Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-22 / 43. szám
Megsárgult újság került a kezembe. Az ötvenes évek elején adták ki a rozsnyói (RoZftava) járásban ezt a kétlapos, inkább röpcédulának, mint — mai szempontból Ítélve — újságnak nevezhető nyomtatványt. A Földműves Oj Otja címmel jelent meg néhány száz példányban. A szűkre szabott tájékoztatók egyikében ez áll: „A kerületi nemzeti tanácsba a párt részéről az egyik jelölt Szme- rek Gyula péksegéd Felsőéről. Szmerek elvtárs nem párttag, de szocialista rendszerünk híve. Példás életmódjával kiérdemelte, hogy képviselőjelöltünk legyen.“ Nem tudom, ki fogalmazta ezeket a mondatokat, de bárki írta, igaza volt. Szmerek Gyula valóban rászolgált választóinak bizalmára. Ezt közel negyedszázados képviselői tevékenységével, a közügyek intézését vállaló önzetlenségével bizonyította. A kerületi nemzeti bizottság vezetőitől hallottam, hogy Szmerek Gyula elvtárson kívül csak egy olyan képviselője'van a Kelet-szlovákiai KNB-nek, aki 25 esztendőn át, megszakítás nélkül tölti be ezt a tisztséget. Szmerek Gyula 1919-ben született Pelsőcön (Plesivec), ahol immár 18 esztendeje a hnb elnökének tisztségét is betölti. Meglátogattuk, de nem találtuk irodájában. — Az elnök elvtárs a titkárral a művelődési otthon építkezésére ment — tájékoztatott a hnb egyik alkalmazottja. Az igazat megmondva, ezzel számoltunk is. Már a kerületi nemzeti bizottságon elmondta Orosz András osztályvezető, hogy Szmerek Gyula elnököt mostanában többnyire ezen az építkezésen találni. Ott szervezi, irányítja a munkát, éberen őrködik afelett, hogy minden rendben menjen és felépüljön végre a művelődési otthon. Ismervén az épülő kulturális intézmény viharos előzményeit, nem csodálkozom, hogy Szmerek elvtárs annyira szívén viseli az építkezés sorsát. Lelkiismeretessége, áldozat- készsége egyébként is közismert. Az azonban meghökkentett, hogy miután súlyos betegen három héten át nyomta az ágyat a kassai (KoSice) kórházban, hazatérve rögtön munkához látott. El is mondtam neki aggodalmamat, amikor találkoztunk. Elmosolyodott és szerényen csak ennyit mondott. — En már nem tudom ezt másképpen csinálni... Akkor vagyok nyugodt, ha folyamatosan dolgozunk. A falu fejlődését, a közügyeket nem lehet elhanyagolni. Apám, aki egyszerű cipész volt, meg az élet is becsületre tanított engem, és én már közel 60 éves jellel, nem tudnék más lenni. Beszélgetésünk során visz- szakanyarodtunk Szmerek Gyula ifjúságához. — Szerettem volna tanulni — emlékezett —, de a harmincas években egy három- gyermekes falusi cipész nem taníttathatta gyermekeit. Így kerültem tizenhétévesen Fred- rich Vilmos pékségébe, ott tanultam a kenyérsütés mesterségét. 1960-ig dolgoztam a szakmában. A fiatal péksegéd a felszabadulást követő években ráeszmélt, hogy új társadalom felépítésére nyílt lehetőség, melyben a dolgozó ember is beleszólhat a közügyekbe, az egész társadalmi élet alakulásába. Már 1946-ban aktívan foglalkozott a pelsőci sportélet fejlesztésével. A labdarúgócsapat vezetésével bízták meg. A sportegyesület javaslatára, az ötvenes évek elején, Pelsőc községi vezetőségébe választották, a mezőgazdasági és műszaki bizottság tagja ként dolgozott. Ideje legjavát a testnevelésnek szentelte. Tisztségeket töltött be járási, sőt szlovákiai szervekben is. Futballbíró is volt. — Éjjel kenyeret sütöttem, a nappalokat aktív pihenéssel, sportolással töltöttem el — jegyezte meg Szmerek elvtárs. — Aztán, az ötvenes évek elején megválasztottak a knb képviselőjévé, majd 1960- ban a hnb elnökévé. Ez meghatározta egész életutamat, munkámat. A legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy Szmerek Gyula valóban áldozatkész, fáradhatatlan tisztségviselő: közel negyedszázada képviseli a rozsnyói (Roznava) járás tizenöt községének dolgozóit a keletszlovákiai kerület legfelsőbb képviseleti szervében. Képtelenség lenne egy írásban . feleleveníteni mindazt, amit átélt, szervezetit, elintézett. Röviden összegezve tevékenységét, elmondhatjuk: mindenütt ott volt, mindabban aktívan részt vett — s kezdeményezően részt vesz ma is —, ami összefüggött szülőfaluja és a környező községek fejlődésével, szocialista átalakulásával, az ott élő lakosság érdekeivel. így 1958-ban megnyílt Pelsőcön a 14 tantermes új iskola kapuja. A rengeteg gondot okozó Sajó szabályozása is sok munkát követelt. Ez év I februárjában az árvíz már nem okozott gondot. A rakoncátlan folyót gátak közé parancsolták. Az összefogás gyümölcse az új lakóházak és ] számos más intézmény és létesítmény is. Szmerek elvtárs bízik abban, hogy az üzlethálózat bővítésében, az új lakónegyedek, egy további 16 tantermes iskola, a szolgáltatóház építésében is segítséget nyújt í majd a lakosság. — Azért bizakodom, mert nem vagyok egyedül — hangsúlyozta az elnök. — A lakosság érzi és tudja, hogy közös, társadalmi érdekeket szolgálunk, ha erőinket egyesítjük. A községben működő üzemek dolgozói is támogatják törekvésünket. A szervező munkában igen sokat segít Július Schwarz elvtárs, a hnb titkára, Jánosdeák László tanácstag és sokan mások. Még a szomszédos gömörhorkai (Ge- merská Hörkaj Cellulózgyárból is kapunk segítséget. A lakosság társadalmi munkájával nagymértékben segíti a választási program megvalósítását. Szmerek elvtárs arról már nem beszélt — ezt mi mondjuk el —, hogy ez az összefogás nem született magától. Igen sok türelmes szervező munkát igényelt, s ebben nagy érdeme van Szmerek Gyulának. KULIK GELLÉRT ocialista társadalmunk a munkaerőkről való komplex gondoskodás keretében nem elégszik meg az üzemi étkeztetés jelenlegi színvonalával. A dolgozók egészségét, kedélyállapotát és nem utolsósorban teljesítményét kedvezően befolyásoló üzemi étkeztetés kiterjesztésére és fejlesztésére törekszik. Célja, hogy minél többen kihasználják az üzemi konyhák szolgáltatásait. Noha a helyzet javult, az eredanyagi lehetőségeitől, a felelős gazdasági dolgozók és szakszervezeti tisztségviselők hozzáértésétől függ. A műszaki felszerelés és a munkaerőhiány miatt nem lenne gazdaságos, ha minden vállalat vagy üzem saját konyhát üzemeltetne. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy egyre nagyobbak az ésszerű táplálkozással, a diétás ételekkel és az ételek jó minőségével szemben támasztott igények. Nagyteljesítményű ételgyárak • Bővül az üzemi étkezdék hálózata mények még nem kielégítők, öt évvel ezelőtt az üzemi étkezdék szolgálatait a dolgozóknak alig 20 százaléka vette igénybe, számuk a múlt évben 34, az idén pedig már 35 százalékra emelkedett. A XV. pártkongresszus és a CSKP KB 7., Illetve 11. plenáris ülése határozatainak valóra váltásával a 6. ötéves tervidőszak végéig az üzemi étkezdéket a dolgozók 40 százaléka, 1990-ig pedig 75 százaléka látogatja majd rendszeresen. A prágai Koospol korszerű üzemi étkezdéjében a közelmúltban mutatták be a Fruta és a Vitana vállalat legújabb termékeit. Közülük 70 fajta készétel már piacon van. 9 Mélyhűtött ételek Az üzemi étkeztetés színvonalának emelése nagymértékben a vállalatok Milyen megoldást javasolnak a szakemberek? A munkaadók és a dolgozók elégedettsége — véleményük szerint — a tervbe vett nagy teljesítményű ételgyárakkal lesz biztosítható. A mélyhűtött, vagy konzervált — az üzemi konyhán csupán felmelegített — ételeket ezekből a gyárakból szállítják majd rendeltetési helyükre. Az ilyen megoldás előnyeit bizonyítja, hogy a ma előállított félkész és készételekkel szemben a munkatermelékenység a hatszorosára növekedik és egyúttal nagy mennyiségű villanyáram, tüzelő- és nyersanyag takarítható meg. Hradec Královéban például az egy szakácsra eső teljesítmény 47,5 adagról 310-re növekedik ily módon. I De az ételgyáraknak más előnyük is van. A Kereskedelmi Minisztérium ! üzemi étkeztetés fejlesztésével foglalkozó igazgatósága a járásoktól és a kerületektől kapott adatok alapján több fontos körülményre is rávilágított. Kiderült például, hogy a Hradec Králové-i járásban nyilvántartott 30 600 dolgozónak ma alig egyhar- mada étkezik az üzemi éttermekben. Közülük kb. 14 ezren naponta vidékről járnak be munkahelyükre. Sokan azonban olyan vállalatban dolgoznak, ahol nincs üzemi konyha, s ezért sokszor 2—3 vendéglőt is kénytelenek felkeresni, amíg valamelyikben kiszolgálják őket. Az ebédre szánt — e késés miatt legalább 10 perccel meghosszabbodott — idő egy év alatt mintegy tízezer műszak kiesését jelenti. Hazánkban az első ételgyár a br- női Alima lesz, amely a számítások szerint két év múlva naponta kb. 200 ezer adag készételt állít elő. Ezzel a mennyiséggel a brnői üzemeken kívül a dél-morvaországi kerület több járásának igényeit is kielégítik. További ételgyárak a tervek szerint Prágában, Ostravában, Hradec Královéban, Plzeflben és Ceské Bu- déjovicében épülnek. 9 Jobb csomagolás kell A készételek konzerválás! módja — a ma már több mint 50 vállalat nagy teljesítményű üzemi konyhájában szerzett tapasztalatok szerint — tehát bevált. A 40—50 fokra mélyhűtött ételek néhány hónapon át megtartják eredeti tulajdonságaikat: kalóriatartalmukban, minőségükben és ízükben semmiféle változás nem észlelhető. Még nagyobb érdeklődés mutatkozna a mélyhűtött ételek iránt, ha nagyobb lenne a választék és főleg, ha a csomagolás a felmelegítés közben nem .repedezne meg oly gyakran. Az ételek tartósságának további feltétele ugyanis a megfelelő csomagolás. Ezért folynak már a kísérletek a Moravskf Beroun-i Gránitot vállalat erre a célra gyártott termékeinek — a mikroten, illetve alobal zacskóknak — a továbbfejlesztésén. A több színben előállított, légmentesen elzárt polietilén-tálak is napvilágot láttak már, amelyekben a főétel mellett a többi fogás is elfér. A tálaknak az is előnye, hogy feleslegessé válik a mosogatás és a nyersanyag műszaki célokra ismételten felhasználható. 9 A háziasszonynak is segítségére lesz A szakembereknek tehát minden okuk megvan a bizakodásra. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Az ételgyárak létesítésével kapcsolatos szervező munkán, a műszaki felszerelés és a munkaerők biztosításán kívül ugyanis el kell érni, hogy a dolgozók jobban kihasználják az üzemi étkeztetés nyújtotta lehetőségeket. Ha majd meggyőződnek az egészségüket és kényelmüket szolgáló étkezdék előnyeiről, minden bizonnyal szívesen lemondanak a hideg ételekről és a rendszertelen étkezés helyett inkább az üzemi konyhát választják. Ez azonban csak a kezdet, mert a fejlődés feltartóztathatatlan. A cél az, hogy az iskolai éttermekben is meghonosodjon az ételkészítésnek ez a módja, sőt, hogy a háziasszonyok is minél kevesebb időt töltsenek a konyhában. De nemcsak a főzéstől akarják megkímélni őket a szakemberek. Ha majd a készételek a piacon is nagy választékban lesznek kaphatók, megszűnnek a bevásárlással kapcsolatos nehézségek. A mindennapi sorbanállás, a nehéz élelmiszerek hazahordozása nem tartozik a legkellemesebb teendők közé. Igaz ugyan, hogy a problémák megoldására még egy ideig várnunk kell, ám a kilátások biztatóak. ... 1978. X. 22. KARDOS MARTA N E M V A G Y O K Huszonöt éve képviselő Szmerek Gyula EGYEDÜL SZÁZEZREK EBÉDJE
