Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-11 / 9. szám, csütörtök
TehéránJ j&üél (2.) Széljárások, változások Iránban Aki csak belülről nézi az eseményeket, úgy érzi, ami Iránban történt és történik, az leg alább kilencven százalékig belső mozgások következménye. A fennmaradó tíz száza lék pedig elhanyagolható. Maga a kormányzat is ezt a látszatot igyekezett erősíteni. A külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, amikor arról kérdeztem: mi az oka a mind általánosabbá váló Ame- rika-ellenességnelc, tömör határozottsággal zárta ki azt a feltevést, hogy Iránban Amerika* ellenség lenne. A külvilág beavatkozása A külvilág beavatkozása, bár öttételesen, azon a nemzetközi sajtóértekezleten is szólja került, amelyet teheráni tartózkodásom utolsó napján a polgári kormány tájékoztatási minisztere adott. Reza Ameli óvatosan fogalmazott Owen brit külügyminiszter nyilatkozata ról. Azt mondta: sokan intervenciónak tekintik ezt. Arra azonban nem volt hajlandó kitérni, hogy ki tekinti brit beavatkozásnak a Foreign Office vezetőjének kijelentését. Egy másik kérdésre válaszolva pedig azt mondta, hogy Iránnak változatlanul normális a kapcsolata szomszédaival. Ehhez nincs is mit hozzátenni, hangsúlyozta. A helyzet természetesen nem ennyire egyszerű. Elképzelhetetlen, hogy Iránban minden a belpolitika laboratóriumi körülményei közt zajlott s főként indult. Nos, már maga az a tény, hogy a sahellenes mozgalom erősen vallásos színezetet öltött, sok megfigyelőben azt az érzést ébresztette: a háttérből kezdetben Szaud-Arábia is befolyásolta az eseményeket. A sah programja a nagy civilizáció megteremtésére szöges ellentétben állt ugyanis Szaúd- Arábia törekvésével az iszlám reneszánszára. A vallási ellenzék iráni vezetőjével, Sariat Madari aytollá- val beszélgetve azt a kérdést feszegettük, miért nem akadályozza meg a siita egyház a véres incidenseket. Miközben kint az utcán — e szavak félreért- hetetetlen illusztrációjaként — vadul ropogtak a fegyverek, a nyolcvankét esztendős főpap a következőket mondotta: — Természetesen, mi azt tanácsoljuk a népnek, hogy ha lüntetni akarnak, ám tegyék. De kerüljék az összetűzéseket. A nép sok vonatkozásban elfogadja irányításunkat, de ezen a téren nem. Ügy elszabadultak a szenvedélyek, hogy már magukat sem tudják ellenőrizni. Végül is mit szeretnék mindezzel mondani? Szaúd- Arábiának biztosan nincs része a legutóbbi fejleményekben. Viszont minden bizonnyal érdeke volt lassítani és gátolni a sah úgynevezett liberalizálási politikáját, ahogy ezt Kuvaitban, Bahreinben, Egyiptomban is tette. És ezzel tulajdonképpen az események gyújtópontjához jutottunk, Világszerte általános figyelmet keltett az, hogy a sah még 1963-ban meghirdette a fehér forradalmat, vagyis a békés áttérést a feudalizmusból a kapitalizmusba, s ezt a programot keményen és következetesen, a hagyományos uralkodóosztályok akarata ellenére is elindította. Több szó esett az épülő acélművekről, mint a falvak elmaradottságáról. A világsajtó az épülő gátakról beszélt, és észre sem vette, hogy a nép ezt a programot parancsszóra, ellenvéleményt nem tűrő vi- gyázállásban kénytelen végrehajtani. A számok mágiája A számok mágiája azt is eltakarta, hogy a látványos építkezésekkel egyidejűleg elharapódzott a korrupció, a gazdagok még gazdagabbak, a szegények meg szegényebbek lettek s abból az óriási harácsolásból, amelyet a konjunktúra tett lehetővé, az uralkodócsalád sem maradt ki. Hogy valami nincs rendjén ebben a japán tempóval fejlődő országban, vagyis, hogy ez a fejlődés nem áll összhangban a társadalom igényeivel és érdekeivel, arra elsőként az hívta fel a figyelmet, hogy mind rendszeresebbé vált a külföldön tanuló iráni diákok sahellenes mozgalma, jelszavaik demokráciát, a politikai pártok szabad tevékenységét és a sok ezer politikai fogoly szabadon bocsátását követelték. Ez a csak külföldön tevékenykedő, de mind erőteljesebb diákmozgalom ütött rést a rezsim mesteri ügyességgel szőtt propagandafüggönyén. Persze, ha semmi sem változik s egyáltalán, semmiféle fejlődés sincs, a robbanás előbb bekövetkezik. Itt azonban inkább arról volt szó, hogy a tömegek igényei és reményei nem találkoztak az egyszemélyi vezetés nagyratörő elképzeléseivel; másrészt a döntések nem a társadalom fejlettségének valós helyzetéből indultak ki. Ilyen körülmények közt törvényszerűen lohadt a néptöme- gek kezdeti lelkesedése, ami a fehér forradalom meghirdetését követte és fokozatosan nőtt a feszültség a palota és a kapun kívül levők közt. A hatalom két lehetőség közt választhatott: vagy figyelembe ves^i a jogos kívánságokat, vagy elfojtja ezeket. Nos, a Savak, az iráni titkosrendőrség közreműködésével a legbrutálisabban fojtottak el minden ellenvéleményt. Ha politikai okok miatt ezrével börtönzik be az embereket Iránban, azt az Egyesült Államok nem kifogásolná, mint annyi más szövetséges diktatúra esetében sem nehezményezte. Még Carter is elfogadná, ha egyebekben teljes lenne az összhang a két ország közt. A Fehér Ház valószínűleg nem is azért orrolt meg az iráni uralkodóra, mert a sah Carter ve- télytársának választási kampányát finanszírozta. Még csak azért sem neheztelt Carter, mert fenntartásai voltak az uralkodó nagyhatalmi ábrándjait illetően. Irán — emlékezhetünk rá — az OPEC azon tagállamai közé tartozott, amelyek megtervezték és keresztül vitték az olaj árának újabb és újabb emelését. Ez pedig, egy idő után, keresztezte Washington érdekeit. Irán talán ezért is került fel az emberi jogok nevében vívott carteri kampány listájára. Késön érkezett engedmény Sok teheráni megfigyelő a washingtoni bírálatokkal hozza összefüggésbe a már említett liberalizálási politika meghirdetését. Ebben a belső enyhülési tervben a többi közt a szabad választások kiírása és a betiltott polgári pártok engedélyezése is szerepelt. Nos, ha az elmúlt években nem gyűlt volna fel oly sok politikai elégedetlenség a társadalom különböző rétegeiben, a trón új politikai programja talán nem kelt nagyobb hullámokat. De mivel az engedmény későn érkezett, nem is tudta lecsillapítani azt az elégedetlenséget, amely a társadalom különböző csoportjaiban halmozódott fel a hatalommal szemben. ÖNODY GYÖRGY ( Folytatjuk) Lokálpatrióták Kis község — nagy eredményei Kecsőt (Kecovo), az egykori zsellér települést, a részesaratók és favágók otthonát lakosai vidámságáért, nótás kedvéért a környéken „énekgyárnak“ hívták. Volt még egy másik közismert tulajdonságuk is: az ösz- szetartás. a szülőfalujukhoz való ragaszkodás. Pedig ugyancsak mostoha 'körülmények között éltek. Házaik a hegyoldalban húzódtak meg, köröskörül erdő és sziklák. Alig akadt szántóföld. ■Se* .„..„.„.Vf" IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MÉRLEGEN A VÁLASZTÁSI PROGRAM TELJESÍTÉSE A településeivel együtt 3600 Jelke t számláló, dinamikusan fejlődő Nagy magyaron (Zlaté Klasy), a közelmúltban megtartott nyilvános gyűlésen a helyi nemzeti bizottság képviselői számot adtak a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséről. Egyúttal elemezték a hnb szerveinek tevékenységét és a képviselők együttműködését a község lakosaival. A Nemzeti Front választási programjának kidolgozásakor figyelembe vették Nagymagyar központi fekvését, s ezért ide összpontosították a közművesítés! és járulékos beruházások nagy részét. Erről beszélt a gyűlésen Nagy Péter, a hnb elnöke is, aki részletesen elemezte a tervek megvalósítását. Megtudtuk, hogy a Z-akció be- ruházásos részében a csenkei településen az efsz segítségével felépült egy minden igényt kielégítő öltöző a sportpálya mellett. Nagymagyaron pedig a szlovák tanítási nyelvű alapiskola új tornatermet kapott. Áprilisban kétmillió korona beruházással megkezdték a cigány lakosság számára egy politikai nevelőközpont építését. Az év végéig 350 000 korona értékű munkát végeztek el. A Z-akció beruházást nem igénylő részében a község szépítését és az életkörnyezet javítását szolgáló munkákra helyezték a hangsúlyt. Az újvásári (Nový Trh) településen például a gombai (hubicei) Állami Gazdaság jelentős anyagi támogatásával az egyik irodahelyiséget 20 személyes óvodává alakították át. A községben díszbokrokat, fákat ültetnek ki, jó néhány négyzetméterrel gyarapodott a zöldövezet, illetve a parkok területe, felújították a sporttelep gyepszőnyegét, portalanították a piacteret és további gyalogjárókat építettek. Javult a szó Igái tató sok színvonala, amelyeket a Jednota fogyasztási szövetkezet, a duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) Ister, a somorjai (Samorín) Szolgáltató Üzem, valamint a helyi gazdálkodási üzem közösen nyújt a lakosságnak. 32 új szövetkezeti lakás is épült. Szólnunk kell a terven felül felépített létesítményekről is. Elsősorban a szlovák tanítási nyelvű alapiskola mellé felépített épületet, a közvilágítás bővítését, a szövetkezeti lakótelepet említhetjük. Mindez a la* kosság összefogásával, a válasz, tók és a képviselők, valamint a tömegszervezetek alkotó kezdeményezésével jött létre. Nem okoz problémát a társadalmi munka szervezése, talán ennek köszönhető, hogy a község gyorsabb ütemben fejlődik. Az értékelésből megtudtuk, hogy a hnb hat szakbizottsága kezdeményező munkát fejt ki, ugyancsak jól dolgozik a polgári ügyek testülete. Pozitívan értékelhető a tömegszervezetek munkája is. A hnb elnöke kiemelte, hogy a községfejlesztési feladatok megvalósításában nagy segítséget nyújtanak a helyi üzemek, valamint a lakosság és a tömegszervezetek szocialista kötelezettségvállalása. Tavaly például a lakosság a szocialista felajánlásban vállalt 2 millió korona értékű társadalmi munka helyett 4,2 millió korona értékű munkát végzett. A jövőben is szükség van a segítő kezekre, hiszen további fontos feladatok várnak megvalósításra. Többek között bővítik a szolgáltató házat, új üzlethelyiségeket, új iskolai étkezdét, öt tantermes iskolát, két óvodát és egy 32 lakásos szövetkezeti lakóházat építenek. További nagy beruházás a községi vízvezetékhálózat kiépítése. Ezenkívül a távlati tervekben szerepel az egészségügyi központ, a közvilágítás és a közutak korszerűsítése, valamint egy bölcsőde felépítése is. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy Nagymagyaron a helyi nemzeti bizottság, a képviselők, a tőmegszervezetek és a lakosság közösen a község fejlesztésén és szépítésén munkálkodik. MÉRI ISTVÄN Ambrus István Több mint két évtized után látogattam el újból a faluba. Ambrus Istvánt, a hnb elnökét nem találtam az irodában. A járási székhelyre ment. Egy rövid félóra alatt azonban előkerült Lőrinc László, a hnb titkára, a szövetkezet személyzeti és káderosztályának vezetője. — Mit szól a művelődési házunkhoz — kezdi el a beszélgetést. — Építését több mint tíz évig szorgalmaztuk. A munkálatokat 1975-ben kezdtük el és nem egészen három év alatt befejeztük. Építésénél a község lakosai több mint 23 000 órát dolgoztak társadalmi munkában. Körüljárom az épületet. A földszinten korszerű üzlet és v e ndég 1 ő ra k tá r he 1 y iségek. ke 1. Az emeleten 200 férőhelyes színházterem, amelyet úgy építettek meg, hogy film vetítésére is alkalmas legyen. Mellette öltöző és klubhelyiség — ebben átmenetileg a hnb irodája is helyet kapott. A kicsiny 520 lakosú község lakosai igazán kitettek magukért. — Hogyan szervezték meg a társadalmi munkál? A titkár rosszallóan emeli rám tekintetét. Nem tudhatja, hogy azért érdeklődöm, mert más községekben hasonló építkezés még egyszer annyi ideig is eltart. — A társadalmi munka előtt mindig megvitattuk, hány szakemberre és segédmunkásra lesz szükség. A részvételt a képviselők személyesen beszélték meg. Egy-egy család többszáz órát dolgozott. A 72 éves Ru- szó József, a község egyetlen cigány lakosa, mindig kész volt a segítségre. A szövetkezet is kivette részét a munkálatokból, főleg az alapozásnál, a falazásnál, és egyéb szakmunkáknál. — Ki tudják-e használni a művelődési házat? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igen. A fiatalok összejöveteleket, táncmulatságokat rendeznek. Fellépett már a mi színjátszó csoportunk, de a szomszédos ardói csoport is. Járt már itt a Szőttes, a Matesz, és nálunk rendezték meg A tavaszi szél vizet árászt vetélkedő járási elődöndőjét is. Azt hiszem, az elmúlt egy év alatt kellően kihasználtuk a színpadot és örvendetes, hogy mindig telt ház volt. A hnb régi épületét iskolai tanteremmé alakították át. Erre azért volt szükség, mert a magyar tanítási nyelvű iskolába idejárnak a hosszúszói (Dlhá Ves) gyerekek is. A volt üzlet és kocsma épületében egy helyiséget már rendbe tettek, és ott kapott helyet a falusi könyvtár. Egy másik épületet a fiatalok alakítanak át ifjúsági klubbá. Az ablakokat már kicserélték, az ajtót is sikerült beszerezniük, hozzáfoghatnak a padlózat betonozásához. Bár a település kicsi, legalább 50 fiatal jár majd a klubba szórakozni. Ugyanis a környező falvaktól eltérően az itteni fiatalok nem mennek idegenbe lakni, így a faiu lakosainak szama nem csökken. A nemzeti bizottság a polgárok egyetértésével és hathatós segítségével arra törekszik, hogy a választási programot ne csak teljesítsük, hanem az adott lehetőségeket kihasználva túl is szárnyaljuk. A legutóbbi választások óta az említett k m kívül portalanítoi’uík az utakat, körülkerítettük a temetőt. auióbuszvárótermst építenünk. Bár a hatvanas évek yétői vezetékes ivóvizünk va i, két régi kutat rendbe tettünk, hogy áramkiesés, vagy géphiba esetén ne lépvén probléma az ívóvíz. Megkezdtük egy mini-sporttelep építését is. Főleg a mintegy 40 iskolásgyermeknek akarjuk ott megtör, inteni a sportolás lehetőségét, de számítunk röplabdapálya létrehozásával is— tájékoztat a titkár. Közben észre sem vettük, hogy késő estére jár az idő. Beszélgetésünket teherautó érkezése zavarja meg. Megérkezett az elnök, és ve'e együtt Gsrai Gyula, a CSEMADOK helyi szervezetének az elnöke, valamint Tóth Miklós, a Folklór együttes vezetője. — Az egyiik legnagyobb problémánk, hogy a mai napig nincs óvodánk — szögezi le Ambrus István, a hnb elnöke. — De ősszel már megnyitjuk — vág szavába a titkár. — Eredetileg a múlt ősszel akartuk megnyitni, de egy erre a célra megvásárolt családi ház vagyonjogi rendezése egy évig elhúzódott, — mondja búcsúzás előtt az elnök. — Most már minden rendben van, és ha az időjárás engedi, el* kezdjük az átépítést. A nemzetLőrinc László közi gyermekévet a minisportpálya és az óvoda átadásával szeretnénk köszönteni. Ez a Domica melletti, a csehszlovák—magyar államhatár szomszédságában meghúzódó kis település évről évre szépül, gyarapodik. Két évtized múltán alig lehet ráismerni, a családi házak 60 százaléka ezalatt az idő alatt épült. Mint a szemük fényét őrzik mindazt a hagyományt, ami miatt egykor „énekgyárnak“ nevezték őket. Folklór együttesük részt vett a Tavaszi szél vizet áraszt vetélkedő elődöntőjében és az országos fordulón Lőrincz József- né népdalénekes az Új Szó díját nyerte el. A kecsői emberek a szó jó értelmében lokál- patrióták, szeretik szülőföldjüket és nem sajnálják fejlesztéséért szabad idejüket sem feláldozni. Ezt bizonyítja az is, hogy a fabruári események 30. évfordulója tiszteletére vállalt 8900 óra helyett 13 000-rét dolgoztak le társadalmi munkában. NÉMETH JÄNOS Igényes feladatok Igényes feladatok végzésével kezdték meg a Slavošovcei Papírgyár dolgozói a 6. ötéves tervidőszak 4. évi feladatainak teljesítését. Az idén 333 millió korona értékben kell árut termelniük. ami az elmúlt évihez viszonyítva 6 millió koronával több. Két papírgyártó gépen csaknem 39 000 tonna papírt, ebből 27 000 tonna nyomdaipari papírt fognak gyártani. Ezenkívül 4000 tonnányi iskolai füzetet, vázlatfüzetet, 3900 tonna papírszalvétát és 2000 tonna jegyzetfüzetet gyártanak. Exportfeladataikat is növelik. (ČSTK) rj 1979. 1. 11.
