Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-29 / 44. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A SZOVJET ELEKTRONIKA SIKEREI Együttműködés az izotóp gyárt ás ban Az izotópgyártásban folyó szakosodásról és kooperációról nyilatkozott Walter Merz, az „Izokommerz“ radioaktív és stabil izotópok és nukleáris műszerek forgalmazásával foglalkozó vállalat vezérigazgatója. 8000 ÜZEMBEN V Az idei csehszlovák—szovjet barátsági hónap egyik legérdekesebb akciója a szovjet rádióelektronikai ipar sikereit bemutató — október 17-én megnyitott — prágai kiállítás, amely a hónap végéig tekinthető meg. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvény lebonyolításában a Szovjetunió 20 minisztériuma és ágazata, 150 vállalata és szervezete kapcsolódott be. Ezerötszáz négyzetméternyi területen 350 terméket, műszert állítanak ki. Elektronikai ipari készülékeket, számítógépeket, holográfokat, ellenőrző és mérőműszereket, orvosi műszereket, távközlési berendezéseket és ma már széles körben alkalmazott rádióelektronikai műszereket tekinthettek és tekinthetnek meg a kiállítás iránt érdeklődők. A. A. Scsuka, a neves szovjet szakember — aki más szovjet szakemberekkel együtt előadásokat tartott és tart a kiállítás tartama alatt hazánk nagyobb városaiban — a szovjet ipar e gyorsan fejlődő ágazatának, az elektronikának a sikereiről, mai állapotáról és távlatairól, a következőket írta: Az elektronikai ipar ma a népgazdaság legfontosabb, a tudományos-műszaki haladást, az állam gazdasági teljesítőképességét leginkább befolyásoló ágazatai közé tartozik. Fejlődési üteme egyetlen más ágazatéhoz sem hasonlítható. Az ágazat termelése 5 évnél rövidebb idő alatt megkétszereződik. Naponta több tízmilliő darab terméket állítanak elő az iparág üzemei. A fizika utóbbi évtizedben bekövetkezett fejlődése, az új ismeretek tömege révén lényegesen módosultak az elektronikával kapcsolatos régebbi elképzelések. Az elektronikát régebben olyan technikai ágazatnak tekintették, amely az elektronoknak vákuumban, folyadékokban, plazmában, vagy szilárd anyagokban való mozgását kihasználó berendezések fejlesztésével, gyártásával és gyakorlati alaklmazásával foglalkozott. Az utóbbi időben azonban elmélyültek az anyag tulajdonságaival kapcsolatos ismereteink, és kiderült, hogy az új elektronikai tudományosműszaki irányzatok kialakulásának folyamata és az alapvetően új elektronikai termékek létrehozása dialektikus és szakadatlan folyamat. Mindamellett az „elektronika“ fogalma is bővült, és egyre több fizikai jelenséget és folyamatot fqglal magába. Az elektronika napjainkban a korszerű tudomány és technika fejlődésének élenjáró tényezője, amelynek keretében — egyfajta gyújtópontként — korunk legjelentősebb tudományos-technikai eredményei jönnek létre. A fejlődés fő irányát a szilárd bázisú elektronika jelenti. Ezen az alapon lehetővé válik a mikrominiatürizáció, a rendkívül megbízható működés biztosítása, a felhasználhatóság kiterjesztése és a gazdaságosság fokozása. A korszerű elektronikai műszerek technológiai alapját a mikroelektronikus elemek és berendezések jelentik. Az ilyen műszerek a régebbieknél lényegesen több célra felhasználhatók, így nyilvánvaló, hogy az egy funkcióra eső költségek is csökkennek. Az elektronikai műszerek és berendezések szerkesztésében többnyire a modul-alapelv érvényesül. Az így konstruált berendezések unifikált tömbökből, egységekből állnak. Itt az áramkörök integrációjáról a rendszerek integrálására térnek át. Tovább fejlődik a funkcionális elektronika. Ugyanakkor a vákuumtechnika is gyors ütemben fejlődik. A szilárd anyagok bázisára épülő elektronika alapelveinek és technológiai módszereinek alkalmazásával olyan berendezéseket sikerült kifejleszteni, amelyek egyesítik a vákuum-bázisú és a szilárd- anyag-bázisú berendezések előnyeit. A televíziós technikában ezt jól bizonyítják a „kremni- kon“ és a „spektroplex“ típusú elektroncsövek, a vákuumos integrált áramkörök, a fotoelekt- ronikus Kvantakon multipliká- tor és a Kvantoskop típusú vetítő képernyő nyújtotta lehetőségek. A lehetőségek kiaknázásával olyan berendezések készíthetők, amelyek jellemző adatai összehasonlíthatatlanul jobbak az előző időszakban alkalmazott módszerekkel és eszközökkel előállított berendezések jellemző adatainál. A kvantumelektronika is intenzíven fejlődik. Az elektronikának ez az ágazata forradalmi változásokat idézett elő a szakmában és általában a tudományos-technikai haladásban. A technológiában hatalmas eredményeket ígér és különleges helyet foglal el a lézer- technológia. Az elektronikát méltán nevezhetjük a tudományos-műszaki haladás katalizátorának. A népgazdaság összes ágazatában meggyorsítja a fejlődést. Az elektronika különösen az orvostudomány fejlesztésében hat rendkívül erőteljesen. A közszükségleti ipar fejlesztését is lényegesen meggyorsíthatja, olcsóbbá, korszerűbb technológiájúvá változtathatja az elektronika. És ami a legfontosabb: a tartós fogyasztási cikkeket valóban tartósabbá, megbízhatóan működővé teheti. Az elektronika lényegesen hozzájárulhat a közszükségleti cikkek minőségének fejlesztéséhez, az SZKP XXV. kongresz- szusa ezzel kapcsolatos irányelveinek megvalósításához. Úgy vélem, hogy ez a többi szocialista országban — és a CSSZSZK-ban is — fontos feladat. Népgazdaságunk jövőjét a hatékonyság javítása biztosítja. A dinamikus gazdaságfejlesztésnek és az életszínvonal fejlesztésének ez az egyetlen járható útja. Pártunk ezért helyez oly nagy súlyt a tudományosműszaki haladás meggyorsítására. A Nagy Október és az emberiség fejlődése című beszédében erről L. I. Brezsnyev is beszélt. Szavai az elektronikai iparra, a tudományos-műszaki haladás katalizátorára is teljes mértékben vonatkoztak. — A KGST-tagállamok több mint 8000 üzemében, intézetében és intézményében alkalmaznak izotópokat, jelzett vegyületeket és nukleáris sugárzást — mondotta W. Merz. — A felhasználás évi növekedése átlagosan 4 °/o. — Az izotópok termelésének, kölcsönös szállításának növelésében lényeges tényező a gyártásszakosítás továbbfejlesztése a KGST-tagállamokkal. A KGST ezzel foglalkozó állandó bizottságának tevékenysége hozzájárult a nómenklatúra országok közötti ésszerű elosztásához, s ezzel csökkentéséhez is; elősegítette a termelés hatékonyságának növekedését, a termékminőség javítását, valamint a szabad kapacitások feltárását új, perspektivikus termékek gyártásához. — Az állandó bizottság ajánlására 1974. január 10-én, Moszkvában megállapodást írtak alá az izotóptermékek sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról és kooperációjáról. A szerződés résztvevői bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, román és szovjet termelési, külkereskedelmi szervezetek. Megállapodtak több mint ezer termék gyártásának elosztásáról, s a KGST-tagállamok igényeinek szakosított termékekkel való kielégítéséről. A megállapodás 1980-ig lesz érvényben, és minden következő ötéves időszakra meghosszabbítható. 1974 és 1978 között a nómenklatúra kibővült, jelenleg több mint 1200 cikket foglal magában. Közöttük szerepel körülbelül 50 radioaktív izotóp és szervetlen vegyü- let (osztódási termékek, ciklotron izotópok stb.j, mintegy 500-féle, izotópokkal jelölt vegyület, 20 különféle izotópokkal jelölt sugárgyógyászati készítmény, továbbá egyéb sugárforrás-típusok, állandó működésű világító festékek, körülbelül 360-féle, stabil izotóppal jelölt termék, valamint 300 közepes és nehéz tömegű, tömegszeparátorban nyert izotóp. — A KGST titkársága 1976-ban kiadott egy gyűjteményes kötetet „Izotópgyártási termékek műszaki paraméterei és karakterisztikái“ címmel, amely a sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs egyezmény alapján szakosított termékeket tartalmazza. Lényegében ez összefoglaló katalógus a KGST-tagállamok- ban kibocsátott szakosított cikkekről. A gyűjteményes kötet a tagállamokban alapul szolgál a megrendelések előkészítéséhez, a termékszállítási szerződések megkötéséhez. A KOOPERÁCIÓ — A gyártásszakosítás mellett — folytatta W. Merz — az egyezmény intézkedik a kooperációról Ts új termékek kidolgozásában, a gyártási technológiák tökéletesítésében, a termékminőség javításában, a szakosított sugárgyógyászati készítmények orvosi alkalmazásában, továbbá ajánlások kidolgozásában az izotópgyártási termékek és KGST-szabványok egységesítésére. — Az egyezmény végrehajtása már az első években észrevehető hatással volt az országok közötti áruforgalom növekedésére. Az egyezmény előkészítése és megvalósítása elősegítette továbbá, hogy szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki az egyes KGST-tagállamok izotópok gyártásával és külkereskedelmi forgalmazásával foglalkozó szervezetei köizött. Az egyezményben részt vevő felek meghatalmazott képviselőinek évenkénti tanácskozásán megvitatják az egyezmény végrehajtásának menetét és helyzetét, összehangolják a nómenklatúrát, és a készítmények minőségi karakterisztikáját érintő meghatározásokat és kiegészítéseket, s a következő időszakra egyeztetik az előzetes igényeket a szakosított termékekből. — Az állandó bizottság kidolgozta az izotópok gyártásának és felhasználásának prognózisát, hogy meghatározza az izotópok alkalmazásának perspektivikus területeit az orvostudományban, a biológiában, a mező- gazdaságban, az iparban, s hogy felbecsülje a szükségletek alakulását, és a szükségletek kielégítésének lehetőségeit. Figyelembe véve a termékek iránti növekvő igényeket, a KGST-tagállamok a gyártás átlagosan 2—3-szoros további bővítését, a gyártási technológiák tökéletesítését tervezik. Ezt segíti elő a tagországok tudományos-műszaki együttműködése az állandó bizottság keretében az izotópgyártás, illetve az izotóptermékek ellenőrzése területén — fejezte be W. Merz vezérigazgató. Mint a nyilatkozatból is kiderül, az izotópgyártás terén folyó szakosodás és kooperáció sok előnyt jelent a KGST-tagállamok részére, és ezeket az előnyöket a jövőben fokozottabban kell kihasználni. MŰSZAKI ÉLET A FÖLD MEGFIGYELÉSE AZ ŰRBŐL Napjainkban egyre inkább foglalkoznak a természeti kincsek gazdaságos felhasználásával. Egyre nagyobb jelentősége van az űrbéli megfigyeléseknek, amelyeket például a földdel és a tengerrel kapcsolatos információk beszerzésére használnak. A francia Centre National d'Etudes Spatiales (CNES) 1970 óta foglalko zik a Föld megfigyelést módszereinek és technikájának fejlesztési programjával. Megfigyelési kísérleteket végeznek többek között léggömbök, repülők és müho^ak segítségével. A kutatásoknál számos jelzőkészüléket és adatfelfogó berendezést alkalmaznak. Nemrég próbáltak ki egy új típusú képrögzítő berendezést, amely repülés közben készít felvételeket. A Föld űrbéli megfigyelésére a CNES programja: Q nővénytermés. felmérése és a várható termés előrejelzése, • vízfonrások kutatása, © környezetvédelem, különös tekintettel a tengervizek és folyók szennyeződésének ellenőrzésére, © a földfelszín rendszeres megfigyelése, O az urbanizáció figyelemmel kísérése, O halászatra alkalmas területek feltárása, © sarkvidéki jégmezők ellenőrzése. E program két részből áll, egy űrbéli és egy földi megfigyelési tervből. Az űrbéli megfigyeléshez egy műhold és egy távvezérlésű ellenőrző állomás szükséges. A műhold 700 kg tömegű és két berendezéssel van felszerelve. Az egyik 100—200 m-es körzetről közvetít felvételeket. A másik berendezés segítségével .nagyobb felvételeket készít 20 m-es körzetről. A műholdon egy adatgyűjtő rendszer csoportosítja a kapott információkat és továbbítja a főidre. 1983-ban tervezik egy ilyen műhold felbocsátását poláris kör alakú pályára, namely 800 km-es magasságban kering majd. A műhold felbocsátásával kezdődik meg a program. A földi program megfigyelő állomások hálózatából áll, s minden egyes állomás felfogja, feldolgozza és raktározza a műhold segítségével érkezett adatokat, és a kapott információkat eljuttatja a felhasználókhoz különböző tematikák szerint történő rendszerezés és felhasználás céljából. X. 29. »7 ÚJ SZÚ A felvétel a Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának Szalapilszk- ben működő Fizikai Intézetében készült («Felvétel: CTK — TASZSZ)
