Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-29 / 44. szám
ÚJ szú A N agy Októberi Szocialista Forradalom rendkívüli erős visszhangra talált az Osztrák—Magyar Monarchia területén, amely Oroszország mellett atz imperialista államok láncának leggyengébb részét jelentette. Az Októberi Forradalom győzelmének idején a háború már negyedik éve dűlt. A néptől idegen imperialisták érdekeiért a dolgozók milliói pusztultak el a harctereken. A háború Ausztriai—Magyarország gazdasági életét teljesen feldúlta. Az életben maradáshoz is alig elegendő élelmiszeradagokat egyre csökkentették. Az emberek télen hidegben, esőben, órákon át álltak sorban egy darabka kukoricáké nyárért. Az éhség és nyomor, de legfőképpen az Októberi Forradalom hatására a forradalmi hullám és a nemzeti felszabadító mozgalom egyre növekedett. A cseh és a szlovák nép nemzeti függetlenségéért folytatott harca 60 évvel ezelőtt, 1918. október 28-án érte el tetőfokát; népeink megszabadultak a gyűlölt Habsburg- uralkodóktól, akik az országot a nemzetek börtönévé változtatták. A csehszlovák nép forradalmi harca az orosz nép harcával szemben lényegesen más eredménnyel zárult. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszország népeinek teljes nemzeti és szociális felszabadulást hozott. Ezzel szemben a cseh és a szlovák nép csak a nemzeti felszabadulást tudta kiharcolni. A cseh és a szlovák nép elszánt forradalmi megmozdulása már jóval október 28-a előtt, illetve a szlovák nép október 30-i martini deklarációja előtt megindult. 1918 januárjában az egész monarchia területén általános sztrájk tört ki. 1918. május 1-én Líptovsky Mikuláson hatalmas tö megek tüntettek a háború ellen és határozatot fogadtak el Nagy béketüntetés Kladnón, 1918. október 14-én Hl Dl fllUHI SZttIHf BE A Csehszlovák Köztársaság tnegaíapításának 60. évfordulója a cseh és szlovák testvériség új, közös államának megala kítására. Az 1918. év folyamán az Osztrák—Magyar Monarchia proletariátusának forradalmi megmozdulásai teljes szociális és nemzeti felszabadulásáért nem jártak sikerrel. A szociáldemokrata párt — tehetetlensége és felkészületlensége következtében — nem vezette a proletariátust a hatalom megragadásához, a végső győzelem kivívásához. E forradalmi időkben a proletariátus öntudatosabb része sem is merte a marxista tanokat. Nem ismerté még a forradalmárok ábécéjét, illetőleg azt, hogy a forradalmi 'helyzetben a legfontosabb kérdés, hogy kinek a kezében van a (hatalom. A cseh és 0/ szlovák inép jelentős része az 1918—1920-as forradalmi években Nemzeti függetlenségének kivívása után megállt félúton, elűzte ugyan évszázados elnyomóit, de félrevezetve a burzsoáziával lepaktált szociáldemokrata vezetők demagógiájától, uralmon hagyta a cseh és szlovák kapitalistákat, esküdt osztályellenségeit. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásának évfordulóin október 28-a jelentőségével az első köztársaság idején a kommunista sajtó gyakran foglalkozott. A kommunisták Manifesztáció 1918. október 28-án Prágában, a Václav téren (Archívum-felvétel — ÜSTK) húsz éven keresztül kíméletlenül ostorozták a kormányt munkásellenes tevékenysége miatt. . A Csehszlovák Köztársaság megalakításé maik hétéves évfordulójára 1925. október 28-án a Kassai Munkás vezércikkében a következőket olvashatjuk: ... „A cseh és szlovák proletariátus jelszabadult ugyan a nemzetiségi elnyomás alól, a szociális elnyomás azonban súlyosabb, mint valaha, a kizsákmányolás keményebb, a megélhetés gondterhesebb. Az ostor élesebben szánt végig a munkásság hátán, a mili- tarizmus jejlettebb, a spicliapparátus terebélyesebb, a rendszer kíméletlenebb és kegyetlenebb, mint valaha... Ez a felismerés azonban semmi esetre sem kívántatja meg a régi osztrák rendszert, hanem ellenkezőleg, megérleli azt a tudatot, hogy meg kelly dönteni a kapitalista rendszert és a munkások és parasztok uralmát kell megvalósítani.“ Az idősebb generáció élénken emlékszik a burzsoá köz társaság 20 éve alatt eldördült sortüzekre, Krompachy, Szolyva, Kosút (KoSúty), Duchov és más helységekre; összesen 42-szer lőttek a csendőrök a sztrájkoló, még nagyobb kenyeret követelő munkásokba. A levéltári adatok szerint, az első köztársaság húsz évében 42 sortűznek 69 halott és 342 sebesült áldozata volt. És mindez abban az úgynevezett „demokratikus“ köztársaságban történt, mely- nök első elnöke Masaryk volt, aki a humanista szerepében szeretett tetszelegni. A polgári álhumanizmus ugyanis abban nyilvánult meg nála, hogy reszketett a keze, ha egy rablógyilkos felett hozott halálos ítéletet kellett aláírnia. A sorozatos vérfürdők lezajlását viszont szemrebbenés nélkül vette tudomásul. * * * A Csehszlovák Köztársaság megalakulása jelentős előrelépés volt népeink történetében. Megszüntette a cseh és a szlovák nép nemzeti elnyomását. Megalakult a cseh és a szlovák nép közös állama, a cseh és a szlovák nép megszabadult a Habsburg-monarchia bilincseitől. A München előtti köztársaságban kemény politikai iskolát jártunk, mely megacélozta munkásosztályunkat és előkészítette a hatalomért folyó döntő küzdelemre. A fasizmus sötét évei alatt, 1938—1945-ben népeink harcát a legvéresebb üldözés sem tudta megtörni. A kommunista párt vezetésével népünk kivívta dicső felszabadulásunkat, de azt elsősorban a szovjet hadseregnek a hitleri hordák felett aratott győzelme tette lehetővé. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta eltelt hatvan évből harminchárom év a felszabadulás utáni népi köztársaság időjzakára esik. Ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelentős helyet foglal el a szocialista világrendszerben, az új társadalmi rendet vállvetve építő nemzetek családjában. P ártunk XV. kongresszusa 1976 áprilisában zajlott le. A kongresszuson Gustáv Husák elvtárs többek között ezeket mondta: „Pártunk XV. kongresszusa tribünjéről biztosíthatjuk a munkásosztály és hazánk dolgozó népének minden rétegét, hogy a kommunisták, a pártvezetőségünk és annak minden szerve a jövőben sem fogja kímélni erejét, és munkálkodni fog a szocialista társadalom fejlesztéséért és népünk boldog jövőjéért.“ ROJÄK DEZSŐ TÍZÉVES A FÖDERÁCIÓ „Mi, a cseh és szlovák nemzet, abból a felismerésből kiindulva, hogy újkori történelmünket mindkét részről áthatja a közös államban élés vágya, azt a tényt értékelve, hogy ötvenéves közös állami életünk elmélyítette és megszilárdította sok évszázados baráti kötelékeinket, lehetővé tette nemzeteink fejlődését és haladó demokratikus, szocialista eszméink megvalósítását, meggyőzően bizonyítotto, hogy létérdekük közös államban élni, egyúttal azonban megmutatta, hogy kapcsolatainkat új, igazságosabb alapokon kell tovább építenünk, elismerve oz önrendelkezési jog megvonhotatlansógót egészen az elszakadásig, és tiszteletben tartva minden nemzet szuverenitását, valamint azt a jogát, hogy szabadon alakítsa nemzeti és állami életének módjót és formáját, abban a meggyőződésben, hogy a szövetségi államban való önkéntes egyesülés az önrendelkezési jog és az egyenjogúság megfelelő kifejezője, egyúttal legjobb biztosítéka teljes értékű nemzeti fejlődésünknek, úgyszintén nemzeti létünk és szuverenitásunk védelmének, eltökélve, hogy a közös szövetségi államban a szocializmus és a proletár nemzetköziség humanista eszméinek szellemében létrehozzuk valamennyi állampolgár sokoldalú fejlődésének és jólétének feltételeit, és nemzetiségre való tekintet nélkül biztosítjuk az egyenlő demokratikus és szabadságjogokat, a Cseh Nemzeti Tanácsban és a Szlovák Nemzeti Tonócsban levő képviselőink útján megállapodtunk a csehszlovák óllomszövetség létrehozásában." (Részlet a csehszlovák államszövetségről szóló 1968. évi 143. számú alkotmánytörvényből.) 1978. X. 29. —" — 11 ......— ............................ ,, A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a munkások, a parasztok és az értelmiségi munkásosztály vezette szilárd szövetségén alapuló szocialista állam ... A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista világrendszer része; minden nemzettel baráti kapcsolatokra és az egész világ tartós békéjének biztosítására törekszik ... A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozó nép az államhatalmat az általa választott, ellenőrzött és neki felelős képviseleti testületek útján gyakorolja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a dolgozó nép képviseleti testületéi: a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. Tőlük nyeri jogkörét a többi állami szerv. A képviseleti testületek és az összes állami ázervek tevékenységükben a dolgozók és szervezeteik alkotó kezdeményezésére és közvetlen részvételére támaszkodnak ... A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági alapja a szocialista gazdasági rendszer,-amely kizárja az ember ember általi kizsákmányolásának minden formáját. A szocialista gazdasági rendszer, amelyben a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, és az egész népgazdaságot tervszerűen irányítják, valamennyi állampolgár öntudatos együttműködésével biztosítja a termelés erőteljes fellendülését és a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedését. A szocialista társadalomban a munka a közösségnek és egyben magának a dolgozónak a javát szolgálja . .. Csehszlovákiában az egész kulturális politika, a műveltség fejlesztése, a nevelés és az oktatás a tudományos világnézet, a marxizmus—leninizmus szellemében történik, szoros kapcsolatban a nép életével és munkájával ... A dolgozók társadalma egyenlő lehetőségek és egyenlő alkalmak létrehozásával biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát a társadalmi élet minden területén." (RÉSZLETEK A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA köztärsasäg alkotmányából)
