Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-11 / 9. szám, csütörtök

TOVÁBB TARTANAK A SAHELLENES TÜNTETÉSEK Leértékelték az iráni rialt PERU Az általános sztrájk megbénítja az ország életét (ČSTK) — Az előző napák viharos tüntetéseihez képest tegnap aránylag nyugodt volt « helyzet Teheránban. Sajtó­ügynökségeik jelentései szerint volt ugyan néhány helyen tün­tetés a rendszer ellen, amikor is a kivezényelt katonák a le­vegőbe lőttek. Ugyancsak tün­tettük a teheráni egyetem diák­jai és professzorai, követelve, hogy az egyetemen, amelyet a rendkívüli állapot kihirdetése- (kor bezártak, ismét kezdődje­nek meg az előadások. Több ezren tüntettek a sah ellen Ah- vazban és más városokban, je­lentések szerint az összetűzé­seik során legkevesebb tíz em­ber életét vesztette. Teheránban tegnap bejelen­tették, hogy a sah Abdái Ali Badrei tábornokot nevezte ki a szárazföldi erők parancsnokává Gholam Ovejszi tábornok he­lyett, aki a múlt héten lemon­dott, és állítólag gyógykezelés céljából az Egyesült Államok - ba utazott. Mohammed Reza Pahlavi irá­ni sah kedden a családi vagyon egy részét átadta egy általa 1958-ban létesített, alapítvány­nak, jelentette tegnap az iráni rádió. Az alapítvány igazgató­jának közlése szerint elsősor­ban iráni és külföldi székhe­lyű bankok és különböző vál­la latoik részvényeinek átadásá­ról van szó több millió dollár értékben. A sah külföldön le­vő családi vagyonáról, amelyet több mint egymilliárd dollár értékűre becsülnek, és különö­sen azokról az összegekről, amelyeket a sah az utóbbi években utalt át külföldre, a rádió nem tett említést. A Pah­lavi-alapítvány jótékonysági in­tézmény és családi tröszt kom­binációja, jövedelmének nagy­ságát titokban tartják. A sah, mint közölték, teg­nap elrendelte, hogy bocsássá- nak szabadon a katonai bíró­ságok által elítélt 266 foglyot. Az Iráni Nemzeti Bank az amerikai dollárhoz viszonyítva tegnap 9 százalékkal leértékel­te az iráni rialt. Ez a döntés az országban folyó valamennyi pénzügyletre vonatkozik. A kül. földi kereskedelmi elszámolá-: sóikra az eddigi árfolyam ma­rad érvényben. Jól értesült forrásokból szár­mazó hírek szerint az iráni nagyburzsoázia kb, 10 millió dollárt helyezett el külföldi bankokban. NÉPSZÁMLÁLÁS LESZ A SZOVJETUNIÓBAN (ČSTK) — Moszkvában saj­tóértekezletet tartottak a nép­számlálásról, amelyre január 17 és 24 között ikerül sor a Szov­jetunióban. Lev Volodarszkij, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondotta, hogy a nép- számlálás adatait felhasznál­ják az 1981—1985. évi népgaz­daságfejlesztési tervek kidolgo­zásánál. A népszámlálási ada­tok ugyancsak segítenek rész­letesebben felmérni, mit ért el a Szovjetunió a tizedik ötéves terv időszakában. Ez lesz a ha­toduk népszámlálás a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom után, az első 1920-ban, a leg­utóbbi 1970-ben volt. A népszámlálási kérdőívek és programok kidolgozásában részt vettek az állami tervbi­zottság, az érdekelt minisztériu­mok, hivatalok és tudományos intézmények. A kérdőívek 16 kérdést tartalmaznak. Ezek kö­zül 11-re az egész lakosság vá­laszol. A Központi Statisztikai Hiva­tal a helyi tanácsok segítségé­vel 900 0Ó0 embert készített fel a népszámlálás lebonyolítására. A nyert adatok feldolgozására 29 adatfeldolgozó központot lé­tesítettek, amelyeket elektroni­kus számológépekkel láttak el. A nehezen hozzáférhető he­lyeken (Jakutföld, Csukotka, távoli hegyi települések, a Pa­mír és a Tiensan hegységben), amelyek januárban csak nehe­zen közelíthetők meg, a nép- számlálás már az országosan kitűzött időpont előtt megkez­dődött. New Yorkban, az ENSZ-közgyű- lés üléstermében koncertet rendeztek a gyermekalap (UNICEF) javára. Ez a hang­verseny volt az idei nemzetközi gyermekév első nagy akciója, amelyet az ENSZ New York i székhelyén rendeztek. A helyi- ségek és termek nagy részében a New Yorki iskolák diákjai foglaltak helyet. A pódiumon néhány ismert együttes és éne­kes lépett fel. Képünkön (bal­ról) a svéd Abba, az amerikai Bee Gees együttesek, valamint John Denver énekes láthatók. (Felvétel: ČSTK) Kommentárunk « 1979. 1. 11. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tavalyi decemberi ülése meg­erősítette, hogy az idei évtől kezdve Kína megkezdi az or­szág modernizálása „grandió­zus“ tervének megvalósítását, amelynek eredményeképpen Kína az évszázad végéig gazda­sági és katonai téren is nagy­hatalommá akar felemelkedni. A Központi Bizottság döntést hozott, hogy véget kell vetni a belpolitikai kampányoknak, és minden erőt a mezőgazdaság, az ipar, a tudomány és a tech­nika fejlesztésének, valamint a fegyveres erők korszerűsítésé­nek szolgálatába kell állítani. Az ülésről kiadott közlemény szerint több jelentős intézke­dést valósítanak meg. Elsősor­ban is aktívan fejleszteni kí­vánják a gazdasági együttmű­ködést a nyugati országokkal, a belső gazdasági szerkezetben ki akarják küszöbölni a jogkö­rök túlzott összpontosítását, az irányítás terén mutatkozó fo­gyatékosságokat, hangsúlyoz­zák a gazdasági törvények tisz­teletben tartását és anyagi sza­bályozókkal kívánják ösztönöz­ni a dolgozók érdekeltségét a termelésben. Egyelőre nehéz részletes elemzést adni az ambiciózus tervekről, mivel nem hozták nyilvánosságra az egyes évek népgazdasági tervét, sem pedig az 1985-ig, majd az évszázad végéig szóló távlati terveket. A fő irányelvek és mutatók alap­ján azonban külföldi szakem­berek kétségüket fejezik ki, va­jon az elképzelések reálisak-e és arra figyelmeztetnek, hogy a túlzott ígéretek, amelyekkel a mostani vezetés elárasztja az ország lakosságát, kiábrándult­ságot és keserűséget válthat ki a népben, ha a legközelebbi években nem fordul lényegesen jobbra a helyzet Kínában. Külföldi megfigyelők min­denekelőtt arra az elmaradt alapra mutatnak rá, amelyből Kína kiindult. A nemzeti össz­(ČSTK) — Bezárt ipari üze­mek, üzletek és bankóik, megbé­nult közlekedés, rendőr- és ka­tonai járőrök, valamint tankok Lima és más perui városok ut­cáin — ilyen képet nyújtott a Perui Dolgozók Általános Szö­vetsége által meghirdetett álta­lános sztrájk tegnapi második napja. A háromnapos sztrájkot szinte az ország valamennyi nagy szakszervezeti szövetsége és baloldali pártja támogatja. A perui dolgozók az állan­dóan rosszabbodó munka- és életfeltételek ellen tiltakoznak, elítélik az embertelen gazda­sági politikát és a munkából való törvénytelen elbocsátáso­kat. A szlrájkolók elszántságát sem a rendkívüli állapot kihir­detése, sem a szakszervezeti ve­zetők letartóztatása nem törte meg. A Limából érkezett hí­rek szerint a kohászok, a bá­nyászok, a kikötői munkások, a tengerészek és a teherautó­vezetők 60—80 százaléka vesz részt a sztrájkban. A sztrájk nyugodtan és szervezetten fo­lyik. FOLYIK A HIDEG OKOZTA KÁROK FELSZÁMOLÁSA (ČSTK) — Budapest — Ma­gyarországon az éjjeli havazás és fagyok jelentősen megne­hezítették a közúti forgalmat. Mindenekelőtt a Dunántúl és Észak-Magyarország útjait fedi jégréteg. Vas és Fejér megyé­ben tegnap reggel az utak jár­hatatlanok voltak. A síkos utak Budapest váro­si közlekedésében is késést okoztak. A hóeltakarításban 130 gép vett részt. A jégpáncél megbénította a forgalmat a Fe­rihegyi repülőtéren is. Varsó — A Lengyelországba beáramló meleg szél csaknem az egész országban enyhülést váltott ki. A kedvezőbb időjá­rás a vasúti és a közúti közle­kedés alkalmazottainak, vala­mint a nekik segítő katonák­nak lehetővé teszi, hogy gyor­sabban felszámolhassák az idő­járás okozta károkat. A legnagyobb javulást az elmúlt héten a vasúti forga­lomban érték el. A lengyel vasutak a hét elején az évben első alkalommal 24 óra alatt egymillió tonna árut szállítót-' tak. Az áruszállítás megindításá­ban jelentős szerepe van a vasutasok és a katonák áldo­zatos mukájának. A hét elején 130 vonattal több indult mint vasárnap. Jelentősen meggyor­sult a vagonok ki- és berakása. Moszkva — Moszkvában és a Szovjetunió európai részében a hőmérséklet napközben 0 fok körül mozog. így visszavonták a közelmúlt hideg napjaiban foganatosított intézkedések zö­mét. Azt, hogy még az erős fa- gyök sem akadályozzák szük­ségszerűen a munkát, bizonyít­ják a Vlagyivosztok környékén végzett talajjavítási munkálat tok. Annak ellenére, hogy a térségben most mínusz 40 Cel­zius fokot mérnek, a szakembe­rek folytatják az egyes melio­rációs objektumok kimérését. A pekingi vezetés célul tűzte ki, hogy 1985-ig 400 millió ton­na gabonát kell évente meg­termelni, és 1980-ig lényegé­ben gépesíteni kell a mezőgaz­daságot. Ez a mérce túlságo­san magasnak látszik. Bár Kí­nában intenzíven művelik a földeket, a hektárhozamok a fejlett országokhoz hasonlítva Irreális tervek — reális aggodalmak termék Kínában a Time által közölt adatok szerint 1977-ben csak 373 milliárd dollár volt, míg az Egyesült Államokban 1889 billió dollárt tett ki. Az egy főre jutó jövedelem pedig mindössze 378 dollár. A mosta­nában a tőkésországokat láto­gató nagyszámú kínai kereske­delmi küldöttségek magukkal viszik a megvásárolni szándé­kolt áruk jegyzékét, amelyek­nek terjedelme nyilvánvalóan meghaladja a kínai költségve­tés lehetőségeit. A józan becs­lés szerint a „négyféle moder­nizálás“ 1985-ig 800 milliárd dollárjába kerülne Kínának. Külföldi közgazdászok kétlik, hogy a primitív kínai gazdaság össze tudja-e 1985-ig annyira szedni magát, hogy meg tudja fizetni ezt az összeget. így pél­dául az olajkivitel, amelynek jövedelméből Peking elsősor­ban finanszírozni kívánja a kor­szerűsítést, számos komoly problémával jár — a kínai kő­olajnak igen nagy a parafintar- talma, és nehéz a kitermelése. alacsonyak. Ami a gépesítést il­leti, amerikai szakemberek vé­leménye szerint a kínai mező- gazdaságnak több mint egymil­lió traktorra, 320 ezer teher­gépkocsira, legkevesebb 3 mil­lió gabona- és egyéb kombájn­ra, új ármentesítő és öntözőbe­rendezésekre van szüksége, de nehézségeket okoz majd a gé­pek beszerzése is. Nem kevésbé nehéz a helyzet a tudomány és a technika te­rén, ahol a „kulturális forrada­lom“ a legnagyobb károkat okozta. Rendkívül kevés azok­nak a tudósoknak és műszaki értelmiségieknek a száma, akik lépést tudnak tartani szakterü­letükön a korral. A kínai isko­laügy is zilált állapotban van. Abban az országban, amelynek csaknem egymilliárd lakosa van, mindössze 630 000 az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A tudományos munka­társak rehabilitására irányuló törekvések és az iskolareformok ellenére a Time szerint Kína intellektuális infrastruktúrája rendkívüli gyenge. A gazdaságfejlesztés szor­galmazását, amely egyes irreá­lis célok ellenére is a kínai nép életszínvonalának emelkedésé­vel járhatna, csak üdvözölni le­hetne, ha ennek a kampánynak egyik első helyén nem a kato­nai potenciál sohasem látott erősítése állna. Nyugati lapok­ban közzétett adatok szerint a fegyverkezési kiadások az utóbbi években a kínai költség- vetés 40 százalékát tették ki. A hadsereg fejlesztésére szánt összegek részaránya a „moder­nizálásra“ irányuló kampány folyamán aligha csökken majd. A katonai potenciál erősíté­se és a hadsereg korszerűsíté­se, tekintettel arra, hogy Pe­king elutasítja az enyhülési po­litikát, és egy új háború elke­rülhetetlenségét hirdeti, a je­lenlegi modernizálási kam­pánynak az az eleme, amely a legjobban nyugtalanítja a vilá­got. Még a Nyugaton is, amely­nek országai ma egymással ve­télkedve igyekeznek kedvező kereskedelmi megállapodáso­kat kötni Kínával fegyverek és haditechnika szállítására, hal­latszanak figyelmeztető han­gok, amelyek óva intenek e politika következményeitől. így például egy nyugati diplomata nemrég kijelentette: „Kétlem, hogy Kína gazdasági és kato­nai potenciálja a 2000. eszten­dőben áldás lenne az amerikai érdekekre nézve. Vajon egy olyan Kína, amely eléggé erős ahhoz, hogy fenyegetést jelent­sen a Szovjetunióra nézve, nem lenne fenyegetés a mi szá­munkra is?“ (Cl Kísérletek rabokon A Baltimore-ban folyó bí­rósági eljárás során kide­rült, hogy a Marylandi Egye­tem Orvosi Karának dolgo­zói az 1958—76-os években rabokon végeztek kísérlete­ket új gyógyszerekkel. Az esetre 513 volt rab vádja alapján derült fény. Az eljárás során bebizo­nyosodott, hogy az egyetem dolgozói a hivatalok tudtá­val és beleegyezésével új vakcinákkal több ezer rabon végeztek kísérleteket, akik közül 3700 betegedett meg kolerában, maláriáĎan vagy más betegségekben. A véde­lem állítását, hogy a rabok „önként jelentkeztek" a kí­sérletekre, a tanúk meg­cáfolták. R. Morgan, egy volt rab kijelentette, hogy mi­után megtagadta a kísérlete­ken való részvételt, ez a börtönhivatalok azonnali megtorlását eredményezte. Á Maryland állambeli botrány az elmúlt évek so­rán távolról sem az egyet­len. Az amerikai sajtó nem­egyszer ír olyan esetekről, amikor gyógyszergyárak és kutatóintézetek a helyi hi­vatalokkal megállapodást kötöttek, hogy rabokon kí­sérletezhessenek gyógysze­rekkel és kábítószerekkel. (ČSTK) TORHALLUR ASGEIRSSONT, az Izlandi Kereskedelmi Mi- nisztérium főtitkárát arany-* éremmel tüntette ki a Cseh­szlovák Kereskedelmi Kamara a két ország közti kereskede- lem fejlesztéséért. TAHA MUHIJADDIN MAARUF iraki alelnök kedden három­napos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett. Láto­gatása során tárgyalást folytat Valéry Giscard d’Estaing fran­cia elnökkel és Raymond Bar- re miniszterelnökkel. CARACASBAN, Venezuela fő­városában megkezdődött a dél­amerikai kereskedelmi rend­szer tagországai képviselőinek szemináriuma, amelyen részt vesz az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési bizottsága szakértői­nek csoportja is. A PALESZTINA! Népi Felsza^ badítási Fronthoz tartozó pa­lesztin hazafiak csoportja ked­den egy Tel Aviv közelében levő izraeli börtönből kiszaba­dított nyolc politikai foglyot, akiket az izraeli megszálló hi­vatalokkal szemben tanúsított ellenállásért ítéltek életfogy­tiglani börtönre. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK pénzügyi körei a chilei Pino-» chet-rezsimnek az utóbbi évek során több mint egymilliárd dollár összértékben nyújtottak kölcsönöket és hiteleket — ál­lapítja meg az a nyílt levél, amelyet a Chile felszabadítá­sáért küzdő amerikai nemzeti koordinációs bizottság küldött a kilenc legnagyobb amerikai bank elnökének. TANZÁNIÁBAN az 1978 au­gusztusában végzett népszám­lálás szerint 17 és fél millió ember él. A fővárosnak, Dar el-Salaamnak 870 000 lakosa van. A legutóbbi, 1967-ben vég­zett népszámlálás szerint az ország lakosainak száma 5 millióval növekedett. Waldheim befejezte kubai látogatását (ČSTK) — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára háromnapos hivatalos kubai látogatását be­fejezve visszatért New Yorkba. A karib-tengeri térségben tett látogatása során Waldheim előbb Mexikóba, majd Jamai­cába látogatott. Kubában Fidel Castróval és más kubai veze­tőikkel tárgyalt. Eszmecserét folytattak a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetről. A Ha­vannában kiadott közlemény szerint Castro hangsúlyozta az ENSZ szerepének fontosságát a béke és a nemzetközi bizton-* ság megszilárdítása szempont-* jából.

Next

/
Thumbnails
Contents