Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-04 / 3. szám, csütörtök

HATÉKONYABBAN ÉRVÉNYESÍTENI AZ ELLENŐRZÉSI JOGOT (II.) Az irányító munka szerves része ÍRTA: MILOSLAV BOĎA, AZ SZLKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE Az SZKP gazdag tapasztala- Irii és a mi pártunk tapasztala­tai alapján leszögezhetjük, hogy az ellenőrzési jog az alapszervezetek egyik legfonto­sabb eszköze a párt gazdaság* politikájának megvalósításában. # Jog ink ban áll, hogy a tag­gyűlésen vagy az alapszervezet bizottságában meghallgassák és megvitassák a gazdasági ve­zetők jelentését a feladatok teljesítésére, valamint a gazda­sági szervezetek és az egész munkakollektíva azon fő prob­lémáira vonatkozóan, amelye­ke a pártszervezet a legfon­tosabbnak tart. $ Jogúikban áll közvetlenül a helyszínen felülvizsgálni a helyzetet, megismerkedni az alapanyagokkal és kifejteni nézetüket a gazdasági szerve­zet bármilyen problémájával kapcsolatban. % Jogukban áll, hogy javas latot tegyenek a megoldásra és megköveteljék, hogy a problé­máikat a párt dokumentumaival és az állam törvényeivel össz­hangban oldják meg. A gazdasági szervezet hely­zetének mély és sokoldalú is­merete lehetővé teszi, hogy a pártszervezet céltudatos politi* kai és szervező munkát fejt­sen ki a kollektívában, fej­lessze a dolgozók aktivitását. A pártellenőrzés ereje abban rejlik, hogy megfontolt és szakképzett érvényesítése so­rán a pártszervezet összegezi a gazdasági szervezet kommu­nistáinak és párton kívüli dol­gozóinak tapasztalatait és a gazdasági vezetőséggel együtt a leghatékonyabb formákat és módszereket választja ki az egész kollektíva munkájának javításában. Az ellenőrzési jog tartalma és formái 1979. I. 4. A gazdasági vezető jelentésé­neik meghallgatása és megvita­tása — természetesen nem le-- hét szó formális tájékoztatás­ról, amely semmit sem old meg, és amelyet az alapszerve­zet bizottságának vissza kell utasítania — az ellenőrzés ha­tékony formája. Ennek ellené­re a legnagyobb eredményt akkor érjük el, ha a jelentés megvitatását megfelelő előké­szület előzi meg, amely során a pártszervezet felméri a fel­adatok teljesítését, elemzi a szükséges alapanyagokat, elbe­szélget az emberekkel és fi* gyelmesen meghallgatja néze­teiket, javaslataikat, tanácsai­kat. Ez lehetővé teszi, hogy az alapszervezet bizottsága a gaz­dasági vezetők jelentésének meghallgatása és megvitatása után konkrét javaslatokat te­gyen a problémák megoldásá­ra. A mai feltételek között ugyanis csak a gazdasági prob­lémák tárgyilagos elemzése le­het a hatékony politikai intéz­kedések foganatosításának alapja. A konkrét javaslatok elfoga­dása csak a munka kezdetét jelenti. Sikere az elfogadott határozatok teljesítésére irá­nyuló szervező munka színvo­nalától függ. Mindig időszerű annak tudatosítása, hogy csak­is a szavaik és tettek egysége teszi lehetővé a problémák megoldását és az előrehaladást. Egyes alapszervezetekben si­keresen teremtik meg a felté­teleket az ellenőrzési jog ér­vényesítéséhez azok a kisebb szakosított állandó vagy ideig­lenes aktívák, amelyek előké­szítik az alapanyagokat az el­lenőrzéshez, és a gazdasági te­vékenység kulcsfontosságú te­rületein megszervezik a hatá­rozatok teljesítését. Ezek az aktívák az alapszervezetek bi­zottságának közvetlen vezeté­sével dolgoznak és a bizott­ságnak felelnek munkájukért. Figyelembe véve a pártbizott­ság által meghatározott felada­tokat, tagjai szakképzett funk­cionáriusok, az alapszervezet pártaktívájának tagjai és a párton kívüli tapasztalt szak­emberek. A tapasztalat azt mu­tatja, ezeknek az aktívának a tevékenysége lehetővé teszi, hogy az alapszervezetek terv­szerűen és céltudatosan érvé­nyesítsék a gazdasági vezető­ség ellenőrzésének jogát, ál­landó figyelmet szenteljenek a legfontosabb problémáknak és munkaterületeknek, rugalma­san feltárják a fogyatékosságo­kat és megköveteljék ezek ki­küszöbölését. Az alapszervezetek bizottsá­gai az alapanyagokat előkészí­tő szakosított aktívákat a gaz­dasági szervezetnek azokon a munkaterületein szervezik meg, ahol a legfontosabb problémák merülnek fel. Ilyenek például a termékek minősége, a nyers­anyagok és anyagok gazdasá­gosabb kihasználása, a költsé­geik csökkentése, a munkakez­deményezés és a szocialista versenyzés fejlesztése, a mun­kaerő-vándorlás, a műszakszám növelése, a tudományos-műsza­ki fejlődés eredményeinek ér­vényesítése a termelésben, a minőség és a hatékonyság irá­nyítása ellenőrzési alapelveinek érvényesítése stb. A Szovjetunióban az SZKP KB határozata értelmében ál­landó vagy ideiglenes pártbi­zottságokat neveznek ki erre a munkára. így például Szverd- lpvszkban az ismert Uralmas vállalatban 1978 májusában ezek a bizottságok dolgoztak: a termelés hatékonyságának problémáival foglalkozó bizott­ság; a munkatermelékenység problémáival foglalkozó bizott­ság, a termelés minőségével foglalkozó bizottság, a műsza­ki haladás és az új technika bevezetésének kérdéseivel fog­lalkozó bizottság. Meg kell említenünk, hogy az SZKP alapszervezeteinek ezek a szakosított aktívái nem képezik a pártszervezetek kü­lön szerveit, hanem a gazda­sági vezetőség ellenőrzésére vonatkozó jog egyik szervezési formái. Tevékenységüket ezért a pártbizottság vagy annak el­nöke irányításával fejlesztik. Tehát nem ezek az aktívák, hanem az alapszervezetek, a taggyűlések döntenek azokról az intézkedésekről, amelyeket a fogyatékosságok kiküszöbölé­sére kell foganatosítani, továb­bá azokról a határozatokról, amelyeket azzal a kommunista gazdasági vezetővel vagy más párttaggal és tagjelölttel kap­csolatban hoznak, aki felelős a fogyatékosságokért. Az aktívák csak akikor segíthetik hatéko­nyan az alapszervezeteket, ha a bizottság konkrét, pontosan meghatározott feladatot szab meg számukra, ha rendszere­sen figyelemmel kíséri munká­jukat, irányítja őket, támogatja az ésszerű javaslatokat és a tagokat megismerteti az ellen­őrzés gyakorlatával. Tavalyi szovjetunióbeli láto­gatásunk során felkeltette fi­gyelmünket azoknak a pártbi­zottságoknak a munkája, ame­lyek olyan objektumokon dol­goznak, ahol több terület dol­gozói tevékenykednek, tehát több alapszervezethez tartoz­nak. Ilyenek például a nagy építkezéseik, az újjáépítés, a bonyolult nagy berendezések gyártása stb. Az illetékes üze­mi pártbizottság vagy pedig a körzeti, járási vagy városi párt- bizottság jóváhagyásával az alapszervezetek kölcsönös meg­állapodás alapján közös párt- bizottságokat létesítenek, ame­lyek az elemzések, az adott helyzet ismerete alapján poli­tikai jellegű javaslatoikat ter­jesztenek az egyes alapszerve­zetek elé, amelyek ezeket az­tán megvalósítják. Abban az esetben, ha a javaslatokat nem valósítják meg, a bizottság fel­hívja erre a felsőbb pártszer­vek figyelmét. Az alapszerveaet ellenőrzési joga érvényesítésének egyik legfontosabb feltétele a társa­dalmi ellenőrzés különböző formáinak egybehangolása. Amint már a cikk első részé­ben megállapítottuk, a pártel­lenőrzés képezi a társadalmi ellenőrzés magvát a gazdasági szervezetekben is. Az alapszer­vezetek úgy, mint más tevé­kenységben. az ellenőrzésben is elsősorban a szakszerveze­tekre, az ifjrúsági, a tudomá­nyos-műszaki és inás társadal­mi szervezetekre támaszkod­nak. Ezért az alapszerveaetek nemcsak ellenőrzik a gazdasá­gi vezetők tevékenységét, ha­nem az alulról jövő ellenőrzés élén állnak, állandó segítséget nyújtanak a népi ellenőrzés üzemi bizottságainak, az üzemi szakszervezeti bizottság illeté­kes szakbizottságainak, vala­mint az ifjúsági fényszórónak. Az alapszervezetek bizottsá­gai szakosított aktíváik munká­jába bevonják a szakszervezeti és ifjúsági vezetőket, a legjobb párton kívüli munkásokat, szakembereket, azokat az em­bereket, akik tökéletesen is­merik a termelést. A fogyaté­kosságok elleni küzdelemben figyelnek arra, hogy a párt­ellenőrzés szakszerű legyen, támogassa a kezdeményezést, az ésszerű javaslatokat, a gaz­dasági vezetőkkel szemben tá­masztott jogos követeléseket, és határozottan megakadályoz­za az ellenőrzésben a szerepek cseréjét és a paralelizmus!. Megkövetelik, hogy az ellenőr­zés tervszerű és átgondolt le­gyen, vegye figyelembe a párt­szerveik és -szervezetek felada­tait és határozatait. Ezért a pártellenőrzés nem közelíthető meg profeszionális pozícióból, hanem csakis a párt, a tömegek politikai szer­vezője és nevelője pozíciójából, A pártszervezet javasolhat, kö­vetelhet, de nem rendelheti el, hogy a gazdasági vezető konk­rétan mit tegyen a gazdasági irányító munkában. A fogyaté­kosságok kiküszöbölésében csakis saját formáit és módsze­reit alkalmazhatja. Ezek közé tartozik: # A tömegpolitikai munka, a . nevelés, a kommunisták mozgósítása a feladatok és ha­tározatok példás teljesítésére # A bírálat és az önbírálat, amely nemcsak a fogyatékos ságok kiküszöbölésének eszkö ze, hanem egyúttal eszköz a hibák és fogyatékosságok meg előzésében, a kádereik nevelé­sében. Ez megköveteli, hogy a szervezetekben megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták bátran rámutas­sanak a fogyatékosságokra, biztosak lehessenek abban, hogy az elvhű bírálatot és az ésszerű javaslatokat megértés­sel fogadják és kellőképpen támogatják. # A káderekkel folytatott munka, amely arra a tapaszta- latra támaszkodik, hogy a fel­adatokat a legsikeresebben azok a kollektívák teljesítik, amelyeket olyan dolgozók irá nyítanak, akik elsajátították a lenini munkastílust, akik tud­nak az emberekkel bánni, akiknek tekintélyük van, akik rendszeresen és tervszerűen bővítik politikai, gazdasági és általános ismereteiket. „Ez el­sősorban azt követeli meg — áll az SZLKP KB Elnökségének 1978. november 14-i liatároza tában —, hogy tovább javítsuk a káderek kiválasztását az irányító funkciókba, lelkiisme­retesebben, ti bíráló igényes­ség szellemében értékeljük munkájukat és a feladatok nein teljesítése esetében a párt von­ja felelősségre őket. Nem sza­bad visszariadni attól, hogy elvszerűen megoldjuk azok át­helyezését, akik tisztségükben nem tudják megoldani az igé­nyes feladatokat, akik nem ve­zetik a kollektívákat ahhoz, hogy magas fokú igényességet támasszanak saját munkájuk­kal szemben.“ Az ellenőrzési jogból eredő időszerű feladatok A CSKP KB 12. ülésének ha­tározata a párt ellenőrzésével kapcsolatban hangsúlyozza: ,,A fogyatékosságok kiküszöbölé­sében, a hibák megelőzésében, az okok feltárásában jobban és következetesebben kell kihasz­nálni a párt ellenőrzését. Az ellenőrzési jogot a párt- és kormányhatározatok teljesíté­sére, a gazdasági tervek alap­vető feladataira, elsősorban a termelés minőségére és haté­konyságára kell irányítani.“ Az SZLKP KB tavaly decem­beri ülésén ezzel kapcsolatban a következő feladatokat hatá­rozták meg: „A kerületi és já­rási pártbizottságoknak diffe­renciáltabban, munkájuk szín­vonalának és eredményeik fi­gyelembevételével kell irányí­tani a pártszervezeteket és na­gyobb igényeket kell támasz­tani az ellenőrzési jog érvénye­sítése során. Nem szabad meg­engedni az eredmények felüle­tes és globális értékelését. Meg kell követelni a szemé­lyes felelősséget a tervfelada­tok teljesítéséért, azért, hogy kezdeményezően és kompro­misszummentesen járjanak el a gazdasági szerződések és megállapodások megkötésekor. A társadalmi érdekek megsér­tése esetében mindig le kell vonni a pártos következteté­seket. Rugalmasabban és fele­lősségteljesebben kell áthelyez­ni a kommunistákat a tervfel­adatok teljesítése érdekeinek megfelelően.“ Mi következik ebből az alap­szervezetek számára és az el­lenőrzési jog érvényesítésének irányvonala szempontjából? ^ Az alapszervezetek tevé­kenységét úgy kell irányítani, hogy az eddiginél sokkal haté­konyabban mozgósítsák a for­rásokat és lehetőségeket. A társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetőik törekvését az eddiginél nagyobb mérték­ben arra kell irányítani, hogy a dolgozókat széleskörűen be­vonják a források hatékony kihasználásába, az értékek na­gyobb és hatékonyabb kialakí­tásába és racionálisabb kihasz­nálásába. # Az összes alapszervezet­ben részletesen elemezni kell a helyzetet, pártos jellegű haté­konyabb intézkedéseket kell előlkészíteni és következetesen megvalósítani a hatékonyság növelésére és a minőség javí tá sára.* Ez elképzelhetetlen a tudományos-kutatási, a fejlesz­tési, a konstrukciós alap jobb tevékenysége nélkül. Ebből következik, hogy az alapszer­vezetek intézkedéseinek első­sorban ezekre a területekre kell irányulniuk. €> Nagyobb figyelmet kell szentelni a nyersanyagok és anyagok jobb felhasználásának Az első helyen az új, jobb ha­szonértékű, kevesebb nyersa­nyagot és anyagot igénylő prog­resszív termékek gyártásának bevezetése áll. Tavaly az SZSZK-ban a termékfelújítás ér­tékéneik csak kis hányadát ké­pezték az ilyen típusú termékek. A mezőgazdaságban elsősor­ban csökkenteni kell a szemes takarmány fogyasztását, miköz­ben abból a tényből kell kiin­dulni, hogy sok mezőgazdasági üzem túllépi az érvényes nor­mákat. Továbbá összhangot kell teremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés között, hatékonyan ki kell használnia műtrágyákat, csökkenteni kell a veszteséget a burgonya, a cu­korrépa és más mezőgazdasági termékeik begyűjtése során. A szakemberek véleménye szerint, ha a veszteségeket legalább fe­lére sikerülne csökkenteni, tel­jes mértékben megszüntetnénk a tömegtakarmányok jelenlegi hiányát. • Az alapszervezeteknek az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelniük a kollektívák munkája végeredményeinek — a szállítmányok pontos teljesí­tésének a gazdasági szerződé­seknek megfelelően kellő meny- nyiségben, választékban, minő­ségben és a meghatározott ha­táridőben, — hangsúlyt helyez­ve a piac ellátására, a kivitel* re és az építkezési beruházá< vakra Gazdaságunk már ma bo­nyolult nagy gépezetet jelent, és ezért csakis a feladatok tel­jesítésében megnyilvánuló szi­gorú fegyelem szavatolhatja hibátlan és hatékony működé­sét. Az alapszervezeteknek sem-i milyen esetben sem szabad er­ről megfeledkezniük. # Azoknak a szervezeteknek, amelyeket érintenek az építke­zési beruházások problémái, sa­ját pártmunkájuk alapos elem­zése után le kellene vonniuk a következtetéseket abból, hogy nem teljesítették a feladatokat, elsősorban a kiemelt építkezé­seken, a beruházásokat nem a meg ha táró zo 11 s t ruk t ú rá ba n realizálták, ennek következté­ben aránytalanul nagy a meg­kezdett építkezések száma, és megkésve helyezték üzembe a kulcsfontosságú kapacitásokat. Mindez nagy hatással van az építkezési beruházások haté­konyságára, és távlatilag is ne­gatívan hat a termelés gazda­ságosságára. Ezért a jövőben a törekvést a beruházások végle­ges hatékonyságára, a határ­idők megtartására, a kapacitá­soknak a tervezett mutatók szerinti üzemeltetésére és arra kell irányítani, hogy minden tevékenységet alávessenek a terv által meghatározott mun­kamennyiség ás szállítmányok biztosításának a társadalmi szempontból legfontosabb szük­ségletek kielégítésében. Az SZSZK népgazdasága to­vábbi fejlesztésének szempont­jából az SZLKP Központi Bi­zottsága elsőrendű feladatnak tartja, hogy a kapacitásokat elsősorban az energetikai mű­vekre, a komplex lakásépítésre, főleg Bratislavában; Prága és az észak-csehországi kerület fejlesztésére összpontosítsák, és meggyorsítsák azokat az épít­kezéseket, amelyek a hazai nyersanyagokon alapulnak, to­vábbá azokat, amelyek lehetővé teszik a behozott nyersanyagok gazdaságosabb felhasználását, szerepet játszanak a hatékony exportszállítmányokban, vagy pedig importellenes funkciót töltenek be. <f> Az ellenőrzési jog haté­kony érvényesítése, az alapszer­vezetek által a kollektívák munkájának javítására hozott intézkedések helyes irányvona­la szempontjából fontos, hogy, időben és következetesen fog-; lalkozzunk az egyes vállalatok­ban, üzemekben, részlegekben, műhelyekben és munkahelye­ken az 1979. évi gazdasági terv megvalósításának szervezési kérdéseivel, és határozottan megköveteljük, hogy minden egyes dolgozó ismerje felada­tait és ezek megvalósításának feltételeit. ® Az 1979. évi végrehajtási terv tervezeteinek megvitatása során a vállalatok és a vezér- igazgatóságok túlnyomó több­sége olyan javaslatokat terjesz­tett elő, amelyben a jóváha­gyott irányvonalhoz viszonyítva több dolgozót, több beruházást és a behozatalra nagyobb ösz- szegeket követelnek a társadat lomtól, és javaslatokat tettek, hogy nagyobb költséggel ke­vesebb terméket gyártsanak. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy az 1980. évi terv javaslatának kidolgozása során igényesebb pártmunkét kell kifejteni a po­litikai problémák megoldása során ágy, hogy a terv megfe­leljen a társadalmi érdekek* nek. Különösen fontos, hogy a terv előkészítésébe a dolgozók és a tömegszervezeteik nagy­mértékben bekapcsolódjanak azzal a céllal, hogy keressük és megtaláljuk annak módját, hogyan lehet a leghatékonyab­ban biztosítani a jóváhagyott irányelvekben kifejtett társa­dalmi szükségleteket. Döntő tényező a dolgozók megnyerése A pártmunka szempontjából továbbra is nagyon fontos lesz, hogy az alapszervezeteik megis­merjék a hatékonyság növelé­sére és a minőség javítására irányuló új intézkedéseket, ame­lyek az egész népgazdaságban 1979. január elsejétől érvénye­(fFoly tat ás a 4. oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents