Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-24 / 47. szám, szombat
FEBRUÁR ÜZENETE A MÁNAK a munkáshatalom őr© Hórom találkozás emlékével ® Politikai munka © Fiatalok a népi milíciában Az 1948. évi februári győzelem 31. évfordulója ismételten alkalom arra, hogy elgondolkozzunk, mit üzen a mának. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1948. februárjában teljesítette egyikét azon történelmi feladatainak, amelyeket megalakulásakor kitűzött. Harcainak eredményeképpen a munkásosztály és a dolgozó nép vette kezébe a teljes politikai hatalmat, valósult meg a proletárdiktatúra. A dolgozó nép 1948~as győzelmének elengedhetetlen belpolitikai feltétele az volt, hogy a munkásosztály lett a vezető ereje ennek a folyamatnak, amelynek eredményekép pen a nemzeti demokratikus forradalom szocialistal forradalomba nőtt át. Február igazolta, hogy a proletariátus és a burzsoázia közötti alapvető ellentmondásokat és ellentéteket csak az összes társadalmi rétegek részvételével lehet megoldani, melyeknek élén a kommunista párt vezette munkásosztály áll. Ezért 1948 februárjának fő forradalmi tanulságai közé tartozik, hogy a munkásosztály hatalomátvételéért folyó harcában és a szocializmus építésében a meghatározó társadalmi erő a munkásosztály volt és marad. A Népi Milícia Február sorsdöntő napjaiban iA CSTK felvétele) F ebruári forradalmunk legfontosabb tapasztalata, amelyet 1948 februárja és a szocializmus építésének egész forradalmi gyakorlata igazol, a kommunista párt vezető szerepe történelmi szükségességének és objektív törvényszerűségének felismerése, a munkás- osztálynak a burzsoázia felett aratott győzelme, a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért és fenntartásáért folyó harc, a szocializmus és kommunizmus építése szempontjából. Beigazolódott, hogy a dolgozók 1948-as februári győzelmének; további belső feltétele az erős, harcokban összeforrott, eszmeileg és szervezetileg egységes kommunista párt volt, amelynek Klement Gottwald állt az élén. A kommunista párt elvhűen és alkolóan érvényesítette a hatalomért folyó harc lenini stratégiáját és taktikáját országunk konkrét történelmi viszonyai között, forradalmi programja alapján egyesíteni tudta a párt, a munkásosztály és az összes dolgozók erőit, s vezetni őket a döntő harcban a burzsoázia ellen, a szocialista forradalom győzelméért. Ezt a tapszta latot és felismerést Klement Gottwald már a CSKP IX. kongresszusán általánosította, amikor ezeket mondotta: „A part nélkül nem lenne népi demokratikus köztársaság. A párt nélkül nem lenne Győzelmes Február. A párt nélkül nem lenne biztosíték arra, hogy nem térünk le a szocializmus útjáról.“ F ebruár elévülhetetlen tanulsága az a tapasztalat Is, hogy a munkásosztály a többi dolgozókkal együtt képes eredményesen harcolni a bur- zsázia ellen, a társadalom szocialista átalakításáért. A munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szilárd szövetsége már az 1944 — 1948 ban végbement nemzeti demokratikus forradalmunk folyamán kialakult, alapja 'lett a Nemzeti Frontnak, amely támasza volt a népi demokratikus hatalomnak, mozgósítója a dolgozóknak a szocializmus építésének időszakában. Ennek nagy jelentőségét nézve hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán: „A munkások, parasztok és értelmiségiek az összes dolgozók osztályszövetségének, az ország nemzetet és nemzetiségei internacionalista közösségének kijejezője a Nemzeti Front. A jövőben is politikai rendszerünk bevált formájának tartjuk... széles platformja a szocialista demokráciának, amelyet tovább fogunk fejleszteni és tökéletesíteni.“ A párt állandóan ügyel arra, hogy a szocialista állam teljesítse összes funkcióit, mive] a hatvanas években bekövetkezett fejlődés, különösen az 1968-as események számtalan bizonyítékot. nyújtottak arra nézve, hogy a szocialista állam osztályjellegének és funkciói- na-k alábecsüláse a szocializmus valamennyi alapvető értéke veszélyeztetéséhez vezethet. Ezért a CSKP XV. kongresz- szusa ismételten hangsúlyozta, hogy a szocialista állam szilárdítása és a szocialista demokrácia erősítése elválaszthatatlanul összefügg. A szocialista állam demokratizmusának gyökerei széles szociális és osztály- alapjában vannak, s ezt a demokratizmust egyetlen burzsoá áu lám sem tudja megvalósítani. A munkásosztály sokéves harcának és a dolgozó nép februári győzelmének igen jelentős forradalmi vívmánya a csehek és a szlovákok, valamint a többi nemzetiség közötti testvéri, internacionalista kapcsolatok megoldása és fejlesztése. Csak a munkásosztály hatalomra jutása és a Februári Győzelem teremtette meg a nemzeti és a nemzetiségi kérdés lenini alapokon * történő megoldásának feltételeit. A párt az elmúlt években szüntelenül nagy figyelmet szentelt az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének, együttműködésük elmélyítésének, egymás kölcsönös megismerésének és közeledésüknek. A XV. kongresszus bízvást állapíthatta meg, hogy lényegében sikerült kiküszöbölni a nemzetek és a nemzetiségek, az ország egyes körzetei gazdasaga, politikai és kulturális feltételeiben mutatkozó nagy különbségeket. „A sikerek, amelyeket a nemzetiségi politika terén elérünk — emelte ki a CSKP XV. kongresszusa —, a csehek és a szlovákok, valamint az ország területén élő nemzetiségek egységének és internacionalista testvériségének elért foka forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk harcainak legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak.“ Megvédeni ezeket a vívmányokat, ezt az egységet, elejét venni a bizalmatlanság és a nacionalizmus feléledésének — 1948 februárjának időszerű üzenetei közé tartozik. A forradalmi tapasztalatok megmutatták, hogy a munkásosztály csak éles, a burzsoázia s valamennyi védelmezője és segítőtársa elleni, szüntelen ideológiai harcban tudja meigdöntení a burzsoázia uralmát, tudja építeni az új társadalmat. E harcnak könyörtelennek kell lennie, mivel a régi kizsákmányoló társadalom megdöntése és felszámolása megköveteli ideológiájának legyőzését, s a marxista—leninista világnézet minőségileg más, új értékeinek elsajátítását. Az 1968—69-ben Csehszlovákiában lezajlott események igazolják, hogy ideológiai téren semmiképpen sem szabad engedményeket tenni a burzsoá ideológiának, amellyel szemben engesztelhetetlennek kell lennünk. Az elmúlt 31 év tapasztalatai rámutatnak a társadalmi tudat megváltoztatásának, a tudományos szocializmus alapjai elsajátításának és meggyökereztetésének nagy jelentőségére a šzocializmus építésé-- ben, a mindennapi gyakorlati munkában. A munkahelyeken, a munkaközösségekben, a szocialista munkabrigádokban egyre több az olyan dolgozó, aki példaként szolgál a munkában és a magánéletben. Többet adnak a társadalomnak, mint amennyit megkövetelnek tőlük, fellépnek a fogyatékosságok ellen, egész életükkel a szocializmust és a haladás ügyét szolgálják. E jellemvonások kialakítása, fejlesztése, állandó feladata az összes párt- és társadalmi szervezeteknek, állami és gazdasági szerveknek. A CSKP vezette munkásosztály a Csehszlovák Köztársaság fennállásának egész ideje alatt harcolt az állam olyan külpolitikai orientációjáért, amely biztosítja önállóságát, szuverenitását és szabad fejlődését. A munkásosztálynak és az egész népnek ezt a szilárd akaratát rögzítette a Ko- šiceň Kormányprogram, és véglegesen igazolta az 1948-as Februári Győzelem. Csehszlová kia Kommunista Pártja, híven Február szelleméhez, a XIV. és a XI/. kongresz- szuson egyértelműen hangsúlyozta, hogy egész külpolitikái tevékenységük alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség, barátság és együttműködés szilárdítása volt, és marad. A csehszlovákiai szocialista forradalom győzelme a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom tapasztalatait is gazdagította. E forradalom folyamán, egy olyan ország sajátos viszonyai között, amely fejlett tőkés termelési viszonyokkal, fejlett munkásosztály- lyal és kispolgári rétegekkel, a polgári demokrácia hagyományaival rendelkezett, egyértelműen beigazolódott a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet általános törvény- szerűségeinek érvényessége. Az 1948-as februári győzelem és társadalmunk egész fejlődése igazolta a nemzeti és az internacionalista érdekek ösz- szekapcsolásának szükségességét. Ezért a CSKP XV. kongresszusa ismételten hangsúlyozta, hogy a proletár internacionalizmust pártunk munkája egyik alapelvének tartjuk. Csehszlovákia Kom muni st a Pártja, tanulva a szocializmus építésében szerzett tapasztalatokból, híven Február örökéhez, következetesen őrzi a munkásosztály és az egész nép forradalmi vívmányait. Nem engedi meg, hogy bárki kétségbe vonja a szocializmus értékeit, és megzavarja a fejlett szocialista társadalom építését. Dr. JÄN MACHYNIAK Első találkozásom Snirc Lajossal immár három évtizedes. Az egyik Garam menti szövetkezet határában nem a véletlen hozott össze vele. Bár akkortájt keresni kellett a géphez értő szakembert, ő a bényi szövetkezet földjein a traktor nyergében ült és vígan szántott. Fekete haját svájci sapka takarta, ám sápadt arcát pirosra festette az égető napsugár. Ez az arc hívta fel négy évvel később figyelmemet ismerősömre a párkányi (Štúrovo) járási pártbizottság épületében, ahol politikai dolgozóként működött. Éjjel-nappal járta a községeket, őrt segített, ahol éppen szükség volt rá. A szövetkezetben szerzett tapasztalatait szívesen kamatoztatta a dolgozó parasztság megnyerésére, biztatására irányuló agi- tációs munkában. — Melyik foglalkozás szebb — szegeztem mellének a kérdést — a pártmunkásé vagy a traktorosé? Régen volt, de most is pontosan emlékszem talpraesett válaszára: — A kommunistának mindegy, hogy milyen munkakört jelölnek ki számára, hiszen mindenütt harci feladatot teljesít. Jelenleg az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottságon dolgozik, ahol a véletlen újból összehozott vele. Politikai dolgozó? A népi milícia egyenruháját viseli a járási egységek törzsparancsnoka rangjelzésével. Megszokott csengő hangja feloldotta tanácstalanságomat. — A milíciatagságot a pártszervek pártmunkának tekintik, rendszeresen értékelik. Ezenkívül aktivistája vagyok a járási pártbizottságnak, s tagja a járási előadócsoport testületéneik. Nem kétséges, Snirc Lajos e-bben a szerepkörben is példásan teljesíti megbízatását, s a munkahelyén, a fegyveres szolgálatban, a pártalapszerve- zetekben, a közéletben és maLétszámát tekintve kis szervezet Csehszlovákia Kommunista Pártjának sárosfai /Blatná na Ostrove j falusi alapszervezete, de eredményei figyedem- re méltóak. Erről győződhetett meg az, aki február 12-én részt vett a szervezet értékelő taggyűlésén. A főbeszámolóból, amelyet Álló Ferenc, a párt- szervezet elnöke terjesztett elő, kitűnt, hogy az elmúlt évre szóló munkaterv kidolgozásakor elsősorban a szervezet lehetőségeit vették figyelembe. Tudatában voltak annak, hogy a 14 párttag csak akkor dolgozhat eredményesen, ha szorosan együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a falu egész lakosságával. A szervezet életében döntő fordulatot jelentett 1976. Ekkor, a járási pártbizottság javaslatára, a szervezet kivált az állami gazdaság pártszervezetéből. Igaz, ezzel a tagállomány a helyben dolgozókra és a nyugdíjasokra korlátozódott, de azóta több idő jut a falu gondjainak, bajainak megtárgyalására. Falusi szervezet lévén, mun kaját elsősorban a tömegpolitikai munkára, a falu lakosságának nevelésére és irányítására fordítják. Az elmúlt év munkáját értékelve a szervezet elnöke rámutatott a pártszervezet, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek, mindenekelőtt a Nőszövetség, a sportszervezet és a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetének példás együttműködésére. Mindep társadalmi Snirc Lajos gánéletben tanúsított magatartásával, helytállásával politikai és erkölcsi tekintélyt vívott ki magának. A feladatok végrehajtásában tapasztalható forradalmi lelkesedés, kommunista fegyelem erősíti az egységek és a társai iránti bizalmát. Miközben találkozásunk emlékeit elevenítjük fel, munkatársai és a népi milícia tagjai, fegyverbarátai szinte egymásnak adják a kilincsét. ...??? — Ha nem tudná — szólal meg Szász István törzsparancsnok helyettes —, Snirc elvtárs a napokban ünnepelte 50. születésnapját. Ez alkalommal illik, hogy mi is gratuláljunk, megszorítsuk barátunk kezét. Szíves öröipest csatlakoztam én is Snírc Lajos ünnepléséhez, s tekintetemmel végigpásztáztam, fürkésztem a jelenlevőket. Többségükben fiatalok. Nem lehettek részesei 1948-ban a Győzelmes Február történelmi eseményének. Napi munkájuk mellett sokat gyakorolnak. Céljuk Február hagyatékának és a szocializmus vívmányainak védelme, a munkáshatalom szolgálata. SZOMBATH AMBRUS szervezetben dolgozik egy-egy kommunista, akinek személyes feladata, hogy jó példával járjon elő és irányítsa a munkát. Hiányosságként említette, hogy a falu 31 regisztrált kommunistáját eddig nem sikerült kellőképpen bekapcsolni a tömegpolitikai munkába. A sárosfai kommunisták munkájuk legnagyobb eredményének azt tekintik, hogy a Z-aKció keretében a falu lakossága 45 000 órát dolgozott, így épült fel az új alapiskola, az óvoda és a tanítói lakás. A főbeszámolót követő vitában elsőként Stifter Istvánf a helyi iskola igazgatója szólalt fel, aki a jó tömegpolitikai munkát bizonyítandó kiemelte, hogy a hitoktatásra járó tanulók száma évről évre csökken. Megjegyezte, hogy a jövőben több előadást rendeznek majd a szülők számára, amelyekkel rámutatnak a két irányú nevelés káros következményeire. Vízváry József, a járási pártbizottság instruktora a duna- szerdaheiyi (Dunajská Streda) járás gazdasági eredményeivel egészítette ki a beszámoló jelentést. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosságot mindig és minden körülmények között helyesen kell tájékoztatni a felsőbb pártszervek határozatairól. A résztvevők a felszólalók javaslataival és észrevételeivel kiegészítve fogadták el az értékelő taggyűlés határozatait. KOVÄCS irONA A LAKOSSÁGGAL EGYÜTTMÜKÖDVE Tömegpolitikoi munkából kitűnő
