Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-29 / 44. szám
> — Megérte! — mondja Adolf Lahko- viő, a Közeli távolságok rendezőjének asszisztense. — Munkásaink bebizonyították, hogy kitartással és fegyelemmel még a legnehezebb akadályok is leküzdhetők. Filmünk munkáskörnyezetben játszódik, s a külső felvételeket eredeti helyszíneken forgattuk: Kalinyinszkajá- ban, Nyizsnoj Krivszkojban a Don partján, Vjacsenszkajában Solohov háza mellett, Szobranovkában és Volgográd- ban. A 2500 méter hosszú filmből 1100 méter a Szovjetunióban készült. — Kérem, vázolja a film cselekményét. — Otakar Krivánek, a film rendezője két célt tűzött ki, mielőtt a forgatásra sor került volna. Egyrészt a gázvezeték építésén dolgozó munkások életének és munkakedvének bemutatását, másrészt a főhősök magatartásformájának megrajzolását — kiélezett drámai szituációkban. Kassai munkások körében játszódik a film cselekménye. Az első csoport már elutazott a Szovjetunióba. Ondrej, az építkezési vállalat legjobb sofőrje azonban itthon maradt. Egy „fekete“ fuvar miatt... Veronika, a kedvese már Szobranovkában van, Ondrej viszont még mindig a kiutazási engedélyért kilincsel. Meg is kapja, csakhogy a munkalapján ez áll: betonozó. Sofőrökből ugyanis már van elég az építkezésen. Próbálkozásai kudarcba fulladnak, tervéről viszont semmiképpen sem akar lemondani. Elutazik, Beáll a betonozók közé. Hosszú ideig több száz kilométernyi távolság választja el egymástól a két fiatalt, míg végül is egy szórakozóhelyen véletlenül összefutnak. A film azonban nem itt ér majd véget... — Kik játsszák a főszerepeket? — Ondrejt Jifí Vondráfek, Veronikát Brigita Hausnerová alakítja. További szereplők: Tamara Valszjagi, Elena Beljaje- va, furij Galin, Alekszandr Potapov, Sla- vo Zahradník, Július VaSek, tudovít GreSSo — Szovjet színészek nevét is említette; ebből arra következtetek, hogy a film koprodukcióban készült. I Részlet a Közeli távolságok technikai f orgatókönyvéből: „25-ös kép. Az igazgató orenburgi irodája. Tavaszi reggel. Műtermi felvétel. Mokranec, az építkezés igazgatója az újonnan érkező tehergépkocsivezetőket informálja. — ... ez itt az orenburgi gázvezeték — a Szovjetunió nyugati határa — mutatja a térképen. — Az egész szakasz öt részből áll. Ezt itt a magyarok csinálják, ezt mi, ezt a lengyelek, ezt az NDK-beliek, ezt pedig a bolgárok. A ránk eső rész 600 km hosszú. Ez itt a vasúti átrakóállomás, itt az egyik, ott a másik kikötő. Szép kis távolságok ... Itt dolgozó társaik a szocialista kötelezettségvállalás értelmében a kompresszor- állomások átadásának idejét négy hónappal lerövidítették. Nem lesz könnyű feladat teljesíteni... Vannak, akik a sztyeppén keresztül rövidítik az utat. Figyelmeztetem önöket, amíg nem ismerik a sztyeppe viszontagságait — ne vágjanak neki. Nem biztos,' hogy megéri.. • • Jelenet a Közeli távolságokból; balra JiH Vondráéek, .a főszereplő (M. Kordos felvétele) — Igaz, a moszkvai Makszim Gorkij Filmstúdiótól nagy segítséget kaptunk I gépeket, teherkocsikat kölcsönöztek, sőt, azt is lehetővé tették, hogy a felvételeket munka közben készítsük el, tehát egyetlen jelenetet sem kellett külön beállítani), mégsem közös vállalkozás eredménye a film. — Mikor lesz a bemutató? — Valószínűleg márciusban. A vágás már befejeződött, most folyik az utószinkron. (g, szabó) TOLSZTOJ A FILMRŐL — TOLSZTOJ A FILMEN Natasa Rosztova, Andrej Bolkonsz- kij herceg, Anna Karenina, Dmitrij Nyehljudov herceg, Fjodor Protaszov örökké élnek Tolsztoj könyveinek lapjain. S a vágy is régi, hogy tisztelő olvasói a halhatatlan hősöket megelevenedve lássák. A színpad erre csak részben volt képes, míg 1895 végén megszületett a film. Ez már a természet képeit, a kor külső ismérveit is vissza tudta adni. Érdekesség — közbevetőleg —, hogy Lev Tolsztoj (1828—1910) véleményt is mondott a filmről: „Meglátjátok, hogy az a kis zörgő masina a forgó fogantyújával forradalmat okoz majd az életünkben — az írók életében. Közvetlenül támadja meg az irodalom régi módszereit. Alkalmazkodnunk kell majd az árnyas vászonhoz és a hideg masinához. Az írás új formája válik majd szükségessé. Gondolkoztam rajta, és érzem, hogy mi jön. De tulajdonképpen szeretem. Ez a gyors jelenetváltás, az érzelmeknek és a tapasztalatnak ez a keveredése — sokkal jobb, mint az írásnak az a nehézkes, vontatott formája, amelyhez eddig hozzászoktunk. Közelebb áll az élethez. Az életben is változások és átmenetek villannak el szemünk előtt, a lélek indulatai pedig olyanok, mint a szélvihar. A kinematograf megsejtet valamit a mozgás titkaiból. Ss ez ma-» ga a nagyság.“ Tolsztoj 1908-ban magyarázta ei ezt többek között az Jasznaja Poljanában járt amerikai újságírónak. Ugyanekkor a filmesek is megjelentek nála és Alekszandr Drankov, a jó szimatú filmgyáros, rendező és operatőr masinájával felvételeket is készített. Utóbb az író beleegyezésével többször is. A felvett anyag 1912-ben belekerült fakov Protazanov A nagy tanító eltávozása című játékfilmjébe, mint dokumentumfelvétel, s 1918-ban pedig Eszfir Sub, aki feldolgozta és rendszerezte a forradalom előtti archívkincseket, közzébocsátotta az Oroszország II. Miklós cár és Lev Tolsztoj korában című összeállítását eredeti képek alapján. A Tolsztoj-művek filmélete 1909-ben indult, amikor az orosz Pjotr Csardi- nyin rendező A sötétség hatalmát, a francia André Calmette pedig a Feltámadást forgatta le. Mai szemmel nézve meglehetősen kezdetleges átültetések voltak ezek. Többnyire a cselekményvonalat őrizték meg úgy-ahogy, a mondanivaló a nématechnika miatt — elsikkadt! Ez sem az üzletembereket, sem a lelkes filmrendezőket nem zavarta. így a hangos eljárás bevezetéséig A sötétség hatalma (Csardinyin munkáját is beleértve) négyszer, Az élő holttest kilencszer, a Feltámadás kilencszer, a Háború és béke kétszer, az Anna Karenina nyolcszor, a Kozákok egyszer, a Kreutzer szonáta ötször, a Polikuska, a Szergej apó egyszer-egyszer, az Űr és szolga kétszer került felvevőgép elé. A hangosfilm, sőt a televízió tovább növelte a Tolsztoj-adaptációk számát, A sok közül említsük meg a japán Kenji Mizoguchi A szerelem és gyűlölet utcája (1937) című munkáját (a Feltámadás átültetését), ugyancsak e mű nálunk is vetített 1958-as kopro- dukciós nyugatnémet—olasz—francia változatát Horst Buchholzcal, mint Nyehljudov herceggel. Nagy siker volt az amerikai Háború és béke jHing Vidor 1956-os parádés szereposztású rendezése), s Greta Garbo Anna Kareni- nája 1935-ben, amelyben 1927-es teljesítményét ismételte meg. A Szovjetunióban Tolsztoj állandó téma. Elég, ha Szergej Bondarcsuk négyrészes, színes, szélesvásznú Háború és békéjére, az Anna Karenina bravúros balettváltozatára és Tatjana Sza- mojlova felejthetetlen prózai alakítására gondolunk. Emlékezetes volt még Az élő holttest Alekszej Batalovval, a ✓ Feltámadás Tamara Szjominával. A napokban pedig Moszkvában bemutatták a Szergej apó legújabb változatát — Igor Talankin munkáját. ÄBEL ÍPÉTER Barrondovj Zúzáik ■ Nyár végi hangverseny címmel film készül Antonín Dvofákról. Zdenék Mahler forgatókönyvíró és Frantisek Vlá- őil rendező nem arra törekedett, hogy életrajzfilmet készítsen a világhírű cseh zeneszerzőről vagy emlékművet állítson neki, a filmben a komponista munkásságának az első amerikai útja előtti szakaszt, az 1890-es éveket állítják reflektorfénybe. Céljuk, hogy érzékeltessék az alkotó munka szépségét, gyötrelmét és összetettségét, egy-egy mű születésének körülményeit. A filmet Antonín Dvofák halálának 75. évfordulója tiszteletére forgatják, s a jövő évben mutatják be. A főszerepet Josef Vinkláf alakítja. # * * ■ Nikola Suhaj, a betyár története nemcsak szájhagyomány útján terjedt, hanem a cseh irodalom is őrzi emlékét, Ivan Olbracht jóvoltából. Az irodalmi alapanyag motívumainak felhasználásával a kalandos életű betyárról Zdenék Pospiäil írt forgatókönyvet s a mű Vladimír Sís rendezésében kerül filmszalagra. A Legenda a banditáról című film főbb szerepeit Miroslav Donutíl, Petr Malec, Iva Bittová és Boleslav Polívka játsszák. * # * ■ A cseh filmművészet létrejöttének nyolcvanadik évfordulója tiszteletére készül A remek férfiak felvevőgéppel című film. Jifí Menzel alkotása a lelkes és elszánt úttörőknek állít emléket, akiket elbűvölt a mozgó kép csodája és a látvány a hatalmába kerített, s a vásári mutatványt a legszélesebb tömegeket vonzó művészetté nemesítették. A film három főszereplője a cseh filmművészet három úttörőjét: Kfí- 2eneck?t, Ponrepot és Svab- Malostransk^t parodizálja. ■ Vidám történetek füzére a Hárman a tengerpartról című film. A cseh—bolgár közös vállalkozásban készülő alkotás gyermekekről szól, akik egy bolgár pionírtáborból hazatérőben lekésik a vonatot és soksok kalandban van részük, míg Csehszlovákiába érkeznek. A mű rendezője Jaromír Borek. * # # ■ Václav Matéjka rendező munkája a Szembekötősdi, mely egy idős asszonyról szól, aki nem tudott hátat fordítani saját múltjának. A forgató- könyv Valja St^blová a- Nürnbergi expressz című novellája alapján készült. A főszerepet Jifina Sejbalová, az ismert cseh színésznő játssza. * * * ■ Az ifjú és a fehér bálna a címe Vladimír Párái regényének és a belőle készült filmnek, melyet Jaromil Jireä rendez. Az érdeklődéssel várt alkotásban — akárcsak az irodalmi alapanyagban — a bálnavadász egy ifjút beavat életének nagy titkába, amiikor átadja neki életbölcsességét, miszerint az életben mindenkinek lehetősége van, hogy fehér bálnát fogjon, vagyis valamilyen nagy tettre szánja el magát. S ha ezt sikerül végrehajtania, a halállal nem ér véget élete, mert hagyatéka, az utókor számára hagyott öröksége élő. A filmváltozat főbb szerepeit Ivan Vyskoíil, Eduard Cupák, Jana Brejchová és Zlata Ada- movská alakítják. * * # ■ Ladislav Smoliak és Zdenék Svérák az ismert szerzőpáros írta a Gömbvillám forgató- könyvét, mely egy többszörös lakáscsere történetét mutatja be, Zdenék Podskalsk^ rendezésében. Az alkotók szerint a költözködés egyesek számára csupán lakáscserét, életkörülményeinek javítását jelenti, mások életében azonban mérföldkő, családtagok különválásával jár... —ym— 1978. X. 29. 14 Film az Orenburg! gázvezeték építőiről
