Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-16 / 29. szám
ozsrn I N C H E B A ‘78 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELMÉLYÍTÉSÉNEK SZELLEMÉBEN Az NDK kiállítási részlegének bejárata (A CSTK felvételei) Bratislava — a vegyipar városa. Ezt a jelzőt sokszor és joggal hangoztatjuk, hiszen Szlovákia fővárosa sikerrel fejleszti e fontos és egyre jobban az érdeklődés homlokterébe kerülő népgazdasági ágazatot. A Slovnaft petrolkémiai kombinát, a Georg* Dimitrov x Vegyipari Művek kétségtelenül fontos szerepet töltenek be Szlovákia iparában, s öregbítik az ágazat hírnevét. A „hírnév- öregbítéshez“ azonban már tizedik éve az Incheba néven közismert nemzetközi vegyipari vásár is nagy részben hozzájárul. Június utolsó hetében a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkját, a főváros Téli stadionját és a Technika Házát immár hagyományosan veszik birtokukba a ihazai és külföldi vegyipari vállalatok képviselői, hogy az érdeklődők tízezreinek bemutassák legújabb és legjobb termékeiket. A nemzetközi vegyipari vásár idei, jubileumi megrendezésére június 24-től június 30-ig került sor. A nemzetiközi együttműködés elmélyítésének szellemében zajló vásár az idén is tág lehetőségeket nyújtott a résztvevőknek tapasztalat- és véleménycserére, üzletkötésekre, az ismeretek bővítésére, összesen 24 ország körülbelül 600 kiállítója mutatta be termékeit fővárosunkban. A szocialista országokon kívül egyre nagyobb az érdeklődés a kapitalista országok vegyipari vállalatai részéről is. Ez nem véletlen, hiszen az 1969-ben első ízben megrendezett bratislavai nemzetközi vegyipari vásár óta a kiállítási terület és a bemutatásra kerülő vegyipari termékek skálája egyaránt kibővült. A fejlődés azonban nem csupán az említett területeken mérhető le, hanem a vásárral egy időben sorra kerülő nemzetközi értekezleteken, kongresszusokon, tudományos tanácskozásokon részt vevők számának növekedésében is. A vásár szervezői tudatosan fej-' lesztiik ezeket az akciókat is, amelyeken szinte az egész világ vegyipari vállalatainak, kutatóintézeteinek szakemberei képviseltetik magukat. Az idei Incheba vegyipari vásár napjaiban tartották meg az Agri- chßm ’78 nemzetközi kongresz- szust, amely a vegyipari termékek és a mezőgazdaság ösz- szefüggéseit vizsgálta, valamint az e téren felmerülő problémákra kereste a választ. Ezt a kongresszust egyébként három- évenként rendezik meg. Az idei kongresszuson körülbelül 200 előadás hangzott el, négy szekció köretében. A tanácskozás ezúttal Is teljesítette küldetését: lehetőséget adott például a műtrágyák és a növényvédő vegyszerek gyártóinak a találkozóra, arra, hogy egyeztessék az e területeken szerzett tapasztalatokat. S nemcsak a termelőszférában dolgozók cserélhettek véleményt, hanem a kutatási-fejlesztési intézmények dolgozói is, ami a kutatómunkák irányítása szempontjából rendkívüli jelentőségű. Hasonló szerepe volt a többi ilyen jellegű rendezvénynek lé,s mint például a KGST-tagországok közszükségleti vegyiparával foglalkozó nemzetközi értekezletnek. Az Incheba nemzetközi vegyipari vásárnak már a kezdettől fogva szerves része a kereskedelmi kapcsolatok bővítése ezen a gazdasági területen Is. Ebben az idén sem volt hiány. A Duna-partján tevő kiállítási pavilonokat és a többi kiállítási területet az egyes kiállítók kereskedelmi szakemberei kölcsönösen és nem kevés érdeklődéssel látogatták, összehasonlítottak, mérlegeltek, egyezkedtek, tanácskoztak — s az eredmény az esetek többségében nem maradt el. A vásár krónikáját vezető dolgozóknak ugyancsak sok dolguk akadt. Egymás után szülöttek az üzletkötések, az első naptól kezdve szinte a vásár utolsó percéig. Az összegezések csupán most folynak, így csak részleteket ragadhatunk ki az üzletkötési krónikából. Június 28- án például a bratislavai Che- mapol külkereskedelmi vállalat, valamint a szovjet Szojuzprom- export között — koronában kifejezve — milliárdos értékű üzletkötés született. A csehszlovák közszükségleti vegyipari termékeknek a Szovjetunióba és Lengyelországba való szállításáról több mint 4,3 millió korona értékű kereskedelmi egyezmények jöttek létre. Egy másik egyezmény szerint hazánk 1979-ben több mint 2,3 millió korona értékű kozmetikai cikket importál Magyarországról. A magyar és a csehszlovák vegyipari külkereskedelmi vállalatok több mint 15 millió rubel értékű kereskedelmi egyezményt kötöttek a vásáron. Sorolhatnánk tovább a június végén lezajlott vásáron megkötött kereskedelmi egyezményeket, amelyeknek szinte se vége, se hossza. Az eredmények azonban csak az előttünk levő hónapokban, illetve az elkövetkező években mutatkoznak meg. Fokozatosan konkrét formát öltenek a most papírra vetett számok, s az eredmény lecsapódik szinte valamennyi népgazdasági területen. Nagyobb lesz például az áruválaszték tisztítószerekből, kozmetikai cikkekből, gyógyszerekből és egyéb vegyipari termékekből. S az sem lebecsülendő, hogy az általunk külföldre szállított termékekkel öregbítjük hazánk vegyiparának hírnevét is. Az egyezmények azonban az egyes termékek kivitelén és behozatalán kívül a vegyipari kutatások ős fejlesztések terén levő jelenlegi együttműködés folytatására, illetve elmélyítésére is vonatkoznak. Vegyipari termékeink színvonala évről évre javul. Bizonyítja ezt az is, hogy az Incheba nemzetközi vásár aranyérmével díjazott termékek sorában mindig számos csehszlovák gyártmányú termék található- Megállják helyüket az erős nemzetközi mezőnyben, ami vegyipari kutatóink és termelőink sikeres együttműködését is dicséri. A vegyipari vásár pedig újabb ötletek haszno- sltásásra ösztönzi vegyiparunk dolgozóit. PÄKOZDI GERTROD A szovjet MEDEXPORT külkereskedelmi vállalat által bemutatott termékek iránt is sokan érdeklődtek 1978. VII. 16. CSEHORSZÁGI TAPASZTALATOK HASZNOS TÁRSULÁS A mélníki járás földművesei nagy részt vállalnak Prága és más városok zöldségellátásából. A gazdák már a felszabadulás előtt is főleg zöldségtermesztéssel foglalkoztak. Az állattenyésztés háttérbe szorult. Lovakat ugyan tartottak, hogy a friss zöldséget minél hamarább a körzeti kereskedőkhöz szállítsák. Jelenleg a mezőgazdasági üzemekben már nagyobb teret kap az állattenyésztés, de a szakosítás megvalósításának keretében még mindig a növénytermesztésből származik bevételük nagyobbik része. Néhány szövetkezetben több száz hektáron termelnek zöldséget. A zöldség termesztése egyben gondokat is okoz. Kevés a munkaerő, ezért új termesztési formákat kell keresni. így született meg TiSicén, a Nera- tovicei Vegyipari Kombinát szomszédságában három efsz, valamint a Zelenina prágai vállalata, a Jednota mélníki üzeme és a bySicei Vitana vállalat összefogásából a zöldségfeldolgozó, -termelő és áruértékesítő vállalat. Nincs még sok tapasztalatuk — az 1973-as évben teremtették meg az Induláshoz szükséges pénzalapot —, de máris igyekeznek hozzájárulni a zöldségtermesztés fellendítéséhez. Cestmír Nemec igazgatóhelyettes már arról tájékoztatott, hogy sikerült a mezőgazdasági üzemeknek megfelelő minőségű palántákat eladniuk. A vállalat egyik fő tevékenysége, hogy a társult mező- gazdasági üzemek zöldségkertészetei számára palántákat nevel. A távlatokat érintve elmondotta, hogy 500 vagon zöldséget fóliába csomagolva szállítanak a piacra, 300 vagonnyit pedig tágas hütőházukban tárolnak. Az igazi munka akkor kezdődik majd, ha üzembe helyezik a feldolgozó és szárító részleget. Ebben egyebek között hagymát és gyökérzöldséget szárítanak a konzervgyárak részére. FrantiSek Lidicky igazgató szintén céljaikról beszél. Nagy — Ezekkel a gépekkel is lütünk gondot vállaltak magukra, mert Prága mellett még Kladnóba, Chomutovba és Karlovy Varyba is szállítanak friss és feldolgozott zöldséget. ■ Tevékenységükben túllépik a járás határait és fokozatosan területi vállalattá fejlődnek. Felölelik azt a területet, ahol a legkedvezőbbek a feltételek a zöldség termesztésére. Zdenka TriSkovával, a vállalat egyik építési felelősével tekintjük még a fóliasátrakat, üvegházakat és a készülő épületeket. Dicséri a fóliasátrakba beszerelt függesztett öntöző berendezéseket, meg a „Sam“ típusú meleg levegőt fújó gépeket. Ha túl hideg az időjárás, ezekkel gondoskodnak a megfelelő hőmérsékletről. Egyébként gőzzel fűtenek. A’ir5lHdségfeldolgoz6 és -szárító ütem, valamint a hütőrak- tár még .csak készülőben van. Nagyon sok munkát kell rajtuk — mondja Zdenka Triiková (A szerző felvételei) — Hatmillió koronával segítjük a vállalat indulását — mondja Jifí Lutovsky elvégezni, és szeretné, hogyha határidőre elkészülnének. A vállalati látogatásom után a társult üzemek, vállalatok vezetőitől kértem véleményt az együttműködésről. Josef Hlaváő, a Dfísyi Efsz üzemgazdásza szerint jó úton haladnak. Eleinte sokat töprengtek azon, hogy vajon érdemes-e ilyen nagy fába vágni a fejszéjüket. Nem kis tételről van szó, hiszen huszonegymillió koronát ruháztak be a vállalat építkezéseibe. Most már nem sajnálják. Magyarázza, hogy miért: — A munkaerőhiány miatt mindig nehézségekbe ütközött a palántanevelés. Most már nincs ilyen gondunk, mert a vállalatból vásároljuk a palántákat. Többletbevételt jelent, hogy a sérült zöldséget is felvásárolja tőlük a vállalat. A szövetkezet ezerszáz hektáron termel zöldséget és háromszázötven hektáron korai burgonyát. Nem csoda, hogy örülnek a kooperációs kapcsolatnak, mert vele együttmüköd— Remélem, kielégítjük a társult üzemek igényeit — vélekedik Frantiiek Lidicky ve könnyebben teljesítik fel- űdstulcst fifí Lutovskt/, a bySicei Vitana vállalat igazgatója szintén szerencsés lépésnek tartja a ti- Sicei vállalat létrehozását. Hatmillió koronát fordítottak rá. Nagyon örül a kooperációs kapcsolatoknak, mert így jobb az élelmiszerek készítéséhez szükséges nyersanyaggal való ellátás. Általában a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének a hívei. Többek között egymillió koronával segítették a li- toméficei járásban működő Se- verofrukt zöldségfeldolgozó vállalat indulását is. Onnan szintén megkapják a kívánt zöldséget. A többi vállalat, üzem vezetői is ‘hasonlóan vélekedtek. Elégedettek a Labe menti kezdeményezésekkel, a kooperációs vállalatok létrehozásával. Ogy gondolják, hogy ilyen módon lényegesen több és jobb minőségű zöldséget, illetve abból készült élelmet szállíthatnak a lakosságnak. BÁLLÁ JÓZSEF
