Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-10 / 50. szám
cei kastély csodálatot vált ki sok tízezer látogatójában, bár a háború alatt megrongálódott épületet államunk sokmilliós dotációi ellenére sem sikerült még teljes mértékben helyrehozni. A valticei kastély jelenleg részben múzeum, de az egyik- szárnyában turista- szálló, a másikban pedig borozó és szálloda üzemel. XXX Aztán elérkezett az Idő, amely a Lichtensteinek számára a lednicei-valti- cei lankák között a világ végét jelentette: az 1945-ös esztendő. Ez az év azonban az itteni kisemmizettek számára egy új világ kezdetét jelezte. A Lichtenstein család megdöbbenve tudatosította, hogy eljárt felettük az idő — örökre és megmásíthatatla- nul. Legalábbis ebben az országban. Menekülniük kellett a feltartóztathatatlanul előrenyomuló szovjet csapatok elől. Évszázadok 9orán beléjük idegző- dött alapossággal ürítették ki kastélyaikat. Vittek, amit lehetett, híres olasz, német, flamand .mesterek festményeit, értékes szobrokat, bútorokat, szőnyegeket — mindent, ami mozdítható volt. Vitték a határ túlsó oldalára, ahol biztonságban érezték magukat. A nép azonban, amely számukra évszázadok során a mesés gazdagságot létrehozta, természetesen maradt, és immár felszabadulva, önmagának kezdett dolgozni, alkotni. S a kezdet nem volt könnyű. A fel- szabadulás előtti időkben a latifundiumok szintén megnyomorították a vidék gazdagságát. A Lichtenstein családnak nem volt érdeke a vidék iparosítása. A forradalmi eszmék azonban így sem kerülték el a főúri birtokokat. A környéken több helyen — így például Klo- bouky, Postorná, Lanzhot és a járási székhely, Bfeclav vidéke gyakran volt munkásmegmozdulások színhelye, s a forradalmi eszmék végül is a húszas évek elején a kommunista pártszervezetek megalakulásához vezettek ezen a tájon is. Az igazi határkő azonban mégiscsak 1945. május 9-e volt. A főúri uradalmakat azok vették .birtokukba, akik lényegében kezdettől fogva jogos tulajdonosaik .voltak: a dolgozó parasztok. A mezőgazdaság szocializálása már eszmeileg felkészülten találta az itteni földművelőket. Megalakultak az első egységes földművesszövetkezetek, s a gabonatermesztésen kívül soha nem álmodott méreteket öltött a szőlő, a gyümölcs és a zöldség termesztése. Évente sdk millió liter kiváló minőségű bor kerül a hazai fogyasztókhoz, de exportra is bőven jut. Ugrásszerűen növekedett az ipari termelés értéke is a járásban, amelyet napjainkban csak milliárdokban lehet kifejezni. Építési anyagokat, gépeket, vegyi anyagoikat, konzerveket stb. előállító ipara ■ jó megélhetési viszonyokat teremtett és magas életszínvonalat biztosít e vidék ma már népes ipari munkásságának. Harminchárom évvel ezelőtt új világ kezdődött hazánknak ebben a sarkában is, és a pompás, díszes kastélyok napjainkban egyetemes szocialista kultúránk szerves részét képezik. Azokat szolgálják, akik építették: a népet. AGÖCS VILMOS A lednicei kastély parkjában szövetkezeti lejönök sétálnak ÄOiFME PARTJAIM A Valticei Szőlészeti Szakiközépiskola új, inkább elegáns szállodához, mint több száz, életvidám fiatal mindennapi otthonához hasonló diákszállójának erkélyén állóik. A szemközti dombvonulatokat nézem. Lent, a járdán szapora léptek ikop- pannak az ősz végi reggelben. Munkába siető, napi ügyes-bajos dolgaik után járó helybeliek. Mondatfoszlányokat sodor felém a friss szél. Apró-cseprő emberi problémákról szerezhetnék tudomást, ha odafigyelnék. A gondolataim azonban másutt járnak. — Innen csak egy jó kőhajításnyira van a határ... az a dombvonulat ott már osztrák terület — mutattak ki előző este vendéglátóink a sötétbe, ahol a dombot inkább sejteni, mint látni lehetett. Közben nagy szakértelemmel azt próbáltuk eldönteni, hogy tulajdonképpen melyik bor jobb: a szlovákiai, amit mi hoztunk, vagy pedig a valticei fehér, amellyel ők kínáltak bennünket. Ezen a derűs, őszi reggelen tehát az előző esti beszélgetésre gondolva, az erkélyről azt a bizonyos láthatatlan vonalat képzelem magam elé, amelyen túl furcsa, sokak számára nálunk ma már teljesen idegen világ kezdődik. Jómagam is már nagyon sokszor léptem át országhatárt. De eddig mindig olyanokat, amelyek nem elválasztották, hanem összekötötték az embereiket. Ahol a határ túlsó oldalán is olyan emberek fogadtak, mint mi magunk is vagyunk; hasonlók örömeink, problémáink, és sikereink is azonos forrásból erednek. E vonal mögött jól átgondolt törvények kötelezik az egyik embert, hogy kiszolgáltatottja legyen a másiknak, aki csak annyival különb, hogy több a pénze. Mert ott a pénz hatalom. Meglehetősen kedvetlenül figyeltem a dombtetőt, majd hátat fordítva útnak indultam, hogy a vonal innenső oldalát legalább megismerjem < és megismertessem. XXX A breclavi járásba utazva, önkéntelenül is felötlött bennem a kérdés: mit is tudok tulajdonképpen erről a dél- morvaországi járásról és székhelyéről? Az eredmény szerény volt: csak any- nyit, hogy nagyon híres bortermő vidék, de gyümölcsből is kitűnő fajtákat termel, ipara fejlett, meg hogv itt található Miikulov, e bámulatkeltő, műemlékekben gazdag város és két további városában, Valticén és Lednicén van a német származású Lichtenstein főúri család egykori nyári és téli rezidenciája, amelyek napjainkban igen sokak által látogatott múzeumok. Egyik bfeclavi vendéglátónk, a járás alapos ismerője, Miloslav Peíinka már jóval többet tud szűkebb pátriájáról. Nemcsak jelenéről, szocialista építésének kiemelkedő eredményeiről tud kifogyhatatlanul beszélni, hanem ismeri múltját, ismeri azt a nehéz utat, amely e, környék lakói számára a tegnapból, a főúri elnyomás keserves idejéből a mai gazdag élethez vezetett. Mert ez az út itt sem volt könnyű, sőt, ha lehet, még bonyolultabb talán, mint másutt. A Lichtenstein főnemesi család' már a XII. században lefoglalta magának az egész járást, de más vidékeket is, hiszen csak a cseh országrészekben nem kevesebb, mint 99 (!) nagybirtok volt a család tulajdonában. Ebben a számban nincsenek benne a más országokban levő birtokaik. A család Valticén és Lednicén rangjához méltó kastélyt építtetett, az előbbit állandó lakhelyül, az utóbbit nyári rezidenciának. A két pompás kastély-. hoz azonban egész sor más, igen jelentős épület társult. A látogatók például nem kis csodálattal veszik tudomásul, hogy Lednicén van a cseh országrészek talán egyetlen minaretje: valódi török építkezésnek tűnik, mór stílusban, eredetinek látszó arabesz- kekikel a homlokzatán. Természetes, hogy az építmény nem a török időkből származik. A család építtette. S hogy sokba kerülhetett, többek között az is sejteti, hogy a mocsaras talajba 500 darab hatalmas tölgyfaoszlopot kellett leverni, hogy a csaknem 60 méter magas torony biztos alapon álljon. Mind a lednicei, -mind pedig a valtiA regisztrált párttagok KÖZSÉGFEJLESZTÉS ÉS A TÖMEGSZERVEZETEK MUNKÁJÁNAK FELLENDÍTÉSE Garamkálna (Kalná nad Hronom) a lévai (Levice) járás nagyközségei közé tartozik, s hogy a helyi falusi pártszervezet csupán 34 tagú, annak az az oka, hogy a szövetkezetben külön párt- szervezet tevékenykedik. A falusi szervezet június végén vált külön a szövetkezettől, tagjai főleg nyugdíjasok. Elnöke Stefan JanCo, a húsbolt vezetője, akit munkahelyén kerestünk fel. Janco elvtárs a község lakosságát jól ismeri, hiszen sok éven át a helyi nemzeti bizottság élén állt. A község fejlesztését pártelnökként is az egyik legfőbb feladatának tekinti. — Községfejlesztési tervünket és akcióprogramunkat közösen valósítjuk meg a helyi egységes földművesszövetkezettel. A lakosság aktivitására — ha jól megszervezzük az egyes akciókat — mindig számíthatunk. A képviselők munkájával is elégedettek lehetünk. A pártvezetőségben a szövetkezet, az iskola és a helyi üzemek is képviselve vannak. Propagandistáink a falusi szervezet tagjai. Alapszervezetünkben alapfokú pártoktatás folyik. A falusi pártalapszervezet másik nagy feladatának a tömegszervezetek munkájának fellendítését tartja. — Jól dolgozik a SZISZ, a Vöröskereszt, a Nőszövetség és a sportszövetség helyi szervezete. Igaz, az utóbbi tevékenysége a labdarúgásra korlátozódik — jegyzi meg a pártelnök, majd így folytatja: — A munka fellendítése érdekében minden vezetőségi tagunkat megbízunk egy-egy tömegszervezet támogatásával. A tömeg szervezetek munkájával természetesen a pártbizottsági gyűléseken rendszeresen foglalkozunk. Legutóbb a fiatalok tevékenységét és a sportéletet értékeltük. A taggyűléseken mindig konkrét beszámoló hangzik el. A tanácskozásokra tagjainkat írásban hívjuk meg. A rendes taggyűléseken való megjelenési arány Jó, de a nyilvános gyűléseken való részvétellel egyelőre nem le hetünk elégedettek. Leg utóbb tavasszal volt nyilvános gyűlés a faluban. Re méljük, hogy ha minden egyes pártvezetőségi tagunkat megbízunk egy-egy tömegszervezet támogatásáva'l akkor a nyilvános gyűlésekre is többen fognak járni. A falusi pártszervezet el nöke szerint sokat segíthet ne a pártmunka további ja vitásában az is, ha a regisztrált párttagok mind jelent keznének a helyi szervezetben, hogy szükség esetén feladattal bízhassák meg őket. A képviselő párttagok (a regisztráltak is) eddig is példát mutattak az aktivi tásban. A falusi pártszervezetnek egyelőre nincs pon tos áttekintése a Léván, Tol mácson (Tlmace) és másutt dolgozó helyi kommunistákról. A pártszervezet akcióké pességének javítása érdeké ben új tagokkal erősíti sorait. Főleg a háztartásbeli asszonyok politikai aktivitására irányítja a figyelmét. FÜLŰP IMRE 1978. XII. 10. ÚJ SZÓ (A szerző felvételei) Turisták a valticei kastély udvarán
