Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-20 / 17. szám, szombat

Len n tanítása a pártról A pártról szóló lenini tanítás gazdagította a marxizmust, hatékony eszmei fegyvert adott az SZKP és az egész nem­zetközi kommunista mozgalomkezébe. Az alábbiakban arról lesz szó, hogyan fejlődött ez a gondolat napjainkig, és mi­vel gyarapította azt a Szovjetunió Kommunista Pártja. Együtt fejlődött a közösséggel Harminc éven át A pártról szóló tanítás — mint ismeretes — a for­radalmi elmélet egyik közép­ponti eleme. A párt — hangoz­tatta Lenin — a munkásosztály része, élcsapata a régi társa­dalom elleni harcban, a szo­cialista forradalom után pedig egyszersmind a proletariátus­nak a hatalmat közvetlenül gyakorló élcsapata. Akkor tölt­heti be küldetését, ha ennek az osztálynak a legkiválóbb képviselőit tömöríti soraiban, ha teljesen öntudatos és oda­adó, a szívós forradalmi harc tapasztalatai által felvilágosí­tott és megedzett kommunis­tákból áll. Az SZKP híven követve Le­nin útmutatását, nemcsak hogy őrködik a marxi—lenini gondo­lat e vívmányának tisztaságán, és megoltalmazza azt minden támadással és torzítással szem­ben, hanem alkotó módon fej­leszti is a marxizmus—leniniz­mus tanítását, s ezáltal fegy­vert ad a kommunisták és min­den dolgozó gyakorlati tevé­kenységéhez. A testvéri kom­munista és munkáspártokkal együtt gazdagítja Lenin eszmei hagyatékát, gondosan e.amzi az új társadalom építése során a Szovjetunióban és a többi szo­cialista országban szerzett sok­rétű tapasztalatokat, a világ fejlődésének alakulását és táv­latait. Az SZKP ragyogó példát mutatott az elmélet alkotó szellemű alkalmazására azzal, hogy kidolgozta a fejlett szo­cializmusnak mint a szocializ­musból a kommunizmusba való fokozatos átmenet történelmi­leg szükségszerű szakaszának koncepcióját. A marxizmus — leninizmushoz va­ló hűség az alapja a párt eszmei és szervezeti egysé­gének, márpedig Lenin úgy vélte, hogy ez az egység a párt erejének és tekintélyének fő feltétele. Lenin, amikor kimunkálta azt a tételt, hogy a proletárforrada­lom sikeréhez a gondolat és cse­lekvés egységére van szükség, rá­mutatott, hogy a proletariátus egy­sége lehetetlen pártjának egysége nélkül. „... Ez a prole­tariátus csak ak­kor lehet és lesz is elkerülhetetle­nül legyőzhetetlen erővé, ha a mar­xizmus elvei alap­ján történő eszmei egyesítését annak a szervezetnek az anyagi egysége biztosítja, amely a dolgozók millióit a munkásosztály hadseregébe tömö­ríti.“ A marxista— leninista pártok felvértezték magukat a párt szervezeti felépítésének Lenin által kidolgozott alapelvével, a demokratikus centralizmussal. A kommunista és mnukáspár tok egész történelmi tapaszta­lata igazolja, hogy súlyos vesz­teségekkel jár, ha bármiképp is megsértik a munkásosztály pártjának a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvein alapuló esz­mei és szervezeti egységét. A párt, mint az osztályszer­vezetek legmagasabbrendű for­mája, irányítani hivatott a dol­gozók legszélesebb rétegeit fel­ölelő összes többi — a szak- szervezeti, az ifjúsági, a szö­vetkezeti stb. — szervezet te­vékenységét. Kapcsolatot kell tartania a tömegekkel, rájuk kell támaszkodnia — ez a párt- élet törvénye. A párt élcsapat­jellegét hangsúlyozva, Lenin újra és újra figyelmeztetett, hogy az élcsapatot azért is ne­vezik így, mert a dolgozók egész hadseregét vezeti. A lenini párt a polgári és kispolgári pártokkal vívott hosszú küzdelemben elhódítot­ta tőlük a proletariátust, maga mellé állította a nép többségét, és ezzel biztosította az Októ­beri Forradalom győzelmét, a szocializmus sikeres építését és vívmányainak megvédését a második világháborúban. Ma, az érett szocialista társadalom­ban az SZKP töretlenül követi Lenin útmutatását, amely sze­rint „szó sem lehet semmiféle eredményes kommunista épí­tésről, ha a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre nem lépünk u nemkommunis­tákkal“.. L enin arra tanít, hogy a munkásosztály forradal­mi pártja az internacionalisták pártja, akik tevékenységük so­rán összeegyeztetik saiát or­száguk népének érdekeit az egész világ dolgozói ügyének épp oly önzetlen szolgálatával Az SZKP az Internacionaliz­mus alapján jött létre, mert egyesítette Oroszország sok- nemzetiségű munkásosztályát. A párt tevékenysége kiterjedt az ország valamennyi körzeté­re, márpedig ezeket olyan né­pek lakták, amelyek nemcsak hogy különféle nyelveket be­széltek, de a társadalmi-gazda­sági és kulturális fejlődésnek is különböző fokán álltak. És az, hogy a szovjet nemzetek és nemzetiségek történelmileg rö­vid idő alatt eljutottak a szo­cializmushoz, és létrehozták a szovjet népet, az emberek új történelmi közösségét, a lenini párt internacionalista politiká­jának eredménye. A kommunisták sohasem ta­gadták, hogy tekintetbe kell venni az egyes népek, az egyes országok konkrét történelmi feltételeit és hagyományait. Abból indulnak ki: úgy kell irányítani a munkásosztály for­radalmi átalakító tevékenysé­gét, hogy alkotó módon' az egyes országok konkrét viszo­nyaira alkalmazzák a marxiz­mus—leninizmus általános el­veit. A marxista—leninista pártok, valamint korunk minden forra­dalmi ereje számára óriási se­gítséget nyújt az SZKP rendkí­vül gazdag, sokoldalú tapaszta­lata. Lenin nemegyszer rámu­tatott, hogy az SZKP tapaszta­lata, a szocialista forradalom győzelméért vívott küzdelme nemcsak nemzeti, hanem nem­zetközi, egyetemes jelentőségű is. Hangsúlyozta: az orosz pél­da minden országnak mutat va­lamit, mégpedig nagyon is lé­nyegeset a maga elkerülhetet­len és közeli jövő jóból, s „a bolsevizmus alkalmas arra, hogy mindenki számára a tak­tika mintája legyen . Magától értetődik, hogy itt Lenin a bol­sevizmus tapasztalataiból csu­pán azt nevezte mindenki szá­mára való mintának, ami ab­ban általános jellegű, miután először és legteljesebben az SZKP-nak, az első új típusú marixsta—leninista pártnak a tevékenységében jelentkezett. Ijinden marxista—leninista ■VI párt az SZKP tapasztala­tait hasznosítva szintén gazda­gítja a nemzetközi kommunis­ta mozgalom kollektív tapasz­talatát. új harci módszereket próbál ki és alkalmaz. A Nagy Október és az emberiség ha­ladása címmel tartott előadá­sában Leonyid Brezsnyev a kö­vetkezőket mondta: „Bármilyen utat válasszanak is, a kommu­nisták hivatása végeredmény­ben az, hogy a tömegeket el­vezessék a fő célhoz, a szocia­lizmushoz. Az Október győzel­méért vívott harc tapasztalata azt tanúsítja, hogy a forradal­mi tevékenység során nagyon is lehetséges taktikát változtat­ni, kompromisszumokat, kötni új szövetségesek megnyerése végett. De meggyőződtünk más­valamiről is: az elveket sem­miképp sem szabad taktikai előnyökért feláldozni." A marxista—leninisták vi­lágszerte híven követik Lenin útmutatását: „Szövetségben az élenjáró országok forradalmá­raival, és valamennyi elnyo­mott néppel minden rendű és rangú imperialista ellen — ez a proletariátus külpolitikája.“ Az SZKP, melyet áthat egész tevékenységével a nemzetközi proletár szolidaritás szelleme, következetesen megvalósítja ezt a lenini politikát. A Szovjetunió új alkotmánya törvényként rögzítette az SZKP kimagasló szerepét a szovjet társadalomban és államban. „A szovjet társadalom vezető és irányító ereje — hangzik az alkotmány 6. cikkelye —, poli­tikai rendszerének, az állami és társadalmi szervezeteknek a magva a Szovjetunió Kommu­nista Pártja. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja.“ Amint a szovjet társadalom mind előbbre halad, az SZKP szervező és politikai munkája egyre intenzívebbé válik. A párt és lenini Központi Bizott­sága a korábban szerzett ta­pasztalatokra támaszkodva fel­dolgozza a kommunizmus épí­tésének elméleti problémáit, megjelöli az új társadalom anyagi műszaki bázisának lét­rehozásához vezető utakat és módszereket, kimunkálja a szo­cialista társadalmi viszonyok fejlesztésének, az állampolgá­rok kommunista erkölcsi szel­lemben történő nevelésének kérdéseit. A párt a nép politikai irányí­tó ereje. A tudományos elmé­let talaján kidolgozza a politi­kai irányvonalat, a társadalom fejlődésének általános irányát, amely nélkül nem oldhatók meg sem az ország előtt álló gazdasági feladatok, sem a tár­sadalmi és politikai problémák. A tudományosan megalapozott politika kidolgozása a párt ve­zető tevékenységének legfonto­sabb összetevője. Ezt hangsú­lyozta az SZKP XXV. kongresz- szusa is, amely a következő időszakra megszabta a szovjet társadalom fejlődésének irá­nyát. A szovjet nép bízik a leni­ni pártban és vezetésé­ben, teljes egészében támogat­ja annak kül- és belpolitikáját. A párt és a nép egysége meg­bonthatatlan. Ez még nagyobb erőt ad a pártnak, és megsok­szorozza a nép alkotó ener­giáit. Ez győzelmeinek forrása, amely szavatolja a kommuniz­mus diadalát. V. KRIZSEVSZKIJ, professzor, a filozófiai tudományok doktora (APN) Huszonhét évvel ezelőtt is­mertem meg Molnár Jánost, a kissallói (Tek. Lužianky- szö­vetkezet elnökét. Katonás ma­gatartása, vitalitása azóta sem változott. De simára fésült csókafekete haját ezüstössé tet­ték az évek és a közösségi gon­dok. Igen! Mert az eltelt csaknem három évtized folyamán nem­csak a szövetkezet gazdálkodá­sának fejlesztésével, hanem képviselői megbízatáséból ere­dően a választópolgárok ügyes­bajos dolgainak intézésével ís törődött. Emberszeretete és kommunis­ta meggyőződése soha sem hagyta nyugton. Állandóan az újat, a jobb megoldást kereste, mindig a haladás útját járta. Az évzáró és zárszámadási közgyűléseken ismételten el­nökké választotta a tagság. Mivel szolgált rá a meg-meg- újuló bizalomra? Hiszen a rendből, fegyelemből soha s^ m engedett. Mindig megkövetelte a becsületes munkát. Tekinté­lyét éppen mértéktartó szigo­rúsága emelte állandóan. Nyu­godtan hozzátebetem: egyúttal a szövetkezet gazdasági ered­ményeit és hírnevét is, mert hiszen országos viszonylatban az élenjárók közé küzdötték fel magukat. Pedig nehéz idők tették pró­bára bölcsességét, rátermettsé­gét, vezetői készségét. A kér­désre, hogy mi volt a legne­hezebb szakmai feladata, derűs mosollyal emlékezik: — Egyik alkalommal kijöt­tek a járásról és így szóltak hozzám: „Elnök elvtárs, jó len­ne, ha egyesülnének a hölvé- nyiekkel (Hulvínky). Sajnos, ők már évek óta jelentős mér­leghiánnyal gazdálkodnak. „Én, őszintén szólva, nem nagyon örültem ennek, de azért nem szóltam ellene. Azt mondtam: majd megbeszéljük a tagsággal, a pártszervezettel. A szövetkezet vezetősége és * a pártalapszervezet bizottsága hetekig törte a fejét, hogyan tálalják ezt a kérdést a tag­ságnak. Közös elhatározással végül is megtalálták a megfe­lelő hangot és a gazdálkodás megfelelő módját is. Az újabb nagy próbatétel: a mezőgazdasági termelés köz­pontosítása, ami annyit jelen­tett, hogy más szomszédos szö­A CSKP KB-nak a pártalap- szervezetekhez szóló levelét, mely tüzelőanyag- és energiata­karékossággal foglalkozik, ala­posan elemezték a dunaszerda- helyi (Dun. Streda) járás párt- alapsi.ervezeteiben is. A járá­si pártbizottság politikai-szer­vezési intézkedéseket dolgozott ki és juttatott el az alapszerve­zetekhez, s felhívta a kommu­nisták és valamennyi dolgozó figyelmét az energiával és a tüzelőanyagokkal való takaré­kos gazdálkodásra. Valameny- nyi pártszervezet pártbizottsági üléseken vitatta meg az intéz­kedéseket és konkrét intézke­déseket dolgozott ki a helyzet javítása érdekében, melyeket a taggyűléseken hagytak jóvá. A mezőgazdasági üzemekben működő pártszervezetek elsőd­leges figyelmet fordítottak az energiatakarékosságra, hiszen a téli időszakban, különösen az állattenyésztésben emelkedik az energiafogyasztás. Örvende­tes, hogy az egyes üzemek kö­zött egészséges szocialista ver­sengés bontakozott ki, mely a racionalizációs és újítási eljá­rások aktívabb kihasználására irányul. A kezdeményezésben élen járnak az egyes termelési ágazatokban tevékenykedő szo­cialista munkabrigádok, me­lyek konkrét vállalásokat tet­tek és támogatásukról biztosí­tották a pártszervezetet és az üzemek vezetőségeit. A járás egyik legnagyobb mezőgazda- sági üzemének, a Csilizközi Egyesült Földművesszövetke­zetnek kommunistái az üzem­vezetéssel karöltve nagyon ér­tékes határozatokat fogadtak el az energiatsVarékossáeeal kap­csolatban. Többek között vál­a szövetkezet élén Molnár János vetkezetekkel is egyesültek, 3700 hektárra növekedett a megnagyobbodott efsz földte­rülete. Ez ismét elvitte a tar­talékokat. De kibírták. Molnár János erről így beszél: — Újra kezdtük. De már na­gyobb szellemi- és erőtartalék­kal, minthogy a társult szövet­kezetekből a szakembereket, gépi felszereléseket és a tag­ság akaraterejét, tudását is a nagy szövetkezet szolgálatába állítottuk. Ennek köszönhető, hogy a múlt esztendőben a kibővült kissallói szövetkezet a gabona- termelésben ismét az élenjárók közé került. Gabonából átlago­san 55 mázsát, búzából 60,1 mázsás termést takarítottak b® hektáronként. Közben az elnököt a társult szövetkezet egész tagsága meg­szerette, híven követi útmuta- f&sait. — Ám vigyázni kell az em­berek önérzetére — figyelmez­tetett. — Nem mindegy, mi­lyen hangon beszélünk velük. A parancsolgatással nem sokra mennénk. A megnagyobbodott kissallói szövetkezet harminc éves gaz­dag hagyományainak méltó folytatója. Az elnök irányítá­sával, a szakemberek segítsé­gével, a lelkes tagság és a kommunisták önfeláldozó mun­kájával sikeresen teljesíti tár­sadalmi feladatát. A Molnár János mellét díszí­tő állami kitüntetések pedig ragyogóan beszélnek egy ered­ményekben, sikerekben gazdag közéleti ember pályafutásáról, aiki a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének szentelte életét. SZ0MBATH AMBRUS lalták, hogy az állattenyésztés­ben kisebb teljesítményű égők alkalmazásával évente 30 ezer koronát takarítanak meg. Az MGFOB típusú szárítóberende­zés granulátorát csehszlovák gyártmányú elektromotorral helyettesítik, s így 37 ezer ko­rona megtakarítást érnek el. A villanybojlerokat csakis éjjeli árammal fogják üzemeltetni, ezzel 55 ezer kilowattóra vil­lamos energiát takarítanak meg kétszázezer korona Lr'ék- ben. Az elfogadott határozatok teljesítését minden termelési területen a pártcsoportuk el­lenőrzik és értékelik. A Dunatőkési (Dunajský Klá­tov) Állami Gazdaság Langi ba­romfitelepe kommunistáinak takarékossági intézkedései a gazdaságos termelést helyezi előtérbe. A tojástermelésben dolgozó szocialista munka brin­gád vállalta, hogy ésszerű ta- kormányalapozással minden darab tojás kitermelésében 0,5 dekagrammal csökkenti az erő­takarmányok arányát. Figye­lemre méltó, hogy a szocialis­ta munkabrigád milyen nagy gondot fordít a minőségi muta­tók javítására. Tíz hónap alatt a leadott tojások 92 százalékát első osztályú, 8 százalékát má­sodosztályú termékként értéke­sítették. A dunaszerdahelyi járás pártszervezetei fokozott figyel­met fordítanak a tömegpoliti­kai munka keretében a lakos­ság felvilágosítására os meg­nyerésére annak érdekében, hogy megtartsák a villamos- energia- és tüzelőanyag-takaré- kossági intézkedéseké. SVINGER ISTVÁN •®®®*€3®®®®®®®®®®*®®®®o®®®®®®® Holnap (január 21-én) lesz 55 éve, hogy meghalt Vlagyimir Iljics Lenin, a. proletariá­tus vezére, a bolsevik párt és a szovjet ál­lam megalapítója, a tudományos szocializ­mus továbbfejlesztője. Képünkön: V. I. Lenin előadói beszédet tart Petrográdban, 1920. július 19-én a nemzetközi helyzetről és ci Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól a Komintern II. kongresszusá­nak ülésén. (Archívumi felvétel) Isszereeii és !akarék©$ői A figyelem középpontiában az energiatakarékosság © Segítenek a pártcsoportok

Next

/
Thumbnails
Contents