Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-16 / 40. szám, péntek

Miért vonzó a gépgyár? TÖBB FIGYELMET A MUNKAVÉDELEMNEK A Považská Bystrica-i Gép­gyár gútai (Kolárovo) fióküze- mének megnyitásakor a helybe­liek közül bizonyára kevés nő gondolt arra, hogy ők is mun­kalehetőséghez jutnak az üzemben. Rövid idő alatt nép­szerűvé vált a gépgyári mun ka, s vonzotta a dolgozókat más munkahelyekről is. Az ad~ dig háztartást vezető nők kö­zül is egyre többen kerestek ás találtak munkát a gyárban. Ma a dolgozók 55—60 százalé­ka nő *— Azt nem állítom, hogy könnyű a munka az üzemünk­ben, de a mi mezőgazdasági vidékünkön igen vonzónak bi­zonyult a gyár — mondotta Kamocsai Béla, a káder és sze­mélyzeti osztály vezetője. Azt hiszem, ennek oka nem csak a földműveléstől merőben eltérő munkafetélelekben kere­sendő. Más is szerepet játszik abban, hogy elsősorban a fia­talok jönnek szívesen dolgozni a gyárba. Mondhatnám azt is, hogy a gútai gépipari üzem a fiatalok üzeme, hisz a dolgo­zók átlagos életkora 28 év. Ma gyarázatként még idekívánko­zik az is, amiről Kamocsai Bé­la nem kis büszkeséggel szólt. — A Centrum II. lakótelepen vannak az üzemi lakásaink. Az új lakótömbökben 180 család talált otthonra. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik dolgo- zónk a gépgyártól kapott la­kásban él családjával. — A gyermekekről sem fe­ledkeztünk meg — kapcsoló­dott be a beszélgetésbe Vajlik Imre, az üzemi pártbizottság al- elnöke, munkavédelmi előadó. — Húszszemélyes bölcsődénk van. s most épül egy újabb 35 gyermek részére, valamint egy 60 férőhelyes óvoda. Ezeket Z- akcióban a városi nemzeti bi­zottsággal és a helyi földmű­vesszövetkezettel közösen épít­jük. Az üzem 2 millió koroná­val és 3000 órányi társadalmi munkával járul hozzá a gyer­mekintézmények létesítéséhez. Megtudtam azt is, hogy az alapvető építési munkával már elkészültek, s úgy tervezik, hogy a gyermekek a következő tanévben már birtokukba ve­hetik az említett épületeket. A nemzeti bizottsággal való szo­ros együttműködésüknek meg lesz az eredménye: az új óvo­da és bölcsőde átadásával meg­oldódik a város és az üzem egyik égető problémája. ÉRTÉKELTEK A trnavai Magasépítő Válla- latban, mely nemrég ünnepelte megalakulásának 20. évforduló­ját. értékelték a dolgozókról való komplex gondoskodásban elért eredményeket. A galántai (Galanta), tsnavai és trenčíni jól felszerelt üze­mi rendelőben négy orvos és egy fogorvos törődik a dolgo­zókkal. azokat a munkásokat pedig, akik e városokon kívül dolgoznak, szükség esetén az egészségügyi intézetekben ke­zelik. Az említett három városban és Piešťanyban üzemi konyhát létesítettek, ezek 1200 dolgo­zót látnak el. A Jednota és a vendéglátóipar éttermeiben dol­gozók kedvezményesen étkez­hetnek. A vállalat dolgozói kulturál­tan laknak a trnavai, a zlatov- cei. a szenei (Senec), a galán­tai, a piestanyi és a pezinoki munkásszállókban, amelyekben összesen 1380 ágy van. A fiatalokról sem feledkez­nek meg: lakásokat adnak ne­kik A vállalat Trnaván 259, Trenčínben 56, Piešťanyban pe­dig 15 szövetkezeti lakást épí­tett, üzemi lakást pedig 546 dolgozó kapott. Többen kaptak 15 ezer korona térítésmentes kölcsönt lakásproblémájuk megoldásúra. A vállalat modern üdülőköz­pontot épített Piešťanybun, ahová az Állami Fürdőkkel együtnhíködve gyógykezelésre is járhatnak a dolgozók. Továb­bi üdülőjük van Trenčínben, melyet egész éven át használ­hatnak, a Skalica melletti Zlat- Tiírká dolinában levő pedig el­sősorban a nyári szabadságok eltöltésének helye. — mtS — A gyárba kerülő nők többsé­ge betanított munkásként dol­gozik. Az új gépsorok beveze­tésével azonban egyre több szakemberre van szükség. A Považská Bystrica-i anyaüzem szaktanintézetén kívül a komá­romi (Komárno) Steiner Gábor Szlovák Hajógyár és a Járási Építőipari Vállalat szaktaninté­zeteiben is képeznek a gútai üzemrészleg számára szakmun­kásokat. Ezekből évente 25—30 fiatal kerül a gyárba. Beszélgetésünk alapján meg­állapítottam, hogy az üzem vezetősége sokoldalúan gondos­kodik a dolgozókról. Én viszont arra is kíváncsi voltam, mit tesznek a munkavédelem terü­letén, amely a szociális gon­doskodás fontos részét képezi. Vajlik Imre kérésemre meg­mutatta az üzemet, ahol a köz­kedvelt 50 köbcentiméteres kis­motort, a Babetát gyártják: — Naponta 239 darabot ké­szítünk belőlük — tájékoztatott kísérőm, —- Termékünket a szo­cialista országokon kívül jól ismerik az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, az NSZK-ban, s Bolíviába, Liba­nonba és Kuwaitba is exportá­lunk. Míg én nézelődtem, figyel­tem, milyen ügyes mozdulatok­kal fúrja a meghajlított csö­veket az egyik közelemben dol­gozó fiú, Vajlik Imre megje­gyezte: — Sajnos egyesek nem tart­ják meg a munkavédelmi elő­írásokat, pedig rendszeresen felvilágosító tanfolyamokat rendezünk. Komoly baleset ugyan kevés fordul elő, de a kisebb sérülések száma jelen­tős. — Ezen a fúrógépen tilos kesztyűvel dolgozni — szólítja meg az egyik dolgozót. — Tudom, de a legtöbben mégis használják. Ezektől az olajos csövektől nagyon csúnya maradna a kezem, mert az olaj szinte beleevődik a bőrbe — hangzott a válasz. — És ha baleset történne? — kapcsolódok a beszélgetés­be. — Még eddig nem volt, és vigyázok — felelte Németh Jó­zsef. A másik oldalon nők dolgoz­nak. A fúrógépeken a befejező műveleteket végzik az egyik al­katrészen. Mielőtt közelebb mentünk hozzájuk, Vajlik Imre megjegyezte: — Tavaly egy súlyos baleset volt az üzemben, amelyet a vé­dősapka, illetve a kendő hely­telen használata okozott. Meg­döbbentő a nők nemtörődöm­sége vagy figyelmetlensége. Egyszerűen nem veszik komo­lyan a védőeszközök használa­tát, és ha figyelmeztetem őket a veszélyre, csak mosolyogva legyintenek, hogy ők elég elő­vigyázatosak. Az üzemben úgy osztják be a munkát, hogy a terhes nők a kevésbé veszélyes munkafo­lyamatokat végzik. A krómozó részleg veszélyes munkahely. A.vegyszerekkel te­lített levegőt az ott dolgozók már megszokták. Nem is tuda­tosítják, hogy a légszűrős vé­dőmaszk használata mennyire fontos számukra. Most még nem érzik a krómpárlat káros hatását, de évek múlva jelent­kezhet különböző légzőúti megbetegedés formájában. Tóth Ilonától és Gőgh Erzsé­bettől kérdeztem meg, mi a vé­leményük minderről. S a vá­lasz: — Tudjuk, hogy veszélyes így dolgozni, a légszűrőket azon­ban szinte lehetetlen ilyen me­legben használni. Jobban kel­lene megoldani a levegő tisz­títását. Több helyen hiányzik a vegyszereket tartalmazó edé­nyek fölött a védőüveg, pe­dig erre nagy szükség lenne. * * * Van még mit tenni a bizton­ságosabb munkavégzés érdeké­ben a gútai üzemben. Igaz, sok mindent megoldottak: a rend­szeres orvosi ellenőrzés már hagyománnyá vált, s egészség- ügyi előadásokat is gyakran szerveznek. A dolgozóknak a munka után van lehetőségük a tisztálkodásra. A munkavéde­lem terén azonban még akad­nak hiányosságok. Ezeket sok esetben nem az üzem vezetősé­gének a nemtörődömsége okoz­za, hanem az, hogy a külön­böző védőeszközöket, munkaru­hákat nem tudják kellő meny- nyiségben megvásárolni. A ke­reskedelemnek többet kellene foglalkoznia ezzel a problémá­val. S azt hiszem az is rendkívül fontos, amit Vajlik Imre bú­csúzáskor mondott: — Kitartó nevelő- és felvi­lágosító munkára van szükség, hogy dolgozóink ne csak a termelési eredményt, (ami két­ségtelenül elsőrendű) tartsák szem előtt, hanem jobban ügyeljenek saját egészségükre, testi épségükre. DEÁK TERÉZ ORVOSI TANÁCSADÓ A szellőztetés és fűtés orvosi szemmel Az emberről való gondosko­dás szerves része az egészség- védelmen kívül a jó életkörül­mények megteremtése. Ide tar­tozik a lakáskultúra is. Otthon gyűjtünk erőt a munkához, gyermekeinket neveljük, szel­lemi képességeinket gyarapít­juk. Ahhoz, hogy a lakás tel­jesíthesse ezt a szerepét, meg kell tartanunk az alapvető hi­giéniai szabályokat. Zárt helyiségben, ahol több ember tartózkodik, és különbö­ző munkát végeznek, a levegő' értéke folyamatosan változik, illetve az légzésre alkalmatlan­ná válik. Az emberi szervezet fiziológiai folyamatainak nor- mális működéséhez fontos a levegő gyakori cserélése, vagyis a szellőztetés. A szellőztetés a lakáskultúrában is fontos he­lyet foglal el, mivel a jó leve­gő nagymértékben hozzájárul a kellemes légkör kialakulásához. A zárt helyiségek levegőjét a szagok terjedése, a párolgások, a légzés, a por felkavarása, a kívülről behozott szennyeződés (por, sár, baktériumok) teszi elhasználttá. Az ember saját maga is nagy szerepet játszik a levegő szennyezésében a szer­vezetben végbemenő biológiai, fiziológiai, ill. patológiai folya­matok alapján. * A levegő zárt helyiségben a légzés által széndioxiddal telí­tődik az oxigén rovására, azon­ban nem ez jelenti a legna­gyobb ártalmat a szervezet szempontjából. A levegő jó mi­nőségét fokozott mértékben rontja a különböző szagok ter­jedése. Ezek a zsírsavak anyag­cseréjének termékei, tartalmaz­za őket az izzadság is, a meleg, a fény és az oxigén hatására termelődnek. Ezeket a termé­keket a szaglószerveink már akkor is észlelik, amikor bizo­nyításuk kis mennyiségük miatt még lehetetlen. Az elhasznált levegőn való tartózkodás fej­fájást, rosszullétet, sőt ájulást is okozhat. Ezt azonban nem az oxigénhiány váltja ki, ha­nem a levegőben történő fizi­kai változások. Ezek közé tar­tozik a hőmérséklet, a párattar- talom megnövekedése és a lég­áramlás csökkenése. Ezekre a változásokra az emberi szerve­zet a pulzus számának növeke­désével, a bőr vérellátásának megnövekedésével, magasabb vérnyomással felel. Mindez -----—• | Kommentáljuk [--------— HO L ES MIT EBEDELiNK? Sokan talán nem *is gondolják, hogy nem mindegy, mi lyeu választ kapunk erre a kérdésre. Felmérések utalnak rá, hogy a főtt étel, a kalóriadűs ebéd, a rendszeres étkezés befolyásolja a teljesítményt: azokon a munkahelyeken, ahol az étkeztetésről megfelelő színvonalon gondoskodnak, a dolgozók teljesítménye műszakonként átlag nyolc százalék­kal, a munkaidő utolsó négy órájában pedig tizenkét száza­lékkal magasabb, mint ahol nem látják el meleg étellel a dolgozókat. Ez a tény magáért beszél, s aláhúzza az üzemi étkezte­tés jelentőségét. A mit ebédelt kérdésre, népgazdaságunk dolgozóinak 31,5 százaléka felelhetné azt jelenleg, hogy főtt ételt — az üzemi étkeztetés különböző formáinak igénybevételével. Az üzemi étkeztetésre vonatkozó kormányrendelet meg­jelenése, vagyis 1974 óta pozitív változás tapasztalható e téren. Csupán a 6. ötéves tervidőszak első két évében 65 ezerrel nőtt az étkezők száma, s 1980-ban Szlovákiában előreláthatólag már eléri a 650 ezret, azaz 207 ezerre] lesz több, mint 1975-ben. 1990-re pedig mór a dolgozók 70 százalékának érdeklődésével számolnak. Az üzemi étkeztetés különböző formáit említettük fen­tebb. Mert nem beszélhetünk csak üzemi étkezdékről. Nem minden vállalatnak, üzemnek van saját étkezdéje, így egyelőre más módon kell gondoskodniuk dolgozóik ellátá­sáról. Különösen a kis üzemekre és a kihelyezett üzem- részlegekre érvényes ez. Egyre több üzem veszi igénybe a vendéglátóipari létesítményeket is dolgozói étkeztetésére, 1980 ra a dolgozók 5,7 százaléka jut főtt ételhez ily módon. Jelenleg a dolgozók 20,8 százaléka étkezik üzemi étkez­dében. Ezek hálózata a 6. ötéves tervidőszak folyamán jelentősen bővült: eddig 233 egységgel gyarapodott. Igaz, hogy legnagyobb részt saját konyhával nem rendelkező étkezdékkel. Az üzemi étkeztetés iránti érdeklődés fokozódása nem­csak az anyagi-műszaki alap, tehát a hálózat bővítését te­szi szükségessé, hanem az üzemi konyhák munkájának, az ételek elkészítésének korszerűsítését is. Az ipari félkész- és készételek felhasználása üzemi konyháinkon ez idáig nem tart lépést a fejlődéssel. El kell ismernünk, hngy a kínálat sem tökéletes még, de a meglévő választék iránti érdeklő­dés még ennél is kisebb. A miértre többféle a válasz: egy­részt a konyhavezetók és a fogyasztók bizalmatlansága, esetleg tájékozatlansága, másrészt az üzemi konyhák hiá­nyos felszereltsége, például hűtőberendezéssel. Pedig a jövő tagadhatatlanul az ipari félkész- és készételeké. Míg 1980-ban az ételek több mint 90 százaléka még az üzemi konyhákban készül, a 7. ötéves terv végére ez az arány 71 százalékra, 1990-re pedig 53,4 százalékra csökken. Ez a korszerűsítés annál is inkább elengedhetetlen, mert az üzemi étkeztetés fejlesztésében a második és harmadik műszakban dolgozókról sem feledkezhetünk meg. Ezek számára a főtt étel ugyanolyan fontos, mint az első mű­szakban dolgozók számára. Az ételek készítése a hagyomá­nyos módon viszont — az étkezők számának növekedése következtében is — egyre több nehézségbe ütközik. Az ipari félkész- és főleg készételek alkalmazása járható út lenne e feladat teljesítésére. Az üzemi étkeztetés társadalmi jelentőségét — a fejlődés alapján is megítélhetjük — egyre több munkahelyen meg­értették. A doigozókről való gondoskodás komplex prog­ramjainak szerves részét alkotja. A fejlesztés mellett azon­ban jelenlegi színvonalát sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Minőségének további javítása érdekében mindenütt egy­formán tudatosítani kell, hogy az üzemi étkeztetés nem csupán azok ügye, akik igénybe veszik, s a nehézségek leküzdése sem csak a konyhavezetők és az üzemi konyhák dolgozóinak feladata. FLÚR1ÁN MARTA kedvtelenséget, a munkatelje­sítmény csökkentését okozza akár testi, akár szellemi mun­kát végez az ember. Ennek megakadályozásához elegendő a bőséges szellőztetés. Zárt helyiségben a meleg le­vegő a mennyezet felé nyomul, ott sűrűsödik és onnan áram­lik ki. A padlózat felett ezáltal csökken a nyomás. A levegő cserélődését természetesen leg­jobban a nyitott ablak biztosít­ja. Ha azonban az ablak a fal közepében van elhelyezve, rö­vid kinyitása a levegő gyors cserélésére nem a legmegfele­lőbb, mivel középmagasságban nincs levegőáramlás. Sokkal hatásosabb a huzat, amely azon­ban csak az üres helyiségek szellőztetésére alkalmas. Álta­lános követelmény a helyisé­gek levegőjének óránkénti cse­rélése, ami természetesen az ott végzett munkától, a jelen­levő személyek számától, a he lyiség nagyságától és még egyéb tényezőktől jügg. A higiénia szempontjából a fűtés is igen jelentős. A fűtő­testnek biztonságosnak kell lennie, a meleget egyenletesen kell kiadnia. Az emberi test is bizonyos szemszögből nézve fű­tőtest. A meleget vegyi úton és izommunkával termeli. Ha a termelt meleget nem adná ki környezetébe, hőmérséklete ál­landóan emelkedne, míg elérné a 42 fok Celsiust. A termore- guláció segítségével az egész­séges ember hőmérséklete 37 fok Celsius alatt van, de bizo­nyos körülmények között le­hűléssel'is találkozunk. 27 fok Celsius alatt, ami azonban ha­lált jelent. Felöltözött embernek pihenés közben 18—21 fok Celsiusra van szüksége, könnyű munka végzésénél 16—18 fok Celsius­ra. Túl magas hőmérséklet csökkenti a munkateljesít­ményt, az ember nem tudja a fölösleges meleget kiadni és a szervezetet túihevülés veszé­lyezteti (fejfájás, görcsök). Az állandó egyforma hőmérséklet sem megfelelő. Csökkenti a tes­ti és szellemi éberséget és a szervezet ellenéllóképességét. Ezért fontos, hogy a központi fűtéses lakásokban a hőmérsék­let ingadozó legyen, és a kilen­gés legalább 3—4 fok Celsiust tegyen ki. Figyelni kell a le­vegő páratartalmára is. Leg­megfelelőbb a 40—60 százalék, de 30 százalék alá nem szabad csökkennie. Az alacsonyabb hő­mérséklet az emberi szervezet­re nézve nem káros, az hozzá idomul, és ez a hőmérséklet serkenti a szervezet meleggel való gazdálkodását. A központi fűtés hátrányát egészségi szempontból az je­lenti, hogy a radiátorokról a magas hőmérséklet következté­ben szerves részecskék jutnak a levegőbe, melyek a légzőszer­veket ingerük. Az így fűtött helyiségben tartózkodók száraz levegőre panaszkodnak. Fontos teendő tehát a fűtőtestekre víz­párologtatókat helyezni, vagy ha ablakot nem nyitunk, főleg éjszakára, nedves ruhákat bo­rítani rájuk. Az egészség és higiénia szempontjából a leg­megfelelőbb a fűtőtestek falban való elhelyezése. DR. ĎURIKOVÄ MARIENA 1979. II. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents