetek elnökeit, s megbízta őket, hogy készítsenek munkájukról beszámolót. Azok alapján látott- hozzá az értékelő taggyűlés alapos beszámolójának elkészítéséhez. — Szervezetünk nagy tekin- télynek örvend — jegyzi meg Bielik elvtárs. — Hisznek nekünk az emberek. Erről meg győződhetünk a negyedévenként megrendezett nyilvános taggyűléseken is, ahol persze a bírálat sem fehér holló. Joggal tették szóvá például azt, hogy a mi utainkon jártak a legrosszabb autóbuszok. Ezért írturak a járási oártbi?'>nságBielik Gyula (Hajdú András felvétele) nak és a járási nemzeti bizottság közlekedésügyi osztályának, aminek következtében a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat illetékesei lejöttek a helyi nemzeti bizottság plenáris ülésére, elismerték panaszunk jogosságát, s rövidesen intézkedtek is. Lakosaink okkal bírálták az utak minőségét is. Ezzel a kérdéssel is a járási nemzeti bizottsághoz fordult a pártszervezet, s írásbeli ígéretet kaptunk az orvoslásra. Egy másik kérvényünkre, melyet szintén a lakosság jogos bírálata alapján írtunk, azt a választ kaptuk a járási nemzeti bizottság közlekedésügyi osztályától, hogy kérésünk a következő ötéves tervben teljesíthető csupán. Pedig a választási programunkban szereplő s a járáson is jóváhagyott tervről van Szó: a Varbót Szelestyénnel (Se- listany) összekötő, mindössze 5 km-es földút portalanításáról. — A község lakosságának a kezdeményezésével nincs baj, hiszen az utóbbi években 25-— 26 ezer órát dolgozik társadalmi munkában évente. Ez nagy szó, ha figyelembe vesz- szük, hogy községünknek 560 lakosa van. Jelenleg legnagyobb akciónk a művelődési ház építése. Nálunk az emberekre mindig lehet számítani — mondja a 65 éves Bielik Gyula, aki 30 évig állt a község élén. — Ma bárki megnézheti a falut, pedig ötvenkilencig se út, se villany nem volt. Csak mezei utak léteztek. Ősztől tavaszig idegen arcot nem láttunk a faluban. A járási nemzeti bizottság aktivistája annak idején lóháton járt ide. Amikor lejött a közlekedésügyi megbízott, úgy elsüllyedt az autója a sárban, hogy két pár ökör húzta ki. Utána küldött is 20 vagon követ, hogy építsünk utat. Ez a lakosságban olyan lelkesedést váltott ki, hogy «gy nap alatt lovaskocsikkal és égy traktorral elhordtuk a követ a 19 km-re levő busái állomásról. Akkor még csak egyetlen traktor volt a falubau! A kőből 9 km-es utat építettünk egy év és nyolc hónap alatt. Ez volt az első köves utunk. Még ma is jó állapotban van. — Emlékszem — mondja némi nosztalgiával —, május elseje előtt ud- tuk át az utat. Ez mindennél hatásosabb agitáció volt: másnap kilenc autóbusszal mentünk a járási székhelyen megtartott felvonulásra. Szeme fényesen esi Iliig, arca kipirosodik, amikor az emlékeket idézi: — Igen — mondta — nálunk számítani lehet az emberekre. Kivált ak'kor, ha mi, kommunisták mindenben péld.ít mutatunk. Nekünk p°d’" z a célunk. FÜLÖP IMRE KÖZÖSEN A KÖZÖSBEN A KOMMUNISTÁK KEZDEMÉNYEZÉSE
