Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-17 / 51. szám
VASÁRNAP 1978. december 17* A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.41, nyugszik 15.58 Kőzép-Szlovákia: 7.32, nyugszik 15.49 Kelet-Szlovákia: 7.23, nyugszik 15.40 árakor A HOLD kel — 18.58, nyugszik 9.09 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL koszontjHk LÁZÁR és KORNÉLIA nevű kedves olvasóinkat 1778-ban született Sir Humphry DAVY angol fizikus és kémikus (t 1829) • 1853-ban született Emile-Pierre ROUX francia bakteriológus és szerológus, a diftéria-to- xín felfedezője (t 1933) § 1903-ban született Ers- kine GALDWELL amerikai regényíró, elbeszélő és üjságiró • 1908-ban született Ferdinand GABA) szlovák fró és publicista (t 1974) • 1908- ban született Williard Frank L1BBY Nobei-dljas amerikai kémikus. AZ ŰJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZAMÁNAK TARTALMÁBÓL Leonyid lljics Brezsnyev: Szörföld, 5. rész Nem elég csak vállalni a munkát Lato Károly írása Szigeti László riportja Rövidülnek a távolságok Csető János jugoszláviai útijegyzete Fenyafa ünnepén Gály Iván riportja Lámpagyújtáskor Egri Viktor elbeszélése Makrai Miklós vietnami r ipor tsorozatónak 2. része Nagy együttérzéssel figyelem a városi fiatalok magatartását, kivált a villamosban és az autóbuszban utazókat. Külsőre olyanok ők is, mint a vidéki huszonévesek. Nem mondhatnám, hogy túl elegánsan öltözködnek, bár tudom, hogy ezt nem szüleik anyagi helyzete, hanem inkább a kor divatja határozza meg. Számukra sikeresebb a feszes, minden idomukat kidomborító farmernadrág, mint a jólszabott, simára vasalt gyapjú vagy műszálas öltöny. Szóval a szocializmus és a korszerű technika nyújtotta lehetőség e téren is egyfajta önalakítás felé hajlítja őket. S nem véletlen, hogy oly sokat hallunk az „ifjúság problémájáról“ manapság. De hát, miféle problémáról van itt szó? — tűnődöm el olykor magamban. Ha pelyhes állú fiatalként járnék köztük, magam is olyan lennék, mint ők. Vagy nem voltunk ebben a korban mi is másak, mint apáink ...? Sokan azt vallják, hogy a film, tévé, a különböző művészeti áramlatok, az ilyen-olyan divathóbort rossz irányba neveli a fiatalokat. Persze, van ebben némi igazIlyennek látom őket ság is. De az emberben fölcsillanó s időt álló érték mégsem a külsőségekben (öltözködés, hajviselet, tánc) nyilvánul meg, hanem a magatartásban és a lelki-érzelmi gazdagságban. S ki merné álítani, hogy ifjúságunk döntő többségére nem az utóbbi a jellemző? Hiszen mi felnőttek se vagyunk egyformák. S az emberéletnek éppen ez a nagy fűszere, hogy a természet sokfé lévé teremtett minket. Ne felejtsük el azt se, hogy a szép, az öröm forrását mindenki másként fedezi fel. S ez ma jobban szembetűnik, mint régen. Nos, én a fiatalokat mégse marasztalom el, legalábbis nem egy kalap alá véve őket. Miért? Azért is például, mert a villamosban, autóbuszban előzékenyen átadják helyüket az idősebbeknek, s egyszerre hárman is ugranak segíteni a kismamáknak a gyerekkocsit beemelni és levenni a villamosról. S merem azt is vallani, hogy a lelkűk és tudatuk mélyén a jó ügy csíráit táplálják. Engem megfog az a becsvágyuk is, amely a szép, a jó, az emberi jelé fordítja önérvényesülő ösztönüket. Olyanok ők, mint a szívós gyökereivel tapogatózó növény, amely nem- ósak a mélybe, de a fény felé is tör. X elvtársat keresem, mondom a portásnak. — Talán X osztály- vezető elvtársat. Bólintok. Ismerősömet tehát kinevezték. Gratulálok neki, s kíváncsian követem, hadd mutassa meg minibirodalmát, vagyis a munkahelyét. Belépünk a terembe, ahol öt mérnök üli körül a villogó, brummo- gó számítógépet. Csapkodják a térdüket, néha fölkacagnak, majd feszülten figyelik a leolvasó táblát. — Nem akar űrhajós lenni? — kurjant rám az egyik. Értetlenül nézek körül, mire ismerősöm fontos- kodva-kacarászva kezdi magyarázni, hogy a vállalat új osztályt nyitott: a bérelszámolást és sok-sok más számítást itt végzik majd. A megrendelt nyugatnémet kompjuter a kért napra megérkezett, de... itt most tekervé- nyes, magamfajta laikus számára nehezen érthető mondatok következtek, melyekből annyit sikerült kihámoznom, hogy a vállalat még nem tudta megteremteni az átálláshoz szükséges feltételeket, így a hat mérnökember nem tudja, mihez kezdjen. Illetve tudja. Most éppen űrhajósok. Bizonyos magasságban, bizonyos sebességgel repülMit játszunk? nek, 500 liter az üzemanyaguk. Be kell programozni, mennyivel csökkentsék a sebességet és a magasságot. Van, aki lezuhan, másnak elfogy az üzemanyaga, de egynek már sikerült simán leszállnia. Csuda játék, méregdrága játék. Okos ez a masina. Pillanatok alatt kiszámítja, mennyi sportkát kellene feladni, hogy biztosan nyerjünk, hány Spartát lehet elszívni egy fizetésből. Se szeri, se száma a leleményes játékoknak. A mérnök megismétli a kérdést. Hirtelen egyik ismerősöm tegnapi panasza jut eszembe. Ésszerűsíteni akarta a munkát. Papírt, időt takarítanának meg. Leintették, ne stréber- kedjen. Ha húsz éve jó ez így, akkor minek okoskodni, gondokkal, problémákkal felborzolni a jóleső nyugalmat. A prémium így is csordogál, igaz a ceruzát jól meg kell nyomni. Dehát inkább azt, mint a munkát, oktatták ki ismerősömet. Arról akartam meditálni, vajon gyakori vagy ritka esetekről hallottam-e, de a kérdés újfent elhangzott: t— Nem akar űrhajós lenni? Ránéztem. — Tudja mit? Játsszunk mást. Azt számítsa ki, meddig lehet ügyeskedésből ilyen jól élni? IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az 1979. évi végrehajtási terv és az 1980. évi irányelvek arra törekszenek, hogy a nehezebb körülmények ellenére is maximális mértékben megvalósítsuk a népgazdaság fejlesztésének alapvető koncepciós céljait, amint azokat a XV. pártkongresszus és a 6. ötéves terv meghatározta. Az alapvető cél a népgazdaság folyamatos és arányos fejlesztése, az elért életszínvonal további megszilárdítása és fokozatos emelése, a gazdasági források növekedésével összhangban. Ez nem könnyű feladat. Teljesítése azonban azt feltételezi, hogy gazdaságúnknak gyorsabban kell alkalmazkodnia az igényesebb külső gazdasági feltételekhez, intenzí- , vebben kell végrehajtanunk a szükséges változásokat a termelés struktűrájában és állandóan szilárdítanunk s mélyítenünk kell a kedvező eredményeket. Következetesebben és felelősségteljesebben kell megoldanunk a fennálló belső problémákat és népgazdaságunk fogyatékosságait... A fontos feladatok közé tartozik a beruházások reális méreteinek megtartása, a megkezdett építkezések aránytalanul nagy számának csökkentése a CSKP KB 11. plénn- ma határozatainak megfelelően. Egyúttal el kell érni, hogy nagyobb legyen a korszerűsítési beruházások részaránya, növekedjen hatékonyságuk és ezáltal csökkenjenek az új munkaerőkkel szemben támasztott igények. Ugyanakkor a beruházási eszközöknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk több nyersanyag, és tüzelőanyag-energetikai forrás megtakarításához. (A CSKP KB Elnökségének a Központi Bizottság 12. ülésén előterjesztett jelentéséből) A szocialista országok — a Varsói Szerződés tagjai — mint európai államok rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a katonai területen való enyhülés és az európai leszerelés kérdéseinek ... Minden téren igyekeznek előmozdítani a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások sikerét, és e célból már nem egy konstruktív javaslatot terjesztettek elő. A tárgyalásokon döntő haladás elérését célzó újabb nagy kezdeményezésük az 1978. június 8-án előterjesztett javaslat, amely a problémák egész komplexumát érinti, és mindkét oldalon a fegyveres erők csökkentésének azonos színvonalát biztosítja amellett, hogy lényegesen csökken színvonaluk a jelenlegi állapothoz viszonyítva. Előrehaladás azonban csak abban az esetben várható, ha a másik fél válaszát ugyanilyen konstruktív szellem jellemzi majd. (A Varsói Szerződés tagállamainak 1978. nov. 23-án Moszkvában elfogadott Nyilatkozatából) Teljes ütemben dolgoznak a fűri (Rábán) Vöröscsillag Efsz gépesítő brigádjának tagjai. A műhelyekben fel-fel- villan a hegesztőpisztolyok kékes-lilás fénye. Pócs József gépesítő irányít, szervez, és közben megjegyzi, hogy mindig sok a munkájuk. Mihalek Lajos műhelyvezető hozzáfűzi, hogy azért győzik a munkát, mert a dolgozók nem várnak parancsra, kezdeményeznek, évente mintegy tizenkét újítási javaslatot nyújtanak be. Az udvaron egy nyúlánk, jó- kedélyfi fiatalember jön felénk. Elvezet az egyik pótkocsihoz, amelyben az ő segítségével valósították meg az egyik leghatékonyabb újítási javaslatot. Szlávik István, a bronzérmes szocialista munkabrigád vezetője arról beszél, hogy az újítási javaslatok az egyes munkafolyamatok alapos megfigyelése közben születnek. Eljárnak más üzemekbe is, kiállításokra, s tüzetesen megvizsgálják az új gépeket, az esetleges módosításokat. Hazajövetelük után összedugják a fejüket és papírt, ceruzát kézbevéve készítik a Szlávik István vázlatokat a munkafolyamatok korszerűsítésére. A pótkocsi előtt magyarázza, hogy régebben a szövetkezeti tagok sllózáskor nagyon sokat bajlódtak a zöldtakarmány kiöntésével. Le kellett emelni a magasító rácsozatot. Ez a művelet eléggé balesetveszélyes volt. A nyolctagú újító kollektíva elhatározta, hogy megkönnyíti az emberek munkáját. Szlávik István sokszor éjszakába nyúló estéken át dolgozott. Készítette a tervrajzokat, és amikor úgy gondolta, hogy javaslatával előhozakodhat, megítélés végett a nyolctagú újító csoport elé terjesztette. Közösen tökéletesítették, és miután az efsz vezetősége is jóváhagyta, elkészítették az első prototípust. A pótkocsin a „kiöntős“ oldalon a magasító rácsozatot ötven centiméterrel alacsonyabbra készítették. Amikor a hidraulikus emelőszerkezet félrebillentette a tartályt, egy lánc automatikusan felhúzta a sínek között mozgó magasítót. A munkásoknak csak az alsó ajtót kellett nyitni és csukni. A módosított pótkocsiknak olyan nagy sikerük volt a járási gépesítő kiállításon, hogy az Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság javasolta, minél több mezőgazdasági üzemben alkalmazzák az újítást. Sokan jöttek a kiváló újítók közé és tanácsokat kértek, tapasztalatot szereztek a javaslat megvalósításához. A tapasztalat- csere után a Szőgyéni (Svo- dín) Efsz-ben tizenegy pótkocsit alakítottak át. A szocialista munkabrigád és az újító csoport vezetője elmondja, hogy ezeken a pótkocsikon szalmát, silókukoricát, lucernát, répakaréjt és cukorrépa szeletet is szállíthatnak. A raktér kiürítése lényegesen gyorsabban történik, mint azelőtt. Ügy számítja, hogy a munka hatékonyságának eredményeként évente mintegy kétszázezer koronát takarítanak meg. Az udvaron még több gépet mutat, amelyeken újítási javaslatokat valósítottak meg. Most már azon töri a fejét, ■hogy a forró levegős szárítóüzem berendezéseit hogyan szerelhetnék be a legolcsóbban. Sok az elfoglaltsága, de fiatalos lendülettel dolgozik, a többieket is jó munkára serkenti. Annak idején elnyerték a párt XV. kongresszusa szocialista munkabrigád nevet, most már az ezüstérem várományosai. BÁLLÁ JÚZSEF Nem várnak parancsra 1978. XII. 17. o N Ifi
