Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-29 / 44. szám
I enin hangsúlyozta, hogy a néptömegek aktivitásának fejlesztésében, a szocialista és a kommunista építés új nemzedékeinek formálásában döntő szerepe van a forradalmi elméletnek. Büszkeséggel és bámulattal beszélhetünk arról,, hogy 1920-ban a Komszomol harmadik kongresszusán, a háború, a pusztulás, az éhség rendkívül nehéz körülményei között Lenin azt mondta: a fiataloknak az a feladatuk, hogy tanuljanak. Már a század elején, amikor az élet a dolgozó fiatalok előtt azt a kérdést vetette fel, mitévők legyenek, Lenin lényegében hasonlóképpen válaszolt: tanulni kell. A marxizmus forradalmi elméletét csak úgy lehet elsajátítani, tételeit csak úgy lehet az élet konkrét helyzeteire alkalmazni, csak akkor lehet jól megismerni a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit s megérteni az alapvető, forradalmi változások szükségességét, ha tanulunk, tanulunk és ismét csak tanulunk. jErre szólította íel a század 'elején á munkásfiatalokat, a diákokat és az egyetemistákat Lenin. Forradalmi elméleten a munkásosztály olyan eszméit, eszményeit és világnézetét kell értenünk, amely, illetve amelyek az embereket a világ forradalmi átalakítására ösztönzik. A kommunizmus eszméi milliókat lelkesítettek és lelkesítenek, mert híven kifejezik a jtörténelmi haladást, tudományosan tükrözik a társadalom fejlődését és a munkásosztály érdekeit. Lenin azt mondta: „Marx tanítása azért nagyerejű, mert igaz.“ A személyiségeket és a tömegeket aktivitásra serkentő, élenjáró eszmék ereje abban rejlik, hogy a valóságot nemcsak mint a jelent tükrözik, hanem előrevetítik a- jövőt, vagyis magukban foglalják az előrelátás lehetőségét. Ez az erő olyan nagy — mutat rá egy helyütt Engels —, hogy aki egyszer megismeri az eszmét, egyszer s mindenkorra magasztos bűvkörébe kerül, mindenhatóságát hirdeti, s kész mindenét: javait és vérét, s ha kell, életét is áldozni azért, és csak azért, hogy ez az eszme — ezek az eszmék — valósággá váljanak. f orradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi mozgalom. Lenin mindig szorgalmazta, hogy sajátítsák el a marxizmust, hogy mindig és minden esetben gondoljanak arra: amióta a szocializmus tudománnyá vált, megköveteli, hogy tudományként bánjanak vele, vagyis hogy tanulmányozzák. A fiatalok csak úgy tudják elsajátítani a marxista—leninista eszméket, ha mind elméjüket, mind magatartásukat tudatosan tevékennyé formálják. „Munka nélkül, harc nélkül fabatkát sem ér a kommunizmusnak a kommunista brosúrákból és művekből bemagolt ismerete“ — hangsúlyozta Lenin a Komszomol harmadik kongresszusán. A marxista-leninista eszméknek az a sajátosságuk, hogy nemcsak általában, hanem meghatározottan alkotóan átformáló, kommunista irányban teszik aktívvá az embert. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalata tanúsítja, milyen nagy erővé válik az eszme, ha behatol a tömegekbe. Ezt bizonyítják az ifjúság osztályalapon álló, forradalmi nevelésében a szovjethatalom első esztendei során szerzett tapasztalatok is. A párt által nevelt, céltudatos és következetes eszmei-politikai . alapozással felvértezett nemzedék helytállt az iparosítás és az első ötéves tervek korszakában csakúgy, mint a Nagy Honvédő Háború kemény próbatételének és a háború utáni építésnek minden nehézsége közepette. A történelemben először jelent meg tömegesen az új típusú személyiség, aki mindenek fölé helyezi a munkásosztálynak és pártjainak érdekeit és töretlenül hisz a kommunizmus eszméinek legyőzhetetlen erejében. Ideológiai ellenfeleink természetesen látják, milyen nagy erő, hogy nálunk a fiatalokat a kommunizmus szellemében nevelik, s tudják, hogy a szocialista országok ifjúságának zöme gyermekkorától magáévá teszi a szocialista eszméket és erkölcsi értékeket, s ezek szabnak irányt egész életüknek, munkájuknak, küzdelmeiknek. Ellenfeleink éppen ezért újra meg újra célul tűzik ki, hogy minden eszközzel eltántorítsák az ifjúságot kialakult nézetrendszerétől, vagyis a szocialista „sztereotípiáktól“ és azokat fokozatosan újakkal: a tőkés nyugat „liberális“ sztereotípiáival váltsák fel. Emlékezzünk csak vissza, hogy a nyugati propaganda az 50-es évek második felében milyen példátlan arányú propagandakampánnyal vette célba a szovjet ifjúságot. Megpróbálta elhinteni soraiban a kétkedés és az apolitikusság, a szocialista értékek iránti bizalmatlanság és a nihilizmus magvát. A nyugati szakértők arra számítottak, hogy növekedésünk nehézségei megbontják majd a nemzedékek egységét és kimossák a fiatalok tudatából a kommunista eszményeket. Ügy okoskodtak, hogy az így kialakuló „űrt“ majd az „igazi“-nak beállított nyugati demokrácia és a gépesített komfort eszményeivel sikerül kitölteni. Ez voltaképpen egy egész nemzedék eszmei lefegyverzésének, „átcsalogatásának“ totális kísérlete volt. *Ám az a nemzedék, amelynek tagjai azokban az években tizenhét-húsz- huszonöt esztendősek voltak, mégis a nehéz, embert próbáló utat választotta: a szűzföldek, a Távol-Észak, a Távol-Kelet és Szibéria meghódítását. Az új nemzedék erőpróbája, eszmei szilárdságának sikeres vizsgája volt ez. A zok a százezrek, akik akkor nekivágtak a pusztának és a vadonnak, de azok is, akik — bár szerették volna követni társaikat — folytatták a tanulást vagy a munkát a gyárakban és a mezőkön, valameny- nyien egyaránt úgy érezték, hogy eszmeileg és erkölcsileg részesei nemzedékük még apáik és nagyapáik által kezdett ügyének. A szovjet fiatalok és a szocialista országokban élő társaik bebizonyították a világnak, milyen emberi értékek fejlesztését és védelmét tekintik céljuknak, s azt is, hogy azokért meg kell küzdeni. A beatnik-korszak és a „dühös fiatalok“ nemzedékének kié- gettségével szemben felmutatták a kommunista eszménybe vetett hitet, a nyugati pénzimádattal szembeszegezték az igazi önzetlenséget és a lelkes munkát, a begubózással szemben pedig tömegesen mutattak példát hősiességből és a közösségért való áldozatkészségből. Az ötvenes évek nemzedéke tehát hitet tett a kommunista erkölcsi értékek mellett. A mai tizenhét évesek öröklik a korábbi szovjet nemzedékek élet- és harci tapasztalatait; azét a nemzedékét is, amely most lép ereje teljébe. Leonyid Brezsnyev egy alkalommal kifejtette, hogy , a forradalmárok minden újabb nemzedékének új feladatot ad a történelem, minden nemzedék maga találja meg a feladat teljesítéséhez szükséges módszereket, alakítja ki saját harci és életstílusát, amit senki más nem végezhet el helyette. Nem utánozni kell a múlt hőseit, hanem a forradalomban meged- zett jellemük lényegét kell példaként követni; forradalmi szenvedélyüket, mélységes kommunista meggyőződésüket, pártunk nagy ügye iránti feltétlen odaadásukat, romantikus lángolásukat és a forradalom ellenségei iránti olthatatlan gyűlöletüket. Ezt az örökséget kell megőrizni s. továbbvinni a kommunista építés ma előttünk álló, sokrétű feladatainak megoldásában. A marxista—leninista elmélet egyik alapvető megállapítása, hogy növekszik a néptömegek szerepe a történelemben. Ezt a társadalmi fejlődés egész menete meggyőzően tanúsítja. A tömegek szerepe a fejlett szocialista társadalom korszakában még tovább erősödik. E társadalomnak ugyanis jellemző vonása, hogy a dolgozók tevékenyen részt vállalnak az állam és a társadalom ügyeinek intézéséből. A világ átalakításának marxista— leninista elmélete hatalmas anyagi erővé vált, amely meggyorsítja a népek haladását. A marxizmus tudományos voltát igazolja a társadalmi gyakorlat, amely megerősíti a tudományos kommunizmus elméletének következtetéseit és történelmi prognózisait. A proletárforradalom győzelme, a szocialista világrend- szer kialakulása, a kapitalizmus hanyatlása s az a tény, hogy a kommunista mozgalom a jelenkor legnagyobb politikai mozgalma lett, vitat-, hatatlanul a marxista—leninista tanítás igazát bizonyítja, azt, hogy ez a tanítás megfelel a történelmi fejlődés törvényszerűségeinek. A szocialista társadalom és életformája elősegíti a kommunista meggyőződés és erkölcs kialakítását és szilárdítását, mégsem hagyatkozhatunk csupán erre. Nem feledhetjük, hogy élesedik a szocializmus és a kapitalizmus ideológiai harca, kiszélesedőben az osztályharc frontja, s az imperializmus agresszív erői fokozzák a szocialista országok elleni ideológiai diverziót és a kommunistaellenes hisztériakeltést. A . Nagy Október és az emberiség fejlődése című beszédében Leonyid Brezsnyev emlékeztetett rá: az elsőrendű feladatok közé tartozik, hogy az embert nemes társadalmi célokra, eszmei meggyőződésre, a munkához való igazán alkotó viszonyra neveljük. Ez a kommunizmusért folytatott küzdelem igen fontos frontja és mindinkább az itt elért győzelmeinktől függ a gazdasági építés menete csakúgy, mint az ország társadalmi-politikai fejlődése. VT VLAGYIMIN, a történettudományok doktora • (APN) A nevelés hatékony eszköze * Igényes munkát várnak • Gondosan felkészültek az új pártoktatási évre Pártunk XV. kongresszusának határozatai nagyon igényes feladatok megoldása elé állították hazánk kommunistáit és valamennyi dolgozóját. Ez így helyes, mert a fejlődésben nincs megállás. E feladatokat nem tudnánk sikeresen megoldani a dolgozók egyre növekvő öntudata nélkül. Ennek elérésében fontos szerepe van a párt ideológiai munkájának, propagandájának és a marxista—leninista eszme elsajátításának a pártoktatás különböző formáiban, fokozataiban. Az SZLKP Komáromi (Komárnoj Járási Bizottsága a jó felkészülés érdekében szeptember utolsó harmadában járási ideológiai konferenciát hívott össze. E konferencián Vladimír Kynclnek és Pék Vendelnek, a CSKP KB tagjainak részvételével az elmúlt pártoktatási év tapasztalatai alapján részletesen megtárgyalta az új pártoktatási év feladatait a párt- alapszervezetek alelnökeivel, előadóival és propagandistáival. E konferencián Szabó Imre elvtárs, az SZLKP JB ideológiai titkára elemezte az elmúlt pártoktatási év tapasztalatait, és ennek alapján ismertette a soron következő fő feladatokat. Öt kerestem fel, s megkértem, tájékoztasson, milyen fő feladatok várnak megvalósításra. Szabó elvtárs elmondta, hogy a járás valamennyi pártalapszervezetében gondosan felkészültek az új pártoktatási évre. Arra törekszenek, hogy az 1978/79-es pártoktatási évben érvényesüljenek a pártoktatás hatéktínyságának legjobb formái és módszerei. Nincs helye a felületességnek, a formaságnak. Tudatosítják azokat a történelmi tényeket, hogy a munkásosztály ügyét a marxista—leninista tanok juttatták győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az 1948-as csehszlovákiai februári események idején is. A komáromi járási pártbizottság ideológiai konferenciája pozitívan értékelte, hogy az 1977—1978-as oktatási évben a járási pár-tszervezet tagságának több mint 93 százaléka vett részt a pártoktatás különböző alakulataiban, fokozataiban. Még értékesebb az a tény, hogy több mint. 15 százalékkal növekedett a középfokú pártoktatás résztvevőinek a száma. A járási pártbizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Marxizmus—leninizmus Esti Egyeteme hallgatóinak eredményeit. Különösen örvendetes, hogy az idén első ízben záróvizsgáztak a pártbizottság politikai művelődési házában — tegyük hozzá, nagyon jól — azok a hallgatók, akiket' a termelésben dolgozók soraiból választottak ki. Bebizonyosodott, hogy ä járás legkiválóbb előadóinak gondoskodása mellett a termelésben dolgozók is sikeresen elvégezhetik az esti egyetemet. Az új oktatási évben is a hatékonyság a legfőbb feladat. Még kifejezőbben kell felkészíteni a kommunistákat az agitácips munkára, amely a dolgozók öntudatosságra való nevelésének leghatékonyabb fegyvere. A további feladatokról Szabó Imre elvtárs így nyilatkozott: — A XV. pártkongresszus, valamint a CSKP 11. ülése szellemében fogjuk megmagyarázni a párt vezető szerepét a fejlett szocialista társadalom építésének feltételei között. Ennek szellemében kívánjuk megvilágítani a párt gazdaságpolitikáját, a KGST tagállamaival való együttműködés, a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk jelentőségét. Szeretnénk, ha az új pártoktatási év jelentősen hozzájárulna dolgozóink internacionalista érzelmeinek elmélyítéséhez és ahhoz, hogy járásunk valamennyi dolgozója értékelni tudja a Szovjetunió és a szocialista közösség többi államainak békepolitikáját, a világbékéért folytatott harc jelentőségét. A járási szervezetben az 1980-as év után a pártoktatás folyamán csakis olyan előadók fognak működni, akik esti egyetemet, vagy pártfőiskolát végeztek. Az SZLKP Komáromi Járási Bizottsága rendkívül nagy figyelmet fordít az előadók és propagandisták szakmai és módszertani felkészítésére. Elsősorban a CSKP kerületi és központi politikai iskoláiba rendezett hosszú lejáratú tanfolyamokra küldik az előadókat. A komáromi járási pártszervezet jól felkészült az új pártoktatási évre. A becsületes munka minden bizonnyal meghozza gyümölcsét: tovább emelkedik a pártoktatás színvonala. KOLOZSI ERNŐ #■ #■ ^ ^ ^
