Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-22 / 18. szám, hétfő
A sportolóké lesz a főszerep Amikor a Prágában sorra került jégkorong-világbajnokságon befejeződött a küzdelem, nyilvánvaló lett, hogy a csehszlovák jégkorongsport állva maradt a jégkorong-világ keresztútján. Mögötte volt hét bő esztendő, amelyek során három arany- és három ezüstérmet szerzett a világbajnokságon, de éppen a csehszlovák fővárosban a legmagasabb korátlagú együttest küldte a küzdelembe. Néhány játékosa, mint például Jifí Holík, František Pospíšil és Vladimír Dzu- rilla, akik éveken át erősségei voltak, csak a nézőtéren foglaltak helyet és társaik közül Jiŕí Holeček, Oldrich Machač és Josef Augusta a Szovjetunió elleni mérkőzésen utoljára öltötték magukra a címeres mezt. Ekkor már világos volt, hogy amennyiben a csehszlovák jégkorongsport el akarja érni előző szintjét, friss vérre van szüksége. Elérkezett az őrségváltás ideje. HOSSZÜLEJÁRATÜ FOLYAMAT Európában a svédek rendelkeznek a csapatfiatalítás legtöbb, de nem éppen legjobb tapasztalatával. Erre az kényszeríti őket, hogy állandó legjobb játékosaik tengeren túlra távozása és évről évre fiatalabb jégkorongozókat vesznek igénybe a válogatásnál. A bécsi világbajnoksi'" kivételével sikertelenül kísérlik meg nagy- szőrű helyezéséből kimozdítani a csehszlovák vagy a szovjet csapatot. A kísérletezés egyik részét ők képviseiiK: nincs más lehetőségük, ol^an együttest küldenek a küzdelembe, amely nélkülözi a játékosegyéniségeket. Az ilyen csapatban a tapasztalatot a fokozott harci kedvnek kelle e pótolnia, de ez a jelenlegi jégkorongozásban nem elég hatásos fegyver. Az sem helyes, ha a végletekig a már bevált játékosok szereplésére tart igényt a válogatott. A FELMÉRESEK SOROZATA A csehszlovák jégkorong-válogatott az új idényben kilenc mérkőzésen szerepe)* és 26 játékosnak adott bizonyítási lehetőséget. Köztük három kapus, kilenc hátvéd és tizennégy csatár volt. E 26 játékos közül tíz még nem játszott a prágai világbajnokságon, de csak hárman a szó szoros értelmében vett újoncok, mégpedig a hátvéd Ďuriš és Figala, valamint a csatár Fryčer. A csapat átlagos életkora 26,9 év, s ez nem sokkal alacsonyabb, mint a prágai világbajnokságon szerepelt csehszlovák válogatotté. A nemzetközi küzdelmekbe belekóstolt a húszéves Fryčer, a 24 eztendős Figala és az egy évvel idősebb Ďuriš, de a válogatottba visz- szatért a 33 éves Kužela és a 32 esztendős Sakáö. Nem titok, hogy Csehszlovákiában lassabban érnek be a jégkorongozók, mint más országban, ahol megfelelőbbek a légköri viszonyok. Elsősorban az a számtalan óra hiányzik nekik, amelyek során a skandináviai vagy a kanadai fiatalok a szabad ég alatti jégen töltenek. Nálunk tulajdonképpen a jégkorongozók a stadionok üvegházában nőnek fel, ahol fölöttébb kívánatos a jéggel gazdaságosan bánni. Az edzőknek nem marad más hátra, mint szomorúan figyelni azt az egyre fokozódó különbséget, amely a betervezett edzésórák és a valóság között mutatkozik. Idei legeredményesebb góllövőnk, Ebermann 24 éves korában kezdett szerepelni a válogatottban, Augusta már három évvel Idősebb volt, amikor állandó helyet vívott ki magának a legjobbak között. Az „Átválogatott kilenc mérkőzése nem volt a válogatott-jelöltek egyedüli erőfelmérése az idényben. A válogatott játékosok közvetlen utánpótlásából összeállított „főcsapat hat mérkőzésen szerepelt Kanadában és az Egyesült Államokban, a 20 évesek együttese pedig a Svédországban megrendezett világbajnokságon. MI HIÁNYZIK JELENLEG? A csehszlovák jégkorongozók az idény során minden hagyományos ellenféllel megmérkőztek, búr nem minden esetben álltak szemben egymással hasonló képességű együttesek, hiszen a tengerentúlon részünkről a „B“-csapat szelepeit. Arról meggyőződhettünk, hogy lépéselőnyünket tartjuk a skandináv jégkoronggal szemben. Hízelgő az lz- vesztyija-tornán a Szovjetunió válogatottja ellen elért 3:3-as döntetlen. Ügy tűnik, hogy továbbra is megoldhatatlan probléma elé állít bennünket a tengerentúli csapatok kemény játéka, amelyet még sokszoroz az ottani jégstadionok pályájának szűk volia. Ebbe nem lehet belegnyugodni, különös tekintettel arra, hogy két nagy jégkorong világverseny, a moszkvai VB után éppen Kanadában és az Egyesült Államokban kerül sorra. Az előbbiben Idén a Világ Kupáért jálszanak a csapatok, az utóbbiban a téli olimpia jégkorongtornája kerül sorra. Egyelőre ai. a szomorú tapasztalat, hogy csak nagyon kevés élvonalbeli csehszlovák jégkorongjátékos tud mihez kezdeni a kanadai keménységgel. A kanadai és az amerikai jégkorongozók állandóan és alaposan tanulnak az európaiaktól. Erre a tapasztalatra jutottak a junior csapatunk edzői Svédországban és a „B‘‘-válogatott ^apitánya, a tengeren túlon. Mi lényegesen kevesebbet lestünk el a kanadaiaktól. Ezt a hátrányt kellene mihamar behúznia az élvonalbeli csehszlovák jégkorongsportnak és ezt akár feladatul is tűzhetjük ki. (CSTK) 1979. I. 22. 5 Felvételünkön a Luke Placid-i két sánc, amelyen az olimpia síugróversenyeit rendezik majd l Archív felv.) Merre vezet az út? Alig egy esztendő múlva, 1980. február 13—24. között Lake Piacidban, e 3000 lelket számlálóaz Egyesült Államok északi határán fekvő faluban kerül megrendezésre a XI11. télt olimpia. Mi a helyzet e nagy esemény előkészületei körül, arról a külföldi sajtóban január elején a következőképpen számoltak be. Az LPOOC (Lake Piacid Olympic Organization Committee) — a rendező bizottság — meglepő előzékenységgel áll a sajtó rendelkezésére. Az érdeklődőket mindenhová elkísérik, a felelősek pedig szívesen nyilatkoznak. Csak akkor lesz mosolyuk egy kissé fanyar, amikor az olimpiai költségekről faggatják őket. Bosszankodnak, mert túl sok hamis hír, fél igazság kapott szárnyra. Különben a várt 25 millió dolláros deficit nem is látszik túlzottnak. Az adófizető polgárokat nem az érdekli elsősorban, hogy a végén a számlát kinek nyújtják be, hanem főleg azt a tervet bírálják, mely szerint az olimpiai falu 1980 nyarától „nyilvános“ büntetőintézet lesz. ségére sietni, Igényüket kielégíteni. A cafeteria (700 férőhellyel) éjjel-nappal üzemelni fog és az európai szokásokat figyelembe véve, naponta két főételt szolgálnak fel és gondoskodnak a változatosságról is. A nyelvi nehézségeket úgy akarják leküzdeni, hogy például a reggeli tojást fényjelzéssel lehet megrendelni aszerint, hogy rántottat, kemény vagy lágy tojást kér valaki. Két mozi, diszkotéka, uszoda, elsősegély állomás, valamint mini- buszok szolgálják majd a jelenlevők igényeit. Az olimpiai falu tervezőinek legnagyobb problémája, hogy nem tudják pontosan, hány embert kell elszállásolniuk. Először 1850 személyről volt szó, azután a létszámot kétA Whiteface (jehér arc] Mountain lesz az alpesi számok — lesiku lás, műlesiklás, óriásműlesiklás — színhelye Már el is indítottak egy tiltakozási akciót, mely nagy visszhangot váltott ki. A falu lakosai félnek a bűnözők jelenlététől. Persze nem valószínű, hogy a terveken bárki is változtathat, hiszen az olimpiai falu már novemberben felépül — az építkezés 23 millió dollárba kerül — most már a belső munkálatok folynak. Egy pillantást vetve a szűk, kis ablakokkal ellátott kamrákba, az ember nem szabadulhat a börtön gondolatától. S itt laknak majd a világ legjobb sportolói tizenegy napon át. A rendezők azonban nem jönnek zavarba. — A helyiségek természetesen kicsinyek, — ismerte be az egyik magasrangú tisztség- viselő —, de hát csak alvásra szolgálnak. Aki felfrissülést, pihenést, szórakozást keres, annak társalgók, kávéház, diszkotéka, úszómedence álll rendelkezésére. A mi elképzeléseink mások, mint amilyenek a montreali olimpia rendezőié voltak. Ott tágas lakószobákban helyezték el a versenyzőket, de hiányoztak a szórakozásra alkalmas nagyobb helyiségek. A hálókamrák elégtelen méretűek, éppen ezért a rendezők igyekeznek egyéb szolgáltatások terén a résztvevők segítezerre emelték Az illetékesek bejelentették: ennél több versenyzőt, vezetőt, edzőt nem tudnak a faluban elhelyezni. Sokan azzal nyugtatják őket, hogy az előzetes jelentésekkel ellentétben úgy is néhány százzal kevesebben érkeznek majd. Az olimpiát ma már a közbiztonsági szervek nagyarányú bevetése nélkül el sem lehet képzelni. Ez a feladat New York állam rendőreire hárul. A résztvevők védelmének biztosítása ezúttal nem lesz nehéz feladat, mivel Lake Piacid egy csaknem lakatlan vadon közepén terül el, és így a legkisebb rendellenesség mindenkinek, természetesen a rendőröknek is feltűnik, azonnal közbeléphetnek. Az olimpiai falu 12 épületében állandóan szolgálatot teljesítenek, a bejáratokat tv- kamerákon kísérik figyelemmel és az előző olimpiákhoz hasonlóan a sajtó munkatársainak látogatását külön engedélyezik, s egyszerre csak háromszáz tudósító tartózkodhat a faluban. A létesítmények az olimpiai főpróbán még nem „vizsgázhatnak“, mivel csak 1980 januárjában lesznek befogadóképeseik. Eric Heiden gyorskorcsolyázó olimpiai (1976) és világbajnok (1978) véleménye szerint az elszállásolás nem lesz olyan jó, mint Innsbruckban volt, de koránt sem lesz olyan rossz, mint ahogyan azt egyes lapok ecsetelték. A rendezők az olimpiai faluval nem dicsekedhetnek, viszont büszkék a többi létesítményre, így a két új ugrósáncra, a bob- és szánkópályára, valamint a Lake Piacid központjában — kissé megkésve — épülő jégstadiortra. A középsáncot — mint erről annak idején hírt adtunk — a karácsony előtt megrendezett nemzetközi versennyel avatták, de néhány héten belül a nagysánc is elkészül. Februárban adják át rendeltetésének — természetesen verseny keretében — a szánkópályát, március elején pedig a bobversenyzők is kipróbálhatják az olimpiára készült létesítményüket. A 8500 nézőt befogadó jégstadion szeptemberben egy műkorcsolyázó versennyel esik át a „tűzkeresztségen“, majd decemberben itt rendezik a junior jégkorong-világbajnokságot. Lake Piacid és környéke védett terület, ott nem szabad építkezni, s állandó ellenőrzés alatt áll. A rendezők nemcsak az olimpiára, hanem az utána következő időkre is gondoltak. Az olimpia alatt kizárják a faluból a magánautó-forgalmat és autóbuszok, miníbuszok szállítják majd a nézőket a parkolóhelyekről, a versenyzőket pedig az olimpiai faluból az események színhelyére. McKenzie, a rendező bizottság elnöke kijelentette: szeretnék a régi téli olimpiák légkörét elővarázsolni, visszaadni azok eredeti értelmét, küldetését. Az elején ugyanis a játékok olyan téli eseménynek számítottak, amelynél a természet adta a sportlétesítményeket. Tudják, hogy ennyire nem nyúlhatnak vissza a múltba, mert közben a sport hatalmasat fejlődött, a versenyek lebonyolítása a korszerű technika nélkül elképzelhetetlen. De feltétlenül el akarják kerülni a gigantizmust, egyszerű olimpiát szándékoznak rendezni, ahol a főszereplők valóban a sportolók lesznek. Lake Piacid az IPOOC elképzelése szerint az olimpia után az Egyesült Államok keleti területének téli sportközpontja lesz, ahol világbajnokságokat és nagyszabású nemzetközi versenyeket szándékoznak rendezni. Az Idő szerintük nagyon alkalmasnak tűnik, mert soha annyi amerikai nem hódolt a téli sportoknak, különösen a sífutásnak, mint az elmúlt esztendőben. Lake Placid lakói örülnek a téli olimpiának, hiszen eddig csak nyáron érkeztek hozzájuk turisták, ami magas életszínvonalat nem biztosított számukra, éppen hogy csak meg tudtak élni. Most az olimpiai tv-közvetítésektől remélik, hogy sokan megismerkednek Lake Piacid téli szépségével és így több vendég érkezik majd a jövőben, ami biztosíthatná megélhetésükéit. Ezért valamilyen formában mindnyájan kiveszik részüket az olimpia előkészületeiből. f kollár I ú 'y '83 > £).* flű — > £. š o ,5 > t» w 13 N £3 u I <8 > to J «5 Š > o (0 a 09 JS ;a» ;5T bi «J s»> oe ■a ■a <6 > m 'O* e TS .« g £ N cS Pu X
