Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-16 / 40. szám, péntek

Miért vonzó a gépgyár?

TÖBB FIGYELMET A MUNKAVÉDELEMNEK

A Považská Bystrica-i Gépgyár gútai (Kolárovo) fióküze- mének megnyitásakor a helybeliek közül bizonyára kevés nő gondolt arra, hogy ők is munkalehetőséghez jutnak az üzemben. Rövid idő alatt népszerűvé vált a gépgyári mun ka, s vonzotta a dolgozókat más munkahelyekről is. Az ad~ dig háztartást vezető nők közül is egyre többen kerestek ás találtak munkát a gyárban. Ma a dolgozók 55—60 százaléka nő

*— Azt nem állítom, hogy könnyű a munka az üzemünkben, de a mi mezőgazdasági vidékünkön igen vonzónak bizonyult a gyár — mondotta Kamocsai Béla, a káder és személyzeti osztály vezetője.

Azt hiszem, ennek oka nem csak a földműveléstől merőben eltérő munkafetélelekben keresendő. Más is szerepet játszik abban, hogy elsősorban a fiatalok jönnek szívesen dolgozni a gyárba. Mondhatnám azt is, hogy a gútai gépipari üzem a fiatalok üzeme, hisz a dolgozók átlagos életkora 28 év. Ma gyarázatként még idekívánkozik az is, amiről Kamocsai Béla nem kis büszkeséggel szólt.

— A Centrum II. lakótelepen vannak az üzemi lakásaink. Az új lakótömbökben 180 család talált otthonra. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik dolgo- zónk a gépgyártól kapott lakásban él családjával.

— A gyermekekről sem feledkeztünk meg — kapcsolódott be a beszélgetésbe Vajlik Imre, az üzemi pártbizottság al- elnöke, munkavédelmi előadó. — Húszszemélyes bölcsődénk van. s most épül egy újabb 35 gyermek részére, valamint egy 60 férőhelyes óvoda. Ezeket Z- akcióban a városi nemzeti bizottsággal és a helyi földművesszövetkezettel közösen építjük. Az üzem 2 millió koronával és 3000 órányi társadalmi munkával járul hozzá a gyermekintézmények létesítéséhez.

Megtudtam azt is, hogy az alapvető építési munkával már elkészültek, s úgy tervezik, hogy a gyermekek a következő tanévben már birtokukba vehetik az említett épületeket. A nemzeti bizottsággal való szoros együttműködésüknek meg lesz az eredménye: az új óvoda és bölcsőde átadásával megoldódik a város és az üzem egyik égető problémája.

ÉRTÉKELTEK

A trnavai Magasépítő Válla- latban, mely nemrég ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. értékelték a dolgozókról való komplex gondoskodásban elért eredményeket.

A galántai (Galanta), tsnavai és trenčíni jól felszerelt üzemi rendelőben négy orvos és egy fogorvos törődik a dolgozókkal. azokat a munkásokat pedig, akik e városokon kívül dolgoznak, szükség esetén az egészségügyi intézetekben kezelik.

Az említett három városban és Piešťanyban üzemi konyhát létesítettek, ezek 1200 dolgozót látnak el. A Jednota és a vendéglátóipar éttermeiben dolgozók kedvezményesen étkezhetnek.

A vállalat dolgozói kulturáltan laknak a trnavai, a zlatov- cei. a szenei (Senec), a galántai, a piestanyi és a pezinoki munkásszállókban, amelyekben összesen 1380 ágy van.

A fiatalokról sem feledkeznek meg: lakásokat adnak nekik A vállalat Trnaván 259, Trenčínben 56, Piešťanyban pedig 15 szövetkezeti lakást épített, üzemi lakást pedig 546 dolgozó kapott. Többen kaptak 15 ezer korona térítésmentes kölcsönt lakásproblémájuk

megoldásúra.

A vállalat modern üdülőközpontot épített Piešťanybun, ahová az Állami Fürdőkkel együtnhíködve gyógykezelésre is járhatnak a dolgozók. További üdülőjük van Trenčínben, melyet egész éven át használhatnak, a Skalica melletti Zlat- Tiírká dolinában levő pedig elsősorban a nyári szabadságok eltöltésének helye.

— mtS —

A gyárba kerülő nők többsége betanított munkásként dolgozik. Az új gépsorok bevezetésével azonban egyre több szakemberre van szükség. A Považská Bystrica-i anyaüzem szaktanintézetén kívül a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Szlovák Hajógyár és a Járási Építőipari Vállalat szaktanintézeteiben is képeznek a gútai üzemrészleg számára szakmunkásokat. Ezekből évente 25—30 fiatal kerül a gyárba.

Beszélgetésünk alapján megállapítottam, hogy az üzem vezetősége sokoldalúan gondoskodik a dolgozókról. Én viszont arra is kíváncsi voltam, mit tesznek a munkavédelem területén, amely a szociális gondoskodás fontos részét képezi.

Vajlik Imre kérésemre megmutatta az üzemet, ahol a közkedvelt 50 köbcentiméteres kismotort, a Babetát gyártják:

— Naponta 239 darabot készítünk belőlük — tájékoztatott kísérőm, —- Termékünket a szocialista országokon kívül jól ismerik az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, az NSZK-ban, s Bolíviába, Libanonba és Kuwaitba is exportálunk.

Míg én nézelődtem, figyeltem, milyen ügyes mozdulatokkal fúrja a meghajlított csöveket az egyik közelemben dolgozó fiú, Vajlik Imre megjegyezte:

— Sajnos egyesek nem tartják meg a munkavédelmi előírásokat, pedig rendszeresen felvilágosító tanfolyamokat rendezünk. Komoly baleset ugyan kevés fordul elő, de a kisebb sérülések száma jelentős.

— Ezen a fúrógépen tilos kesztyűvel dolgozni — szólítja meg az egyik dolgozót.

— Tudom, de a legtöbben mégis használják. Ezektől az olajos csövektől nagyon csúnya maradna a kezem, mert az olaj szinte beleevődik a bőrbe — hangzott a válasz.

— És ha baleset történne? — kapcsolódok a beszélgetésbe.

— Még eddig nem volt, és vigyázok — felelte Németh József.

A másik oldalon nők dolgoznak. A fúrógépeken a befejező műveleteket végzik az egyik alkatrészen. Mielőtt közelebb mentünk hozzájuk, Vajlik Imre megjegyezte:

— Tavaly egy súlyos baleset volt az üzemben, amelyet a védősapka, illetve a kendő helytelen használata okozott. Megdöbbentő a nők nemtörődömsége vagy figyelmetlensége. Egyszerűen nem veszik komolyan a védőeszközök használatát, és ha figyelmeztetem őket a veszélyre, csak mosolyogva legyintenek, hogy ők elég elővigyázatosak.

Az üzemben úgy osztják be a munkát, hogy a terhes nők a kevésbé veszélyes munkafolyamatokat végzik.

A krómozó részleg veszélyes munkahely. A.vegyszerekkel telített levegőt az ott dolgozók már megszokták. Nem is tudatosítják, hogy a légszűrős védőmaszk használata mennyire fontos számukra. Most még nem érzik a krómpárlat káros hatását, de évek múlva jelentkezhet különböző légzőúti megbetegedés formájában.

Tóth Ilonától és Gőgh Erzsébettől kérdeztem meg, mi a véleményük minderről. S a válasz:

— Tudjuk, hogy veszélyes így dolgozni, a légszűrőket azonban szinte lehetetlen ilyen melegben használni. Jobban kellene megoldani a levegő tisztítását. Több helyen hiányzik a vegyszereket tartalmazó edények fölött a védőüveg, pedig erre nagy szükség lenne.

* * *

Van még mit tenni a biztonságosabb munkavégzés érdekében a gútai üzemben. Igaz, sok mindent megoldottak: a rendszeres orvosi ellenőrzés már hagyománnyá vált, s egészség- ügyi előadásokat is gyakran szerveznek. A dolgozóknak a munka után van lehetőségük a tisztálkodásra. A munkavédelem terén azonban még akadnak hiányosságok. Ezeket sok esetben nem az üzem vezetőségének a nemtörődömsége okozza, hanem az, hogy a különböző védőeszközöket, munkaruhákat nem tudják kellő meny- nyiségben megvásárolni. A kereskedelemnek többet kellene foglalkoznia ezzel a problémával.

S azt hiszem az is rendkívül fontos, amit Vajlik Imre búcsúzáskor mondott:

— Kitartó nevelő- és felvilágosító munkára van szükség, hogy dolgozóink ne csak a termelési eredményt, (ami kétségtelenül elsőrendű) tartsák szem előtt, hanem jobban ügyeljenek saját egészségükre, testi épségükre.

DEÁK TERÉZ

ORVOSI TANÁCSADÓ

A szellőztetés és fűtés orvosi szemmel

Az emberről való gondoskodás szerves része az egészség- védelmen kívül a jó életkörülmények megteremtése. Ide tartozik a lakáskultúra is. Otthon gyűjtünk erőt a munkához, gyermekeinket neveljük, szellemi képességeinket gyarapítjuk. Ahhoz, hogy a lakás teljesíthesse ezt a szerepét, meg kell tartanunk az alapvető higiéniai szabályokat.

Zárt helyiségben, ahol több ember tartózkodik, és különböző munkát végeznek, a levegő' értéke folyamatosan változik, illetve az légzésre alkalmatlanná válik. Az emberi szervezet fiziológiai folyamatainak nor- mális működéséhez fontos a levegő gyakori cserélése, vagyis a szellőztetés. A szellőztetés a lakáskultúrában is fontos helyet foglal el, mivel a jó levegő nagymértékben hozzájárul a kellemes légkör kialakulásához. A zárt helyiségek levegőjét a szagok terjedése, a párolgások, a légzés, a por felkavarása, a kívülről behozott szennyeződés (por, sár, baktériumok) teszi elhasználttá. Az ember saját maga is nagy szerepet játszik a levegő szennyezésében a szervezetben végbemenő biológiai, fiziológiai, ill. patológiai folyamatok alapján. *

A levegő zárt helyiségben a légzés által széndioxiddal telítődik az oxigén rovására, azonban nem ez jelenti a legnagyobb ártalmat a szervezet szempontjából. A levegő jó minőségét fokozott mértékben rontja a különböző szagok terjedése. Ezek a zsírsavak anyagcseréjének termékei, tartalmazza őket az izzadság is, a meleg, a fény és az oxigén hatására termelődnek. Ezeket a termékeket a szaglószerveink már akkor is észlelik, amikor bizonyításuk kis mennyiségük miatt még lehetetlen. Az elhasznált levegőn való tartózkodás fejfájást, rosszullétet, sőt ájulást is okozhat. Ezt azonban nem az oxigénhiány váltja ki, hanem a levegőben történő fizikai változások. Ezek közé tartozik a hőmérséklet, a párattar- talom megnövekedése és a légáramlás csökkenése. Ezekre a változásokra az emberi szervezet a pulzus számának növekedésével, a bőr vérellátásának megnövekedésével, magasabb vérnyomással felel. Mindez -----—• | Kommentáljuk [--------—

HO

L ES MIT EBEDELiNK?

Sokan talán nem *is gondolják, hogy nem mindegy, mi lyeu választ kapunk erre a kérdésre. Felmérések utalnak rá, hogy a főtt étel, a kalóriadűs ebéd, a rendszeres étkezés befolyásolja a teljesítményt: azokon a munkahelyeken, ahol az étkeztetésről megfelelő színvonalon gondoskodnak, a dolgozók teljesítménye műszakonként átlag nyolc százalékkal, a munkaidő utolsó négy órájában pedig tizenkét százalékkal magasabb, mint ahol nem látják el meleg étellel a dolgozókat.

Ez a tény magáért beszél, s aláhúzza az üzemi étkeztetés jelentőségét. A mit ebédelt kérdésre, népgazdaságunk dolgozóinak 31,5 százaléka felelhetné azt jelenleg, hogy főtt ételt — az üzemi étkeztetés különböző formáinak igénybevételével.

Az üzemi étkeztetésre vonatkozó kormányrendelet megjelenése, vagyis 1974 óta pozitív változás tapasztalható e téren. Csupán a 6. ötéves tervidőszak első két évében 65 ezerrel nőtt az étkezők száma, s 1980-ban Szlovákiában előreláthatólag már eléri a 650 ezret, azaz 207 ezerre] lesz több, mint 1975-ben. 1990-re pedig mór a dolgozók 70 százalékának érdeklődésével számolnak.

Az üzemi étkeztetés különböző formáit említettük fentebb. Mert nem beszélhetünk csak üzemi étkezdékről. Nem minden vállalatnak, üzemnek van saját étkezdéje, így egyelőre más módon kell gondoskodniuk dolgozóik ellátásáról. Különösen a kis üzemekre és a kihelyezett üzem- részlegekre érvényes ez. Egyre több üzem veszi igénybe a vendéglátóipari létesítményeket is dolgozói étkeztetésére, 1980 ra a dolgozók 5,7 százaléka jut főtt ételhez ily módon. Jelenleg a dolgozók 20,8 százaléka étkezik üzemi étkezdében. Ezek hálózata a 6. ötéves tervidőszak folyamán jelentősen bővült: eddig 233 egységgel gyarapodott. Igaz, hogy legnagyobb részt saját konyhával nem rendelkező étkezdékkel.

Az üzemi étkeztetés iránti érdeklődés fokozódása nemcsak az anyagi-műszaki alap, tehát a hálózat bővítését teszi szükségessé, hanem az üzemi konyhák munkájának, az ételek elkészítésének korszerűsítését is. Az ipari félkész- és készételek felhasználása üzemi konyháinkon ez idáig nem tart lépést a fejlődéssel. El kell ismernünk, hngy a kínálat sem tökéletes még, de a meglévő választék iránti érdeklődés még ennél is kisebb. A miértre többféle a válasz: egyrészt a konyhavezetók és a fogyasztók bizalmatlansága, esetleg tájékozatlansága, másrészt az üzemi konyhák hiányos felszereltsége, például hűtőberendezéssel. Pedig a jövő tagadhatatlanul az ipari félkész- és készételeké. Míg 1980-ban az ételek több mint 90 százaléka még az üzemi konyhákban készül, a 7. ötéves terv végére ez az arány 71 százalékra, 1990-re pedig 53,4 százalékra csökken.

Ez a korszerűsítés annál is inkább elengedhetetlen, mert az üzemi étkeztetés fejlesztésében a második és harmadik műszakban dolgozókról sem feledkezhetünk meg. Ezek számára a főtt étel ugyanolyan fontos, mint az első műszakban dolgozók számára. Az ételek készítése a hagyományos módon viszont — az étkezők számának növekedése következtében is — egyre több nehézségbe ütközik. Az ipari félkész- és főleg készételek alkalmazása járható út lenne e feladat teljesítésére.

Az üzemi étkeztetés társadalmi jelentőségét — a fejlődés alapján is megítélhetjük — egyre több munkahelyen megértették. A doigozókről való gondoskodás komplex programjainak szerves részét alkotja. A fejlesztés mellett azonban jelenlegi színvonalát sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Minőségének további javítása érdekében mindenütt egyformán tudatosítani kell, hogy az üzemi étkeztetés nem csupán azok ügye, akik igénybe veszik, s a nehézségek leküzdése sem csak a konyhavezetők és az üzemi konyhák dolgozóinak feladata.

FLÚR1ÁN MARTA

kedvtelenséget, a munkateljesítmény csökkentését okozza akár testi, akár szellemi munkát végez az ember. Ennek megakadályozásához elegendő a bőséges szellőztetés.

Zárt helyiségben a meleg levegő a mennyezet felé nyomul, ott sűrűsödik és onnan áramlik ki. A padlózat felett ezáltal csökken a nyomás. A levegő cserélődését természetesen legjobban a nyitott ablak biztosítja. Ha azonban az ablak a fal közepében van elhelyezve, rövid kinyitása a levegő gyors cserélésére nem a legmegfelelőbb, mivel középmagasságban nincs levegőáramlás. Sokkal hatásosabb a huzat, amely azonban csak az üres helyiségek szellőztetésére alkalmas. Általános követelmény a helyiségek levegőjének óránkénti cserélése, ami természetesen az ott végzett munkától, a jelenlevő személyek számától, a he lyiség nagyságától és még egyéb tényezőktől jügg.

A higiénia szempontjából a fűtés is igen jelentős. A fűtőtestnek biztonságosnak kell lennie, a meleget egyenletesen kell kiadnia. Az emberi test is bizonyos szemszögből nézve fűtőtest. A meleget vegyi úton és izommunkával termeli. Ha a termelt meleget nem adná ki környezetébe, hőmérséklete állandóan emelkedne, míg elérné a 42 fok Celsiust. A termore- guláció segítségével az egészséges ember hőmérséklete 37 fok Celsius alatt van, de bizonyos körülmények között lehűléssel'is találkozunk. 27 fok Celsius alatt, ami azonban halált jelent.

Felöltözött embernek pihenés közben 18—21 fok Celsiusra van szüksége, könnyű munka végzésénél 16—18 fok Celsiusra. Túl magas hőmérséklet csökkenti a munkateljesítményt, az ember nem tudja a fölösleges meleget kiadni és a szervezetet túihevülés veszélyezteti (fejfájás, görcsök). Az állandó egyforma hőmérséklet sem megfelelő. Csökkenti a testi és szellemi éberséget és a szervezet ellenéllóképességét. Ezért fontos, hogy a központi fűtéses lakásokban a hőmérséklet ingadozó legyen, és a kilengés legalább 3—4 fok Celsiust tegyen ki. Figyelni kell a levegő páratartalmára is. Legmegfelelőbb a 40—60 százalék, de 30 százalék alá nem szabad csökkennie. Az alacsonyabb hőmérséklet az emberi szervezetre nézve nem káros, az hozzá idomul, és ez a hőmérséklet serkenti a szervezet meleggel való gazdálkodását.

A központi fűtés hátrányát egészségi szempontból az jelenti, hogy a radiátorokról a magas hőmérséklet következtében szerves részecskék jutnak a levegőbe, melyek a légzőszerveket ingerük. Az így fűtött helyiségben tartózkodók száraz levegőre panaszkodnak. Fontos teendő tehát a fűtőtestekre vízpárologtatókat helyezni, vagy ha ablakot nem nyitunk, főleg éjszakára, nedves ruhákat borítani rájuk. Az egészség és higiénia szempontjából a legmegfelelőbb a fűtőtestek falban való elhelyezése.

DR. ĎURIKOVÄ MARIENA

1979.

II. 16.