Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-22 / 43. szám
V TUDOMÁNY TECHNIKA A SZLOVÁKIAI ERDÉSZETI KUTATÁS JUBILEUMA » V Megalakulásának- 80. , évfordulóját ünnepli 1978-ban az Erdőgazdasági Kutatóintézet. Az eltelt 80 esztendő elegendő ahhoz, hogy lemérjük a több mint háromnegyed évszázad eredményeit, ismertessük az intézet jelenlegi munkáját, s röviden felvázoljuk a jövő feladatait. Már elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a szlovákiai erdészeti kutatásnak igen gazdag hagyományai vannak. Intézményes megszervezését a kor szükségletei hozták létre, amikor a múlt század végén a fanyersanyag iránti kereslet erősen megnövekedétt, s így a tervszerű, tartós és ésszerű erdőgazdálkodás állami érdekké vált. A külföldi tapasztalatok birtokában az erdészeti tudományok kiváló képviselői, élükön Fekete Lajos egyetemi tanárral, sürgetni kezdték az erdőgazdasági problémák tudományos kutatás útján történő megoldását. Fáradozásaikat siker koronázta, amikor az akkori Földművelésügyi Minisztérium 1897. december^ 31-én kelt rendeletével Banská Stiavnicán a Bányászati és Erdészeti Akadémia mellett létrehozta a Központi Erdészeti Kísérleti Állomást, amely 1898-ban megkezdte működését. Ezzel egyidejűleg 4 kísérleti állomást is létesítettek, ezek közül az egyik Lip- tovsk# Hrádokon volt. A Központi Erdészeti Kísérleti Állomás első igazgatója Vadas Jenő egyetemi tanár volt, aki nagy hozzáértéssel és határtalan lelkesedéssel látott az intézet munkájának a megszervezéséhez. Bár az intézet elnevezése a különböző újjá szervezések következtében elég gyakran változott, ezzel egyidejűleg munkájának tartalma és módszere is átalakult, küldetését mindig teljesítette és nagy mértékben hozzájárult Szlovákia erdőgazdasága színvonalának növeléséhez. Gyökeres változást ezen a téren is a leiszabadulás hozott, lehetővé téve az intézet további növekedését, mind anyagi, mind személyi téren. 1964. október 1-től az Erdőgazdasági Kutatóintézet székhelye Zvolen, ahol több erdészeti intézmény is működik. Ehhez az intézethez 6 kísérleti állomás is tartozik: Banská Stiavnica, Bratislava, Gabőíkovo, Oravsk? Podzámok, Liptovsk? Hrádok és Kosice székhellyel. Az ország különböző területein létesített kísérleti objektumokat szintén az intézet munkatársai'kezelik, amelyeken hosszútávú kutatási problémák megoldásával foglalkoznak.. Az intézet jelenlegi igazgatója Igor Chudík mérnök, aki nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel látja el tisztségét. Az intézet mai küldetése a különböző időszerű tudományos kutatási feladatok megoldása a szlovákiai erdészet számára. A Csehszlovák Szocialista Közs társaság egységes erdőgazdasági kutatási terve értelmében azonban összállami, sőt nemzetközi jellegű feladatok megoldásában is részt vesz. Egyidejűleg az erdőgazdaság szakmai információs központjának a szerepét is betölti. E cél elérése érdekében szakkönyvekben, ismeretterjesztő füzetekben, folyóiratokban és egyéb kiadványokban teszi közzé a kutatás legújabb eredményéit. Ezen túlmenően konferenciákat, szemináriumokat, szimpóziumokat és más rendezvényeket szervez, amelyeken a résztvevők ismertetik a kutatási eredményeket. További fontos terület az elért kutatási eredményeknek a gyakorlatba való átültetése, valamint közvetlen tanácsadás a felmerülő problémák megoldásánál. Ugyancsak együttműködnek az intézet munkatársai más jellegű, felsősorban tervező, irányító, normaképző, pedagógiai ■ valamint egyéb tudományos intézmények feladatainak megoldásában is. A kutatás területén kiveszi a részét a nemzetközi munkamegosztásból is, elsősorban azon feladatok megoldásakor, amelyeket a KGST államai közösen végeznek. A hatodik ötéves tervidőszak első két esztendejében az intézet tudományos munkatársai 18 kutatási feladatot oldottak meg.. Az egységes kutatási tervvel összhangban jelenleg nem kevesebb mint 117 részfeladat megoldásán fáradoznak, ami valóban elmélyült hatékony munkáról tanúskodik. A kutatási feladatoknak mintegy 18 százalékát állami, 67 százalékát reszort és intézeti, 13 százalékát alapvető, a többit műszaki-fejlesztési részfeladatok képezik. Az elért kutatási eredmények alapján az intézet tudományos munkatársai különböző terveket, irányelveket és más szükséges alapanyagot dolgoznak ki az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, az állami erdészeti szervek, valamint más üzeDíjat nyert erdei kerekes vontató Aranyérmet nyert az idei brnói nemzetközi gépipari vásáron a martini Nehézgépipari Gyár LKT 120 A típusú erdei kerekes vontatója, amelynek sorozatgyártása már folyamatban van. A vontató valamennyi kereke húz, kabinja hang- és hőszigetelésű, sőt balesetbiztos is: a gép felborulása esetén sem érheti kezelőjét súlyos sérülés (Felvétel: R. STURSA) mek és szervezetek részére. A kutatási feladatokon túlmenően az állami erdészeti igazgatóságok részére gazdasági szerződés alapján további feladatok megoldását is vállalják az intézet tudományos munkatársai. A biológiai és erdőművelési főosztály egyes osztályain az erdei fák nemesítésével, továbbá az erdőművelés legfontosabb, nevezetesen a nagyüzemi facsemetetermesztés, az erdősítés, a természetes felújítás, az állománynevelés és állományátalakítás kérdésével foglalkoznak. Külön osztályon kutatják az erdei maggazdálkodásnak, valamint a gyorsannövő fafajok nemesítésének és tenyésztésének a problémáit is. Jelenleg igen nagy jelentőségű a dunai vízi erőművekkel kapcsolatos erdészeti problémák megoldása is, amely állami kutatási feladat keretében történik. A műszaki főosztály ma már mintegy 55 éves kutatási múltra tekinthet vissza. A főosztály egyes osztályain az összpontosított erdőhasználattal kapcsolatos fakitermelésig közelítési, szállítási és gépesítési problémák megoldásával foglalkoznak. Ide tartozik továbbá az erdészeti építészet kutatásának a feladata is. A főosztály keretén belül műszaki fejlesztési osztály is működik. Témáját tekintve az intézetben folyó kutatási problémákat négy csoportba oszthatjuk. Az első csoportban az erdőrende- zésí és famérési kérdéseket, a másodikban az erdőmeliorációs, erdővédelmi és az erdők sokoldalú hasznosításának problémáit, a harmadikban a vadgazdálkodással összefüggő feladatokat, a negyedikben pedig az erdőrendszerek struktúrájával, termőképességével és rendeltetésével összefüggő kérdéseket kutatják. A problémák ilyen csoportosítása lehetővé teszi az erdő- gazdasággal kapcsolatos különböző érdekek összehangolását, amelyek főleg a fatermelés folyamatos biztosítása, valamint az erdőknek a környezet kialakításánál és védelménél betöltendő szerepe között jelentkezik. Az intézet legfiatalabb főosztálya a közgazdasági, amelynek keretében elsősorban az üzemgazdálkodás és irányítás tökéletesítésének problémáját kutatják. Ugyancsak nagy figyelmet fordítanak az emberre, az erdei termelés legfontosabb tényezőjére, mindenekelőtt a munka humanizálásának szempontjából. Az utóbbi időben eredményesen alkalmazzák a kutatási feladatok megoldásánál a számítástechnikai módszereket is. A jubileumi évben az intézet állandó alkalmazottainak a száma 299 főt tesz ki. A tudományok kandidátusa, illetve doktora minősítéssel rendelkező tudományos munkatársak száma 76, ami az összlétszám- nak 25 százalékát teszi ki, s az intézet rendkívül kedvező kvalifikációs összetételéről tanúskodik. Az intézet székhelyén, Zvo- lenban, szeptember első hetében tudományos konferenciát, majd sportversenyeket rendeztek. A konferencián elhangzott előadásokból kitűnik, hogy erdészeti kutatásunk a hagyományokhoz híven maradéktalanul teljesíti feladatát, s jelentősen hozzájárul szocialista társadalmunk építéséhez. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben segíti erdőgazdaságunk fellendülését. KOHÄN ISTVÁN HÍDON SZICÍLIÁBA? Már Garibaldinak voltak tervei a messinai szorosnál építendő híd létesítésére, aztán abbahagyták a tervezést, mondván, hogy az egész terület nagyon földrengésveszélyes. Valóban, az 1908-as messinai öld- rengés 84 ezer áldozatot követelt. A görög-római mondákból jól ismert Szkülla és Kharüb- iisz a tengeráramlások olyan veszélyeire utal, amelyek szintén hátráltatták az elgondolások valóra váltását. A terv azonban újra és újra felmerült, s a múlt évtized végén a szoros áthidalására vagy alagúton való megközelítésére pályázatot hirdettek. Hamarosan kiderült, hogy az alagút nem lenne megfelelő, mivel azt legalább 80 méterrel a tengerfenék alá kellene süllyeszteni, vagyis 300 méterrel lenne a tengerszint alatt. Ez pedig igen nagy költségekkel járna. Az is kiderült, hogy a tengerben elhelyezett tartóoszlopok sem jelenthetnek megoldást, mert ez nagymértékben akadályozná az amúgy is szűk tengerszorosban a hajózást. Ezért aztán mindenki elfogadta a függőhíd megoldását, mint az egyetlen reális műszaki lehetőséget. Itt a legfőbb ellenérv az volt, hogy a tengerszorosban olyan erős szelek vannak, amelyeket a függőhíd nem tud elviselni. A szélcsatornákban végzett próbákból azonban kiderült, hogy a tervezett híd 216 km erősségű vihart is elbírna, holott az eddig mért legnagyobb szélsebesség 130 km-es sem volt. Ha a híd felépül, 3300 méter hosszúságával ez lesz a világ legnagyobb függőhídja, hiszen az eddigi világrekordot jelentő New York-i híd csak 1298 méter. A függőszerkezetet tartó oszlopok magassága 380 méter lesz. A tervek szerint a hídon hatsávos autópálya és két vasúti sínpár lesz. Jelenleg a szoroson keresztül mintegy 12 millió ember hajózik át évente 900 ezer autóban és 600 ezer vasúti kocsiban. Az előjelzések szerint azonban ez a szám 2000-ig mintegy 50 százalékkal növekedhet. Persze a hatalmas acél- és betonmonstrum költségei is gigantikusak; a becslések szerint mintegy 1200 milliárd lírát tesznek ki. Ezek csak az előzetes költségek, és mindenki arra számít, hogy ezek menet közben nemcsak inflációs, hanem műszaki okok miatt is növekedni fognak. Az elképzelések szerint a költségek felét az olasz kormány fedezné, bizonyos segítséget nyújtanának egyes nagyobb konszernek is, és valamiféle pénzügyi segítséget is szeretnének kapni a Közös Piac tagállamaitól. Ehhez azt az érvet hozzák fel, hogy a híd megépítése segítené a nagyon elmaradott déli, főleg szicíliai területek gazdasági fejlődését, ez pedig nemcsak Olaszország, hanem az egész Közös Piac szempontjából fonto^ lenne. Ezek a tervek, ezek az érvek, s mivel a híd megépítésében sok politikus érdekelt, megfigyelők véleménye szerint előbb-utóbb el is készül a híd. Igaz viszont, hogy többen szavaznak az utóbbra, mint az előbbre. (MÉ) így csak akkor indítható be, ha a tetejét ráhelyezték és megszorítják. A teljesítménye meglehetősen nagy, néhány másodperc alatt 2,5 kg húst darál meg. 600 W teljesítmény felvételét 220 V-os hálózat biztosítja. Mérete 260x152 mm. Tömege 4 kg. Műkő-csövek pneumatikus rendszerekhez A szovjet vegyipari vállalatoknál gyakran szállítanak ömlesztett anyagokat — apatitot, nefelineket, foszforitot, piritet stb. — pneumatikus rendszerekben. Visszatérő probléma, hogy még az acélcsövek sem bírják ezen anyagok csiszoló hatását és gyorsan elkopnak. Más a helyzet a műkőből készült csövekkel, amelyek a csiszoló hatást jól bírják és ellenállnak a vegyi anyagoknak Is. A fenti igény kielégítésére a Kodopozsi Kőfeldolgozó Kombinátban műkőből készülő acélvázas csövek gyártására alkalmas technológiát dolgoztak ki. A kombinát ma már gyárt is ilyen csöveket: 150 ... 450 mm átmérővel 1 m-es hosszal, 500—600 milliméter között pedig 2 m-es műkődarabokban. A csővezeték kanyarodásának lehetővé tételére 150, 200, 250 és 300 mm átmérőjű, 2,5 m-es kanyarsugarú elemeket is készítenek. Terhelésmérő darukhoz Közvetlenül a daruhorgon mérhető a teher tömege egy csernovici feltaláló új, hidrosztatikus dinamóméte- rével. A műszerhez tartozó dugattyú és henger a teher felemelése pillanatában folyadékot nyom össze. A munkafolyadékban a nyomás a felemelt teher tömegével arányos mértékben nő. A regisztráló manomé- ter skáláját tonnákban hitelesítették. A mérési hibahatár nem haladja meg a 2 százalékot. TECHNIKA 1978. X. 22. 16 i ÚJ SZÚ A Sztraume-3 típusú szov- í jet húsdaráló leginkább ] nagyméretű kávédarálóra i hasonlít. A hagyományos i húsdarálóktól eltérően az 1 aprítás mértékét a darálás 1 időtartama határozza meg. j A húsdarálóba különleges 1 védőberendezést szereltek, Háztartási húsdaráló
