Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-20 / 17. szám, szombat
Len n tanítása a pártról A pártról szóló lenini tanítás gazdagította a marxizmust, hatékony eszmei fegyvert adott az SZKP és az egész nemzetközi kommunista mozgalomkezébe. Az alábbiakban arról lesz szó, hogyan fejlődött ez a gondolat napjainkig, és mivel gyarapította azt a Szovjetunió Kommunista Pártja. Együtt fejlődött a közösséggel Harminc éven át A pártról szóló tanítás — mint ismeretes — a forradalmi elmélet egyik középponti eleme. A párt — hangoztatta Lenin — a munkásosztály része, élcsapata a régi társadalom elleni harcban, a szocialista forradalom után pedig egyszersmind a proletariátusnak a hatalmat közvetlenül gyakorló élcsapata. Akkor töltheti be küldetését, ha ennek az osztálynak a legkiválóbb képviselőit tömöríti soraiban, ha teljesen öntudatos és odaadó, a szívós forradalmi harc tapasztalatai által felvilágosított és megedzett kommunistákból áll. Az SZKP híven követve Lenin útmutatását, nemcsak hogy őrködik a marxi—lenini gondolat e vívmányának tisztaságán, és megoltalmazza azt minden támadással és torzítással szemben, hanem alkotó módon fejleszti is a marxizmus—leninizmus tanítását, s ezáltal fegyvert ad a kommunisták és minden dolgozó gyakorlati tevékenységéhez. A testvéri kommunista és munkáspártokkal együtt gazdagítja Lenin eszmei hagyatékát, gondosan e.amzi az új társadalom építése során a Szovjetunióban és a többi szocialista országban szerzett sokrétű tapasztalatokat, a világ fejlődésének alakulását és távlatait. Az SZKP ragyogó példát mutatott az elmélet alkotó szellemű alkalmazására azzal, hogy kidolgozta a fejlett szocializmusnak mint a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet történelmileg szükségszerű szakaszának koncepcióját. A marxizmus — leninizmushoz való hűség az alapja a párt eszmei és szervezeti egységének, márpedig Lenin úgy vélte, hogy ez az egység a párt erejének és tekintélyének fő feltétele. Lenin, amikor kimunkálta azt a tételt, hogy a proletárforradalom sikeréhez a gondolat és cselekvés egységére van szükség, rámutatott, hogy a proletariátus egysége lehetetlen pártjának egysége nélkül. „... Ez a proletariátus csak akkor lehet és lesz is elkerülhetetlenül legyőzhetetlen erővé, ha a marxizmus elvei alapján történő eszmei egyesítését annak a szervezetnek az anyagi egysége biztosítja, amely a dolgozók millióit a munkásosztály hadseregébe tömöríti.“ A marxista— leninista pártok felvértezték magukat a párt szervezeti felépítésének Lenin által kidolgozott alapelvével, a demokratikus centralizmussal. A kommunista és mnukáspár tok egész történelmi tapasztalata igazolja, hogy súlyos veszteségekkel jár, ha bármiképp is megsértik a munkásosztály pártjának a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló eszmei és szervezeti egységét. A párt, mint az osztályszervezetek legmagasabbrendű formája, irányítani hivatott a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő összes többi — a szak- szervezeti, az ifjúsági, a szövetkezeti stb. — szervezet tevékenységét. Kapcsolatot kell tartania a tömegekkel, rájuk kell támaszkodnia — ez a párt- élet törvénye. A párt élcsapatjellegét hangsúlyozva, Lenin újra és újra figyelmeztetett, hogy az élcsapatot azért is nevezik így, mert a dolgozók egész hadseregét vezeti. A lenini párt a polgári és kispolgári pártokkal vívott hosszú küzdelemben elhódította tőlük a proletariátust, maga mellé állította a nép többségét, és ezzel biztosította az Októberi Forradalom győzelmét, a szocializmus sikeres építését és vívmányainak megvédését a második világháborúban. Ma, az érett szocialista társadalomban az SZKP töretlenül követi Lenin útmutatását, amely szerint „szó sem lehet semmiféle eredményes kommunista építésről, ha a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre nem lépünk u nemkommunistákkal“.. L enin arra tanít, hogy a munkásosztály forradalmi pártja az internacionalisták pártja, akik tevékenységük során összeegyeztetik saiát országuk népének érdekeit az egész világ dolgozói ügyének épp oly önzetlen szolgálatával Az SZKP az Internacionalizmus alapján jött létre, mert egyesítette Oroszország sok- nemzetiségű munkásosztályát. A párt tevékenysége kiterjedt az ország valamennyi körzetére, márpedig ezeket olyan népek lakták, amelyek nemcsak hogy különféle nyelveket beszéltek, de a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődésnek is különböző fokán álltak. És az, hogy a szovjet nemzetek és nemzetiségek történelmileg rövid idő alatt eljutottak a szocializmushoz, és létrehozták a szovjet népet, az emberek új történelmi közösségét, a lenini párt internacionalista politikájának eredménye. A kommunisták sohasem tagadták, hogy tekintetbe kell venni az egyes népek, az egyes országok konkrét történelmi feltételeit és hagyományait. Abból indulnak ki: úgy kell irányítani a munkásosztály forradalmi átalakító tevékenységét, hogy alkotó módon' az egyes országok konkrét viszonyaira alkalmazzák a marxizmus—leninizmus általános elveit. A marxista—leninista pártok, valamint korunk minden forradalmi ereje számára óriási segítséget nyújt az SZKP rendkívül gazdag, sokoldalú tapasztalata. Lenin nemegyszer rámutatott, hogy az SZKP tapasztalata, a szocialista forradalom győzelméért vívott küzdelme nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi, egyetemes jelentőségű is. Hangsúlyozta: az orosz példa minden országnak mutat valamit, mégpedig nagyon is lényegeset a maga elkerülhetetlen és közeli jövő jóból, s „a bolsevizmus alkalmas arra, hogy mindenki számára a taktika mintája legyen . Magától értetődik, hogy itt Lenin a bolsevizmus tapasztalataiból csupán azt nevezte mindenki számára való mintának, ami abban általános jellegű, miután először és legteljesebben az SZKP-nak, az első új típusú marixsta—leninista pártnak a tevékenységében jelentkezett. Ijinden marxista—leninista ■VI párt az SZKP tapasztalatait hasznosítva szintén gazdagítja a nemzetközi kommunista mozgalom kollektív tapasztalatát. új harci módszereket próbál ki és alkalmaz. A Nagy Október és az emberiség haladása címmel tartott előadásában Leonyid Brezsnyev a következőket mondta: „Bármilyen utat válasszanak is, a kommunisták hivatása végeredményben az, hogy a tömegeket elvezessék a fő célhoz, a szocializmushoz. Az Október győzelméért vívott harc tapasztalata azt tanúsítja, hogy a forradalmi tevékenység során nagyon is lehetséges taktikát változtatni, kompromisszumokat, kötni új szövetségesek megnyerése végett. De meggyőződtünk másvalamiről is: az elveket semmiképp sem szabad taktikai előnyökért feláldozni." A marxista—leninisták világszerte híven követik Lenin útmutatását: „Szövetségben az élenjáró országok forradalmáraival, és valamennyi elnyomott néppel minden rendű és rangú imperialista ellen — ez a proletariátus külpolitikája.“ Az SZKP, melyet áthat egész tevékenységével a nemzetközi proletár szolidaritás szelleme, következetesen megvalósítja ezt a lenini politikát. A Szovjetunió új alkotmánya törvényként rögzítette az SZKP kimagasló szerepét a szovjet társadalomban és államban. „A szovjet társadalom vezető és irányító ereje — hangzik az alkotmány 6. cikkelye —, politikai rendszerének, az állami és társadalmi szervezeteknek a magva a Szovjetunió Kommunista Pártja. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja.“ Amint a szovjet társadalom mind előbbre halad, az SZKP szervező és politikai munkája egyre intenzívebbé válik. A párt és lenini Központi Bizottsága a korábban szerzett tapasztalatokra támaszkodva feldolgozza a kommunizmus építésének elméleti problémáit, megjelöli az új társadalom anyagi műszaki bázisának létrehozásához vezető utakat és módszereket, kimunkálja a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésének, az állampolgárok kommunista erkölcsi szellemben történő nevelésének kérdéseit. A párt a nép politikai irányító ereje. A tudományos elmélet talaján kidolgozza a politikai irányvonalat, a társadalom fejlődésének általános irányát, amely nélkül nem oldhatók meg sem az ország előtt álló gazdasági feladatok, sem a társadalmi és politikai problémák. A tudományosan megalapozott politika kidolgozása a párt vezető tevékenységének legfontosabb összetevője. Ezt hangsúlyozta az SZKP XXV. kongresz- szusa is, amely a következő időszakra megszabta a szovjet társadalom fejlődésének irányát. A szovjet nép bízik a lenini pártban és vezetésében, teljes egészében támogatja annak kül- és belpolitikáját. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ez még nagyobb erőt ad a pártnak, és megsokszorozza a nép alkotó energiáit. Ez győzelmeinek forrása, amely szavatolja a kommunizmus diadalát. V. KRIZSEVSZKIJ, professzor, a filozófiai tudományok doktora (APN) Huszonhét évvel ezelőtt ismertem meg Molnár Jánost, a kissallói (Tek. Lužianky- szövetkezet elnökét. Katonás magatartása, vitalitása azóta sem változott. De simára fésült csókafekete haját ezüstössé tették az évek és a közösségi gondok. Igen! Mert az eltelt csaknem három évtized folyamán nemcsak a szövetkezet gazdálkodásának fejlesztésével, hanem képviselői megbízatáséból eredően a választópolgárok ügyesbajos dolgainak intézésével ís törődött. Emberszeretete és kommunista meggyőződése soha sem hagyta nyugton. Állandóan az újat, a jobb megoldást kereste, mindig a haladás útját járta. Az évzáró és zárszámadási közgyűléseken ismételten elnökké választotta a tagság. Mivel szolgált rá a meg-meg- újuló bizalomra? Hiszen a rendből, fegyelemből soha s^ m engedett. Mindig megkövetelte a becsületes munkát. Tekintélyét éppen mértéktartó szigorúsága emelte állandóan. Nyugodtan hozzátebetem: egyúttal a szövetkezet gazdasági eredményeit és hírnevét is, mert hiszen országos viszonylatban az élenjárók közé küzdötték fel magukat. Pedig nehéz idők tették próbára bölcsességét, rátermettségét, vezetői készségét. A kérdésre, hogy mi volt a legnehezebb szakmai feladata, derűs mosollyal emlékezik: — Egyik alkalommal kijöttek a járásról és így szóltak hozzám: „Elnök elvtárs, jó lenne, ha egyesülnének a hölvé- nyiekkel (Hulvínky). Sajnos, ők már évek óta jelentős mérleghiánnyal gazdálkodnak. „Én, őszintén szólva, nem nagyon örültem ennek, de azért nem szóltam ellene. Azt mondtam: majd megbeszéljük a tagsággal, a pártszervezettel. A szövetkezet vezetősége és * a pártalapszervezet bizottsága hetekig törte a fejét, hogyan tálalják ezt a kérdést a tagságnak. Közös elhatározással végül is megtalálták a megfelelő hangot és a gazdálkodás megfelelő módját is. Az újabb nagy próbatétel: a mezőgazdasági termelés központosítása, ami annyit jelentett, hogy más szomszédos szöA CSKP KB-nak a pártalap- szervezetekhez szóló levelét, mely tüzelőanyag- és energiatakarékossággal foglalkozik, alaposan elemezték a dunaszerda- helyi (Dun. Streda) járás párt- alapsi.ervezeteiben is. A járási pártbizottság politikai-szervezési intézkedéseket dolgozott ki és juttatott el az alapszervezetekhez, s felhívta a kommunisták és valamennyi dolgozó figyelmét az energiával és a tüzelőanyagokkal való takarékos gazdálkodásra. Valameny- nyi pártszervezet pártbizottsági üléseken vitatta meg az intézkedéseket és konkrét intézkedéseket dolgozott ki a helyzet javítása érdekében, melyeket a taggyűléseken hagytak jóvá. A mezőgazdasági üzemekben működő pártszervezetek elsődleges figyelmet fordítottak az energiatakarékosságra, hiszen a téli időszakban, különösen az állattenyésztésben emelkedik az energiafogyasztás. Örvendetes, hogy az egyes üzemek között egészséges szocialista versengés bontakozott ki, mely a racionalizációs és újítási eljárások aktívabb kihasználására irányul. A kezdeményezésben élen járnak az egyes termelési ágazatokban tevékenykedő szocialista munkabrigádok, melyek konkrét vállalásokat tettek és támogatásukról biztosították a pártszervezetet és az üzemek vezetőségeit. A járás egyik legnagyobb mezőgazda- sági üzemének, a Csilizközi Egyesült Földművesszövetkezetnek kommunistái az üzemvezetéssel karöltve nagyon értékes határozatokat fogadtak el az energiatsVarékossáeeal kapcsolatban. Többek között vála szövetkezet élén Molnár János vetkezetekkel is egyesültek, 3700 hektárra növekedett a megnagyobbodott efsz földterülete. Ez ismét elvitte a tartalékokat. De kibírták. Molnár János erről így beszél: — Újra kezdtük. De már nagyobb szellemi- és erőtartalékkal, minthogy a társult szövetkezetekből a szakembereket, gépi felszereléseket és a tagság akaraterejét, tudását is a nagy szövetkezet szolgálatába állítottuk. Ennek köszönhető, hogy a múlt esztendőben a kibővült kissallói szövetkezet a gabona- termelésben ismét az élenjárók közé került. Gabonából átlagosan 55 mázsát, búzából 60,1 mázsás termést takarítottak b® hektáronként. Közben az elnököt a társult szövetkezet egész tagsága megszerette, híven követi útmuta- f&sait. — Ám vigyázni kell az emberek önérzetére — figyelmeztetett. — Nem mindegy, milyen hangon beszélünk velük. A parancsolgatással nem sokra mennénk. A megnagyobbodott kissallói szövetkezet harminc éves gazdag hagyományainak méltó folytatója. Az elnök irányításával, a szakemberek segítségével, a lelkes tagság és a kommunisták önfeláldozó munkájával sikeresen teljesíti társadalmi feladatát. A Molnár János mellét díszítő állami kitüntetések pedig ragyogóan beszélnek egy eredményekben, sikerekben gazdag közéleti ember pályafutásáról, aiki a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének szentelte életét. SZ0MBATH AMBRUS lalták, hogy az állattenyésztésben kisebb teljesítményű égők alkalmazásával évente 30 ezer koronát takarítanak meg. Az MGFOB típusú szárítóberendezés granulátorát csehszlovák gyártmányú elektromotorral helyettesítik, s így 37 ezer korona megtakarítást érnek el. A villanybojlerokat csakis éjjeli árammal fogják üzemeltetni, ezzel 55 ezer kilowattóra villamos energiát takarítanak meg kétszázezer korona Lr'ék- ben. Az elfogadott határozatok teljesítését minden termelési területen a pártcsoportuk ellenőrzik és értékelik. A Dunatőkési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaság Langi baromfitelepe kommunistáinak takarékossági intézkedései a gazdaságos termelést helyezi előtérbe. A tojástermelésben dolgozó szocialista munka bringád vállalta, hogy ésszerű ta- kormányalapozással minden darab tojás kitermelésében 0,5 dekagrammal csökkenti az erőtakarmányok arányát. Figyelemre méltó, hogy a szocialista munkabrigád milyen nagy gondot fordít a minőségi mutatók javítására. Tíz hónap alatt a leadott tojások 92 százalékát első osztályú, 8 százalékát másodosztályú termékként értékesítették. A dunaszerdahelyi járás pártszervezetei fokozott figyelmet fordítanak a tömegpolitikai munka keretében a lakosság felvilágosítására os megnyerésére annak érdekében, hogy megtartsák a villamos- energia- és tüzelőanyag-takaré- kossági intézkedéseké. SVINGER ISTVÁN •®®®*€3®®®®®®®®®®*®®®®o®®®®®®® Holnap (január 21-én) lesz 55 éve, hogy meghalt Vlagyimir Iljics Lenin, a. proletariátus vezére, a bolsevik párt és a szovjet állam megalapítója, a tudományos szocializmus továbbfejlesztője. Képünkön: V. I. Lenin előadói beszédet tart Petrográdban, 1920. július 19-én a nemzetközi helyzetről és ci Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól a Komintern II. kongresszusának ülésén. (Archívumi felvétel) Isszereeii és !akarék©$ői A figyelem középpontiában az energiatakarékosság © Segítenek a pártcsoportok