Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-24 / 47. szám, szombat
TUDTA. HOL A HELYE A téli kikötő északi részében veszteglő Pionír hajón találtam ró. Ez a régi hajó, a hajósok szállásául szolgál. Itt teljesít szolgálatot a 61 éves Stefan Se- rajín, az egykori hajóskapi lány, a Dunahajózási Vállalat bratislavai kikötője népi milícia egységének egyik veterán tagja. — Elszálltak fölöttem az évek, sajnos nem vagyok egészséges — kezdi a beszélgetést. — A régi sebesülés kiújult, és bizony nehezemre esik a járás. Az itteni szolgálatot azért még el tudom látni. A parancsnoki hídon már nem bírnék órákat állni, pedig fia talkoromban semmi sem fogott ki rajtam. Az első világháború után Čadca mellől került a Csallóközbe. A nagyanyja nevelte. A húszas évek végén munka után Jugoszláviába vándoroltak ki. Ott sem voít rózsás az életük, iskolába járt, de délutánonként neki is segítenie kellett a mezőgazdasági munkában. Harminchatban visszajött Szlovákiába. A vereknyei (Vrakúňa) Hekler uradalomnál kapott munkát. A kikötőbe 1938-ban került mint rakodómunkás. A keleti frontról sebesülten tért haza és azzal a szilárd elhatározással, hogy felgyógyulása után minden erejével a fasizmus ellen fog harcolni. — Hajóra kerültem. Belgrád- ban a „Flóra" illegális csoporttal tartottam fenn kapcsolatot — folytatja. — Az volt a feladatom, hogy a katonai hajók mozgásáról beszámoljak, valamint az, hogy a rakomány, főleg ha Németországba tartott, romlott állapotban érkezzen meg. Egy alkalommal a kukorica miatt majdnem az életem mel Űzettem. Szabotázzsal vádoltak. A Duna alsó szakaszán mindenütt volt illegális kapcsolata. Bár cirkáltak a fasiszta motorcsónakok a folyón és a kikötőkben, mindig átadta az üzenetet, teljesítette azt, amit rábíztak. Tevékenységéért 1944-ben Bulgáriában javasolták a pártba való felvételre. Ott találkozott a szovjet hadsereggel. Kiemeltek egy német hajót, s amikor azt rendbe tették, kérte, hogy a bukaresti csehszlovák kolónia őrzászlóaljába osszák be. Amikor hazajött és leszerelt, régi munkahelyén jelentkezett. Részt vett a pártszervezet újjászervezésében. — Nehéz hónapok következtek — mondja. A reakció a régi rend visszaállítására törekedett.' Főleg 1947 őszén mutatták ki a foguk fehérjét. A dolgozók között gyakran szóba került, hogy nekünk is jogunk van az ország irányításába beleszólni, így amikor 1948. február 17-én készültségi egységet h'oztak létre, én is közéjük álltam. Abban az időben még netn volt fegyverünk, tudtuk, ha eljön az ideje, abból sem lesz hiány, így is történt A kikötőben is létrejött az üzemőrség, majd a népi milícia egysége. Büszke vagyok rá, hogy 31 évvel ezelőtt én is ott lehettem közöttük. Sokáig köztük volt. és ma is ott van mint tiszteletbeli tag. Sőt 1954 ben az üzemi pártszervezet elnöke és a népi milícia parancsnoka lett. Neki is érdeme van abban, hogy ezt az egységet 1970-ben a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. — A Februári Győzelem után az én életem is lényegesen megváltozott. Ekkor már gondolhattam. a továbbtanulásra is. Felnőtt fejjel 1952-ben elvégeztem a prágai közlekedési szakközépiskolát — vallja magáról —, s talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy ott is és mindenütt, ahová állítottak, helyt álltam. Volt diszpécser, kormányos, a téli kikötő parancsnoka és tíz évig kapitáiTy a Slavín, a Trnava, a Devín és a Lidice sétahajón. Szerette a pontos munkát, igényes volt másokkal és magával szemben is. Gyakran ellátogat az iskolákba, hogy beszámoljon a fiataloknak az egykori osztályharcról, a februári eseményekről és nem utolsósorban a népi milícia üzemi egységének életéről. Serafín elvtárs mindig tudta, hova tartozik, hol a helye. Ezt bizonyítja az a 13 kitüntetés is, amellyel érdemeit elismerték, köztük A kiváló munkáért kitüntetés is. Semittevéssel tölthetné nyugdíjas éveit, de nem teszi, mert amint többször is hangsúlyozta, megölné a tétlenség, itt pedig ma is hajón dolgozik, ha az nem is szántja már a Duna vizét. NÉMETH JÄNOS ló évzárás - ticsinos toilfali Olyan évet zárt a Vág füze ji (Vŕbová nad Váhom) Egységes Földművesszövetkezet, amilyenre a tavalyi rendkívüli esőzések, majd a hosszantartó aszály miatt a legderűlátóbbak se számítottak. Annál nagyobb most nemcsak a vezetők, de a tagság elégedettsége is. Amit alig reméltek, teljesült. Az 1566 hektáron gazdálkodó szövetkezeit az egyesülés első évében a tervezett 16 millió 972 ezer korona bruttó bevétel helyett 17 millió 17 ezer korona bevétellel zárta az évet. A vita után volt alkalmam bőven a beszélgetésre is a vezetőséggel, SzénásI Ferenc elnökkel, Barka Gábor főagronó- mussal, Tokár Sándor zootech- nikussal és Pavol Ondrej gépesítővei. Bár a szereposztásuk más-más, a céljaik azonosak: teljesíteni a szövetkezet termelési tervét, és ezáltal szolgálni a társadalmi érdekeket is. Például búzából az átlagos hektárhozam 64,75 mázsa volt. Kukoricából is elérték az 55 mázsás hektárhozamot. A húsA Vítkovicei KLement Gottwald Vasmű és Gépgyár üzemében, ahol az atomenergia központ- fainak speciális berendezéseit gyártják, most fejezik be a második kompenzátort a VVER — 440 típusú atomerőmű számára. A bonyolult és rendkívül igényes termelés folyamán röntgen és ultrahang segítségével ellenőrzik az anyagot, a megmunkálást. Felvételünkön: A Munkaérdemrenddel kitüntetett Antonín Laník, a vítkovicei központ kazángyártó részlegének vezetője röntgen- felvétel alapján irányítja a további megmunkálást. {Felvétel: CSTK — V. Švorčík) eladási tervüket is jóval túlteljesítették. így a tagság reáljövedelme elérte az évi 30 ezer 150 koronát. A tagság jogos megelégedését és örömét az elnöki beszámolónak az a része váltotta ki leginkább, amelyből megtudták, hogy az alapkeresethez még 22 százalékot kapnak. Ez a néhány adat is jelzi, hogy az elmúlt év valóban eredményes volt. A gyümölcsöző vita viszont már az idei gazdasági év lervteljesítését szolgálta. Szembetűnt, hogy az emberek a szünetben és az ebédidőbein is arról beszélget- tak, mit lehetne még jobban csinálná a minőségileg is eredni én y esebb gazdálkodás ért. Nézem a velem szemben ülő vezetőség tagjait. Szemre az átlagos életkoruk 40 év lehet, de akad köztük harmincéves is. Beszélgetésünk tárgya ezúttal az efsz-ek IX. kongresz- szusának vitaanyaga, amit már itt is alaposan meghánytak- vetettek, A vitaanyaghoz 11 pontban fogalmazták meg a saját javaslataikat. Nem győzöm jegyezni a józan, higgadt véleményeket. A főgépesítő megjegyezte, hogy a mezőgazdasági üzennek részére olyan nagy teljesítményű termény betakarító gépeket kellene gyártani, amelyek megfelelnek napjaink követel rné nyel nek. — Gondolok itt elsősorban — mondja — a napraforgó betakarításához szükséges adapterekre és a kötött talajon is érvényesülő vetőgépekre. A kukorica gazdaságosabb betakarításához pedig szükség lenne kukoricaszár-be takarító gépre is. Így nagy mértékben hozzájárulhatnánk a takarmányalap biztosításához, ami valljuk be. egyre nagyobb gondot okoz minden mezőgazdasági üzemnek. Enyhíteni kellene végre az alkatrészhiány okozta gondokon is. A főagronómus viszont a növénytermesztés területén mutatkozó hiányosságokat fejtette ki bővebben: — Szükséges lenne a jobb minőségű vetőmagfajták biztosítása. Nagy hátrány származik abból is, hogy hosszú tenyészidejű kukoricafajták vetőmagjait kapjuk. E téren célszerű lenne a vetőmagnemesítő kísérleti állomások szorosabb együttműködése a mezőgazda- sági üzemekkel. Az utóbbi években egyre több panasz hangzik el a műtrágya és növényvédőszerek beszerzésével kapcsolatban is. A zöldségfelvásárló üzemek és a zöldségtermelők közötti rossz együttműködés következtében a kitermelt zöldségfélék bizonyos hányadát nincs ki felvásárolja, holott az ország más részein elkelne. — Milyen megoldást javasol? — Feltétlenül javítani kell a felvásárló üzemek és a zöldség- termelők közötti kapcsolatot. Biztosítani az áru rugalmasabb szállítását, mely elősegítené az ország jobb zöldségellátását és a kiegyensúlyozott árak kialakítását. Bizonyára Önök előtt sem is- meiretlen a minőség fogalma? — Ez valóban komoly kérdés. Mi is állandóan napirenden tartjuk. Ezzel kapcsolatban a vitaanyaghoz is lenne megjegyzésünk. javaslatunk. Csak egyet a sok közül. Valóban követeljék meg a mező- gazdasági üzemektől, hogy a leadott áru minőségi szempontból is kifogástalan legyen. De ezt szigorúbban és minden részrehajlás nélkül állandóan ellenőrizzék, és csak a valóban jó minőségű árut vegyék át az illetékesek. A takarmánykeverékek javításával pedig a szövetkezetek, állami gazdaságok jobb eredményeket mutathatnának fel az állattenyésztésben,' a súlygyarapodás és tejtermelés növelésében egyaránt — mondja a zootechnikus. — A felettes szervek a beruházási tervek összeállításánál nagyobb figyelmet szentelhetnének a tervek időbeli kidolgozására — mondotta az elnök. — A szakosított növénytermesztés megköveteli a maximális gépesítést is. Az állattenyésztésről már szólt a zoo- teehnikus. Csupán még annyit fűznék szavaihoz, hogy az állattenyésztésben a felsőbb szerveknek feltétlenül figyelembe kellene venniük a helyi lehetőségeket és nem utolsósorban a férőhelyek kapacitását. — Ma már követelmény a magas szakmai képzettség és a jól összehangolt irányító munka is. — A jó és megfelelő szakemberellátásról is szóltunk javaslatainkban. Másfelől szükségesnek látjuk a termelésben dolgozó vezető szakemberek szorosabb együttműködését a hazai és a külföldi kutatóintézetekkel. Továbbra is gondot fordítunk dolgozóink szakmai továbbképzésére TÖRÖK ELEMÉR Mutassunk rá végy „személyeskedtünk"? A helytelen nyelvhasználatnak sokszor belénk rögződött nyelvi babona vagy állogika az oka. Ezt tapasztaljuk a névmások hibás használatában is. Az az, ez mutató névmást főként dolgok, de néha élőlények, személyek neve helyett használjuk. Tehát a személyes és a mutató névmások bizonyos esetekben egyaránt vonatkozhatnak személyekre és dolgokra is. Mégis helytelen volna őket mereven szembeállítani, mondván, személyes névmással csak személyre, mutató névmással csak tárgyra utalhatunk. Gyakran kitesszük a mutató névmást a mellék- mondatokban akkor is, ha a főmondatból könnyűszerre) odaérthető a megfelelő mondatrész. Ebben a mondatban: Megrendeltem a könyvet, de az még nem érkezett meg — a mellékmondatban szereplő az fölösleges, hiszen úgyis tudjuk, hogy a könyvről van szó. Hasonlóképpen fölösleges a tárgyragos mutató névmás használata a mellék- mondatban akkor is, ha a főmondatból minden nehézség nélkül odaérthetjük a tárgyat. Például: Olyan nagy veszteség keletkezett a zöldségben, hogy a szántóföldi termelés és a gyümölcstermelés alig tudta azt kiegyenlíteni. Mondjuk, írjuk egyszerűen így: ...a gyümölcstermelés alig tudta kiegyenlíteni. így is világos, hogy a veszteséget kell kiegyenlíteni. A tárgyas ragozású igealak tehát magában is utal a határozott tárgyra. Elkerülhetjük a fölöslegesen bonyolult birtokos szerkezeteket is a birtokos személyrag kitevésével. Cikkben olvastuk ezt a mondatot: „Konstantinápoly kötelezte magát arra, hogy kiszolgáltatja a hunoknak azok katonaszökevényeit.“ Helyesebb lenne így: „ ... kiszolgáltatja a hunoknak katonaszökevényeiket.“ A magyar nyelvszokás megengedi, hogy a személyes névmás harmadik személyű alakjait hangsúlytalan helyzetben nem személyekre is alkalmazzuk. Újabban azonban a mutató névmások kezdik kiszorítani a személyes névmásokat. A beszélő, az író így kívánja hangsúlyozni, hogy nem személyről van szó. Holott ez álló- g i k a, túlzott pontoskodás. A nyelvtől idegen logika.ke- resés hoz létre ilyen mondatokat: Keszthely nagyon tetszett neki, sokat beszélt arról. Helyesen így mondjuk: ...sokat beszélt róla. így is világos, hogy nem személyről, hanem a hangulatos városkáról van szó. Ez a pontoskodás érezhető egy cikknek ebben a mondatában is: „A függetlenség megteremtésével Portugália nem szándékozik magára hagyni volt gyarmatait, és kész minden szükséges segítséget megadni azoknak.“ Magyarosan: nekik. Ennek a hibának a terjedése következtében már olyan mondatokat is lehet hallani, olvasná, melyekben a mutató névmás egyenesen személyekre vonatkozik: „... Egy másik alkalommal a hunok Rómával is megegyezest kötöttek arra nézve, hogy szökött katonáikat azok kiadják.“ A mondatot fölöslegesen bonyolulttá teszi a szabálytalanul egyeztetett, nem Rómára, hanem a rómaiakra értett többes számú mutató névmás. Hagyjuk tehát ki: ,,szökött katonáikat kiadják“. Az előzményekből nyilvánvaló, hogy a hunok szökevényeiről van sző. Szintén sajtónyelv! példa a következő. Ezúttal egy fölösleges birtokviszony szerepel a mondatban: „A legtöbb vállalat, intézmény, üzem alkalmazottainak fizetését is azok csekkszámlájára utalja,“ Könnyen kijavíthatjuk a suta fogalmazást a megfelelő birtokos személyrag kilevésével: „ ... fizetését is csekkszámlájukra utalja.“ Ez utóbbi példa nemcsak nyelvtanilag kifogásolható, de — nyilván a szerző szándéka ellenére — gépies, bürokratikus szemléletet is sugall, amely szerint az ember is csak „kartotékadat“. Ezek a terjedő hibák tehetnek idegen nyelvi hatás következményei, de a pontoskodás, a szükségtelen szájba- rágás is létrehozhat ilyen torz mondatokat. Pedig mint láttuk, a magyaros forma nemcsak gördülékenyebb, jobb hangzású, de pontosabb is. HUSZAR ÁGNES Hogy ős mondjuk? es taká da železničné priecestie križovatka so železničnou traťou uzol podchod nadchod miesto ležiace mimo cesty športové vozidlo najväčšia šírka vozidla najväčšia výška vozidla najväčšia dĺžka vozidla trenažér kabína vodiča bezpečnostný pás (automatický J trojbodový bezpečnostný pas diagonálny pás brušný pás kotvová úchytka deformačné zóny zadné sklo vykurované (ohrievané) zadné sklo operadlo sedadla sklápacie sedadlo (operadlo) opierka na nohy ochranný štít ochranná prilba opierka hlavy (nastaviteľná) — autópályahíd (felüljáró) — vasúti átjáró — közút-vasút kereszteződés — csomópont — aluljáró — felüljáró — közúton kívül levő terület — sportkocsi. — a jármű legnagyobb szélessége — a jármű legnagyobb magassága — a jármű legnagyobb hosszúsága — tanpad — vezetőfülke — biztonsági öv (automati kus) — hárompontos biztonsági öv — diagonálöv — hasöv — rögzítődéin — deformációs zónák — hátsó szélvédő — fűthető hátsó szélvédő — üléstámla — állítható ülés (üléstámla) — lábtartó — a re védő — bukósisak — fejtámasz (állítható) (kist 1979. II. 24.
