Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-08 / 41. szám

ÚJSZÚ ■ 19 78. X. 8. A Prior Aruház új épületét fedett folyosó köti össize a régi áruházzal és a Kijev Szál­lóval HINIENI EGf HELYEN Voltál már az új Priorban? Az utóbbi na­pokban megszámlálhatatlanul sokszor hang­zott el ez a kérdés Bratislavában. Mint min­den újdonság, a fővárosi Prior Áruház új, a régivel összekötött kiegészítő épülete is — a Prior II., ahogy hivatalosan elnevezték — a vásárlók és a nézelődő kíváncsiak ez­reit vonzotta megnyitása, szeptember 18-a óta. — Az áruház bővítésével az volt a célunk, hogy vásárlóink egy fedél alatt, felesleges járkálás nélkül mindent megvehessenek, ami a lakásba, háztartásba, személyi szük­ségleteik kielégítésére szükséges — magya­rázta Ján Vozár, az áruház kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Ezt teljes mértékben áruházunk régebbi részlegeinek átrendezése után érjük majd el. A 13 000 négyzetmé­ternyi eladótér bőségesen módot nyújt Pá, ugyanis a bratislavai Prior most már a prá­gai Kotva Áruház után hazánk második legnagyobb áruháza lett. Ezzel az Információval tarsolyukban kezdtük meg szemlénket az új Priorban. Első utunk nekünk is, mint a legtöbb érdek­lődőnek az alagsorba vezetett, ahol az 1300 négyzetméternyi eladóterű élelmiszerosztály — hazánk legnagyobb önkiszolgáló élelmi­szerüzlete — kapott helyet. — Azt hiszem, sok háziasszony állandó vásárlóhelye lesz az üzletünk, ugyanis ná­lunk mindent egyszerre megvásárolhatnak: alapélelmiszereket, húst és hentesárut, zöldséget, gyümölcsöt, félkész- és fagyasz­tott ételeket, a háztartásban használt tisztí­tószereket — mutatott az áruval teli pol­cokra Renata Lazíková, az élelmiszerüzlet drogériarészlegének vezetője. — A vásárlást azzal is igyekeztünk kényelmesebbé tenni, hogy a bejáratnál csomagmegőrzőt létesítet­tünk. így vásárlóink szabadabban mozoghat­nak, s a másutt vásárolt áru okozta félre­értések is elkerülhetők. A földszinten főleg azok találtak nézni- és vennivalót, akiknek lakberendezési gond­jaik vannak. Itt árusítják a bútorokat, sző­nyegeket, függönyöket, bútorhuzatokat. A kiállított vagy a mintafüzet alapján kivá­lasztott áru hazaszállításáról, fia igénylik, a bútorok összeszereléséről is gondoskodik az áruház, s lakberendezési szaktanácsot kaphatnak a vásárlók. Az első emeleten az eddiginél sokkal jobb körülmények között árusítják a televízió- készülékeket, fádiókat, villamossági árucik­keket és a háztartási felszereléseket. A vá­sárlásban elfáradt látogatók az itt elhelye­zett, ízléses snack-bárban frissíthetik fel magukat. Hogy tetszik az új áruház? Ezt is meg­kérdeztük néhány itt dolgozó elárusítótól és vevőtől. — Egyelőre nehéz róla véleményt monda­ni, hiszen még csak néhány napja vagyunk itt. Az első napok pedig számunkra, eláru­sítók számára különösen megterhelőek vol­tak — válaszolt Szykora Júlia, a bútorosz­tály pénztárosa. — Ha az áruellátás a to­vábbiakban is olyan lesz, mint az első na­pokban, akkor elégedettek leszünk, mert a vevőket is ki tudjuk elégíteni. — Mint minden új helyen, nekünk is sok mindent meg kell szoknunk — fűzte hozzá Marta Díangová, a porcelán- és üvegrészleg elárusítója. — A mi részlegünk például kisebb teret kapott, mint a régi áruházban volt, de könnyebb lett a munkánk, mert a raktári teendőket itt már nem mi, eláru­sítók, hanem raktári munkások végzik. A vásárlók általában tetszéssel nyilatkoz­tak az új Priorról. Köztük Kovácsék, akik később is különösen elégedetten gondolnak majd az új áruházra: — Már másodszor vagyunk itt, mert elő­ször jóformán s?ét sem néztünk, csak vá­sároltunk — mondja a fiatalasszony. — La­kószoba-bútort, szőnyeget, hűtőszekrényt, automata mosógépet, meg különböző kony­hafelszerelést vettünk. — Két hete kaptunk lakást, s gondoltuk, megvárjuk, míg megnyitják az új Priort. Érdemes volt, mindent megkaptunk, amit venni akartunk — egészíti ki a hallottakat a férj. — Most már csak nézelődünk, mert tetszik az áruház. Nagy szükség volt már rá a belvárosban. * * * A régi Prior sem lesz azonban az új mel­lett mostohagyerek. Mint Vozár Igazgatóhe­lyettes elmondta, azt is újjávarázsolják. Az alagsorban a sportszerek és a szabadidőcik­kek osztályát rendezik be, egy-egy emeletre összpontosítják a női, a férfi és a gyermek- ruházati cikkeket, külön részleget rendez­nek be a darabárunak, újdonság lesz a fia­talok divatrészlege s a játékokkal felszerelt gyermeksarok. Az áruházat és a Kijev Szál­lót összekötő átjáróban pfedig kozmetikai szalon és fodrászat üzemel majd. Híre és rangja — Szlovákia legnagyobb áruháza — már van a bratislavai Priornak, hogy méltó lesz-e hozzá, azt a vásárlók döntik el. FLÓRIÁN MARTA GYORSABBAN KELL CSELEKEDNÜNK Célunk a környezetvédelmi problémák megoldása Hallgatom a beszámolót, a vi­tában felszólalók véleményeit, javaslatait. Szinte minden mon­datból kicsendül az aggodalom. Nem csoda, hiszen olyan témá­ról, a környezetvédelemről van szó, amely mindenkit érint. Elhangzanak bíztató szavak is a kerületi környezetvédelmi bizottság ülésére meghívott „szennyező“ vállalatok képvise­lői részéről. Többségük vaskos aktacsomóval érkezett a ta ,. nácskozásra, amelyben megta­lálható a magyarázkodás, indo­kolás: miért szennyezik még mindig a levegőt, a folyókat, miért nem valósíthatták meg a vállalt feladatokat, beruházáso kát. De a jövőben mindent meg tesznek, konkrét intézkedése­ket ígérnek. De mikor kerül sor végre a fogyatékosságok megszüntető sére? A környezetvédelemmel kapcsolatos problémákról ugyanis nem lehet csupán ta­nácskozni. Miközben hallgatom a felszó­lalásokat, gondolatban elém tá rulnak Kelet-Szlovákia vadre­gényes tájai, korszerűsödő vá­rosai, virágzó falvai, de felele­venednek a rohamos fejlődés sei társuló problémák, a leve gő- és környezetszennyeződés-' bői következő gondok is. Kelet-Szlovákiában már több illetékes szerv kimondta: a ke rületben huszonhárom főbb for­rása van a levegőszennyezés­nek. A megengedettnél sokkal több por, kén, kénhidrogén, hi­gany, arzén és egyéb káros anyag kerül a levegőbe. Az életkörnyezet problémái nak elemzésével foglalkoztak legutóbb Kassán (KoSice) és a kerület további jelentős Ipari központjaiban: Rudiíanyban, Jolsván (Jeláava), Lubeníkon, Svitben, Alsősajón. (Ni2ná Sla- ná), Vajánban (Vojany), Strá2- skén, Vranovban. Mit állapítot­tak meg? A korábbi intézkedések alap­ján néhány helyen — a lubení­ki magnezitüzemben, a vranovi Bukózában, több vasércbányá­ban és másutt hozzáfogtak a szennyszűrő és a védőberende­zések felszereléséhez. Általá­ban, elég sok helyen működnek már ezek a berendezések, még­pedig kisebb-nagyobb sikerrel. Üzemeltetésükkel kapcsolatban ugyanis nem kis fogyatékossá­gok merülnek fel. Nem minde­nütt használják ki kellően eze­ket a berendezéseket. Többnyi­re azért, mivel a kifogásolható műszaki fegyelem, a rendszer­telen karbantartás következté­ben gyakran elromlanák. Javí­tásuk eléggé körülményes, il­letve elhúzódik, vagy el is ma­rad. A keleriszlovákiai levegő­szennyeződés, már országszerte ismert. Nem véletlen, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői­nek népes csoportja a közel­múltban éppen a rozsnyói (RoZ- ftava) járásba látogatott el, ahol a Szlovák Magnezitművek lubeníki és jolsvai (JelSava) üzemének környékén győződhe­tett meg, a szennyeződés káros következményeiről. Az itteni helyzet megvilágítá­sára idézünk Nemcsko Jánosné, rozsnyói járásbeli képviselő ak­kor elhangzott tájékoztatójából: „Sajnos, a mi járásunk a leve­gő szennyezettsége terén Szlo­vákiában a legérintettebb terü­letek egyike. Ennek a szennye­ződésnek három forrása van. A hivatalos mérések szerint a Szlovák Magnezitművek jolsvai üzeméből évente 5217 tonna, a szomszédos lubeníki üzemből 1613 tonna maghezitpor, az Al- sósajói Vasércbányából 7404 tonna por kerül a levegőbe. Lubeníkben 24 millió korona rá­fordítással folyamatban van portalanító berendezések léte­sítése. 1977 októberében kellett volna átadni rendeltetésének, de erre az idén októberben sem kerül sor, esetleg a jövő év májusában. Alsősajón 1977 jú­niusa óta épül a portalanító berendezés. Befejezésére 1981- ben kerül sor. Eléggé elhúzó­dott a megoldás. A jolsvai magnezitüzemben az év októ bérében szintén érthetetlenül megkésve — kezdik el 115 mil­lió koronás költséggel a rotá­ciós kemencék portalanítását. A befejezés határideje: 1983 feb­ruárja. Pedig ez a legfertőzöt­tebb, egészségre, növényzetre legártalmasabb környezet Gö- mörben...“ A szóban forgó terület meglá­togatása után az országgyűlési képviselők egybehangzóan a tervezett beruházások haladék­talan kivitelezése mellett fog­laltak állást. A szövetségi kor­mány pénzügyminiszterének he­lyettese, Miroslav Zámeőník is. Reméljük, a Szövetségi Gyűlés terv- és költségvetési bizottsá­gának intézkedései nem marad­nak el. Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban — amint azt a kerületi környezetvédelmi bizottság ta­nácskozásán hangsúlyozták — sikerült jelentős mértékben csökkenteni a kelet-szlovákiai folyók szennyezettségét. A figyelemmel kisért legfon­tosabb folyók hosszának közel 20 százaléka még mindig erő­sen szennyezett. Az ellenőrzést végző szervek feljegyzéseikben 73 szennyező üzemet, elsősor­ban vegyipari, kohó és bánya­ipari üzemet tartanak nyilván. A jövő évben látnak hozzá a Kelet-szlovákiai Vasmű szenny­víztisztító berendezésének léte­sítéséhez. Nem tudom elhall­gatni: a Vasmű már több mint másfél évtizede üzemel, nem kellett volna már korábban foglalkozni a szennyvíz tisztí­tásának ügyével? Sajnos, hasonló mulasztáso­kat elkövettek a kerület többi, még korábban felépített, fon­tos ipari üzemének esetében is. Ezért minden erővel támogatni kell a központi szervek állás- foglalását, amely szerint a kör­nyezetvédelemre már az új üzemek tervezésének időszaká­ban gondolni kell. A kerületi környezetvédelmi bizottságnak a levegő és a víz szennyeződése további csökken­tésére, illetve felszámolására irányuló döntése, erre vonatko­zó ütemterve szintén ezt cé­lozza. A konkrét tennivalókat kör- - vonalazó dokumentumba kü­lön hangsúlyt kap a Magas-Tát- ra védelme-, s joggal. Mind­annyian büszkék vagyunk hegy­óriásunkra-, arra is, hogy éven­te több millió ember keres itt pihenést, felüdülést. Sajnos, ezt nem mindenki és nem minden esetben találja meg. S ennek elsősorban a tátrai levegőt szennyező gépkocsik az okai. Az engedélyezett parkolóhe­lyeken nyáron közel hatszáz­ezer gépkocsit vettek számba. Ne csodálkozzunk rajta, hogy a Magas-Tátrában az idényben szó szerint keresni kell a tisz­ta levegőt. Elképesztő adat: egy négyzetméter területen 9 mil- ligramon ártalmas anyagot ál­lapítottak meg a gáztól szeny- nyezett tátrai levegőben. Eny- nyit mérnek a Vencel-téren csúcsforgalom idején. Mindehhez nem kell különö­sebb kommentár, csupán egyet­len megjegyzés: a Magas-Tátra és egész környezetünk védelme valóban rugalmasabb intézke­déseket, gyorsabb cselekvést igényel. KULIK GELLÉRT ■.: ............................................ .. hi,V::■ ü: 9 önkiszolgáló élelmiszerosztály hentesáru-részlege (Gyökeres György felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents