Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-16 / 40. szám, péntek

31 1979. II. 16. 3 PEKING VIETNAM ELLENES POLITIKÁJA VESZÉLYES HELYZETET TEREMT A vietnami külügyminisztérium memoranduma (CSTK) — A kínai hatóságok 1957 és 77 között elfoglalták Vietnam egy részét hat határ menti tartomány több mint öt­ven pontján, és csaknem két­ezer fegyveres incidenst okoz­lak. Az utóbbi időben a kínai íél ezeket az ellenséges ak­ciókat fokozta: csupán ez év januárjában és február elején 23U esetiben intéztek fegyveres támadást Vietnam ellen, álla­pítja meg a vietnami külügy­minisztérium memo ra nduima, amelyet tegnap közölt a VNA ibírügyn ökség. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a kínai kormány­körök céljai érdekében az öt­venes évek második felétől ENSZ hírek Kurt Waldheim ENSZ-főtttkár New Yorkban találkozott Ab­dáit Bisharral, Kuvait állandó ENSZ-képviselőjével, aki ebben a hónapban a Biztonsági Ta­nács elnöke. A megbeszélésen mindenekelőtt a namíbiai, a dél­libanoni és a ciprusi helyzetről, valamint a vietnami—kínai ha­tárkonfliktusról volt szó. Megtárgyalták Idi Amin ugandai elnök levelét, amely figyelmeztet az ugandai—tanzá­niai határon kialakult súlyos helyzetre. A világszervezet főtitkára do­kumentumban hívja fel a ven­dégmunkásokat tömegesen al­kalmazó kormányokat, hogy fo­ganatosítsanak hatékony intéz­kedéseket e dolgozók szociális és gazdasági helyzetének bizto­sítására. Ezeknek az intézkedéseknek mindenekelőtt „a diszkriminá­ciót kell feszámolniok és a ven­dégmunkások elszigetelődését otegakadályozniok“. Afrikai államok egy csoport­ja az ENSZ-ben nyilatkozatot tett közzé, amely aggodalom­mal mutat rá az amerikai sze­nátus afrikai albizottságának szándékára. Eszerint ez év áp­rilisában megfigyelőket külde­nek a Rhodesiában megtartan­dó választásokra. A nyilatkozat hangsúlyozza: a Biztonsági Tanács a rhodesiai rezsimet törvénytelennek minő­sítette, s a nemzetiközi jog sze­rint ilyen rezsim nem tarthat választásokat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Af­rikai Egységszervezet is elítélte az úgynevezett belső rendezést, amelynek célja az, hogy meg­szilárdítsa a fehér kisebbség uralmát Rhodesiában. rendszeresen megsértik a kí­nai—vietnami megállapodást és egyre súlyosabb incidenseket idéznek <*lő. 1957 és 1977 kö­zött több mint 150Ü esetben sértették meg kínai hajók Viet­nam felségvizeit. 1974-ben Ki na elfoglalta a Dél-kínai-ten gerben levő, Vietnamhoz tartó zó szigeteket, és további viet­nami területekre tartanak igényt. „Vietnam népe és kormánya bízik abban, hogy a lwráti or­szágok népei és kormányai, a világ közvéleménye széles ré­tegei erősíteni fogják szolida­ritásukat Vietnammal, és lelep­lezik a pekingi hatóságok há­borús terveit. A kínai hatósá­gok éles Vietnam-e 1 lenes poli­tikája rendkívül feszült helyze­tet teremtett a két ország ha: tárán. A veszélyes kalandor akcióért a teljes felelősség Pe- kinget terheli“ — hangoztatja végezetül a vietnami külügymi nisztérium dokumentuma GROMIKO szovjet külügymi­niszter szerdán Moszkvában fo­gadta Malcolm Toont, az Egye­sült Államok nagykövetét. A megbeszélésükön a szovjet— amerikai kapcsolatokról és né­hány nemzetközi kérdésről volt szó. MOSZKVÁBAN tegnap befeje ződtek a tárgyalások Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter és Werner Busch- mann, az NDK könnyűipari mi­nisztere között a két ország távlati együttműködésének fej­lesztéséről, AZ ENSZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGA, amely jelenleg Geniben ülésezik, az izraeli kormánynak küldött táviratá­ban kifejezi mélységes aggo­dalmát amiatt, hogy folytató­dik az izraeli börtönökben fog va tartott palesztinaiak emberi jogainak megsértése. MEGKEZDŐDÖTT Moszkvában a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságának 9. ülésszaka. Az új néphatalmi szervek figyelnie e napúkban Kambodzsában a lakosság létfeltételeinek biztosítására, a helyzet normalizálása-; rá irányai. Az egész országban must igen nagy gundot fordítanak, arra, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket a lakosság tö­meges visszatelepítésére. A képen: a kambodzsai lakosság töme­ges visszatérése utthunába (Felvétel ČSTKJ' Kiujultcik a harcok Csódban Egyenlőségen alapuló kölcsönös kapcsolatokat Portillo: „Az Egyesült Államok ne tartsa Mexikót fiatalabb testvérének!" (ČSTK) — Carter élniük meg­kezdte kétnapos mexikói tár­gyalássorozatát Lopez Portillo elnökkel a két ország kapcsola­tairól és a nemzetközi életnek a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó problémáiról. Az ame­rikai sajtó feltevése szerint ez utóbbi kérdésen elsősorban az iráni fordulattal előállott új helyzetet kell érteni. Mexikó ugyanis a maga új keletű olaj- vagyonával az Egyesült Álla­mok külpolitikai ranglistáján most a legfontosabb országok sorába lépett. A fogadtatás, amelyben Car­ter elnököt részesítették a hír­ügynökségeik szerint „nagyon hűvös“ volt. Ehhez hozzájárult a mexikói elnök üdvözlő beszéde, vala­mint az amerikai elnök tiszte­letére rendezett banketten mondott pohárköszöntője. Jósé Lopez Portillo megállapította: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok ne tartsa Mexikót fia­talabb testvérének, s itt az ide­je annak is, hogy kiépítsék az egyenlőségen és egymás tiszte­letben tartásán alapuló kölcsö­nös kapcsolatokat. Carter elnök beszédeiben csupán arra a megállapításra korlátozódott, hogy a két or­szág kapcsolatai most „drámai átalakulásokat“ élnek át s azért érkezett Mexikóba, hogy „megszilárdítsa a kétoldalú párbeszédet.“ Röviddel a megérkezés után Carter elnök csaknem kétórás tárgyalást folytatott „zárt ajtók mögött“ mexikói vendég­látójával. A tárgyalás tartalmá­ról nem adtak ki jelentést. Fél- hivatalos források szerint a két elnök mindenekelőtt az Egye­sült Államokba irányuló mexi­kói kőolaj- és földgázszállítá­sokról, a kölcsönös kereskedel­mi kapcsolatokról s az Egyesült Államokban dolgozó mexikói idénymunkások helyzetéről tár­gyalt. A tanácskozást tegnap folytatták. Carter elnök mexikói látoga­tása jelentős rizikóval jár, amely az amerikai kormány igyekezetéből fakad. Washing­ton lényegesen meg akarja vál­toztatni a két ország kölcsönös kapcsolatait, állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet Mexikó fő­városában tett közzé Mexikó Kommunista Pártja. Carter elnök sem követ más célt, mint azt, hogy megszilár­dítsa azt a helyzetet, amely azután alakult ki, hogy az Egyesült Államok kizsákmá­nyolta a mexikóiak millióit. Szándéka az, hogy új kapcso­latokat létesítsen, amelyek Me­xikót még jobban alárendelnék az imperialista érdekeknek. (ČSTK) — Csütörtökön ismét kiújultak a harcok Ndjamená- ban, Csád fővárosában a szem­benálló felek között. A Félix Malluum elnök, illetve Hissen Habré miniszterelnök fegyvere sei között hétfőn kirobbant harc hírügynökségek jelentései szerint az ország más városai­ra is kiterjedt. A Reuter ügy­nökség jól tájékozott párizsi forrásokra hivatkozva közli, hogy a szerdán este megálla­podott fegyvernyugvás csak né­hány óráig tartott. A Reuter szerint Hissen Habré fegyve­resei a főváros nagy részét ke­zükben tartják. A jelenlegi csádi események azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az országban megszakad a tavaly augusztusban meghir-i detett nemzeti megbékélés fo­lyamata Bár Malloum elnök és az akkor még ellenzékben volt Habré megegyezett az állarm- rendszer átalakításában és új alkotmány kidolgozásában, a módszerek és a megközelítések megítélésében fennálló nézet- eltérések kiélezték a két ve­zető közötti kapcsolatokat, és politikai válságba sodorták az országot. Brown az Izrael által megszállt területen (ČSTK) — Az iráni változá­sok következtében új Nyugat­barát közel-keleti szövetség felállításán munkálkodó Háruld Bruwrn amerikai hadügyminisz­ter szerdán izraeli látogatásá­nak második napján, a meg­szállt Ciszjordániába és a (Szí­riához tartozó) Golan-fennsíkra látogatott. Brown, aki kedden mintegy hat órán át tárgyalt az izraeli katonai vezetés képvise­lőivel, élükön Weizman had­ügyminiszterrel, a hivatalos közlés szerint saját kérésére utazott a megszállt területekre. A látogatás annál is figyelem­re méltóbb, mivel Izrael hiva­talos vendégeit nem szokták a megszállt területekre elvinni. Dajan a PFSZ-röl Felháborodás az izraeli reakciós körökben (ČSTK) — Mose Dajan iz­raeli külügyminiszter Tel Aviv- ban kedden kijelentette, hogy a közel-keleti válság rendezé­séről folytatott tárgyalások so­rán nem lehet figyelmen kívül hagyni a Palesztina! Felszaba­dítási Szervezetet (PFSZ). Ez az első eset, hogy magas rangú izraeli politikus ilyen jellegű kijelentést tett. Dajan kijelentése nagy felhá­A TASZSZ KOMMENTÁRJA A sah rezsimjének bukása Iránban az amerikai po­litika alkotóinak számos prob­lémát okozott. Ez a rezsim ugyanis az amerikaiak állítása szerint az Egyesült Államok „erős és hű szövetségese volt“ a Perzsa-öbölben. Bármilyen irányban fejlőd­nek az eseményok Iránban, és bármilyen lesz az új rendszer külpolitikája az Egyesült Álla­mokkal szemben, egy világos: Washington pozíciói meggyen­gültek a Perzsa-öbölben. M.a már szó sem lehet az ameri­kaiak korábbi iráni befolyásá­ról. Elég idézni Henry Kissin­ger közelmúltban elhangzott szavait: az iráni sah 30 éven keresztül az Egyesült Államok odaadó barátja volt. Ne felejt­sük el, hogy az egyiptomi—iz­raeli konfliktus idején Irán volt az egyedüli ország, amely megtiltotta, hogy átrepüljenek az ország felett az Egyiptomba tartó, fegyvert szállító repülő­gépek. Irán volt az egyedüli OPEC-ország, amely nem veze­tett be kőolajembargót, stb. Ez a jellemzés talán elég ahhoz, hogy szemléltessük a volt rezsim jelentőségét az Egyesült Államok katonai és politikai érdekei szempontjá­ból, írja Oleg Anyicskin, a TASZSZ hírmagyarázója. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Irán az Egyesül1: Államok számára fontos kőolajforrás volt, annak ellenére, hogy az iráni kőolaj az amerikai ener­getikai mérlegben nem állt az első helyen. E forrás megőrzé­se most kétségessé vált. Wa­shingtont aggasztja az a tény is, hogy közel-keleti ügyfele — Izrael — mindenekelőtt irá­ni kőolajat használt fel. Ez most megváltozik. Khomeini többször kijelentette:* „Izrael az Egyesült Államok nyomása ellenére emelték a kőolaj árát. Az Egyesült Államok ezért a Perzsa-öbölben és a Közel-Ke­leten lázas manőverezéshez látott. Washington egyrészt szeretné megnyugtatni szövet­ségeseit, akiket így vagy úgy Veszélyes szándékok közvetlen ellensége Iránnak. A legkevesebb, amit meg kell tennünk: megtiltani neki, hogy saját érdekében használja ki a mi óriási lehetőségeinket“. Eb­ből az a következtetés vonható le, hogy ma az Egyesült Álla­mok számára is súlyos problé­mát jelent Izrael kőolajellá­tása. Másfelől lehetséges, hogy az iráni eseményok hatást gyako­rolnak Szaúd-Arábiára, ami vi­szont kedvezőtlenül befolyásol­ja az amerikai érdekeket. Az Egyesült Államokat nemcsak az aggasztja, hogy a forradal­mi folyamat esetleg Irán ha­tárain túlra is kiterjed, hanem az is, hogy Szaúd-Arábia az Egyesült Államokat egyre ke­vésbé tekinti megbízható szö­vetségesének és partneréneik. Ezt jelezte bizonyos mértékig az a tény is, hogy Szaúd-Ará­bia nem volt hajlandó támo­gatni a Camp David-i megálla­podásokat, valamint az, hogy a legutóbbi OPEC-konferencián aggasztanak az iráni esemé­nyek, másrészt igyekszik új tá­mogatót találni Irán helyett. A legutóbbi hírekből kitűnik, hogy az Egyesült Államok egyiptomi, izraeli és szaúd- arábiai katonai-politikai szövet­ség létrehozásán fáradozik, mi­vel a Perzsa-öböl egyik orszá­ga sem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy védelmezze a térségben az amerikai érde­keket. Az amerikaiak véleménye szerint az ilyen tömb létreho­zása nem lenne problematikus. Valószínű, abban bíznak, hogy az említett országokat súlyosan érintették az iráni események és azok lehetséges következ­ményei. Washington már konkrét lé­péseiket tett e cél érdekében. Közéjük tartozik Harold Brown amerikai hadügyminiszter kö­zel-keleti útja. A hadügymi­niszter fegyverszállításokról és a Perzsa-öböl helyzetével kap­csolatos kérdésekről tárgyalt a térség országaiban. Az ame­rikai propaganda ugyanakkor továbbra is terjeszti a „szov­jet veszéllyel“ kapcsolatos ko­holmányokat azért, hogy meg­könnyítse Brown útja céljainak megvalósítását. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az -Egyesült Államok ismét fokozott erőfeszítéseket tesz az amerikai fél részvéte­lével tartandó egyiptomi—iz­raeli megbeszélések folytatá­sára. Washington meg akarja gyorsítani a különmegállapodás megkötését, hogy így létrehoz­hassa a tervezett szövetséget, tekintettel arra, hogy az iráni események következtében meg­nőtt Izrael stratégiai szerepe. Ez viszont tovább fokozza Tel Aviv hajthatatlanságát, ami pedig megnehezíti a közel-ke­leti válság rendezését. A Bus- siness Week című folyóirat azt írja: „Washington egyedülálló katonai koalíció létrehozását javasolja a Közel-Keleten — az arabok és Izrael szövetségét. E szövetség Szaúd-Arábia pénzére és Egyiptom emberi erőforrá­saira támaszkodna.“ Mindebből kitűnik, hogy Washington szándékai veszé­lyeztetik a közel-keleti orszá­gok biztonságát. A katonai-po­litikai tömb kiépítése újabb fe- szültségi gócokat hozhat létre. Az Egyesült Államok felé való egyoldalú orientáció pedig az iráni eseményekhez hasonló folyamatot válthat ki. (ČSTK) borodást váltott ki a legreak* ciósabb izraeli körökben, ha* bár a külügyminisztérium meg­bízottja szerint Dajan ezzel nem azt akarta mondani, hogy Izrael tárgyaló partnernek fo­gadja el a PFSZ-t. Menahem Begin kormányfő azonnal sietett megnyugtatni a kedélyeket, hogy Dajan ki je-< lentése semmi esetre sem je­lenti Tel Aviv álláspontjának „enyhülését“ a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezettel szem­ben. Dajan külügyminiszter látva a felbolygatott kedélyeket a Je- diot Ahronot napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy semmi esetre sem áll szándé-? kában tárgyalóasztalhoz ülni a palesztinokkal és nem akarta azt jelezni; hogy változtatott álláspontján a PFSZ-t illetően. Ennek ellenére keddi kijelenté­se oly nagy felháborodást szült a legreakciósabb izraeli politi­kai körökben, hogy több poli-r tikus lemondását követeli. Elhalasztották Bhutto kivégzését (ČSTK) — A pakisztáni leg­felsőbb bíróság Zulfikar Ali Bhuttu ügyvédének kérése nyo­mán szerdán tíz nappal elha­lasztotta a volt pakisztáni mi­niszterelnök kivégzését. A ha­lálos ítéletet akár már tegnap végrehajthatták volna. A bíróság február 24-re tűzte ki azt a tárgyalást, amely a halálos ítéletet megerősítő döntésének a felülvizsgálatával foglalkozik. Bhutto ügyvédje kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy a legfelsőbb bíróság megvál-: toztatja döntését, de reméli, hogy az ügy felülvizsgálatával időt nyer, s ezalatt Ziaul Hak tábornok a nemzetközi közvé­lemény nyomására meg kegyein mez Bhutlónak.

Next

/
Thumbnails
Contents