Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-22 / 43. szám
A VITAMINOSKERTBEN 1978. X. 22. a Törvényszerű, hogy a mezőgazda- sági vállalatok a zöldségféléket területük legjobb minőségű és fekvésű földjein termesztik. így van ez a nagyobb közigazgatási egységeknél is, ezért az is természetes, hogy a Moldovai SZSZK-ban a zöldségtermesztés központja a köztársaság délkeleti csücskében van, a Dnyeszter alsó folyása mentén elterülő síkságokon. A zöldség- és gyümölcstermesztéséről egyaránt nevezete? szlo- bodzeji járás termékeny fekete földjeire a Nap egész nyáron át bőkezűen ontja sugarait, s a Fekete-tenger közelsége is kedvezően hat a levegő páratartalmára. A vízigényes zöldségfélék termesztéséhez azonban kevés a természetes csapadék, ezt tehát pótolni kell a Dnyeszter medréből. Ez a magyarázata annak, hogy Ti- raszpolban, a járás Szuvorov alapította városában már 1930-ban elkezdte tevékenységét az a meliorációs kutatóállomás, amely azóta nemzetközi hírnevű nemesítő és kutatóintézetté, a „Dnyesztr“ Tudományos Termelési Egyesülés központjává fejlődött. Az állomás tevékenysége már a háború előtti években kiterjedt a zöldség- és gyümölcsfélék öntözésed termesztésével kapcsolatos kutatásokra, majd pedig 1940-ben rövid időre zöldség- és burgonyatermesztési kutatóintézetté alakult át. A háborút követő években ismét előtérbe kerültek az intézet munkájában az öntözéses gazdálkodás kérdései, s végül 1956 júliusában Moldovai Öntözéses Gazdálkodási és Zöldségtermesztési Kutatóintézetté vált. Ez az intézet képezte a magvát az 1973 decemberében létesített „Dnyesztr“ Tudományos Termelési Egyesülésnek, amihez még öt szovhoz, egy műszaki tervezőiroda és fejlesztési műhely, valamint egy zöldségtermesztési mesteriskola csatlakozott. A problémák komplex megoldása Amint azt Pjotr IvanoVics Patrun- tól, az egyesülés vezérigazgatójától, az intézet igazgatójától megtudtuk, je'lenleg mintegy 5000 hektáron foglalkoznak 25 zöldségféle különböző fajtáinak vetőmagtermesztésével. Évente 2500—3800 tonna zöldségvetőmagot termelnek, ami az egész köztársaság szükségleteit kielégíti, de a Szovjetunió többi részébe, sőt még exportra is jut belőle. Az egyesülés 6500 dolgozója közül 400 tartozik közvetlenül az intézethez, ennek a létszámnak csaknem a fele tudományos dolgozó, 85 a tudományok kandidátusa, 4 pedig a tudományok doktora. Az egyesülés rövidesen alapításának 5. évfordulóját ünnepli, így már tapasztalatokkal is bőségesen rendelkeznek. Az igazgató nem is rejti ezeket véka alá. Mint mondja, azelőtt 47 gazdaság foglalkozott a köztársaságban zöldségmagvak termesztésével, most pedig egyetlen vállalatban összpontosul ez a tevékenység. Csak a szakemberek tudják igazán felmérni, milyen óriási jelentősége van ennek, hiszen így a zöldségtermesztés fajtaösszetétele az egész köztársaság területén céltudatosan szabályozható, azelőtt meg szinte teljesen áttekinthetetlen volt a helyzet. Ma már komplex módon oldják meg a zöldségtermesztés fejlesztési problémáit. Ehhez tudni kell, hogy a zöldségfélék felvásárlása tekintetében a Moldovai SZSZK a SzovjetBorisz Szemjonovics Angel a Podarok Moldovi zöldpaprika tábláján unió köztársaságai között a negyedik helyet, a paradicsom tekintetében pedig az QSZSZSZK és Ukrajna mögött a harmadik helyet foglalja el. Amíg a 9. ötéves tervidőszak évi átlagában a köztársaság kolhozai és szovhozal 762 200 tonna zöldséget termeltek, addig az 1980-ra előirányzott mennyiség 1,5 millió tonna. Ezt a fejlesztési tervet a nagyüzemi technológia bevezetésével, célszerű szakosítással, koncentrációval, a termesztés komplex gépesítésével, ke- mizálással, új agrotechnikai eljárásokkal kell teljesíteni. Ehhez elsősorban új típusú, bőven termő, a gépesített termesztésre és betakarításra alkalmas fajtákra van szükség, s az intézet nemesítési munkája elsősorban erre irányul. 8SS88ip8$pi»S88Sii8SSSp8&I|«8«SSps^^ Sikerek a nemesítésben Az új fajták nemesítésében igényes követelményeknek kell eleget tenni. Ide tartozik az egyöntetű érés, a termések alaki kiegyenlítettsége, ellenállóképesség a betegségekkel és a mechanikai sérülésekkel szemben, a termések kompakt elhelyezkedése a paradicsom, a paprika, a borsó és a zöldbab szárán, a gyökérzöldségek egyenletes behatolása a talajba és számos más követelmény. A Szovjetunióban jelenleg termesztett zöldségfélék között 35 fajta és hibrid származik a tiraszpoli intézet nemesítéséből. Különösen jó eredményeket sikerült elérni a gépi betakarításra alkalmas paradicsom- és uborkafajták nemesítésében. Az itt kinemesített kombájnos betakarításra alkalmas paradicsomfajták semmiben sem maradnak el az amerikai fajtáktól. A Novinka Pridnyesztrovia, a Kolo- kolcsik és a Fakel fajták hektáronként 800—1000 mázsát is teremnek, kiválóan alkalmasak paradicsomlevek és pürék gyártására, kombfjnos betakarításnál a termések kocsány nélkül válnak le. Termesztésük már széles körben elterjedt az egész köztársaságban. Az itteni nemesítők jó munkáját dicséri még több üvegházi paradicsomfajta is, a Tyeplicsnii 200, a Zenit, a Zimnij és az Immun- nij. Az intézetben számos üvegházi és szabadföldi uborkafajtát és hibridet nemesítettek ki, ezek között kettő, a Szadko és a Delfin kiválóan alkalmas kombájnos betakarításra. Mindkét hibrid bőventermő, sokáig friss marad a termésük, tartósításra alkalmasak. A Szadko hibrid ellenálló a lisztharmattal szemben, egyszeri betakarítás esetén 150—200 q/ha termést ad. Az intézetben több új csemegepaprikát nemesítettek ki. A Moldovában korábban körzetesített paprikafajtákat erősen fertőzte a verticilliumos hervadás. A nemesítők Nyina Nyiko- lajevna Zaginajlo professzorral, a tudományok doktorával az élükön^ s a növénykórtani szakemberekkel együtt működve előállították a Podarok Moldovi és a Lasztocska, verticilliumos hervadással szemben ellenálló fajtákat. így olyan helyzet alakult ki, hogy amíg azelőtt Bulgáriából származó zöldpaprika-fajtákat termesztettek -Moldovában, most Bulgáriában körzetesítették az itt kinemesített Podarok Moldovi fajtát. Ezek a fajták 400—500 mázsás termést adnak hektáronként. Az említett zöldségféléken kívül számos új zöldborsó-, hagyma-, sárgarépa, tojásgyümölcs- és csemegekukorica-fajta került ki az intézetből. Ezeket több mint 100 000 hektár szabadföldi területen, s mintegy 2000 hektár üveg alatti területen termesztik a Szovjetunióban. Az intézet dolgozói sikeres együttműködést folytatnak a plovdivi „Marica“ Zöldség- termesztési Kutatóintézettel, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézettel, az Olomouci Zöldségnemesí- tési és Termesztési Kutatóintézettel, továbbá ' az NDK és Lengyelország hasonló irányzatú intézményeivel. Az intézet dolgozói nagy súlyt helyeznek arra, hogy a kinemesített fajták minél gyorsabban terjedjenek el a termelési gyakorlatban. Erről már az egyik magtermesztő gazdaságban győződhettünk meg, ahová Borisz Szemjonovics Angel, a nemesítési osztály tudományos munkatársa kalauzolt el. A magszaporító par- j cellákon az adott területért felelős brigádok munkáját tudományos dolgozók irányítják. Az egyik táblán éppen a paradicsom betakarítása folyik. Kóstolgatjuk, ízlelgetjük a Fakel fajtát. Ez magyarul fáklyát jelent, meg is érdemli, olyan szép lángpiros a színe. Emellett tömör, kemény, ilyet szeret a kombájnos és a kombájn, mégis zamatos, Itt most hektáronként 550 mázsát takarítanak be belőle. A szomszédos táblán hagymát készítenek elő betakarításra. Ez is magról vetett, akárcsak a paradicsom, szép ágyásokban sárgul a levele. De nem peronoszpórától, vagy más betegségtől sárgul, hanem attól, hogy 10 nappal a betakarítás előtt 7—8 cm mélységben traktoros kapákkal alávágták a gyökérzetét. A hagyma így szépen beérik, a szára kiszikkad, s utószárítása nem okoz nagy gondot. Borisz Szemjonovics meg is jegyzi, hogy ezt az eljárást ajánlhatjuk az otthoni hagymatermesztőinknek, náluk nagyon jól bevált. Egy-két hagymát könnyedén kiemelünk a helyéről. Szép, formás az alakja. Kísérőnk megjegyzi, hogy a neve Moldavszkij, saját nemesítésük, de a mi VSetatyi fajtánkról is elismerően szól. Jelenleg a járásban 150 mázsa a hagyma hektáronkénti átlaghozama. Itt most 400 mázsás hozamot várnak, s 1980-ig 250 mázsára * akarják növelni a járási átlaghozamot. A hagyma mellett hatalmas papri- kátábla terül el. Podarok Moldavi. A java még méregzöld, de itt ott már szép piros, magra érett. Ezt is megkóstoljuk. Egy-egy paprika 20— 30 dekát nyomhat, húsa vastag, édes, ízletes, vajaskenyér nélkül is pomKombájnnal begyűjtött Fakel paradicsomfajta a konténerekben pásan fogyasztható. Bár leszedhetnénk ezt a táblát, s vihetnénk belőle néhány vagonnal a hideg éjszakák miatt paprikaszűkében álló hazai piacra. Anyagi érdekeltség De térjünk még vissza azokra az előnyökre, amelyek az egyesülés alapításából származnak, ahogy azokat az intézet dolgozói ecsetelték. Az egyik legnagyobb előny abból származik, hogy az egyesülésnek saját műszaki tervezési intézete és fejlesztési műhelye van. Ha tehát sürgősen apró-cseprő eszközökre, munkagépekre van szükség, nem probléma ezeket előteremteni. A Fakel pa- radicsoimfajta mezei vetéséhez például speciális vetőgépet kellett kifejleszteni. A műhely dolgozói 35 vetőgépet azonnal le is gyártottak, s ma már ez a munka sem okoz problémát. A nemesítők és a magszaporítók anyagilag is érdekelve vannak abban, hogy az új fajták mielőbb elterjedjenek, s pozitív hatást fejtsenek'' ki az egyesülés gazdálkodási színvonalára. Az egyesülés ugyanis nemcsak vetőmagvakat termel, hanem zöldségféléket is piaci értékesítésre, továbbá jelentős mennyiségű korai burgonyát. Az 1974—1977-es évek átlagában például 27 981 tonna zöldséget, 2451 tonna vetőmagot termeltek. A teljes mezőgazdasági hozam átlagos évi értéke 16 millió 136 ezer rubelt ért el, s 5 millió 495 ezer rubel volt az átlagos évi nyereségük. Bár a zöldségtermesztés járási viszonylatban is kifizetődő ágm ziat, ez a jő gazdasági eredmény még- * is főleg a tudomány „belépésének“ köszönhető. Mint ahogy a vezérigazgató mondta, a tudományos dolgozónak sem mindegy, hogy kétszáz, vagy pedig háromszáz rubel-e a havi fizetése. Éz pedig attól függ, hogy milyen eredményeket ért el a munkahelyén, milyen mértékben járult hozzá az egyesülés egész teljesítményéhez, ami az egyesülés gazdálkodási és nyilvántartási rendszerében könnyen felmérhető. MAKRAI MIKLÓS KÖVETKEZIK: Szakosított termelés a Szverdlov Kolhozban A „Dnyesztr“ Tudományos Termelési Egyesülés öntözéses gazdálkodási és zöldségtermesztési kutatóintézetének főépülete
