Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-15 / 42. szám

» * HELENA KRIZANOVÄ-BRINDZOVÄ HOGYAN FEDEZTÜK FEL A GESZTENYÉT? Azt mondjátok majd magatok­ban, ugyan, az is valami. Felfe­dezni a gesztenyét! Hiszen a parkban, az út mellett annyi he­ver belőle szanaszét, hogy sok is. Van, aki összeszedi és bevi­szi a gyűjtőhelyre. Van, aki cér­nára fűzve nyakláncot készít belőle. Esetleg kiskosarat vagy pipát. De ezenkívül mit lehetne még felfedezni egy egyszerű gesztenyén! Mi, Dusán és én, azonban felfedeztünk valamit. Megyünk az úton az őszi parkban és hirtelen előttünk te­rem egy gesztenye. Se nem ki­csi, se nem nagy, gömbölyű gesztenye. Barna ruhája csupa- csupa sár. Dusán összerázkódott, mikor meglátta. — Fuj, milyen csúnya egy gesztenye! — dörmögte és be­lerúgott. — lehet, hogy ez nem is kö­zönséges gesztenye — mondom én. — Es vajon milyen? — néz rám bizalmatlanul Dusán. — lehet, hogy ez egy bűvös gesztenye. Ki tudja? Dusán újra bizalmatlanul né zegeti, majd felveszi a földről a gesztenyét és nekem nyújtja. leülünk egy padra. A geszte­nyét megtisztítjuk a sártól és a rátapadt sárga levelektől. — Azt mondod, bűvös ereje van — nevet a szemembe Du­sán. — Várj, csak! — mondom. — lehet, hogy van valami a belsejében. Emlékszel, Hamupi­pőke aranyruhája is a dióban volt. — Ugyan, az dió volt és nem gesztenye. Óvatosan két kezembe veszem a gesztenyét, és lassan kettétö- rötn. — Káprázatos! — kiált jel Dusán. Valóban, hiszen én sejtettem. Mit fedeztünk fel a gesztenyé­ben? Hamupipőke aranyruháját? Bűvös patkót vagy apró köles­magot, melyre a varázsló hirte­len átváltozott? Egyiket sem! Valami szebbet, csodálatossabbat fedeztünk fel: A gesztenyében ott lapult az egész fa! Két zöldes színű levelecskéje alkotta a fa koronáját. Picike volt a törzse, mint apró szalma szál. Es a három cérnavastag ságú gyökerét is láttuk. Nem hiszitek, hogy valóban így volt? Keressetek ti is egy ráncos, megrepedt gesztenyét és meglátjátok. Dusán már elhiszi. Nemcsak hiszi, de már tudja is, hogy a gesztenyében ott él, ott rejtő­zik az egész fa. Születésnapomra két gömbö­lyű, barna gesztenyével ajándé­kozott meg. Mindenki mosoly­gott, hogy ilyen ajándékot adott. De én tudtam, hogy ezek nem közönséges gesztenyék. Két fát adott ajándékba. Szép nagy fá­kat, gyökerestől, dús lombkoro­nával és csupa fehér virággal. Elültetjük valahol az út mel­lett, hadd nőjenek! OZSVALD ÁRPÁD fordítása Abel Djassi nevének viselői A guineai pionírok szervezete Abel Djassi nevét viseli. Abel Djassi, eredeti nevén Amilear Cabral, egyike azoknak a forradalmároknak, akik életüket áldozták Guinea függetlenségéért. A pionírszerve­zet 1966. szeptember 16-án alakult meg. Tagjai 7—13 éves korú lányok és fiúk. Elsősorban jó ta­nulmányi eredmények elérésére, a nép és a nem­zet iránti hűségre, szeretetre ösztönzi, neveli őket a pionírszervezet. A guineai pionírok jelszava: „Ta­nulás, munka és harc!“ A szervezetnek saját jel­vénye, zászlaja és himnusza van. Az egyenruha: világoskék ing, sötétkék nadrág, illetve szoknya. A pionírnyakkendő színe sárga. Az ország gaz­dagságát jelképezi. A guineai pionírok tevékenysége sokrétű. Elsőd­leges szerepe van az építőmunkának. Főleg a me­zőgazdaság fejlesztését szorgalmazzák. A lányok körében pedig a varrás és a kézimunkák elsajá­títását. Ha példásan, jól.végzik tevékenységüket a pionírok, megkaphatják a szervezet öt kitüntetésé­nek valamelyikét. Ezek a kitüntetések a követ­kezők: 1. Ajándéktárgy „Ábel Djassi díja“ felirat­tal. 2. Nyilvános dicséret a csapat tagjainak jelen­létében. 3. Dicséret és a csapat dicsőségkönyvébe való bejegyzés. 4. A dicséretben részesített pionír fényképét elhelyezik a csapat dicsőségtábláján. 5. Nyilvános dicséret a pionírlapban, vagy a rádió pionírokról szóló műsorában. Bármelyik kitüntetésben részesülnek a pionírok, rendkívül büszkék rá, hiszen hazájuk felvirágozta­tásáért végzett, szorgos munkájukért kapják eze­ket a kitüntetéseket. Szervezetük tagja a nemzetközi gyermekszerve­zetnek, a CIMEA-nak. Mi tehát barátainknak te­kintjük a guineai pionírokat, és a barátságot ápoljuk. haj. M ti v ti ti á I / ti '■ ti ti • ti ti ti ti ti Dicsérik őket A polgári ügyekkel foglalkozó testületek szervezik a szertar­tásokat, amikor újszülötteket köszöntünk, amikor a fiatalok há­zasságot kötnek, vagy amikor temetik az elhunytat. Ezek a leg­főbb, legfontosabb szertartások. Persze ma már elképzelhetetlen, hogy ilyenkor jelen ne lennének a pionírok. És nemcsak ezeken a szertartásokon vesznek részt, hanem a többin is: a jubileumi ünnepségeken, a bevonuló fiatalok búcsúztatásán. Érsekújváron (Nővé Zámky) legalábbis így szokás. A szertartások jellegének megfelelően esetenként más-más iskolából kérünk közreműködő pionírokat, de még sohasem utasították vissza kérésünket. Vörös Tibor elvtárs, a városi nemzeti bizottság alelnöke már többször is így nyilatkozott: „A polgári ügyek testületének leghűségesebb munkatársai a pionírok.“ Természetesen, hasonló módon elisme­réssel szólnak a pionírok szertartásokon való részvételéről a tes­tület tagjai, a városi nemzeti bizottság tisztségviselői is. A legna­gyobb elismerés azonban az, amikor a szertartások végeztével a résztvevők, a felnőttek dicsérik a fiatalokat. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallok ilyen dicséreteket, és magam is büszke vagyok azokra a pionírokra, akik közreműködésükkel segítik, tá­mogatják a polgári ügyek területeinek tevékenységét. KOBOLKA GYÖRGY CSONTOS VILMOS KEREKI Kerekinek Kocsira ült Kenőcse — mert Kiesett a Kerekre Kereki, kevés volt, Kereke, Kerekedett Kotyogtak Kerékszöge Kevesebb lett A Kedve. Kerekei, Kikopott: A Kedve. Hetvenen Kedves, csehországi városka Sec, a pionírvezetőket képző in­tézet székhelye. Az intézet pe­dagógiai középiskolájában az idén hetven volt kilencedikes pionír kezdte meg tanulmá­nyait. Bretislav Rybniőek igaz­gató köszöntötte őket. Mi, akik Szlovákiából jöttünk, már meg­szoktuk új iskolánkat. CSOMŰ ÉVA TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Ismert szólás-mondás első ré­sze. 8. Veszteség. 9. Köztársaság Elő-Ázsiában. 12. Nóta. 14. Vám — szlovákul. 15. Kétjegyű más­salhangzó. 17. Béke idegen nyelven. 19. Időegy­ség. 2U. Hiányosan evezz! 22. Vulkanikus eredetű hegység Magyarországon (ék. f.j. 24. Vasúti vendéglő. 25. Az USA kémelhárító szervezete nevének rövidítése. 26. Menet közepe. 27. Két­jegyű mássalhangzó. 29. Ókori római pénzegység. 30. A neon és a lítium vegyjele. 32. Kutya. Kedves emlék a pionírnyár Három hét a Szovjetunóban: élményekben gazdag, felejthe­tetlen napok sora, sok új ba­rát, egy csomó cím a tarsolyom­ban. Három hét nagyon kevés volt, hogy ezt az országot meg­ismerjük, de ahhoz elég volt, hogy megszeressük. Csereakció keretében az idén nyáron a nyugat-szlovákiai ke­rületből 300 pionír utazott a szaratovi körzetbe. Az érsekúj­vári (Nővé Zámky) járást hu­szonötén képviseltük, köztük én is, a Párkányi (Stúrovo) Ma­gyar Tanítási Nyelvű Kilenc­éves Alapiskola tanulója. Hálókocsis különvonattal Bratislavából indultunk. Nem egész kétnapos utazás után érkeztünk meg Moszkvába. Ha csak városnéző kőrútunk főbb megállóit sorolom fel — a Vö­rös tér, a Lenin-mauzóleum, a Kreml, a Lomonoszov Egyetem —, csöndes öröm támad szí­vemben, mert boldogan mond­hatom, hogy nemcsak a tv kép­ernyőjéről ismerem ezeket a helyeket. Moszkvából autóbusszal utaz­tunk Szaratovba, több mint 20Ó0 km utat tettünk meg. Itt öt csoportba osztottak bennün­ket. A mi csoportunk, a „Bure- vesztnyik“ nevű pionírtáborba került, mely a Volga túlsó part­ján, Engelsz város mellett ta­lálható. A szovjet pionírok sor­fala között vonultunk be a tá­borba, ahol a tábor vezetősége kenyérrel és sóval fogadott bennünket, ahogy ősi szokás szerint a hosszú útról érkező barátot illő fogadni. És a szovjet pajtásokkal igaz, jó barátokként éltünk itt. Tel­jes megértés uralkodott közöt­tünk, amit nem tudtunk szóval kifejezni, azt megmutattuk. Egyébként több kiránduláson vettünk részt, megnéztük a gépgyárat, a textilgyárat, és azt a helyet, ahol az első űrhajós, jurij Gagarin őrnagy 1961 tava­szán földet ért. Egy alkalom­mal Volgográdban is jártunk. Innen legszebb élményem egyi­ke az esti sétahajózás. A ma­gunkfajta szárazföldi el sem tudja képzelni: a folyam szé­lessége 4 km, mélysége néhol 28 méter, és vizén, akárcsak va­lami úton, olyan a forgalom ... Kedves emlék számomra az idei pionírnyár. Már csak em­lék — de feledhetetlen. MÉSZÁROS GYÖNGYI A nyugat-szlovákiai pionírok egyik csoportja Szaratovban A szerző felvétele FÜGGŐLEGES: 1. A kálium vegyjele. 2. Ige­végződés. 3. Fürdőszoba kelléke. 4. Lendület. 5. Kérdőszó. 6. Fejünknek az a része, amelyen a szem, az orr és a száj van. 7. Kiállítóterem. 10. A szólás-mondás befejező része. 11. A szólás­mondás második része (a nyíl irányában foly­tatva). 13. Határérték. 16. Szénportól piszkos. 18. Fölé. 21. Gyümölcskocsonya. 23. A technécium vegyjele. 28. Japán pénznem. 31. Régi fegyver. 33. Irány. 34. Kálmán. (L- L.) Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függő­leges 11. és 10. számú sorok megfejtése. Az október 1-én közölt rejtvény helyes meg­fejtése: Örömmel minden dolog könnyebben megy. 72 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalom­ban részesülnek: Szabó Angéla, 6. évf., Somorja (Samorín), Gyuri Zoltán, 8. évf., Dernő (Drnavaj, Karkusz Gyula, 3. évf., Fülek (Fil’akovo), Tóth Tünde, 1. évf., Érsekújvár (Nővé Zámky), 'Galam­bos Péter, 4. évf., Léva (Levicej. w ti § ti A tg:' 8? 1978. X. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents