Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-29 / 44. szám

I enin hangsúlyozta, hogy a nép­tömegek aktivitásának fejlesz­tésében, a szocialista és a kom­munista építés új nemzedékeinek for­málásában döntő szerepe van a forra­dalmi elméletnek. Büszkeséggel és bá­mulattal beszélhetünk arról,, hogy 1920-ban a Komszomol harmadik kongresszusán, a háború, a pusztulás, az éhség rendkívül nehéz körülmé­nyei között Lenin azt mondta: a fia­taloknak az a feladatuk, hogy tanul­janak. Már a század elején, amikor az élet a dolgozó fiatalok előtt azt a kérdést vetette fel, mitévők legyenek, Lenin lényegében hasonlóképpen válaszolt: tanulni kell. A marxizmus forradalmi elméletét csak úgy lehet elsajátítani, tételeit csak úgy lehet az élet konk­rét helyzeteire alkalmazni, csak ak­kor lehet jól megismerni a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit s megér­teni az alapvető, forradalmi változá­sok szükségességét, ha tanulunk, ta­nulunk és ismét csak tanulunk. jErre szólította íel a század 'elején á mun­kásfiatalokat, a diákokat és az egye­temistákat Lenin. Forradalmi elméleten a munkásosz­tály olyan eszméit, eszményeit és vi­lágnézetét kell értenünk, amely, illet­ve amelyek az embereket a világ for­radalmi átalakítására ösztönzik. A kommunizmus eszméi milliókat lelke­sítettek és lelkesítenek, mert híven kifejezik a jtörténelmi haladást, tudo­mányosan tükrözik a társadalom fej­lődését és a munkásosztály érdekeit. Lenin azt mondta: „Marx tanítása azért nagyerejű, mert igaz.“ A személyisé­geket és a tömegeket aktivitásra ser­kentő, élenjáró eszmék ereje abban rejlik, hogy a valóságot nemcsak mint a jelent tükrözik, hanem előre­vetítik a- jövőt, vagyis magukban fog­lalják az előrelátás lehetőségét. Ez az erő olyan nagy — mutat rá egy helyütt Engels —, hogy aki egy­szer megismeri az eszmét, egyszer s mindenkorra magasztos bűvkörébe ke­rül, mindenhatóságát hirdeti, s kész mindenét: javait és vérét, s ha kell, életét is áldozni azért, és csak azért, hogy ez az eszme — ezek az eszmék — valósággá váljanak. f orradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi mozgalom. Lenin mindig szorgalmazta, hogy sajá­títsák el a marxizmust, hogy mindig és minden esetben gondoljanak arra: amióta a szocializmus tudománnyá vált, megköveteli, hogy tudományként bánjanak vele, vagyis hogy tanulmá­nyozzák. A fiatalok csak úgy tudják elsajátí­tani a marxista—leninista eszméket, ha mind elméjüket, mind magatartá­sukat tudatosan tevékennyé formál­ják. „Munka nélkül, harc nélkül fa­batkát sem ér a kommunizmusnak a kommunista brosúrákból és művekből bemagolt ismerete“ — hangsúlyozta Lenin a Komszomol harmadik kong­resszusán. A marxista-leninista esz­méknek az a sajátosságuk, hogy nem­csak általában, hanem meghatározot­tan alkotóan átformáló, kommunista irányban teszik aktívvá az embert. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tapasztalata tanúsítja, milyen nagy erővé válik az eszme, ha beha­tol a tömegekbe. Ezt bizonyítják az ifjúság osztályalapon álló, forradalmi nevelésében a szovjethatalom első esztendei során szerzett tapasztalatok is. A párt által nevelt, céltudatos és következetes eszmei-politikai . alapo­zással felvértezett nemzedék helytállt az iparosítás és az első ötéves tervek korszakában csakúgy, mint a Nagy Honvédő Háború kemény próbatételé­nek és a háború utáni építésnek min­den nehézsége közepette. A történe­lemben először jelent meg tömegesen az új típusú személyiség, aki minde­nek fölé helyezi a munkásosztálynak és pártjainak érdekeit és töretlenül hisz a kommunizmus eszméinek le­győzhetetlen erejében. Ideológiai ellenfeleink természete­sen látják, milyen nagy erő, hogy ná­lunk a fiatalokat a kommunizmus szellemében nevelik, s tudják, hogy a szocialista országok ifjúságának zö­me gyermekkorától magáévá teszi a szocialista eszméket és erkölcsi érté­keket, s ezek szabnak irányt egész életüknek, munkájuknak, küzdelmeik­nek. Ellenfeleink éppen ezért újra meg újra célul tűzik ki, hogy min­den eszközzel eltántorítsák az ifjúsá­got kialakult nézetrendszerétől, vagy­is a szocialista „sztereotípiáktól“ és azokat fokozatosan újakkal: a tőkés nyugat „liberális“ sztereotípiáival vált­sák fel. Emlékezzünk csak vissza, hogy a nyugati propaganda az 50-es évek második felében milyen példátlan arányú propagandakampánnyal vette célba a szovjet ifjúságot. Megpróbálta elhinteni soraiban a kétkedés és az apolitikusság, a szocialista értékek iránti bizalmatlanság és a nihilizmus magvát. A nyugati szakértők arra számítottak, hogy növekedésünk ne­hézségei megbontják majd a nemze­dékek egységét és kimossák a fia­talok tudatából a kommunista eszmé­nyeket. Ügy okoskodtak, hogy az így kialakuló „űrt“ majd az „igazi“-nak beállított nyugati demokrácia és a gépesített komfort eszményeivel sike­rül kitölteni. Ez voltaképpen egy egész nemzedék eszmei lefegyverzé­sének, „átcsalogatásának“ totális kí­sérlete volt. *Ám az a nemzedék, amelynek tag­jai azokban az években tizenhét-húsz- huszonöt esztendősek voltak, mégis a nehéz, embert próbáló utat válasz­totta: a szűzföldek, a Távol-Észak, a Távol-Kelet és Szibéria meghódítását. Az új nemzedék erőpróbája, eszmei szilárdságának sikeres vizsgája volt ez. A zok a százezrek, akik akkor ne­kivágtak a pusztának és a va­donnak, de azok is, akik — bár szerették volna követni társaikat — folytatták a tanulást vagy a munkát a gyárakban és a mezőkön, valameny- nyien egyaránt úgy érezték, hogy esz­meileg és erkölcsileg részesei nemze­dékük még apáik és nagyapáik által kezdett ügyének. A szovjet fiatalok és a szocialista országokban élő társaik bebizonyítot­ták a világnak, milyen emberi érté­kek fejlesztését és védelmét tekintik céljuknak, s azt is, hogy azokért meg kell küzdeni. A beatnik-korszak és a „dühös fiatalok“ nemzedékének kié- gettségével szemben felmutatták a kommunista eszménybe vetett hitet, a nyugati pénzimádattal szembeszegez­ték az igazi önzetlenséget és a lel­kes munkát, a begubózással szemben pedig tömegesen mutattak példát hő­siességből és a közösségért való ál­dozatkészségből. Az ötvenes évek nemzedéke tehát hitet tett a kom­munista erkölcsi értékek mellett. A mai tizenhét évesek öröklik a ko­rábbi szovjet nemzedékek élet- és harci tapasztalatait; azét a nemzedé­két is, amely most lép ereje teljébe. Leonyid Brezsnyev egy alkalommal kifejtette, hogy , a forradalmárok minden újabb nemzedékének új fela­datot ad a történelem, minden nem­zedék maga találja meg a feladat tel­jesítéséhez szükséges módszereket, alakítja ki saját harci és életstílusát, amit senki más nem végezhet el he­lyette. Nem utánozni kell a múlt hő­seit, hanem a forradalomban meged- zett jellemük lényegét kell példaként követni; forradalmi szenvedélyüket, mélységes kommunista meggyőződé­süket, pártunk nagy ügye iránti fel­tétlen odaadásukat, romantikus lán­golásukat és a forradalom ellenségei iránti olthatatlan gyűlöletüket. Ezt az örökséget kell megőrizni s. tovább­vinni a kommunista építés ma előt­tünk álló, sokrétű feladatainak meg­oldásában. A marxista—leninista elmélet egyik alapvető megállapítása, hogy növek­szik a néptömegek szerepe a történe­lemben. Ezt a társadalmi fejlődés egész menete meggyőzően tanúsítja. A tömegek szerepe a fejlett szocialis­ta társadalom korszakában még to­vább erősödik. E társadalomnak ugyanis jellemző vonása, hogy a dol­gozók tevékenyen részt vállalnak az állam és a társadalom ügyeinek in­tézéséből. A világ átalakításának marxista— leninista elmélete hatalmas anyagi erővé vált, amely meg­gyorsítja a népek haladását. A mar­xizmus tudományos voltát igazolja a társadalmi gyakorlat, amely megerő­síti a tudományos kommunizmus el­méletének következtetéseit és törté­nelmi prognózisait. A proletárforrada­lom győzelme, a szocialista világrend- szer kialakulása, a kapitalizmus ha­nyatlása s az a tény, hogy a kom­munista mozgalom a jelenkor legna­gyobb politikai mozgalma lett, vitat-, hatatlanul a marxista—leninista taní­tás igazát bizonyítja, azt, hogy ez a tanítás megfelel a történelmi fejlő­dés törvényszerűségeinek. A szocialista társadalom és élet­formája elősegíti a kommunista meg­győződés és erkölcs kialakítását és szilárdítását, mégsem hagyatkozha­tunk csupán erre. Nem feledhetjük, hogy élesedik a szocializmus és a ka­pitalizmus ideológiai harca, kiszéle­sedőben az osztályharc frontja, s az imperializmus agresszív erői fokozzák a szocialista országok elleni ideoló­giai diverziót és a kommunistaellenes hisztériakeltést. A . Nagy Október és az emberiség fejlődése című beszédében Leo­nyid Brezsnyev emlékeztetett rá: az elsőrendű feladatok közé tartozik, hogy az embert nemes társadalmi cé­lokra, eszmei meggyőződésre, a mun­kához való igazán alkotó viszonyra neveljük. Ez a kommunizmusért foly­tatott küzdelem igen fontos frontja és mindinkább az itt elért győzel­meinktől függ a gazdasági építés me­nete csakúgy, mint az ország társa­dalmi-politikai fejlődése. VT VLAGYIMIN, a történettudományok doktora • (APN) A nevelés hatékony eszköze * Igényes munkát várnak • Gondosan felkészültek az új pártoktatási évre Pártunk XV. kongresszusának határozatai nagyon igényes feladatok megoldása elé állították hazánk kommunistáit és valamennyi dolgozóját. Ez így helyes, mert a fejlődésben nincs megállás. E felada­tokat nem tudnánk sikeresen megoldani a dolgozók egyre növekvő öntudata nélkül. Ennek elérésében fontos szerepe van a párt ideológiai munkájának, propagandájának és a marxista—leninista eszme el­sajátításának a pártoktatás különböző formáiban, fokozataiban. Az SZLKP Komáromi (Komárnoj Járási Bizottsága a jó felkészülés érdekében szeptember utolsó harma­dában járási ideológiai konferenciát hívott össze. E konferencián Vladimír Kynclnek és Pék Vendel­nek, a CSKP KB tagjainak részvételével az elmúlt pártoktatási év tapasztalatai alapján részletesen meg­tárgyalta az új pártoktatási év feladatait a párt- alapszervezetek alelnökeivel, előadóival és propa­gandistáival. E konferencián Szabó Imre elvtárs, az SZLKP JB ideológiai titkára elemezte az elmúlt pártoktatási év tapasztalatait, és ennek alapján ismertette a soron következő fő feladatokat. Öt ke­restem fel, s megkértem, tájékoztasson, milyen fő feladatok várnak megvalósításra. Szabó elvtárs elmondta, hogy a járás valamennyi pártalapszervezetében gondosan felkészültek az új pártoktatási évre. Arra törekszenek, hogy az 1978/79-es pártoktatási évben érvényesüljenek a pártoktatás hatéktínyságá­nak legjobb formái és módszerei. Nincs helye a fe­lületességnek, a formaságnak. Tudatosítják azokat a történelmi tényeket, hogy a munkásosztály ügyét a marxista—leninista tanok juttatták győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az 1948-as csehszlovákiai februári események idején is. A komáromi járási pártbizottság ideológiai kon­ferenciája pozitívan értékelte, hogy az 1977—1978-as oktatási évben a járási pár-tszervezet tagságának több mint 93 százaléka vett részt a pártoktatás különböző alakulataiban, fokozataiban. Még értékesebb az a tény, hogy több mint. 15 százalékkal növekedett a középfokú pártoktatás résztvevőinek a száma. A járási pártbizottság megkülönböztetett figyelem­mel kíséri a Marxizmus—leninizmus Esti Egyeteme hallgatóinak eredményeit. Különösen örvendetes, hogy az idén első ízben záróvizsgáztak a pártbizottság politikai művelődési házában — tegyük hozzá, nagyon jól — azok a hall­gatók, akiket' a termelésben dolgozók soraiból vá­lasztottak ki. Bebizonyosodott, hogy ä járás legkivá­lóbb előadóinak gondoskodása mellett a termelésben dolgozók is sikeresen elvégezhetik az esti egyete­met. Az új oktatási évben is a hatékonyság a legfőbb feladat. Még kifejezőbben kell felkészíteni a kommu­nistákat az agitácips munkára, amely a dolgozók öntudatosságra való nevelésének leghatékonyabb fegyvere. A további feladatokról Szabó Imre elvtárs így nyi­latkozott: — A XV. pártkongresszus, valamint a CSKP 11. ülé­se szellemében fogjuk megmagyarázni a párt vezető szerepét a fejlett szocialista társadalom építésének feltételei között. Ennek szellemében kívánjuk meg­világítani a párt gazdaságpolitikáját, a KGST tag­államaival való együttműködés, a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságunk jelentőségét. Szeretnénk, ha az új pártoktatási év jelentősen hozzájárulna dolgozóink internacionalista érzelmeinek elmélyítéséhez és ah­hoz, hogy járásunk valamennyi dolgozója értékelni tudja a Szovjetunió és a szocialista közösség többi államainak békepolitikáját, a világbékéért folytatott harc jelentőségét. A járási szervezetben az 1980-as év után a párt­oktatás folyamán csakis olyan előadók fognak mű­ködni, akik esti egyetemet, vagy pártfőiskolát végez­tek. Az SZLKP Komáromi Járási Bizottsága rendkí­vül nagy figyelmet fordít az előadók és propagandis­ták szakmai és módszertani felkészítésére. Elsősor­ban a CSKP kerületi és központi politikai iskoláiba rendezett hosszú lejáratú tanfolyamokra küldik az előadókat. A komáromi járási pártszervezet jól felkészült az új pártoktatási évre. A becsületes munka minden bizonnyal meghozza gyümölcsét: tovább emelkedik a pártoktatás színvonala. KOLOZSI ERNŐ #■ #■ ^ ^ ^

Next

/
Thumbnails
Contents