Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-24 / 52. szám
pofon elcsattan, és az ártatlan kis teremtés elvált talán úgy, hogy ott lent, a padlón, újabb, még masabb ütés éri. A gyermeket, szemünk fényét, l annyit álmodoztunk, amíg meg nem született, l nyitott szemmel és szívvel suttogtunk sok éjin, akinek meglestük első mozdulatát a feszülő l mögött, és aztán erősen kívántuk, hogy épen, ségesen jöffön erre a világra. Hogy fogjuk sze- Es most megint megütöttük. Amúgy isten iga- , ahogy hozzánk, felnőttekhez illik. Megütöttük, nem is olyan régen még körülgügyögtünk, tejbe- jürösztöttünk. tyek omlanak a gyermekre. Hová tűnt híres ön- Imünk, híres szeretetünk, hová tűntek az egész- emberré neveléshez oly gonddal előkészített és mtolt intő szavak, emberi eszközök? Hová tűnt >d a szülő, tisztelt apuka és anyuka? Aki képes vagy arra is, hogy elhagyd, eldobd, elfelejtsd gyermeked. De hadd ne folytassam, alább beszélnek majd helyettem 9—17 éves fiúk, mindennél és mindenkinél hívebben, méghozzá versekben, amelyeket a vajdasági Híd című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat ez évi júliusi—augusztusi száma közölt Fülöp Gábor előszavával — és fordításában, ugyanis a versek a két jugoszláv szerző, Vesna Ognjenovic és Budimir Nesic, által összeállított Pozdravi nekog című kötetből valók. „Rendhagyó könyv — írja Fülöp Gábor. — Rendhagyó módon jött létre, s versei is rendhagyó körülmények között születtek. Szerzői állami gondozottak vagy kiskorú bűnözők, gyermekotthonok és nevelő- intézetek lakói. Összeállítói... nem irodalmárok, hanem pszichológusok, akik napi munkájuk folyamán gyűjtötték össze anyagukat. Forrásként teszteket, napló jegyzeteket, iskolai dolgozatokat, leveleket, órán elkobzott cédulákat és beszélgetések lejegyzett anyagát használták fel.“ foggal állapítja meg Fülöp Gábor, hogy a gyűjtemény „szociográfia, gyermeklélektani tanulmány, naplójegyzetek, önéletrajz-töredékek sora, ám mindenekelőtt költészet, a költészetnek is ftartalmilag és formailag egyarántj a legkorszerűbb, legszebb és leg- elkötelezettebb formája“. Nem lehet ezeket a verseket megrendülés nélkül olvasni, nem lehet nem átérezni őket és belőlük azoknak a sorsát, akikből kibuktak. Egyszerű, tiszta mondatok — rövid történetek, mozzanatok, aforisztikus kijelentések — mégis milyen tartalmakat hordoznak. Valós élményekből, lélekomlások közben vagy nyomán fakadtak ezek a versek. Nem az emeli őket a költészetbe, nem az hat ránk elsősorban, ami nyilvánvalóan van felen bennük, hanem az, ami mögöttük történik. (br) I VÉS FIÜ m ipám, de nem él velünk. Átköltözött írosba. Sok mindenre szükségem ' volt, n kértem tőle, sm meg anyát. It, véletlenül találkoztunk sntünk a parkba, és leültünk, t volna, de nem volt gyufája, nárt a zsebéből, és megkért, irki trafikig. A trafik náltam, hogy gyufa nélkül le féltem, hogy 9 ÉVES KISFIÚ rneki, várj "meg, leszaladok abba az ztosan kapok. dta ő, add ide azt a húszdinárost, /eszek útközben, íeki a húszdinárost. i ült, és elment. ES FIÚ 'ék LÓ XXX Ha újra gyerek lehetnék szeretném, ha más szüleim lennének. 14 ÉVES FIÚ mmmmm csmm Tudják, én olyan komoly szeretnék lenni, hogy többé soha de soha ne nevessek. A nép aztán mesélne rólam, apa pedig biztosan megbánna mindent. >k vigyáztak rám szem k égbe párolgott jztak att röpültek Cigányasszonyok vigyáztak n S én szeretném megismerni Az apámat Különben Amikor megszöktem A ló hófehér volt Sosem engedték Hogy megtaláljam Azt mondták Magad vesztél el. 9 ÉVES KISFIÚ mmns Anya itt volt nálam látogatóban, és azt mondta: - Ha rossz leszel, hazaviszlek. Gyökeres György, Zuzana MináCová és Móser Zoltán felvételei 15 ÉVES FIÚ Kwmmm Egy napon berepült valami kismadár a szobába, ahol Öcsi aludt. Ügy látszik, akkor kezdett csak repülni, könnyen megfogtam az ágy alatt, és felébresztettem öcsit, hogy megmutassam neki, ő meg majd eszét veszti az örömtől. Spárgával szépen összekötöztük a lábát, s Öcsi egész délelőtt játszott vele. Később jöttek valami asszonyok a szomszédból, és szidni kezdtek: Jól van, mondják, nem szólunk semmit a kicsinek, hiszen ő még semmit sem ért, no de nézd csak, micsoda nagy mamlasz vagy te, miért nem engeded szabadjára azt a madarat, hát hogy nem esik meg a szíved a vergődésén. öcsi belém kapaszkodott, bőgött, de én leoldottam a spárgát, s elengedtem. Alig sikerült Öcsit lecsillapítanom, mikor odahív magához Milena, néni. Te tökfej, mondja, hát nem láttad, hogy ez kanárimadár, pénzt kereshettél volna rajta a piacon, s te elengedted. Gyere, mondja, nézd csak, a szomszédok már két órája hpjkurásszák az udvaron. És csakugyan: épp az, aki a legjobban erőszakoskodott, hogy engedjem el, a kertben áll, a férje meg felmászott a tetőre, kergeti a madarat. Kijött az én kisöcsém is, belekapaszkodik a kezembe, néz, és remeg. Amikor megfogták, Öcsi elbőgte magát, és ordítani kezdett, hogy a madár az övé, én még csak nem is vigasztalhatom, csak ismételgetem, mint valami agyalágyult: becsaptak bennünket öcsi, mit tehetünk. 16 ÉVES FIÚ nótám Nekem mindig szöknöm kellett valami elől. Amikor loptam, a rendőrségtől menekültem, amikor jő voltam - a barátaimtól. 17 ÉVES FIÚ XXX Szeretném, ha az apám nem rajtam tanulna Apa lenni 11 ÉVES FIÚ _______ mm 'sam Én nem tudom, hogy az emberek, akik megházasodnak, miért kapnak házasságlevelet. Az én anyukám elhagyott bennünket, a házasságlevél pedig itt maradt. Ott van a konyhaablakon. De mit kezdjünk vele. Nem kell nekünk házasságlevél. Tényleg nem tudom, miért kapnak házasságlevelet. A VEZETŐ EMBER a mró' Mík Amikor a legnehezebb, én nevetek. Méghozzá szemtelenül. FÜLÖP GÁBOR fordítása mm m mpm m;
