Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-12-24 / 52. szám

1978. XII. 24. 17 Miroslav Vodéra felvétele TÉLIDŐBEN A tél alaposan megnehezíti a közúti közlekedést. A várható erős fagyok, a gyakori havazá­sok ugyanis csak a Magas-Tatra szerelmeseinek, a télisportok kedvelőinek szereznek egyértel­műen örömet, viszont sok gon­dot okoznak az autósoknak. A felkészülést az útra már a reggeli indulás előtt el kell kezdeni. Alaposan meg kell tisztítani a szélvédőt és az ab­lakokat, hogy jól lássunk, hi­szen a téli szürkeségben rosz- szabbak a látási viszonyok. Tá­volítsuk el a Jeget a külső visz- szapillantő tükörről is. Ha ősz­szel nem cseréltük ki, az ellen­őrzéskor vegyük figyelembe a gumik állapotát is. Kopott gu­mikkal lehetőleg ne induljunk el. A téli havas, csúszós utakon egészen más vezetési technikát kell alkalmaznunk, mint nyá­ron. Meg kell tanulni a helyes fékezést. A megállást mindig a motor fékező erejével kell elkezdeni, és ennek csak segí­tünk a fékekkel. A legvégén, amikor már majdnem lefullad a motor, akkor szabad csak ki­nyomni a tengelykapcsolót. Ez megóv minket attól, hogy a ke­rekek megcsússzanak. Persze, nemcsak a hirtelen fékezéstől kell óvakodnunk a csúszós úton, ugyanilyen veszélyes a hirtelen elindulás is. Ha nagy gázt adnánk és hirtelen lelép­nénk a tengelykapcsolóról, a kocsi megpördülne. A csúszós úton semmilyen manőverrel ne kísérletezzünk. A kanyarba csak olyan sebes­séggel szabad behajtani, hogy ki ne csússzunk. Ne forgassuk hirtelen a kormányt, mert az mindig bajt okoz. Természete­sen a legnagyobb óvatosság el­lenére is előfordulhat, hogy a kocsi megcsúszik. A téli karam­bolok tanúsága szerint sok ta­pasztalatlan gépkocsivezető csúszáskor rémületében a fék­re tapos, amivel előidézi, sőt megsokszorozza a bajt. Ha az autó megcsúszik, fé­kezni mindenképpen tilos. Ilyen esetben az a helyes mód­szer, ha a kormányt mindig a csúszás irányába — tehát ha Jobbra fáról a kocsi, akkor jobbra kormányozva próbáljuk megszüntetni a csúszást. Na­gyon sokat számít ilyenkor a lélekjelenet. Sokszor hasznos lehet, ha hagyjuk az autót le­sodródni az út szélére, mert ott rendszerint érintetlen hó van, ami segíthet a kocsi kie­gyensúlyozásában. Előfordulhat persze, hogy hosszabb csúszás után nem tu­dunk elindulni az út széléről, mert kipörögnek a kerekek, és az autó nem mozdul. Egyik or­vossága ennek is a lassú, türel­mes, óvatos indítás. Ilyen hely­zetben és általában a csúszós úton segíthet az is, ha nem az első, hanem a második sebes­séggel indítunk, mert így eleve nincs olyan ereje a motornak, kisebb a kipörgés^ veszélye. Ha viszont már mégis" beásták ma­gukat a kerekek, akkor hasznos lehet a kocsi ide-oda lendítge- tése. Jó tudni az autóvezetőknek azt is, hogy a hólánc a jégen semmit sem ér. Ez ugyan a hóban segíti a kapaszkodást, de amikor hőmentes Szakaszra ke­rül a kocsi, nagyon rongálja a köpenyeket. A téli mintázatú futó is inkább az alacsony hó­ban használ. Jó tanácsként ja­vasolhatjuk viszont az autó­soknak, tegyenek télen a cso­magtartóba öt-tíz kilós zsákba homokot. Nagy hasznukra le­het egy-egy elakadásnál. Köztudott, hogy hazánk köz­útjainak nagy része a hegyek között vezet, ezért az említette­ken kívül ügyelni kell arra is, hogy mindig jó motorfékkel jöj­jünk lefelé. Havas időben, a csúszós lejtőn fékezni nagyon veszélyes. Ha csak egy kicsit is rosszul vannak beállítva a fékek — s ez bizony többször előfordul —, kész a baj. He­gyeink között sok a kanyar is. Nagyon vigyázzunk tehát, hogy még időben, jóval a kanyar előtt csökkentsük a sebességet. Ha pedig a lejtőn fölfelé hala­dunk, semmiesetre se álljunk meg. Igyekezünk egyenletesen haladni; se gyorsítani, se las­sítani nem kell. Ha ugyanis megállunk, vagy a hirtelen gáz­adástól kipörgött valamelyik kerék, akkor — a tapasztalatok szerint — nem jutunk tovább. Ilyen esetben visszamehetünk a lejtő alájára, és újra kísérletez­hetünk a nekifutással. Természetesen akadhat olyan meredek jeges út is, hogy bár­milyen ügyesen és óvatosan vezetünk, akkor sem tudunk rajta feljutni. Ekkor segíthet egy kis fortély, feltéve, hogy nincs forgalom! Ez pedig nem más, minthogy oldalazva, cik­cakkban haladva lecsökkent- hetjük a lejtő meredekségét, és néha ez a csökkenés elegendő a feljutáshoz. Végezetül na­gyon fontos, hogy utunkra min­dig idejében induljunk. Sohase számítsunk arra, hogy majd adunk egy kis gázt. A türelem, az óvatosság és a lélekjelenlét, olyan három fontos tényezője, tulajdonsága a biztonságos közúti közlekedés­nek, amit télidőben a volán mögött egyetlen gépjárműveze­tő sem nélkülözhet. KANIZSA ISTVÁN HASZNOS TUDNIVALÓK QZ QlftÖ KOCSINAGYSÁG Az az általános irányzat, hogy a korszerű építésű, kisebb, de megfelelő teljesítményű, úgynevezett „kompakt“ kocsik válnak egyre inkább divatossá. Az autó nagyságának kivá­lasztásakor az gondolkodik okosan, aki a számára szükséges belső tér paramétereiből indul ki. A rendszeresen kempingező család­nak — két gyerekkel és kutyával — e kérdés egészen másként merül fel, mint egy egye­dülálló 30—40 éves nőtlen fiatalembernek. Manapság a korábbiakhoz képest az úgyneve­zett családi, vagy családias autó és a sport­kocsi között a különbség szembetűnőbbé vált. E tekintetben is sok a rendhagyó eset, hiszen vannak limuzinok sportkocsihoz hasonló tu­lajdonságokkal, de bőven találunk ugyanak­kor külsőleg kicsinek tűnő, de belülről egé­szen „kinőtt“ autókat. A kompakt osztályhoz tartozó autók a jövőben mind városi, mind kiránduló — sőt a „funkcionális jármű“ krité­riumait sok tekintetben kimerítő közlekedési eszközökként is — egyre nagyobb jelentőség­re tesznek szert. Ezek a kocsik (mint például a Fiat 600-as, 850-es, vagy mint a Renault 4-esj nem keltik a kisautók „szegénység“ be­nyomását. Ezek igazi autók, sok tekintetben igényes műszaki kivitelezéssel, nagy belső térrel és kielégítő teljesítőképességgel. A KOCSI TELJESlTM£NY£RŰL Az autók különböző teljesítményűek. A na­gyobb motorok drágábbak — beszerzésük, biztosításuk, fogyasztásuk, .javításuk többe kerül, de részben az írható a javukra, hogy elhasználódási idejük is hosszabb. A nagyobb teljesítményű kocsiknak az abroncskopása is nagyobb, a fékek, a hajtóművek elhasználódá­sa is gyorsabb. További hátrányuk, hogy használtan nehezebben értékesíthetők. Az biz­tos, hogy aki világéletében hatcilinderessel járt, az^ igen nehezen fog boldogulni kénysze­rűségből (például üzemanyag-takarékoskodás miatt) vásárolt kis kocsival. A kisteljesítményű motorok sokkal gyorsab­ban kopnak, ezért értékük is ezzel arányban csökken. Tulajdonképpen a közepes teljesít­ményű autók, illetve motorok üzemeltetése a legcélszerűbb, a leggazdaságosabb. MILYEN LEGYEN A MODERN AUTO Ha prospektusokat, vagy teszteket olva­sunk, akkor tapasztalhatjuk, hogy ezek szer­zői néha olyan kijelentésekre ragadhatják el magukat, mint: „Ez a márka, felülvezérelt motorral, öt helyen csapágyazott főtengellyel és zárt hűtőrendszerével valóban korszerű gépjármű.“ Vagy „Elől tárcsafékek, a leg­korszerűbb kétkörös fékrendszerrel és fék- erőszabályozóval. “ Többnyire a vevő arról a kocsiról, amely őt komolyan érdekli, úgysem tudja megállapítani, hogy abba építettek-e „felülvezérelt motort“ és öt főtengely-csap­ágyat, avagy sem. MOLNÁR OTTO KÜZLEKEDI SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 91. 1. Az útkereszteződés forgalmát irányító fényjelző készü­lék kikapcsolása esetén vagy az „Állj! Elsőbbségadás kö­telező!“ közúti jelzőtáblával együtt alkalmazott, vagy más veszélyes helyen önállóan működő villogó sárga fényjelzés a) a járművezető számára azt jelenti, hogy a keresztirányú folytonos vonal előtt, és ott ahol ilyen vonal nincs, a fényjelzés előtt köteles járművét megállítani; b) jelentése hasonló, mint az útkereszteződés forgalomirá­nyítására használt „Vigyázz!“ jelzésé; c) a járművezetőt fokozott óvatosságra figyelmezteti; ha az útkereszteződésben ilyen lámpa világít, nints szó irá­nyított forgalmú útkereszteződésről. 2. Az utasítást adó jelzőtáblák a) olyan helyre hívják fel a figyelmet, ahol a közúti köz­lekedés résztvevőjét veszély fenyegeti, s ezért fokozott óvatosságot köteles tanúsítani; b) olyan tilalmakat vagy korlátozásokat rendelnek el, ame­lyeknek a közúti közlekedés résztvevője köteles magát alávetni; c) olyan utasításokat rendelnek el, amelyeknek a közúti közlekedés résztvevője köteles magát alávetni. 3. Az itt ábrázolt jelzőtáb­la jelentése: a) zsákutcát előzetesen- előjelző tábla; b) zsákutca; olyan utcát je­lez, amelyet már nem ke­resztez más út, amelyben tovább lehetne haladni; c) a főúton adj haladási el­sőbbséget. 4. Az itt ábrázolt jelzőtáb­la jelentése: a) táborozásra kijelölt hely; b) sátorral táborozni tilos; c) lakókocsik számára kije­lölt hely. 5. Az itt ábrázolt jelzőtáb­la jelentése: a) áthajtás ellenirányba; b) jelzőtábla fenntartott forgalmi sáv előtt; c) megállóban álló villamos megengedett kikerülése; arról tájékoztatja a jár­művezetőt, hogy ott, ahol ez lehetséges, a járdaszi­get nélküli megállóban álló villamost kikerülheti balról, ha egyébként megtartja a hirdetmény érvényes rendelkezéseit. 6. Áz itt ábrázolt jelzőtáb­la jelentése: a) helyi forgalomszabályo­zás; olyan különleges jelzőtábla minta, amely rendkívüli helyzetre, ve­szélyre vagy helyi forga­lomszabályozásra, főként változásra hívja fel a fi­gyelmet; b) főútvonal vége (haladási elsőbbséggel); c) alárendelt útvonal vége (haladási elsőbbség nél­kül). 7. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az átha­ladás sorrendjében a 2-es jelű jármű? a) Első. b) Második. c) Harmadik. Helyes válaszok: *L ‘B0 ‘as ‘Bfr ‘qc ‘az ‘at

Next

/
Thumbnails
Contents