Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-05 / 4. szám, péntek
Az ideológiai munka hatékonysága A z elkövetkező időszak szükségletei szempontjából az egyik alapvető feladat — amint azt a CSKP XV. kongresszusa és a KB 11. plenáris ülése is hangsúlyozta —, hogy rendszeresen növeljük a párttagok és -tagjelöltek politikai oktatásának hatékonyságát. Ebben elsőrendű jelentősége van a tartalmi résznek, az eszmei mondanivalónak, annak, hogy állandóan emelkedjék a színvonal. Ez elsősorban abból a tényből adódik, hogy elmélyült a párt vezető szerepe társadalmunkban, megnőtt az alkotó tevékenység jelentősége, amely hatással van a termelőerők fejlesztésére és a társadalmi viszonyok tökéletesítésére. Az ember személyiségének, eszmei és erkölcsi tulajdonságainak formálása nem lehet csupán a társadalom gazdasági és kulturális átalakulásainak eredménye. Céltudatos, állhatatos eszmei-nevelő és propagandamunkát kell végeznünk — ez áz egyik döntő tényezője a kommunista társadalom kialakításának. Az ideológiai munka nincs közvetlen kapcsolatban a gazdasággal, közvetve hat az emberek szellemi életén, a feladatok teljesítéséhez való hozzáállásukon keresztül. Természetesen, a termelésben elért sikerek nemcsak az eszmei-nevelő munkától függnek, hanem más tényezőktől is. A propaganda egyike azoknak az eszközöknek, amelyek révén a párlszervek és -szervezeteik megoldjáik a gazdasági, politikai és kulturális feladatokat. A propaganda- és az eszmei nevelő tevékenység hatékonyságát a termelési mutatók és a kollektívában uralkodó erkölcsi légkör alapján is meg kell ítélnünk, valamint aszerint, hogyan viselkednek az emberek a munkahelyükön és az életben. A propaganda- és az eszmei-nevelő tevékenység hatékonyságát csupán össz- m.egnyilvánulásai alapján ítélhetjük meg helyesen. Eredményei két irányban nyilvánulnak meg: az egyének, valamint a nagyobb szociális csoportok tagjainak tudatában és cselekedeteiben. Ebből kiindulva, helyes tehát a propaganda hatékonyságának két síkjáról, formájáról beszélnünk — a szellemiről (racionális és pszichológiai), valamint a gyakorlatiról, de egyben kritériumainak és mutatóinak a két formájáról is. Természetes, hogy a propaganda szellemi és gyakorlati vonatkozásairól csak feltételesen lehet beszélni. A valóságban ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, egyik a másikat szolgálja. Az eszmei-nevelő tevékenység és a propagandamunka hatékonysága az emberek cselekedeteiben nyilvánul meg. A nevelés eredményességének fő mércéje a dolgozók öntudata. Maga a kommunista eszmeiség az ismeretek, a politikai öntudat és a gyakorlati tevékenység összességét jelenti A szellemi síkban ez a hatékonyság a propaganda azon sikereiben tükröződik, amelyekkel hozzájárul az emberek öntudatosságának, világnézetüknek a kialakításához. Ezt a sikert a következő kritériumok alapján értékelhetjük: a tudás, az ismeretek és a meggyőződés alapján. Ebből viszont nem következik, hogy az emberi tudat formálásának eredményei csupán a propaganda szellemi eredményeitől függenek Ay. emberek véleményét életmódjuk, valamint szo- c tál is környezetük határozza meg. A propaganda csupán egyike azoknak a csatornáknak, amelyekkel az emberek gondolkodásmódjára, érzelmeire és cselekedeteire hatunk. A tények ismerete a legegyszerűbb kritériuma a propaganda hatékonyságának. Fő tényezője ennek az, hogy milyen fokon, mennyire mélyen és sokoldalúan sajátítják el az emberek a marxista ideológiát. Ezzel összefüggésben azonban szém előtt kell tartani, hogy a tények Ismerete nagyon fontos, de távolról sem egyetlen mutatója a propaganda hatékonyságának. A propaganda a tények és a példák csupán bizonyos meny- nyiségét nyújthatja az embereknek. Egyben arra kell ösztönöznie őket, hogy tudatosan elsajátítsák az elméletet, azt helyesen értelmezzék, megismerjék a tudományos absztrakciókat, az általános fogalmakat és kategóriákat. A jó színvonalú, hatékony propagandának mély, állandó és komplex tudást kell nyújtania az embereknek, olyan tudást, amely igazi segítőtárs az életben. Éppen ilyen szempontból kell hozzáállnunk a propaganda hatékonyságának értékeléséhez. A pszichológiai kritériumok a propaganda alapvető szociálpszichológiai feladataiból adódnak. Ezek közé tartozik elsősorban az emberek szocialista meggyőződésének formálása, az egyes csoportok, osztályok és a társadalom minden tagja pozitív szociális érzésének, hangulatának erősítése, a polgárok értékítéletének és létcéljainak befolyásolása. Nem kevésbé jelentős kritérium a szocialista szellemű közvélemény kialakítása. Az említettek alapján elmondhatjuk, hogy a pszichológiai sík kritériumai a következők: az emberek megismerőképessége, meggyőződése és a társadalom közvéleményében tükröződő eszmei pszichikai helyzete. A z eszmei meggyőződésnek több fokozata van. A marxista—leninista meggyőződést a marxizmus—leninizmus- sal való értelmi, érzéki és szabad azonosulásként értelmezzük. Ez a meggyőződés határozza meg az ember életcéljait, hozzáállását, ez amolyan ösztönző erő magatartásában, tetteiben, egész tevékenységében. E kritérium bonyolultsága ellenére elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a propaganda — s annak szerves része, a pártoktatás — révén szerzett tudás mennyire tartalmas, következetes és komplex. Meg kell állapítanunk továbbá, hogy az embereket meggyőz tük-e az elsajátított eszmék, elméletek és nézetek helyességéről, azt. hogyan értékelik ők maguk az igazságot, valamint azokat a jelenségeket, amelyeket: ez az igazság tükröz' Az értékeléshez az is hozzátartozik, vajon az emberek véleménye megegyezik-e cselekedeteikkel, tettrekészségükkel. A mély belső meggyőződés ugyanig feltételezi e szavak és tettek egységét. Az emberek magatartása, gyakorlati tevékenységük képezi a kommunista propaganda hatékonyságának másik síkját. A propaganda legnagyobb hatását akkor éri el, ha a kommunista eszmék és erkölcsi normák mély meggyőződéssé ■ válnak, s konkrét helyzetekben tettekké formálódnak. Az ember értékét tettei és nem szavai alapján kell megítélnünk. Csupán tettek révén ismerheti meg az ember önmagát, az ember igazi értékét. A gyakorlati síkban a propaganda hatékonyságát a következő kritériumok: az emberek munka-, nyilvános, politikai és szocialista erkölcse alapján ellenőrizhetjük. Aszerint, milyen mértékben felel meg az emberek magatartása és cselekedete ezeknek a normáknak, ítélhetjük meg érettségüket. A hatékonyság praktikus formájának kritériumait maga az élet diktálja. Valamennyi pártszerv és -szervezet, dolgozó előadó és propagandista él velük, vizsgálván a propaganda hatását az emberek munka- eredményeire. Ugyanis ettől különválasztva lehetetlen helyesen értelmezni az eszmei nevelés eredményességét. Az anyagi termelés a fő feltétele a szocialista társadalom fejlesztésével összefüggő feladatok sikeres teljesítésének. A propaganda hatékonyságának valamennyi kritériuma fontos a maga módján. Közülük egyet sem lehet abszolutizálni, mással szembeállítani. A hatékonyság szellemi és gyakorlati síkja és e«zek kritériumai kölcsönösen kapcsolódnak egymáshoz, ami az emberi tudat és tevékenység szerves egységéből adódik. A kommunista propaganda hatékonyságának együttes kifejezője a dolgozó tömegek szociális aktivitása. CZAKÔ JÓZSEF, az SZLKP KB szakosztályvezetője A tőketerebesi (Trebišov) járásban tett látogatásomkor megtekintettem néhány agitá- ciós központot — üzemekben, falvakban egyaránt. Azt tapasztaltam, itt is lényeges különbségek vannak az üzemekben és a falvakban működő agitáciös központok tevékenysége között. Míg az előbbiek főleg a gazdasági feladatok megoldására, a tervteljesítésre, a termelésben előforduló lemaradások és hibák okára stb. összpontosítják figyelmüket, addig a falvakban a választási program teljesítésére, a belpolitikai és a nemzetközi helyzet kérdéseire. Egy azonban közös: a propagandamunka és a tömegek megnyerése. Sajnos, akadtak más különbségek is, és az már elszomorítóbb. Vannak még például olyan helyek, ahol — egy kis túlzott kritikával azt mondhatnánk — csupán a felirat hirdeti, hogy az épületben agitációs központ van. Reméljük, a jó példa vonz, ezért most két olyan központra hívjuk fel a figyelmet, amelyek a jobbak közé tartoznak. Üzemben A tőketerebesi Élelmiszerkombinátban működő agitációs központ vezetője Miroslav Velgos mérnök, a vállalat szervezési és műszaki irányításának főelőadója. Kitűnő segítőtársára akadt az üzemi klub vezetője, Klára Fragnerová személyében. — Jól megvagyunk itt mi egymással — mondja Velgos elvlárs. — Jó dolog, hogy így szomszédságban van a klub és az agitációs központ. Sokan megfordulnak a klubban, a népi táncosok, a sakkozók, a fotósok, a könyvtárba is sok emMindvégig hűséggel 1979. I. 5. Szmolka János Valamikor azt mondták: hatvan felé — hazafelé! A tisztes kort megélt Szmolka János azonban nemcsak szavakban, hanem egész életét jellemző, s éveit meghazudtoló elevenséggöl cáfolja a szólásmondás érvényét. Pedig már a gyermekévei sem voltak gondtalanok, hiszen még a serdülőkorát megelőzően rákényszerítette az élet, hogy az úri világ gyermeknapszámosainak keserű és szűkén kimért kenyerét egye. Igazán azonban csak akkor eszmélt rá az egykori kizsákmányoló rendszer igazságtalanságaira, amikor kivált az iskola padjaiból és napszámosként kellett dolgoznia a környékbeli uradalmakban. Éppen katonaköteles volt, amikor kirobbant a második világháború. Az azonos sorsú bajtársaival szolgáló katona a szigorú katonai regula és az életét veszélyeztető politikai következmények ellenére is egyre elszántabban hangoztatta: a szovjer emberek barátaink, s népünknek Horthyék fasizmusa az igazi ellensége. A felszabadulást követő években eszmeileg is szilárdult addig inkább osztályöntudatból táplálkozó politikai meggyőződése, jóllehet, egy ideig ott folytatta munkáját, ahol abbahagyta: a nagybirtokosoknál. Később mint gépjárművezető kapcsolódott be az új társadalmi rendszer építésébe. Az ötvenes évek elején aztán végképp eljegyezte magát a mezőgazdasággal. Ez idő tájt a gépekhez értő szakember munkájára nagy szükség volt a traktorállomáson. A rá háruló feladatok és nehézségek ismeretében is szívesen vállalta szülőfalujában, Ipolyszaká Hason (Ipeľský Sokolec), a kihelyezett traktorosbrigád vezetésének minden gondját és baját. A pontosságáról, kiegyensúlyozott magatartásáról ismert szakember a fejlődő szövetkezetnek szinte pótolhatatlan segítséget jelentett, s ezzel még inkább nőtt a tekintélye. Közben régi óhaja is teljesült. Osztályhűségét, politikai elkötelezettségét értékelve, tagjelöltnek javasolták, majd párttaggá lett. Végre egy sorba került azokkal az elvtársakkal, akikhez szíve szerint azelőtt Is kapcsolódott, és akikkel a falu szocialista átépítésén oly sokat fáradozott. Az évek során sima haját ezüstösre festették a napi gondok, de rendkívüli életerejének köszönhetően a fiatalokkal is felvette a versenyt. Mégis a fiatalok voltak az elsők, akik a hub elnöki tisztségére javasolták. Hosszú évekig a pártelnöki poszton, majd a megbízatási időszak leteltével is nagy ügybuzgalommal teljesítette kommunista kötelességét. Most, hatvanéves korában is örökösen tevékenykedik. Nincs a faluban és a tömegszervezetekben olyan megmozdulás, amelynek előkészítéséből, szervezéséből ki ne venné a részét. Élettapasztalata nagy hasinára válik környezetének. Értékes munkássága megbecsüléseként hatvanadik születésnapja alkalmából a „Szocializmusért végzett áldozatos munkáért“ elismerő állami kitüntetést adományozták neki, amely méltó kifejezője harcos életpályájának. Az átadás kedves ünnepségének hangulatában megkérdeztem a jubilánstól: — János bácsi, tényleg hazafelé már? — A csodát! — válaszolta derűsen. — A kommunistának öregségében is van mit tennie. Az utolsó leheletig! TURAY LÁSZLÓ Folun Michatanyban a helyi nemzeti bizottság épületében helyezték el az agitációs központot, pontosan az elnök irodája szomszédságában. — Jó ötletnek bizonyult ez az elhelyezés — tájékoztatott fán Torna elvtárs, a hnb elnöke —, mert a hozzánk érkező ügyfelek betérnek az agitációs központba is. Inkább ott várakoznak, mintsem a folyosón ácsorogjanak. Maga a helyiség nem túl nagy, de látszik rajta, hogy hozzáértéssel, gondosan válogattak össze benne mindent. Vezetője, farmila Semanová egyike a járásban működő képzett agitátoroknak. Sajnos, ott- jártunkkor éppen nem találkoztunk vele, gyermekgondozási szabadságon volt. Munkájáról Ján Torna elvtárs viszont csak jót mondott. Ügyes szervező, jó tapasztalatokkal rendelkezik — azelőtt ugyanis ifjúsági klubot vezetett. Az ott látottak bennünket is erről győztek meg. A szemléltető agitációs táblákon a falu életének, a társadalmi szervezetek tevékenységének csaknem minden mozzanata felelevenedik. Az agitációs központ által szervezett akciókról is képet kaptunk: versenyek, vetélkedők, varró- és főzőtanfolyamok alkotják tevékenységének szerves részét. — Sok hasznát vesszük az agitációs kettősöknek — teszi hozzá végezetül a hnb-elnök. — A választások közötti időszakban ők segítenek megnyerni a lakosságni munkára. URBAN KLARA ber eljár — ezek mind bejönnek hozzánk is. Ez a legkényelmesebb terem itt, így aztán ide ülnek be. Reggeltől késő estig nagy a forgalom — s az ajtó mindig nyitva. No és, ha már itt vartnak, meg is néznek egyet-mást. S van mit nézniük — a friss lapoktól kezdve a társadalom- tudományi könyveken keresztül a szemléltető agitációig. ízlésesen és gazdagon elrendezett anyagok. Hosszú lenne felsorolni, mi minden van itt körben a falakon, az üzem életének szinte valamennyi területéről. A cukorgyár munkás- mozgalmi hagyományai külön táblán bemutatva — sajnos, mint megtudtam: hiányos. Nehéz összeszedni az anyagot, mert sok dokumentum még ma is padlásokon, lomtárakban, családi albumokban hever. — A központ munkája nemcsak ebből áll — fűzi még hozzá Velgos mérnök. — Rendszeresen előadásokat rendezünk különféle témákról. Jő a kapcsolatunk a Szocialista Akadémiával, ők biztosítják minden alkalommal a szakelőadót. Az üzem vezetősége és a járási pártbizottság is sokat segít. Az Élelmiszerkombinátban működő agitációs központ a vándorzászló megszerzéséért hirdetett versenyben a vajául (Vojany) Slovnaft után a második lett a járásban. Tárt ajtókkal várják a látogatókat Egy üzemi és egy falusi agitációs központ életéből A lömegpolitikai munka — és ennek szerves része, a politikai akció — fontos és pótolhatatlan szerepet tölt be a szocialista társadalom további sikeres fejlődésében. A párt vezető szerepének növekedése, tömegekkel való kapcsolatának elmélyítése egyre nagyobb követelményeket támaszt az agitációs központok tevékenységével szemben. A Práha-zliöíni Építőipari Gépgyár prostéjovi üzemének: dolgozói termelési programjukkal részt vesznek a lubnúi Rakó 1II. új üzem építésében, amelyben majd csempéket gyártanak. Felvételünkön: (jobbról) Karéi Navrátil és Vladimír Krchňúk a szállítóberendezés egyes részeit szered. (Felvétel: CSTK — F. Nesvadba)
