Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-20 / 17. szám, szombat

APR ÓH ÍRD ETÉíŐ-«*£• . , *- • • . * i,' *• K -• '<*r v FÜLÖP SZIGETEK Harc a katonai támaszpontok felszámolásáért Évszázadok óta tart a Fülöp- szigetek népének harca az ide­gen uralom ellen és a füget- lenségért. A múlt század vé- véig ez a harc a spanyol gyar­matosítók ellen irányult. Az 1896-ban Luzon szigetén kirob­bant felkelés után, amely nem­zeti felszabadító forradalom jellegét öltötte, 1897-ben kihir­dették a Fülöp-szigetek első ideiglenes alkotmányát. A spa­nyol—amerikai háborúban ara­tott győzelme után azonban az Egyesült Államok csapatai el­foglalták Manilát, és harcot indítottak az 1899 januárjában kikiáltott Fülöp-szigeti Köztár­saság ellen. Az Egyesült Álla­mok három és féléves harc után megfojtotta a fiatal köz­társaságot, és gyarmatává tet­te a Fülöp-szigeteket. A máso­dik világháborúban három évig a japánok tartották megszállva az országot. Japán kapituláció­ja után az amerikaiak ismét visszatértek, de a felszabadí- tási mozgalom sikerei arra kényszerítették, hogy 1946-ban formálisan megadja az ország­nak a függetlenséget. A Fülöp- szigetek azonban továbbra is teljes mértékben az Egyesült Államok befolyása alatt maradt, és még sokáig kénytelen volt elfogadni a félgyarmati hely­zetet. Csak 19ü5 után állt be bizonyos változás, amikor a Fii - löp-szigeteken Ferdinand Mar­cos elnök vette át a hatalmat. A Marcos-kormány célul tűz­te ki az ország önállóságának és függetlenségének megszi­lárdítását. Követelni kezdte azoknak az egyenlőtlen szerző­déseknek a felülvizsgálatát, amelyeket az amerikaiak a má­sodik világháború után kény­szerítettek rá az országra, kü­lönösen az 1947-ben aláírt „ka­tonai segítségnyújtási“ egyez­ményt, amelynek alapján az Egyesült Államoknak joga volt Fülöp-szigeti területen 23 ten­geri és légi támaszpontot fenn­tartani. Idők folyamán ezek­nek a száma hétre csökkent, de semmiképpen sem lett keve­sebb a megmaradt támaszpon­tokon állomásozó amerikai ka­tonák és fegyverzet száma. A legnagyobb amerikai támasz­pontok a Fülöp-szigeteken: a Subic Bay tengerészeti és a Clark Air Field légitámaszpont, Manilától mintegy 100 kilomé­terre északra. A két támasz­pont együttes területe 68 790 hektár, és csak maga a Clark Air Field légi támaszpont te­rülete nagyobb, mint az USA területén kívül fekvő összes amerikai katonai támaszponto­ké együttvéve. .. A Subie Bay támaszpontot a hetedik flotta használja, amely­hez 90 hadihajó, 1550 harci re­pülőgép és számos különböző katonai létesítmény tartozik. A 7. flotta összlétszáma 70 ezer fő, ebből mintegy 16 500 fő a Fülöp-szigeteken állomásozik. A Clark Air Field támaszpon­ton van az amerikai 13. flotta főparancsnoksága. Ez a két leg­nagyobb amerikai támaszpont a Fülöp-szigeteken negatív sze­repet játszott, mivel az Egye­sült Államok az elmúlt évek­ben innen indította agresszív akcióit Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa ellen. A támaszpontok fenntartása ellentétben áll a jelenlegi Fülöp-szigeti külpoli­tika ©éljaival. Marcos elnök kormánya síkraszáll azért a ter­vért, hogy Délkelet-Ázsiát a béke, a szabadság és a semle­gesség övezetévé kell tenni. Marcos elnök 'kormánya ar­ra törekedett, hogy megindul­janak a tárgyalások a Fülöp- szigetek érdekeit sértő, nem egyenjogú szerződések felül­vizsgálatára vonatkozóan. A kormány kijelentette: el akarja érni, hogy a támaszpontok te­rületét lényegesen csökkent­sék, ezek területe a Fülöp-szi­geti igazságügyi szervek hatás­körébe tartozzék, és az Egye­sült Államok a támaszpontok használatáért felemelt bérleti díjat fizessen. A kormány vég­ső célként az ország területén levő minden amerikai támasz­pont megszüntetését tűzte ki. A tárgyalások hosszas !.uzavo- na után 1976 tavaszán kezdőd­tek meg. Azóta többször meg­szakították őket, és csak az idén januárban sikerült elérni az első konkrét eredményeket: aláírták a Fülöp-szigeti terüle­ten levő amerikai támaszpon­tokra vonatkozó új megállapo­dást. Ez nem tükrözi teljes mértékben azokat a célokat, amelyeket a Fülöp-szigeti kor­mány a tárgyalások megkezdé­se előtt kitűzött. Az amerikaiak ugyan elis­merték a Fülöp-szigeti hatósá­gok fennhatóságát az ameri­kai támaszpontok fölött, de nem fogadták el a Marcos kor mánynak azt a kívánságát, hogy a Fülöp-szigeti bíróságok bíráskodhassanak azoknak a személyeknek az ügyében, akik büntetendő cselekményt követ­tek el a támaszpontok terüle­tén. A Fíiiöp szigeti kormány­nak a bérleti díjakra vonatko­zó és egyéb követeléseiről a jövőben fognak tárgyalni. Mi­vel azonban a Fülöp szigetek kormánya elvben továbbra IS elismerte az Egyesült Államok­nak a támaszpontokra vonatko­zó használati jogát, nyilvánva­ló, hogy most már igen nehéz lesz érvényre juttatni a tá­maszpontok területének csök­kentésére irányuló követelése­ket. A kormány korábban meg­hirdetett végső célja — a Fü­löp-szigeteken levő összes ame­rikai támaszpont megszünteté­se — pedig teljesen kilátásta­lan. Az Egyesült Államok nyil­ván nemcsak politikai, hanem gazdasági nyomással is rákény- szerítette tárgyaló partnerére a saját felfogását; a Fülöp-szige­ti beruházások 70 százalékát amerikai konszernek finanszí­rozzák, és az ország kivitelé­nek több mint egyharmada az Egyesült Államokba irányul. A Fülöp-szigetek és az Egye­sült Államok között megkötött új egyezmény csak kis lépés az ország függetlenségének és önállóságának megszilárdításá­hoz vezető úton, kompromisz- szum, amely csak igen jelen­téktelen mértékben tükrözi a Fülöp-szigetek nemzeti érde­keit. Nyilván tovább fog foly­tatódni a harc az amerikai tá­maszpontok felszámolásáért. Erre mutat az is, nogy Fülöp- szigeti vezetők az utóbbi idő­ben ilyen értelmű nyilatkoza­tokat tettek. JAN BLANSKÝ Kirsehir és Karamanmaras Á török miniszterelnök az új esztendő második hetében új­ra fogadott néhány külföldi új­ságírót. Egészen természetes, hogy nyilatkozatának első mon­dataiban az Ankarának szóló kölcsönök és segélyek össze­gének emelését és az esedékes összegek mielőbbi átutalását jelölte meg, mint legfontosabb kérdést. „Köszönet illeti mind­azokat, akik törölték adóssá­gainkat vagy hosszabb időt ál­lapítottak meg a visszafizetés­re — de most a mi számunk­ra az új hitelek, az új segélyek a leglényegesebbek“ — mon­dotta Bülent Ecevit. A miniszterelnök azt magya­rázta hogy az ország riasztó gazdasági helyzete is nehezíti a növekvő nyugtalanság, a szélsőjobboldali terrorizmus el­leni küzdelmet. A legnagyobb gonJot az okozza, hogy 1970 óta riasztó módon nőtt a nagy­városok lakossága. ' Isztambul 1970-ben kétmilliós lakossága 1978 őszén már túlhaladta a négymilliót. Az írástudatlan anatóliai földművesek városba özönlése egyszerűen megoldha­tatlan feladatok elé állítja An­kara és Isztambul, de az or­szág vezetőit vs. A szélsőjobb- oldal ma már nem csak Türkes ezredes Nemzeti Mozgalom Pártjában hangadó, hanem a volt miniszterelnök, Demirel igazságpártja is erőteljesen jobbra tolódott. Már 1979-ben került sor arra a bizalmi szavazásra a török parlamentben, amelyet Demirel erőszakolt ki és amely végül is — szerény többséggel — megerősítette hivatalában a nyugat-európai szociáldemokra­ták politikájához hasonló el­képzelésekkel kormányzó Ece­vit miniszterelnököt. A külföldi újságírók termé­szetesen elsősorban azt akarták megtudni a miniszterelnöktől, mennyi időre kívánja fenntar­tani a rendkívüli állapotot. A statáriális bíróságok rendjét, a katonák bevonását a közrend védelmébe a Karamanmaras anatóliai városban december­ben történt véres eseményso­rozat után határozták el a tö­rök vezetők, élükön Korutürk köztársasági elnökkel. (Most már tudjuk, hogy Karamanma­ras utcáin a tragédia után több mint 250 holttest hevert — szélsőjobboldali banditák előbb meggyilkoltak két baloldali ta­nárt, majd a gyászünnepségen agyonlőttek mindenkit, akire a banda vezetői rásütötték az „istentelen kommunista“ jelzőt. Ma már világos, hogy a fasisz­ta „szürke farkasok“ — Türkes pártjának fegyveresei — és a legbigottabb muzulmán papok működtek együtt a karaman- marasi vérfürdő szörnyűségei­ben.) „Legkevesebb két hónap szükséges csak arra, hogy úgy szervezzük meg a hadsereg és a rendőrség együttműködését, amint az a terrorista bandák ■ teljes leveréséhez szükséges. így tehát nem tudom megmon­dani, hogy tulajdonképpen mennyi ideig lesz szükség a statáriumra. Egyet mondhatok csak: addig, amíg megszüntet­jük a bandák működési lehető­ségét“ — mondotta Bülent Ece­vit. Riasztó kép alakult ki a jobb­oldal Ecevit-ellenes rohamáról a januári sajtótájékoztatón. Ka­rácsony előtt hangzottak el az első népgyűlési szónoklatok, a különböző jooboldali pártok ve­zetőinek beszédeiben meg-meg­ismétlődő harcias kijelentés: az új esztendőben Ecevit már nem lehet miniszterelnök. De­cember első napjaitól az év végéig százával követtek el fegyveres terrorcselekményeket a különböző jobboldali bandák. Az év utolsó hónapjának dere­kán ellenzéki javaslatra kiske­reskedő és kisiparos szerveze­tek „önvédelmi alakulatokat" állítottak fel — a vezetők min- denütt a terrorbandák ismert figurái lettek... Az ellenzék egyik tekintélyes „idős bölcse“, Rayar volt köztársasági elnök december harmadik hetében ki­jelentette: „Az istentelen kom­munisták hatalomátvételre ké­szülnekTürkes volt ezredes, a „szürke farkasok“ fasiszta bandáinak vezére kijelentette, hogy fokozni kell a harcot a kormány, ha kell, erőszakos megdöntéséért A tizenhárom közigazgatási kerületben bevezetett rendkívü­li álapot kezdete óta csökken­tek a terrorcselekmények Tö­rökországban, de december vé­gétől a sajtókonferencia nap­jáig 68 olyan fegyveres táma­dást jelentettek Ankarából, amelynek halálos áldozata is volt. Amikor megkérdezték Ecevit miniszterelnököt, hogy vajon a növekvő jobboldali hul­lám nincs-e összefüggésben az iráni eseményekkel, a kor­mányelnök kijelentette: „Alig­ha. Iránban a demokráciáért is küzdenek, Törökországban a vallási vezetők tevékenységé­ben az egyházi reakció nyugta­lanító újjáéledését látjuk.“ Két nappal a kormányelnök sajtóértekezlete előtt Kirsehir- ben utcai tűzpárbajt vívott egy jobb- és egy baloldali diákcso­port. „Kirsehir nem tartozik a rendkívüli állapot alá vont 13 kerülethez* — mondta Ecevit. Néhány órával később híre járt, hogy valószínűleg több újabb városra is érvényesítik a különleges rendelkezéseket... GARDOS MIKLÓS beIratAs ■ A Magyar Tannyelvű Alapisko­la I. évfolyamába. A Bratislava! Magyar Tannyelvű Kilencéves Alapiskola Igazgatósá­ga értesíti az érdekelt szülőket, hftgy a be- íratás az alapiskola I. osztályába 1979. január 27-éu (szombaton) 9.00-17.00' óráig és 1974. január 28 án (vasárnap) 9.00-14.00 óráig lesz az iskola Duna utcai épüle­tében (I. emelet, 48 számú ter­mében |. ŰF-7 KÖSZÖNTŐ ■ Petrovics Ernőnek, Dunaszerdahely (Dun. Streda), 60. születésnapja alkalmából jó egészséget és hosszan tartó, bol­dog életet kíván szerető felesége, fia, menye, két lánya és öt uno­kája. -; Ú-1341 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ADÁSVÉTEL ■ Eladó piros kardvirág hagy- magumó — Oscar — nagyobb mennyiségben, kilóra is. Horváth Jozef, Slovenská 38, 940 01 Nové Zámky. Telefon; 41-42. Ü-45 ■ Eiadú jó állapotban levő, négy éve vásároit, fehér 1500-as Zsi­guli. Kr megegyezés szerint. Ci- bulka József, Družstevná 6, 941 10 Tvrdošoyce. 0-46 ■ Szükségem volna egy Hillman Minx III, A De Luxe Saloon tí­pusú motorra (1500 ccm). Jelige: Sürgős, Ú-47 ■ Eladó villanymotorral szalag- fűrész, abriktergyalu, síftvágó, daraboló gépek, legalkalmasabb ácsoknak Šafárikovo, Puškinova 6 szám. O-1521/a ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak, akik 1979. ja­nuár 11-én elkísérték utolsó útjár ra a sárosfal (Blatná na Ostro­ve) temetőbe drága jó édesapán­kat, Tóth Istvánt, és enyhíteni Igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Fial, István, Lajos, Feri, Sanyi 0-41 ■ Fájdalommal mondunk köszö­netét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik 1978. decem­ber 10-én elkísérték utolsó útjára a Nová Stráž i temetőbe a szere­tett édesanyát, nagyanyát, Catlős Máriát. Külön köszönettel tartozunk á Nová Stráž-i Hnb-nak és a mel­lette működő polgári ügyek tes­tületének a méltó kegyelettel megrendezett temetésért. Szerető fiai, menyei és unokái Ú-43 VÁSÁROLJON SZEGFŰT! Tegye széppé ezzel környezetét! Felkínáljuk Önnek a nagyvirágú, erős illatú, hosszú szárú, a francia Riviéráról importált magvakból nyert, színpom­pás GEAíMT CHABAUD és NIZZA GYERMEKE szegfű pa­lántáit. E szegfű júliustól a fagyok beálltáig virágzik. Megrendelésére jól megnövesztett és átültetett palántákat küldünk, amelyek kiültetésre azonnal alkalmasak. Jól becsomagolt küldeményben ingyenesen — saját vá­lasztásunk szerinti — évelő virágok magvait is megkapja. A szegfű és az évelő virágok termesztési utasítását mellé­keljük. A csomagot sürgős postai küldemény formájában utánvéttel juttatjuk el Önhöz. Száz szegfűért 65 koronát, ötvenért 38 koronát és a postai költségeket kell fizetnie. A csoma­gokat április eleje és május vége között postázzuk a meg­rendelések beérkezési sorrendjében. Már most rendeljen, ha lehet, levelezőlapon! Személyes vásárlás előnyben. Pontos címét olvashatóan tüntesse fel! Címünk’ JZD — zahradnictví, 517 31 BOLEHOSt okres Rychnov nad Knéžnou. ÜF-1D1 „A KÖNYVEK SZERENCSÉT HOZHATNAK ÖNNEK" KEDVES OLVASÓINK! Értesítjük önöket, hogy az általunk hirdetett könyvakció sorsolása a tervezett időben, 1979 január 10-én Prešovon, a megfelelő hivatalos szervek jelenlétében megtörtént. A sorsolás eredménye a következő: 1. díj: ŠKODÄ 120 LS személyautó — nyerőszám 18048 2. díj: CALEX 270 R hűtőszekrény — nyerőszám 3164 3. díj: JUNOST hordozható tévékészülék — nyerőszám 1528 4.—10. díj: egyenként 300,— korona értékű könyvvásárlási utalvány — nyerőszámok: 7969, 7646, 12068, 13284. 13401, 18979, 20285 11.—20. díj: egyenként 100,— korona értékű könyvgyűjte mény — nyerőszámok: 882, 2259, 2700, 8463, 10857, 13051, 16737 17390, 18227, 20636 21.—40. díj: a Csehszlovák Állami Sorsjáték öt sorsjegye — nyerőszámok: 577, 2038, 2112, 2615, 4996, 5578, 6801, 6709, 8219, 9453, 9740, 10893, 13132, 14198, 14494, 15445, 18316, 18572, 19022, 20824 A szerencsés nyerőknek szívből gratulálunk! Reméljük, hogy a könyvakciónk többi kedves olvasónknak is örömet szer zett-. Az új év küszöbén munkájukhoz sok sikert, és a személyi életben boldogságot kívánunk. A nyereményeket 1979 február 28-ig jelentsék!! Slovenská kniha, n. p., MAGYAR KÖNYVESBOLT, Leninova 17, KOSICE ÜF 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents