Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-12-17 / 51. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA A Csehszlovák Mezőgazda- sági Tudományos Akadé­mia ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézetének négy szako­sított intézetében intenzív mun­ka folyik. Az intézetek közpon­ti igazgatója Anton Kováéik professzor, a természettudomá­nyok doktora, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levele­ző tagja. Vele beszélgetek az elért eredményekről és problé­mákról, az itt folyó hasznos te­vékenységről, mindenekelőtt azonban a professzor munkájá­ról. A tudós a Nyitrai Mezőgazda- sági Főiskola tanársegédjeként kezdte pályafutását, s pályázat útján került a ruzynéi kutatóin­tézetbe, ahol örökléstani tanul­mányai során értékes megfi­gyelésekre tett szert. — A tapasztalatgyűjtésben nagy segítségemre voltak kül­földi útjaim — mondja. — Kü­lönösen az 1959 után Afganisz­Anton KováCik professzor, a ru­zynéi Növénytermesztési Kutató- intézet igazgatója Mirko Novak felvétele Nemzetközi kapcsolatok a növénytermesztés tudományos fejlesztésében tánban töltött néhány tanulsá­gos évre gondolok vissza szíve­sen. Megbízatásom értelmében olajnövények termesztésére vo­natkozó javaslatot dolgoztam ki, beleértve az erre a célra legalkalmasabb területek kivá­lasztását. Szakvéleményezéseinek más­hol is jó hasznát vették a fej­lődő országok, különösen Mon­gólia, majd pedig Tunisz, ahol 3 évet töltött az ottani mező- gazdasági kutatóintézet geneti­kai osztályának megalapításá­val, valamint a napraforgó ne­mesítésével kapcsolatos problé­mák megoldásával. — Hasonló küldetésben jár­tam Kubában is — jegyzi meg a professzor, s nagy örömére szol­gál, hogy eredményei elismeré­seként az ENSZ mellett műkö­dő Nemzetközi Élelmezésügyi Szervezetnek — a FAO-nak — a napraforgó genetikájával fog­lalkozó európai kutatások koor­dinálását is rábízták. Prágában ezzel kapcsolatban rövidesen sor kerül az első nemzetközi tanácskozásra, melynek sike­rét feltétlenül biztosítania kell. KováCik professzor értékes tapasztalatait szívesen megoszt­ja másokkal. Nagy fontosságot tulajdonít a kutatóintézet egyik alapvető küldetésének, a ká­dernevelésnek. A főiskolás fia­talok a suchdoli mezőgazdasá­gi karon nagy érdeklődéssel hallgatják a növénytermesztés biológiai problémáival foglalko­zó előadásait. A hazai és a kül­földi kutatóintézetekben már háromszáznál is több diákja helyezkedett el. A kutatóintézet munkájának további fontos területe az is­meretterjesztés. KováCik pro­fesszor tanulmányainak a szá­ma — beleértve a főiskolák számára kiadott jegyzeteket és tankönyveket — ma már jóval meghaladja a kétszázat. Idő­közben „A növények genetiká­jával és nemesítésével össze­függő időszerű kérdések“ című könyve is megjelent. A kutatómunkának természe­tesen csak akkor van értelme, ha az eredményeket a gyakor­lat is hasznosítja. Az intézetek szerződéses alapon szorosan együttműködnek a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgató­ságokkal és néhány egységes földművesszövetkezettel. A szö­vetkezetek vezetőivel folytatott rendszeres tanácskozásaik jó alkalomnak bizonyulnak arra, hogy áttekintést szerezzenek, s tanácsokat adjanak a problé­mák megoldásához. A tudományos dolgozók nagy fontosságot tulajdonítanak az Oseva és a Slovosivo tudomá­nyos-termelési egyesülésekkel folytatott együttműködésnek. Ezekkel együtt vesznek részt a KGST-országok közös növényne- mesítési programjainak teljesí­tésében, főleg a gabonafélék további nagy hozamú fajtáinak kifejlesztésében. Ezt a célt szolgálják az ogyesszai és a szófiai nemzet­közi laboratóriumok is. A ga­bonarozsda keletkezésével és megelőzésével, valamint más betegségek terjedésével kapcso­latos tudnivalókra a hazánkban tervezett két nemzetközi labo­ratórium lesz hivatott fényt de­ríteni. A Magyarországon léte­sítésre váró nemzetközi labora­tórium feladata pedig a búza és a rozs keresztezésével kifej­lesztett új gabonafajta — a tri- tikálé — aszállyal szembeni el­lenállóképességének a megfi­gyelése lesz. A tapasztalatok a tritikálé különböző fajtáival máris kielé­gítők. Hektárhozamuk a ke­vésbé termékeny homokos tala­jokon is elérheti a 60 mázsát, s nagy előnyük a búzáét 14—16 százalékkal meghaladó fehérje- tartalmuk. Ez a tény arra kész­tette a professzort, hogy fel­hívja a Královicei Efsz figyel­mét az új gabonafajtára, amellyel az ottani homokos ta­lajon máris figyelemre méltók az eredmények. — Célunk — mondja ven­déglátóm — a nemesítési eljá­rások meggyorsításával az újabb, még jobb eredményeket biztosító fajták kifejlesztése. Ehhez igyekszünk megteremte­ni a feltételeket a rendelkezé­sünkre álló 280 hektáron, a KGST-országok kutatóintézetei­ben szerzett értékes tapaszta­latok figyelembevételével. A jövő az eddiginél is na­gyobb igényeket támaszt a ku­tatómunkával szemben. Nem elégedhetünk meg csupán a mai, aktuális problémák meg­oldásával. További számos eset­ben még ismeretlen irányzato­kat kell keresnünk a tudomá­nyos tevékenységünket koordi­náló ogyesszai központ segít­ségével, melynek tanácskozá­sain évente kétszer veszünk részt — tájékoztat a profesz- skor. A legközelebbi értekezleten programot dolgoznak ki a kö­vetkező ötéves tervidőszakra. Ez azt jelenti, hogy a tagorszá­gok képviselőinek előterjeszté­se alapján kitűzik a további időszerű feladatokat, amelyek teljesítéséből a ruzynéi Nö­vénytermesztési Kutatóintézet tudományos dolgozói — Anton Kováőik professzor vezetésével — derekasan kiveszik részüket. Erről tanúskodik az igazgató szobájában kifüggesztett 18 ál­lami elismerés, valamint a pro­fesszor magas állami kitünte­tése is. KAROS MARTA Kétszáz éve születen Daw Humphry Az elektrökémiai kutatá­saival maradandót alkotó Davy sir Humphry (olvasd dévi) angol fizikus és kémi­kus kétszáz évvel ezelőtt, 1778. december 17-én szüle­tett. Egyetemi tanulmányo­kat nem végzett. Apja korai halála miatt felcserlnasnak került egy orvoshoz. Itt ta­lálkozott először vegysze­rekkel. Pályafutása akkor érke­zett döntő fordulóponthoz, amikor az alig néhány évvel előbb felfedezett Volta-osz- loppal elektrokémiai kísérleteket kezdett. Világhírűvé ak­kor Vált, amikor 1807. november 19-én a Volta-oszlop ké­miai hatásairól szőlő kísérletei eredményeit közzétette. Davy állapította meg először, hogy a víz elektrolízisekor 2:1 térfogatarányban hidrogén és oxigéngáz keletkezik. Elektromos áram segítségével kálium- és nátrium-hidro- xid olvadékból olyan fémeket állított elő, amelyek vízzel érintve lángra lobbantak, vagyis előállította a fémkáliumot és nátriumot. E ragyogó kísérletek eredményeire a francia, akadémia is felfigyelt. 1807-ben a Napoleon által alapított Volta-díjat Davynak ítélik oda, habár Franciaország és Anglia abban az időben hadban állt. A díjat csak 1813-ban vehette át. A Francia Akadémia tagjává választotta. A mai korszerű sav-bázis elméletek korai megalapozásá­ban Davy szintén maradandót alkotott. Abban az időben, mintegy harminc éve érvényben volt Lavoisier elmélete a savakról és bázisokról, mely szerint a savakra az oxigén- tartalom a jellemző. 1810-ben Davy kimutatta, hogy a sósav oxigént nem tartalmaz. A klór lényegét is tisztázta. így megdőlt Bertholletnek az a nézete, hogy a klór sósavnak oxigénnel képezett vegyülete. Tudományos előrelátása abban is megnyilvánult, hogy Berzeliussal együtt a kémiai affinitást, amit magyarul vegyrokonságnak nevezünk, az elektromos vonzás és taszí­tás elve alapján értelmezte. Davy a láng szerkezetének és az égés jelentőségének a tisztításához is hozzájárult. Vizs­gálatokat végzett klórgázzal és foszforral is. Felfedezte a nehezen gyulladó foszforhidrogént, a klór különböző oxi­dációs állapotait is. 1812-ben nagy erejű bánya sújtólég robbanás történt Ang­liában, melynek 92 halálos áldozata volt. Többek között Davyt is felkérték a robbanás okának felderítésére és egy robbanásmentes biztonsági lámpa megszerkesztésére. A Da- vy-lámpa 1815-re elkészült, melynek lényege az, hogy az olajmécsésből vagy benzinből származó lángot sűrű fém­hálózat veszi körül. Davy Londonban 1812-ig a kémia professzora volt. A Vol­ta díjat csak 1813-ban vette át Párizsban. Napoleon csodál­ta észjárását, a háborús viszonyok ellenére szabad mozgást biztosított neki. Kézi laboratóriumát Franciaországba is magával vitte. 1813. november 23-án Ampére közrejárásával Courtois nevű salétromfőzőtől a jód mibenlétének a tisztá­zása céljából mintát kapott, megvizsgálta és 1813. decem­ber 13-án a jódról a francia akadémián előadást tartott. Közben ugyanerről az anyagról 1813. december 6-án Gay- Lussac is jelentést írt. 1817-ben megállapította, hogy az al­koholgőzök forró platinadrót jelenlétében gyorsan és nagy sebességgel égethetők el. Ugyancsak ebben az évben java­solta, hogy platina katalizátort alkalmazzanak a kén-dioxid oxidációjának a meggyorsítására. Betegségének gyógyítása érdekében 1829. május 28-án Olaszország felé utazva Genfben érte a halál. SIMON LÁSZLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN A KGST-országok élelmiszergazdaságá­ban végbemenő integrációs folyamatok kialakításában vezető szerepet játszik a tervek koordinálása. Ez lehetővé teszi, hogy az .egyes országok a fokozódó nem­zetközi munkamegosztás figyelembevéte­lével fejlesszék termelési ágazataikat. A Szovjetunió például nagy teljesítményű traktorokat gyárt a KGST-országok több­sége számára. Ehhez hasonlóan Len­gyelország nemcsak saját részére, ha­nem a szomszédos KGST-országokba irá­nyuló exportra is termeszt burgonyát. A KGST keretein belül különösen ked­vező feltételek alakultak ki a nemzet­közi tudományos együttműködés számá­ra. A közös kutatómunka elsősorban az új növény- és állatfajták előállítására, a betegségek és kártevők elleni védekezés­re, a termelési folyamatok gépesítésére, a mezőgazdasági termelés üzemgazdasá­gi, szervezési és egyéb kérdéseinek meg­oldására irányul. A fokozódó együttműködés keretein belül a lengyelországi Radzikovói Nö- vénynemesítési és Akklimatizálási Inté­zetben valamennyi KGST-ország számára közös információs bankot létesítettek a búzamutációkról, az Ogyesszai Nemesí­tési és Genetikai Intézetben pedig olyan gyűjteményt létesítettek, amely az őszi búza és az őszi árpa gazdaságilag érté­kes alapanyagát tartalmazza. Az állattenyésztés fejlesztésében fon­tos szerepet játszik a tenyészállatok köl­csönös szállítása. Csehszlovákiában Nem­zetközi Ellenőrző Kísérleti Állomás mű­ködik az ipari módszerekkel történő to­jás- és hústermelésre nemesített baromfi összehasonlító vizsgálatára. A KGST-országokban folyó mezőgaz­dasági termelés fejlesztése szempontjá­ból nagy jelentőségűek a növényvéde­lem és az állategészségügy problémáival foglalkozó közös kutatások. A KGST-ke- retein belül a féltek megállapodást kö­töttek a növényvédelmi zárlatról, a kár­tevők és betegségek elleni növényvéde­lemről, s egyezmény született az állat­orvostudomány területén kifejtendő együttműködésről is. A baráti országok kölcsönösen tájékoztatják egymást az ál­latbetegségek, valamint a növényi be­tegségek és kártevőik fellépéséről. A meg­előző intézkedések így kialakított rend­szerének köszönhető, hogy többszőr le­hetett korlátozni, illetve minimálisra csökkenteni a betegségek vagy kártevők terjedését. Erre példaként megemlíthető a száj- és körömfájás fellépésének meg­előzése Lengyelországban, annak ellené­re, hogy a betegség nagy járványt oko­zott Csehszlovákia területén 1972-ben. A mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ben fontos szerepet játszik a tenyész- és haszonállatok, valamint a vető- és szaporítóanyag kölcsönös szállítása. A KGST-országok eltérő éghajlati viszonyai nem teszik lehetővé valamennyi mező- gazdasági növény vetőmagjának megter- mesztését. Lengyelországban például ne­héz lucerna- vagy kukorica-vetőmagot termeszteni, viszont kedvezőek a felté­telek sok más növény vetőmagjának az előállítására. A KGST-országok 1973-ban megállapodást írtak alá a mezőgazdasági növényeik fajtiszta vetőmag- és szaporí­tóanyag-termelésének sokoldalú nemzet­közi szakosításáról és kölcsönös szállítá­sáról az 1985-ig terjedő időszakra. A megállapodás előirányozza, hogy 1970- hez viszonyítva a gabonavetőmag kölcsö­nös szállításait 50 százalékkal, a vető­burgonyáét több mint 2-szeiresére, a zöld­ségféléik vetőmagjait pedig több mint négyszeresére kell emelni. Az élelmiszergazdaság gépekkel és be­rendezésekkel történő ellátásában abból áll a nemzetiközi munkamegosztás, hogy az egyes országok bizonyos áruválasz­ték termelésére szakosítják magukat. Minden egyes országban fejlődik a trak­torok és a mezőgazdasági gépek gyár­tása. A szakosítás következtében az egyes gépeket jelentős mennyiségben ál­lítják elő, ami csökkenti ezek termelési költségeit, lehetővé teszi a jobb minősé­gi és műszaki paraméterek elérését. Na­gyon hatékony az együttműködés az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártása területén is. Lengyelország pél­dául cukoripari berendezések gyártására szakosodik. A Szovjetunióban és más KGST-országokban már jelenleg is sok olyan cukorgyár működik, amelyeket len­gyel berendezésekkel szereltek fel. Z. SMOLENSKI 1978. XII. 17. 'O N C/3

Next

/
Thumbnails
Contents