Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-17 / 51. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A Csehszlovák Mezőgazda- sági Tudományos Akadémia ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézetének négy szakosított intézetében intenzív munka folyik. Az intézetek központi igazgatója Anton Kováéik professzor, a természettudományok doktora, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja. Vele beszélgetek az elért eredményekről és problémákról, az itt folyó hasznos tevékenységről, mindenekelőtt azonban a professzor munkájáról. A tudós a Nyitrai Mezőgazda- sági Főiskola tanársegédjeként kezdte pályafutását, s pályázat útján került a ruzynéi kutatóintézetbe, ahol örökléstani tanulmányai során értékes megfigyelésekre tett szert. — A tapasztalatgyűjtésben nagy segítségemre voltak külföldi útjaim — mondja. — Különösen az 1959 után AfganiszAnton KováCik professzor, a ruzynéi Növénytermesztési Kutató- intézet igazgatója Mirko Novak felvétele Nemzetközi kapcsolatok a növénytermesztés tudományos fejlesztésében tánban töltött néhány tanulságos évre gondolok vissza szívesen. Megbízatásom értelmében olajnövények termesztésére vonatkozó javaslatot dolgoztam ki, beleértve az erre a célra legalkalmasabb területek kiválasztását. Szakvéleményezéseinek máshol is jó hasznát vették a fejlődő országok, különösen Mongólia, majd pedig Tunisz, ahol 3 évet töltött az ottani mező- gazdasági kutatóintézet genetikai osztályának megalapításával, valamint a napraforgó nemesítésével kapcsolatos problémák megoldásával. — Hasonló küldetésben jártam Kubában is — jegyzi meg a professzor, s nagy örömére szolgál, hogy eredményei elismeréseként az ENSZ mellett működő Nemzetközi Élelmezésügyi Szervezetnek — a FAO-nak — a napraforgó genetikájával foglalkozó európai kutatások koordinálását is rábízták. Prágában ezzel kapcsolatban rövidesen sor kerül az első nemzetközi tanácskozásra, melynek sikerét feltétlenül biztosítania kell. KováCik professzor értékes tapasztalatait szívesen megosztja másokkal. Nagy fontosságot tulajdonít a kutatóintézet egyik alapvető küldetésének, a kádernevelésnek. A főiskolás fiatalok a suchdoli mezőgazdasági karon nagy érdeklődéssel hallgatják a növénytermesztés biológiai problémáival foglalkozó előadásait. A hazai és a külföldi kutatóintézetekben már háromszáznál is több diákja helyezkedett el. A kutatóintézet munkájának további fontos területe az ismeretterjesztés. KováCik professzor tanulmányainak a száma — beleértve a főiskolák számára kiadott jegyzeteket és tankönyveket — ma már jóval meghaladja a kétszázat. Időközben „A növények genetikájával és nemesítésével összefüggő időszerű kérdések“ című könyve is megjelent. A kutatómunkának természetesen csak akkor van értelme, ha az eredményeket a gyakorlat is hasznosítja. Az intézetek szerződéses alapon szorosan együttműködnek a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal és néhány egységes földművesszövetkezettel. A szövetkezetek vezetőivel folytatott rendszeres tanácskozásaik jó alkalomnak bizonyulnak arra, hogy áttekintést szerezzenek, s tanácsokat adjanak a problémák megoldásához. A tudományos dolgozók nagy fontosságot tulajdonítanak az Oseva és a Slovosivo tudományos-termelési egyesülésekkel folytatott együttműködésnek. Ezekkel együtt vesznek részt a KGST-országok közös növényne- mesítési programjainak teljesítésében, főleg a gabonafélék további nagy hozamú fajtáinak kifejlesztésében. Ezt a célt szolgálják az ogyesszai és a szófiai nemzetközi laboratóriumok is. A gabonarozsda keletkezésével és megelőzésével, valamint más betegségek terjedésével kapcsolatos tudnivalókra a hazánkban tervezett két nemzetközi laboratórium lesz hivatott fényt deríteni. A Magyarországon létesítésre váró nemzetközi laboratórium feladata pedig a búza és a rozs keresztezésével kifejlesztett új gabonafajta — a tri- tikálé — aszállyal szembeni ellenállóképességének a megfigyelése lesz. A tapasztalatok a tritikálé különböző fajtáival máris kielégítők. Hektárhozamuk a kevésbé termékeny homokos talajokon is elérheti a 60 mázsát, s nagy előnyük a búzáét 14—16 százalékkal meghaladó fehérje- tartalmuk. Ez a tény arra késztette a professzort, hogy felhívja a Královicei Efsz figyelmét az új gabonafajtára, amellyel az ottani homokos talajon máris figyelemre méltók az eredmények. — Célunk — mondja vendéglátóm — a nemesítési eljárások meggyorsításával az újabb, még jobb eredményeket biztosító fajták kifejlesztése. Ehhez igyekszünk megteremteni a feltételeket a rendelkezésünkre álló 280 hektáron, a KGST-országok kutatóintézeteiben szerzett értékes tapasztalatok figyelembevételével. A jövő az eddiginél is nagyobb igényeket támaszt a kutatómunkával szemben. Nem elégedhetünk meg csupán a mai, aktuális problémák megoldásával. További számos esetben még ismeretlen irányzatokat kell keresnünk a tudományos tevékenységünket koordináló ogyesszai központ segítségével, melynek tanácskozásain évente kétszer veszünk részt — tájékoztat a profesz- skor. A legközelebbi értekezleten programot dolgoznak ki a következő ötéves tervidőszakra. Ez azt jelenti, hogy a tagországok képviselőinek előterjesztése alapján kitűzik a további időszerű feladatokat, amelyek teljesítéséből a ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézet tudományos dolgozói — Anton Kováőik professzor vezetésével — derekasan kiveszik részüket. Erről tanúskodik az igazgató szobájában kifüggesztett 18 állami elismerés, valamint a professzor magas állami kitüntetése is. KAROS MARTA Kétszáz éve születen Daw Humphry Az elektrökémiai kutatásaival maradandót alkotó Davy sir Humphry (olvasd dévi) angol fizikus és kémikus kétszáz évvel ezelőtt, 1778. december 17-én született. Egyetemi tanulmányokat nem végzett. Apja korai halála miatt felcserlnasnak került egy orvoshoz. Itt találkozott először vegyszerekkel. Pályafutása akkor érkezett döntő fordulóponthoz, amikor az alig néhány évvel előbb felfedezett Volta-osz- loppal elektrokémiai kísérleteket kezdett. Világhírűvé akkor Vált, amikor 1807. november 19-én a Volta-oszlop kémiai hatásairól szőlő kísérletei eredményeit közzétette. Davy állapította meg először, hogy a víz elektrolízisekor 2:1 térfogatarányban hidrogén és oxigéngáz keletkezik. Elektromos áram segítségével kálium- és nátrium-hidro- xid olvadékból olyan fémeket állított elő, amelyek vízzel érintve lángra lobbantak, vagyis előállította a fémkáliumot és nátriumot. E ragyogó kísérletek eredményeire a francia, akadémia is felfigyelt. 1807-ben a Napoleon által alapított Volta-díjat Davynak ítélik oda, habár Franciaország és Anglia abban az időben hadban állt. A díjat csak 1813-ban vehette át. A Francia Akadémia tagjává választotta. A mai korszerű sav-bázis elméletek korai megalapozásában Davy szintén maradandót alkotott. Abban az időben, mintegy harminc éve érvényben volt Lavoisier elmélete a savakról és bázisokról, mely szerint a savakra az oxigén- tartalom a jellemző. 1810-ben Davy kimutatta, hogy a sósav oxigént nem tartalmaz. A klór lényegét is tisztázta. így megdőlt Bertholletnek az a nézete, hogy a klór sósavnak oxigénnel képezett vegyülete. Tudományos előrelátása abban is megnyilvánult, hogy Berzeliussal együtt a kémiai affinitást, amit magyarul vegyrokonságnak nevezünk, az elektromos vonzás és taszítás elve alapján értelmezte. Davy a láng szerkezetének és az égés jelentőségének a tisztításához is hozzájárult. Vizsgálatokat végzett klórgázzal és foszforral is. Felfedezte a nehezen gyulladó foszforhidrogént, a klór különböző oxidációs állapotait is. 1812-ben nagy erejű bánya sújtólég robbanás történt Angliában, melynek 92 halálos áldozata volt. Többek között Davyt is felkérték a robbanás okának felderítésére és egy robbanásmentes biztonsági lámpa megszerkesztésére. A Da- vy-lámpa 1815-re elkészült, melynek lényege az, hogy az olajmécsésből vagy benzinből származó lángot sűrű fémhálózat veszi körül. Davy Londonban 1812-ig a kémia professzora volt. A Volta díjat csak 1813-ban vette át Párizsban. Napoleon csodálta észjárását, a háborús viszonyok ellenére szabad mozgást biztosított neki. Kézi laboratóriumát Franciaországba is magával vitte. 1813. november 23-án Ampére közrejárásával Courtois nevű salétromfőzőtől a jód mibenlétének a tisztázása céljából mintát kapott, megvizsgálta és 1813. december 13-án a jódról a francia akadémián előadást tartott. Közben ugyanerről az anyagról 1813. december 6-án Gay- Lussac is jelentést írt. 1817-ben megállapította, hogy az alkoholgőzök forró platinadrót jelenlétében gyorsan és nagy sebességgel égethetők el. Ugyancsak ebben az évben javasolta, hogy platina katalizátort alkalmazzanak a kén-dioxid oxidációjának a meggyorsítására. Betegségének gyógyítása érdekében 1829. május 28-án Olaszország felé utazva Genfben érte a halál. SIMON LÁSZLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN A KGST-országok élelmiszergazdaságában végbemenő integrációs folyamatok kialakításában vezető szerepet játszik a tervek koordinálása. Ez lehetővé teszi, hogy az .egyes országok a fokozódó nemzetközi munkamegosztás figyelembevételével fejlesszék termelési ágazataikat. A Szovjetunió például nagy teljesítményű traktorokat gyárt a KGST-országok többsége számára. Ehhez hasonlóan Lengyelország nemcsak saját részére, hanem a szomszédos KGST-országokba irányuló exportra is termeszt burgonyát. A KGST keretein belül különösen kedvező feltételek alakultak ki a nemzetközi tudományos együttműködés számára. A közös kutatómunka elsősorban az új növény- és állatfajták előállítására, a betegségek és kártevők elleni védekezésre, a termelési folyamatok gépesítésére, a mezőgazdasági termelés üzemgazdasági, szervezési és egyéb kérdéseinek megoldására irányul. A fokozódó együttműködés keretein belül a lengyelországi Radzikovói Nö- vénynemesítési és Akklimatizálási Intézetben valamennyi KGST-ország számára közös információs bankot létesítettek a búzamutációkról, az Ogyesszai Nemesítési és Genetikai Intézetben pedig olyan gyűjteményt létesítettek, amely az őszi búza és az őszi árpa gazdaságilag értékes alapanyagát tartalmazza. Az állattenyésztés fejlesztésében fontos szerepet játszik a tenyészállatok kölcsönös szállítása. Csehszlovákiában Nemzetközi Ellenőrző Kísérleti Állomás működik az ipari módszerekkel történő tojás- és hústermelésre nemesített baromfi összehasonlító vizsgálatára. A KGST-országokban folyó mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek a növényvédelem és az állategészségügy problémáival foglalkozó közös kutatások. A KGST-ke- retein belül a féltek megállapodást kötöttek a növényvédelmi zárlatról, a kártevők és betegségek elleni növényvédelemről, s egyezmény született az állatorvostudomány területén kifejtendő együttműködésről is. A baráti országok kölcsönösen tájékoztatják egymást az állatbetegségek, valamint a növényi betegségek és kártevőik fellépéséről. A megelőző intézkedések így kialakított rendszerének köszönhető, hogy többszőr lehetett korlátozni, illetve minimálisra csökkenteni a betegségek vagy kártevők terjedését. Erre példaként megemlíthető a száj- és körömfájás fellépésének megelőzése Lengyelországban, annak ellenére, hogy a betegség nagy járványt okozott Csehszlovákia területén 1972-ben. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében fontos szerepet játszik a tenyész- és haszonállatok, valamint a vető- és szaporítóanyag kölcsönös szállítása. A KGST-országok eltérő éghajlati viszonyai nem teszik lehetővé valamennyi mező- gazdasági növény vetőmagjának megter- mesztését. Lengyelországban például nehéz lucerna- vagy kukorica-vetőmagot termeszteni, viszont kedvezőek a feltételek sok más növény vetőmagjának az előállítására. A KGST-országok 1973-ban megállapodást írtak alá a mezőgazdasági növényeik fajtiszta vetőmag- és szaporítóanyag-termelésének sokoldalú nemzetközi szakosításáról és kölcsönös szállításáról az 1985-ig terjedő időszakra. A megállapodás előirányozza, hogy 1970- hez viszonyítva a gabonavetőmag kölcsönös szállításait 50 százalékkal, a vetőburgonyáét több mint 2-szeiresére, a zöldségféléik vetőmagjait pedig több mint négyszeresére kell emelni. Az élelmiszergazdaság gépekkel és berendezésekkel történő ellátásában abból áll a nemzetiközi munkamegosztás, hogy az egyes országok bizonyos áruválaszték termelésére szakosítják magukat. Minden egyes országban fejlődik a traktorok és a mezőgazdasági gépek gyártása. A szakosítás következtében az egyes gépeket jelentős mennyiségben állítják elő, ami csökkenti ezek termelési költségeit, lehetővé teszi a jobb minőségi és műszaki paraméterek elérését. Nagyon hatékony az együttműködés az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártása területén is. Lengyelország például cukoripari berendezések gyártására szakosodik. A Szovjetunióban és más KGST-országokban már jelenleg is sok olyan cukorgyár működik, amelyeket lengyel berendezésekkel szereltek fel. Z. SMOLENSKI 1978. XII. 17. 'O N C/3
