Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-04 / 3. szám, csütörtök
HATÉKONYABBAN ÉRVÉNYESÍTENI AZ ELLENŐRZÉSI JOGOT (II.) Az irányító munka szerves része ÍRTA: MILOSLAV BOĎA, AZ SZLKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE Az SZKP gazdag tapasztala- Irii és a mi pártunk tapasztalatai alapján leszögezhetjük, hogy az ellenőrzési jog az alapszervezetek egyik legfontosabb eszköze a párt gazdaság* politikájának megvalósításában. # Jog ink ban áll, hogy a taggyűlésen vagy az alapszervezet bizottságában meghallgassák és megvitassák a gazdasági vezetők jelentését a feladatok teljesítésére, valamint a gazdasági szervezetek és az egész munkakollektíva azon fő problémáira vonatkozóan, amelyeke a pártszervezet a legfontosabbnak tart. $ Jogúikban áll közvetlenül a helyszínen felülvizsgálni a helyzetet, megismerkedni az alapanyagokkal és kifejteni nézetüket a gazdasági szervezet bármilyen problémájával kapcsolatban. % Jogukban áll, hogy javas latot tegyenek a megoldásra és megköveteljék, hogy a problémáikat a párt dokumentumaival és az állam törvényeivel összhangban oldják meg. A gazdasági szervezet helyzetének mély és sokoldalú ismerete lehetővé teszi, hogy a pártszervezet céltudatos politi* kai és szervező munkát fejtsen ki a kollektívában, fejlessze a dolgozók aktivitását. A pártellenőrzés ereje abban rejlik, hogy megfontolt és szakképzett érvényesítése során a pártszervezet összegezi a gazdasági szervezet kommunistáinak és párton kívüli dolgozóinak tapasztalatait és a gazdasági vezetőséggel együtt a leghatékonyabb formákat és módszereket választja ki az egész kollektíva munkájának javításában. Az ellenőrzési jog tartalma és formái 1979. I. 4. A gazdasági vezető jelentéséneik meghallgatása és megvitatása — természetesen nem le-- hét szó formális tájékoztatásról, amely semmit sem old meg, és amelyet az alapszervezet bizottságának vissza kell utasítania — az ellenőrzés hatékony formája. Ennek ellenére a legnagyobb eredményt akkor érjük el, ha a jelentés megvitatását megfelelő előkészület előzi meg, amely során a pártszervezet felméri a feladatok teljesítését, elemzi a szükséges alapanyagokat, elbeszélget az emberekkel és fi* gyelmesen meghallgatja nézeteiket, javaslataikat, tanácsaikat. Ez lehetővé teszi, hogy az alapszervezet bizottsága a gazdasági vezetők jelentésének meghallgatása és megvitatása után konkrét javaslatokat tegyen a problémák megoldására. A mai feltételek között ugyanis csak a gazdasági problémák tárgyilagos elemzése lehet a hatékony politikai intézkedések foganatosításának alapja. A konkrét javaslatok elfogadása csak a munka kezdetét jelenti. Sikere az elfogadott határozatok teljesítésére irányuló szervező munka színvonalától függ. Mindig időszerű annak tudatosítása, hogy csakis a szavaik és tettek egysége teszi lehetővé a problémák megoldását és az előrehaladást. Egyes alapszervezetekben sikeresen teremtik meg a feltételeket az ellenőrzési jog érvényesítéséhez azok a kisebb szakosított állandó vagy ideiglenes aktívák, amelyek előkészítik az alapanyagokat az ellenőrzéshez, és a gazdasági tevékenység kulcsfontosságú területein megszervezik a határozatok teljesítését. Ezek az aktívák az alapszervezetek bizottságának közvetlen vezetésével dolgoznak és a bizottságnak felelnek munkájukért. Figyelembe véve a pártbizottság által meghatározott feladatokat, tagjai szakképzett funkcionáriusok, az alapszervezet pártaktívájának tagjai és a párton kívüli tapasztalt szakemberek. A tapasztalat azt mutatja, ezeknek az aktívának a tevékenysége lehetővé teszi, hogy az alapszervezetek tervszerűen és céltudatosan érvényesítsék a gazdasági vezetőség ellenőrzésének jogát, állandó figyelmet szenteljenek a legfontosabb problémáknak és munkaterületeknek, rugalmasan feltárják a fogyatékosságokat és megköveteljék ezek kiküszöbölését. Az alapszervezetek bizottságai az alapanyagokat előkészítő szakosított aktívákat a gazdasági szervezetnek azokon a munkaterületein szervezik meg, ahol a legfontosabb problémák merülnek fel. Ilyenek például a termékek minősége, a nyersanyagok és anyagok gazdaságosabb kihasználása, a költségeik csökkentése, a munkakezdeményezés és a szocialista versenyzés fejlesztése, a munkaerő-vándorlás, a műszakszám növelése, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek érvényesítése a termelésben, a minőség és a hatékonyság irányítása ellenőrzési alapelveinek érvényesítése stb. A Szovjetunióban az SZKP KB határozata értelmében állandó vagy ideiglenes pártbizottságokat neveznek ki erre a munkára. így például Szverd- lpvszkban az ismert Uralmas vállalatban 1978 májusában ezek a bizottságok dolgoztak: a termelés hatékonyságának problémáival foglalkozó bizottság; a munkatermelékenység problémáival foglalkozó bizottság, a termelés minőségével foglalkozó bizottság, a műszaki haladás és az új technika bevezetésének kérdéseivel foglalkozó bizottság. Meg kell említenünk, hogy az SZKP alapszervezeteinek ezek a szakosított aktívái nem képezik a pártszervezetek külön szerveit, hanem a gazdasági vezetőség ellenőrzésére vonatkozó jog egyik szervezési formái. Tevékenységüket ezért a pártbizottság vagy annak elnöke irányításával fejlesztik. Tehát nem ezek az aktívák, hanem az alapszervezetek, a taggyűlések döntenek azokról az intézkedésekről, amelyeket a fogyatékosságok kiküszöbölésére kell foganatosítani, továbbá azokról a határozatokról, amelyeket azzal a kommunista gazdasági vezetővel vagy más párttaggal és tagjelölttel kapcsolatban hoznak, aki felelős a fogyatékosságokért. Az aktívák csak akikor segíthetik hatékonyan az alapszervezeteket, ha a bizottság konkrét, pontosan meghatározott feladatot szab meg számukra, ha rendszeresen figyelemmel kíséri munkájukat, irányítja őket, támogatja az ésszerű javaslatokat és a tagokat megismerteti az ellenőrzés gyakorlatával. Tavalyi szovjetunióbeli látogatásunk során felkeltette figyelmünket azoknak a pártbizottságoknak a munkája, amelyek olyan objektumokon dolgoznak, ahol több terület dolgozói tevékenykednek, tehát több alapszervezethez tartoznak. Ilyenek például a nagy építkezéseik, az újjáépítés, a bonyolult nagy berendezések gyártása stb. Az illetékes üzemi pártbizottság vagy pedig a körzeti, járási vagy városi párt- bizottság jóváhagyásával az alapszervezetek kölcsönös megállapodás alapján közös párt- bizottságokat létesítenek, amelyek az elemzések, az adott helyzet ismerete alapján politikai jellegű javaslatoikat terjesztenek az egyes alapszervezetek elé, amelyek ezeket aztán megvalósítják. Abban az esetben, ha a javaslatokat nem valósítják meg, a bizottság felhívja erre a felsőbb pártszervek figyelmét. Az alapszerveaet ellenőrzési joga érvényesítésének egyik legfontosabb feltétele a társadalmi ellenőrzés különböző formáinak egybehangolása. Amint már a cikk első részében megállapítottuk, a pártellenőrzés képezi a társadalmi ellenőrzés magvát a gazdasági szervezetekben is. Az alapszervezetek úgy, mint más tevékenységben. az ellenőrzésben is elsősorban a szakszervezetekre, az ifjrúsági, a tudományos-műszaki és inás társadalmi szervezetekre támaszkodnak. Ezért az alapszerveaetek nemcsak ellenőrzik a gazdasági vezetők tevékenységét, hanem az alulról jövő ellenőrzés élén állnak, állandó segítséget nyújtanak a népi ellenőrzés üzemi bizottságainak, az üzemi szakszervezeti bizottság illetékes szakbizottságainak, valamint az ifjúsági fényszórónak. Az alapszervezetek bizottságai szakosított aktíváik munkájába bevonják a szakszervezeti és ifjúsági vezetőket, a legjobb párton kívüli munkásokat, szakembereket, azokat az embereket, akik tökéletesen ismerik a termelést. A fogyatékosságok elleni küzdelemben figyelnek arra, hogy a pártellenőrzés szakszerű legyen, támogassa a kezdeményezést, az ésszerű javaslatokat, a gazdasági vezetőkkel szemben támasztott jogos követeléseket, és határozottan megakadályozza az ellenőrzésben a szerepek cseréjét és a paralelizmus!. Megkövetelik, hogy az ellenőrzés tervszerű és átgondolt legyen, vegye figyelembe a pártszerveik és -szervezetek feladatait és határozatait. Ezért a pártellenőrzés nem közelíthető meg profeszionális pozícióból, hanem csakis a párt, a tömegek politikai szervezője és nevelője pozíciójából, A pártszervezet javasolhat, követelhet, de nem rendelheti el, hogy a gazdasági vezető konkrétan mit tegyen a gazdasági irányító munkában. A fogyatékosságok kiküszöbölésében csakis saját formáit és módszereit alkalmazhatja. Ezek közé tartozik: # A tömegpolitikai munka, a . nevelés, a kommunisták mozgósítása a feladatok és határozatok példás teljesítésére # A bírálat és az önbírálat, amely nemcsak a fogyatékos ságok kiküszöbölésének eszkö ze, hanem egyúttal eszköz a hibák és fogyatékosságok meg előzésében, a kádereik nevelésében. Ez megköveteli, hogy a szervezetekben megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták bátran rámutassanak a fogyatékosságokra, biztosak lehessenek abban, hogy az elvhű bírálatot és az ésszerű javaslatokat megértéssel fogadják és kellőképpen támogatják. # A káderekkel folytatott munka, amely arra a tapaszta- latra támaszkodik, hogy a feladatokat a legsikeresebben azok a kollektívák teljesítik, amelyeket olyan dolgozók irá nyítanak, akik elsajátították a lenini munkastílust, akik tudnak az emberekkel bánni, akiknek tekintélyük van, akik rendszeresen és tervszerűen bővítik politikai, gazdasági és általános ismereteiket. „Ez elsősorban azt követeli meg — áll az SZLKP KB Elnökségének 1978. november 14-i liatároza tában —, hogy tovább javítsuk a káderek kiválasztását az irányító funkciókba, lelkiismeretesebben, ti bíráló igényesség szellemében értékeljük munkájukat és a feladatok nein teljesítése esetében a párt vonja felelősségre őket. Nem szabad visszariadni attól, hogy elvszerűen megoldjuk azok áthelyezését, akik tisztségükben nem tudják megoldani az igényes feladatokat, akik nem vezetik a kollektívákat ahhoz, hogy magas fokú igényességet támasszanak saját munkájukkal szemben.“ Az ellenőrzési jogból eredő időszerű feladatok A CSKP KB 12. ülésének határozata a párt ellenőrzésével kapcsolatban hangsúlyozza: ,,A fogyatékosságok kiküszöbölésében, a hibák megelőzésében, az okok feltárásában jobban és következetesebben kell kihasználni a párt ellenőrzését. Az ellenőrzési jogot a párt- és kormányhatározatok teljesítésére, a gazdasági tervek alapvető feladataira, elsősorban a termelés minőségére és hatékonyságára kell irányítani.“ Az SZLKP KB tavaly decemberi ülésén ezzel kapcsolatban a következő feladatokat határozták meg: „A kerületi és járási pártbizottságoknak differenciáltabban, munkájuk színvonalának és eredményeik figyelembevételével kell irányítani a pártszervezeteket és nagyobb igényeket kell támasztani az ellenőrzési jog érvényesítése során. Nem szabad megengedni az eredmények felületes és globális értékelését. Meg kell követelni a személyes felelősséget a tervfeladatok teljesítéséért, azért, hogy kezdeményezően és kompromisszummentesen járjanak el a gazdasági szerződések és megállapodások megkötésekor. A társadalmi érdekek megsértése esetében mindig le kell vonni a pártos következtetéseket. Rugalmasabban és felelősségteljesebben kell áthelyezni a kommunistákat a tervfeladatok teljesítése érdekeinek megfelelően.“ Mi következik ebből az alapszervezetek számára és az ellenőrzési jog érvényesítésének irányvonala szempontjából? ^ Az alapszervezetek tevékenységét úgy kell irányítani, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabban mozgósítsák a forrásokat és lehetőségeket. A társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetőik törekvését az eddiginél nagyobb mértékben arra kell irányítani, hogy a dolgozókat széleskörűen bevonják a források hatékony kihasználásába, az értékek nagyobb és hatékonyabb kialakításába és racionálisabb kihasználásába. # Az összes alapszervezetben részletesen elemezni kell a helyzetet, pártos jellegű hatékonyabb intézkedéseket kell előlkészíteni és következetesen megvalósítani a hatékonyság növelésére és a minőség javí tá sára.* Ez elképzelhetetlen a tudományos-kutatási, a fejlesztési, a konstrukciós alap jobb tevékenysége nélkül. Ebből következik, hogy az alapszervezetek intézkedéseinek elsősorban ezekre a területekre kell irányulniuk. €> Nagyobb figyelmet kell szentelni a nyersanyagok és anyagok jobb felhasználásának Az első helyen az új, jobb haszonértékű, kevesebb nyersanyagot és anyagot igénylő progresszív termékek gyártásának bevezetése áll. Tavaly az SZSZK-ban a termékfelújítás értékéneik csak kis hányadát képezték az ilyen típusú termékek. A mezőgazdaságban elsősorban csökkenteni kell a szemes takarmány fogyasztását, miközben abból a tényből kell kiindulni, hogy sok mezőgazdasági üzem túllépi az érvényes normákat. Továbbá összhangot kell teremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés között, hatékonyan ki kell használnia műtrágyákat, csökkenteni kell a veszteséget a burgonya, a cukorrépa és más mezőgazdasági termékeik begyűjtése során. A szakemberek véleménye szerint, ha a veszteségeket legalább felére sikerülne csökkenteni, teljes mértékben megszüntetnénk a tömegtakarmányok jelenlegi hiányát. • Az alapszervezeteknek az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelniük a kollektívák munkája végeredményeinek — a szállítmányok pontos teljesítésének a gazdasági szerződéseknek megfelelően kellő meny- nyiségben, választékban, minőségben és a meghatározott határidőben, — hangsúlyt helyezve a piac ellátására, a kivitel* re és az építkezési beruházá< vakra Gazdaságunk már ma bonyolult nagy gépezetet jelent, és ezért csakis a feladatok teljesítésében megnyilvánuló szigorú fegyelem szavatolhatja hibátlan és hatékony működését. Az alapszervezeteknek sem-i milyen esetben sem szabad erről megfeledkezniük. # Azoknak a szervezeteknek, amelyeket érintenek az építkezési beruházások problémái, saját pártmunkájuk alapos elemzése után le kellene vonniuk a következtetéseket abból, hogy nem teljesítették a feladatokat, elsősorban a kiemelt építkezéseken, a beruházásokat nem a meg ha táró zo 11 s t ruk t ú rá ba n realizálták, ennek következtében aránytalanul nagy a megkezdett építkezések száma, és megkésve helyezték üzembe a kulcsfontosságú kapacitásokat. Mindez nagy hatással van az építkezési beruházások hatékonyságára, és távlatilag is negatívan hat a termelés gazdaságosságára. Ezért a jövőben a törekvést a beruházások végleges hatékonyságára, a határidők megtartására, a kapacitásoknak a tervezett mutatók szerinti üzemeltetésére és arra kell irányítani, hogy minden tevékenységet alávessenek a terv által meghatározott munkamennyiség ás szállítmányok biztosításának a társadalmi szempontból legfontosabb szükségletek kielégítésében. Az SZSZK népgazdasága további fejlesztésének szempontjából az SZLKP Központi Bizottsága elsőrendű feladatnak tartja, hogy a kapacitásokat elsősorban az energetikai művekre, a komplex lakásépítésre, főleg Bratislavában; Prága és az észak-csehországi kerület fejlesztésére összpontosítsák, és meggyorsítsák azokat az építkezéseket, amelyek a hazai nyersanyagokon alapulnak, továbbá azokat, amelyek lehetővé teszik a behozott nyersanyagok gazdaságosabb felhasználását, szerepet játszanak a hatékony exportszállítmányokban, vagy pedig importellenes funkciót töltenek be. <f> Az ellenőrzési jog hatékony érvényesítése, az alapszervezetek által a kollektívák munkájának javítására hozott intézkedések helyes irányvonala szempontjából fontos, hogy, időben és következetesen fog-; lalkozzunk az egyes vállalatokban, üzemekben, részlegekben, műhelyekben és munkahelyeken az 1979. évi gazdasági terv megvalósításának szervezési kérdéseivel, és határozottan megköveteljük, hogy minden egyes dolgozó ismerje feladatait és ezek megvalósításának feltételeit. ® Az 1979. évi végrehajtási terv tervezeteinek megvitatása során a vállalatok és a vezér- igazgatóságok túlnyomó többsége olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyben a jóváhagyott irányvonalhoz viszonyítva több dolgozót, több beruházást és a behozatalra nagyobb ösz- szegeket követelnek a társadat lomtól, és javaslatokat tettek, hogy nagyobb költséggel kevesebb terméket gyártsanak. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy az 1980. évi terv javaslatának kidolgozása során igényesebb pártmunkét kell kifejteni a politikai problémák megoldása során ágy, hogy a terv megfeleljen a társadalmi érdekek* nek. Különösen fontos, hogy a terv előkészítésébe a dolgozók és a tömegszervezeteik nagymértékben bekapcsolódjanak azzal a céllal, hogy keressük és megtaláljuk annak módját, hogyan lehet a leghatékonyabban biztosítani a jóváhagyott irányelvekben kifejtett társadalmi szükségleteket. Döntő tényező a dolgozók megnyerése A pártmunka szempontjából továbbra is nagyon fontos lesz, hogy az alapszervezeteik megismerjék a hatékonyság növelésére és a minőség javítására irányuló új intézkedéseket, amelyek az egész népgazdaságban 1979. január elsejétől érvénye(fFoly tat ás a 4. oldalon!
